Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-16 / 140. szám, kedd

3 m HIREK - VELEMENYEK IÚJSZÓM 1992. JÚNIUS 16. GILISZTÁK, HA VÁLASZTANAK... Megszokhattuk már, különösen a választások idején, hogy érzékeny gondoskodással figyelnek ránk, kisebbségi magyarokra az anyaországból. Rendjén is van a dolog, kell a biztonságos érzés, hogy nem ellenséges össztűzben élünk. Kevésbé örülünk annak, hogy ez a figyelem nemegyszer kiskorúsággal címkézi föl az itt élő félmilliós magyarságot, melynek nem árt, ha bölcsebb rokona példamutatás helyett közvetlen utasítással igyekszik érvényesülési útját egyengetni. Jólesik tudni, hogy velünk együtt örülnek, mert sikerült megfelelő számú magyar képviseletet elérni parlamentjeinkben. Azt már kevésbé esik jól tudomásul venni, hogy számukra a szlovákiai magyarságnak csak az a része értékes, amely a hármas koalícióra szavazott, a többi pedig... Szóval az a több mint két százaléknyi szavazó, enyhén szólva különös minősítést kap a Magyar Fórum június 11-i számában olvasható Helyszíni közvetítésben. íme: „A felvidéki magyarság magabiztos mozdulattal vetette ki magából a régebben Független Magyar Kezdeményezésként futó, mára Polgári Párttá soványodott, az előző, a megbukott Čarnogurský kormányban is benn szédelgő, a hazai SZDSZ-FIDESZ által támogatott áruló akarnokságot. Sajnálatos ugyanakkor, hogy ennek a talajtalan pártgilisztának idehaza nemcsak a megfelelő magyar üvegházi pártokban, hanem a külügyben is akadtak szószólói." Arról van tehát szó, hogy aki az MPP-t támogatja, „áruló akarnok" - ami vélhetően hazaárulót, nemzetárulót jelent. Sőt giliszta. Ez Csurka István - hiszen az ő szövegezését idéztük - véleménye. Az író-politikus, aki szívesen veszi hasonlatait az állatvilágból (legutóbb a görények rendjét igyekezett pontosabban meghatározni), a giliszták kérdésében, úgy tűnik, tájékozatlan. Darwin szerint ugyanis, aki hosszas felmérések után jutott e megállapításra, a giliszták hasznosak. Nem lenne fölösleges, ha Csurka István mindenekelőtt pontosabb ismereteket szerezne zoológiából, mielőtt sérteget más élőlényeket. Még kevésbé lenne fölösleges, ha eszmefuttatása tárgyát pontosabban ismerné, mert talán mégsem minősíthető a szlovákiai magyar szavazópolgárok egynegyede úgy, ahogyan ezt ő tette. Hasznos pedig kiváltképp mégis az lenne, ha Csurka István nem keverné bele a mi politikai viszonyainkat az anyaországi pártküzdelmekbe, különös tekintettel arra a legutóbbi kijelentésére, melyet a magyarországi politikai életben általa kívánatos rendcsinálás ürügyén is jellemzett: ha kell, vágunk. Sajnos, akad épp elég ízléstelenség a mi szlovákiai politikai életünkben, fölösleges, sőt káros lenne ezt bővíteni a magyarországi választékkal. BROGYÁNYI JUDIT AZONNALI CSAPATKIVONÁST SÜRGETNEK A LITVÁNIAI NÉPSZAVAZÁS EREDMÉNYE NEM HAGY KÉTSÉGET A litván rádió tegnap reggeli jelentése szerint a 2,5 millió választásra jogosult állampolgár több mint háromnegyede vett részt a vasárnapi népszavazáson s a részvevők több mint 90 százaléka támogatta azt a követelést, hogy a volt szovjet csapatok még a i idén hagyják el Litvánia területét és a köztársaságnak térítsék meg az általuk okozott összes kárt. Mint ismeretes, a Szovjetunió felbomlása után Litvániában állomásozó egységek orosz fönhatóság alá kerültek és már hónapok óta komoly súrlódásokat okoznak Vilniusz és Moszkva között. A litván vezetés elutasít mindennemű halogatást, viszont az orosz vezérkar azt állítja, teljes mértékben kizárt, hogy az év végéig befejezzék a kivonást, mivel nem tudnak lakást biztosítani a hazatérő katonák számára. Moszkva egyben mind a három balti köztársaságtól azt követeli, hogy a csapatkivonás kérdését kapcsolják össze a Litvánia, Lettország és Észtország területén élő oroszok jogainak megfelelő garantálásával. A Szovjetuniónak a Baltikumban kb. 300 ezer katonája volt, de nem hivatalos források szerint a kontingens létszáma csökken, s Jelcin orosz elnök a közelmúltban megígérte a litván parlament elnökének, hogy a katonák számát semmi esetre sem fogják bővíteni, sem a legénységet lecserélni. A népszavazási eredmények most komoly érvet adnak a litván vezetés kezébe Moszkvával szemben. Volt egy másik előnye is a voksolásnak: ideiglenesen egyesítette a litván politikai erőket; a csapatkivonással és a károk megtérítésével ugyanis gyakorlatilag minden párt és mozgalom egyetért. FELADTÁKALECKET Úgy látszik, hogy a maastrichti szerződést elvető dán népszavazás feladta a leckét. Legutóbb Frans Andriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke minősítette igen komolynak ezt a „nem"et. Nem ért egyet az említett bizottság elnökének, a francia Jacques Delorsnak a dániai referendumot követő véleményével, miszerint az Európai Közösség többi tagállamának gyorsan alá kell írnia az európai unióról szóló szerződést. Nagyjából ez a nézete Helmut Kohl német kancellárnak és Francois Mitterrand francia elnöknek is. A holland Andriessen viszont ezt a lépést semmiképp sem tekinti bölcsnek. Szerinte Kohl és Mitterrand kijelentéseivel csak olajat önt a tűzre. Elmélyítik az azzal kapcsolatos aggodalmat, hogy az EK-ben a nagy országoknak lesz meghatározó szavuk. Szerinte a problémát a maastrichti szerződés átfogalmazásával kell rendezni. Csemadok kulturális ünnepély és szövetkezeti nap A BŐSI PARKBAN! Délután fél háromtól sokféle szórakozás, szórakoztató műsor. FELLÉP

: Rupnyik Károly, Krasznai Tamás, Bede Fazekas Csaba, Illés Gabriella, Szikra József és Bende Ildikó, a Győri Nemzeti Színház művészei BELÉPTI DÍJ

: 20 korona. A JEGYEN NYERH

ET: 5000 koronás vásárlási utalványt és 8000 forint értékű könyvcsomagot. Jegyek rendelhetők a Csemadok dunaszerdahelyi irodájában, írásban vagy telefonon: 0709 - 224 78 JÖJJÖN EL ÖN ÉS BECSES CSALÁDJA IS BŐSRE! MÁR NEMCSAK KARABAHBAN... Hétfőn már negyedik napja folytatódtak a súlyos harcok az örmények és azörbajdzsánok között immár nemcsak Karabahban, hanem az enklávétól keletre elterülő azerbajdzsán területen is, és északra, az örmény-azeri határvidéken. Hétfőre virradó éjszaka Baku és Jereván ismét kölcsönösen agresszióval és területfoglalással vádolta egymást. Az Azerinform bakui hírügynökség szerint az örmény katonák nehézfegyverek és a légierő bevetésével mélyen behatoltak Azerbajdzsán területére. Ugyanakkor Baku azt állítja, hogy az azeri katonák Hegyi Karabah keleti részében elfoglalták a stratégiai fontosságú Aszkeran várost. Jerevánban szintén az éjszakai órákban tették közzé Levon-Petroszjan elnök nyilatkozatát, aki arra szólította fel a nemzetkőzi közvéleményt, hogy haladéktalanul tegyen intézkedést az azerbajdzsán offenzíva megállítására. Az elnök figyelmeztetett, ha késni fog a nemzetközi beavatkozás, Örményország nem tehet mást, mint hogy határozott lépéseket tesz a karabahi nép jogainak és biztonságának támogatása érdekében. Azerbajdzsán moszkvai állandó képviselete pedig annak az aggodalmának adott hangot ezzel összefüggésben, hogy Örményország átdobja csapatait Hegyi Karabahba s ezt használja majd hídfőállásként a környező azeri területek elleni hadműveletekhez. PÉLDA ÉRTÉKŰ ALKOTMÁNY? Németország egyik szövetségi köztársaságában, Brandenburgban elfogadták e tartomány első alkotmányát. A lakosságot az urnákhoz szólították, s a jelentések szerint a szavazásra jogosultaknak nem egészen a fele vett részt a referendumon. Viszont a szavazók 90 százaléka igent mondott a dokumentumra. Meg kell jegyezni, hogy az alkotmány jóváhagyásához a leadott szavazatok abszolút többségére volt szükség. Megfigyelők a népszavazást úgy értékelik, mint a Manfred Stolpe tartományi miniszterelnök és koalíciós kormánya iránti bizalmat. A brandenburgi kabinetet az SPD, az FDP és a Szövetség '90 hármas szövetsége alkotja. Ez azért lényeges, mert Stolpet hónapok óta azzal vádolják,hogy együttműködött a volt NDK államrendőrségével, a Stasival. Ő maga úgy értékelte a referendumot, mint „az állampolgárok demokratikus magatartásának a megnyilvánulását". A rendkívül alacsony részvételt azzal magyarázta, hogy az embereket a napi szociális és gazdasági problémák érdeklik, és számukra az alkotmány másodrendű ügy. A brandenburgi dokumentum viszonylag széles körben vonja be az állampolgárokat a törvényalkotásba, s más tadományi alaptörvényekkel, valamint a szövetségi alkotmánnyal ellentétben úgynevezett állami célokat határoz meg. Ezek közé tartozik például a munkához, a megfelelő lakáshoz való jog és így tovább. Külön figyelmet szentel a gyermekek és a felnövekvő ifjúság védelmének. Új fejezetet is tartalmaz az idegenekkel kapcsolatban. Eszerint külföldi állampolgárt nem lehet kiutasítani, vagy erőszakkal elszállítani olyan országba, ahol halálos ítélet fenyegeti vagy kínzás vár rá. KIÚT A KÁOSZBÓL: IDŐ ELŐTTI VÁLASZTÁSOK? Ez a Szolidaritás már nem az a legendás Szolidaritás, amely Lech Walesával az élen három éwel ezelőtt vereséget mért a kommunista rendszerre. A nagy Szolidaritást maga Walesa verte szét, talán azon hosszú távú megfontolás alapján, hogy egy majdani parlameti demokráciában ne egy szakszervezet legyen a legjelentősebb politikai erő. Távlati szempontból ez mindenképpen helyes, bár lehet, hogy egy kissé elsiette a dolgot - éppen államfői ambíciói miatt. Nem is kavart volna akkora port a hétvégi Szolidaritás-kongresszus, ha váratlanul el nem megy Gdanskba Walesa és nem mond egy nála szokatlanul önkritikus beszédet. Elismerte, hogy hibázott, korábban azt hitte magáról, hogy erösebb, jobb államfő lesz, s az őt ért heves bírálatokra reagálva felajánlotta: ha találnak nála jobbat, akkor hajlandó lemondani. Tekintettel a jelenlegi belpolitikai helyzetre, most már szinte biztosan csalódnak azok, akik az Olszewskikabinet eltávolításától azt remélték, hogy hamarosan megoldódik a nyolc hónapja (az októberi választások óta) tartó politikai válság, amelynek legnyilvánvalóbb jele az ország kormáhyozhatatlansága. És nem Walesa mea cuípázása miatt húzódik még el a válság. Nehezen hihető, hogy őszintén gondolta a távozást, amikor két esztendeje minden komoly politikai húzása azt a célt szolgálja, hogy megteremtse magának az erős elnöki hatalmat. Gesztusa inkább propagándafogás volt, nagyon jól tudja, hogy jelenleg, amikor az országnak megint nincs kormánya és a felaprózottsága miatt szinte működésképtelen a parlamentje, akkor senki sem akar államfőt is buktatni, a legteljesebb káoszt kockáztatva. Visszatérve a Szolidaritás-kongresszusra: kissé rácáfolt arra, a tanácskozás előtt sokak által hangoztatott véleményre, miszerint a küldöttek többsége azt a nézetet vallja, hogy a Szolidaritás maradjon meg szakszervezetnek, elsődleges feladata az érdekvédelem legyen, ne a politizálás. Viszont ilyen helyzetben nem lehet a politikán kívül maradni, s a legfontosabb történések is a napi politikához kötődtek. A küldöttek már azzal is véleményt mondtak, hogy Walesát nagyon hűvösen fogadták, megtapsolták viszont Olszewskit és a televízió közelmúltban Walesa által eltávolított igazgatóját, Romaszewskit. Olszewskit a parlament Walesa javaslatára azért távolította el a miniszterelnöki posztról, mert az épp hogy megkezdődött lusztrálás botrányba fulladt, kabinetjének egyes tagjai az ügynöklistákat politikai zsarolásra próbálták kihasználni. Walesa mellett több más egykori vezető ellenzéki személyiséget is besároztak. Olszewski akkor, búcsúbeszédében azt mondta, őszintén gondolta, hogy a közéletet, a parlamentet, a vezető állami hivatalokat meg kell tisztítani az egykori besúgóktól, s lemondatását kommunista összeesküvésnek tudta be. Nos, a Szolidaritás most teljes mellszélességgel kiállt Olszewski mellett - Walesa ellenében. A határozat felháborodással szól Walesa szerepéről az ügyben, követeli a besúgók névsorának közzétételét és eltávolításukat a közéletből. Elvárja az államfőtől, a kormánytól és a parlamenttől, hogy teljesítik a társadalommal szembeni kötelezettségeiket, s leszögezi: „A Szolidaritás nem hajlandó továbbra is tolerálni a tudatlanságot, a rosszindulatot." Azonnali lépéseket követel a gazdaság hanyatlásának megállítására, az új alkotmány és új választási törvény elfogadására, a rádió és a televízió debolsevizálására, mondván: e tömegtájékoztató eszközöket vissza kell adni a társadalomnak. Tehát a szakszervezeti tanácskozáson is az átvilágítás volt a vezető téma, amely még nagyon sok mocskot hoz majd a felszínre, s nem könnyíti meg a kormányalakítással megbízott fiatal parasztpárti politikus, Waldemar Pawlak dolgát sem. Ez az egyik legsúlyosabb jelenlegi probléma, a kormányalakítás. Pawlakot a jobboldal (az Olszewski-kormányt alkotó hétpárti koalíció) elutasítja, mert pártja korábban szorosan kötődött a kommunistákhoz. Érthető tehát, hogy Pawlak megpróbálta megnyerni a két korábbi kormányfő nevével fémjelzett pártokat: a Mazowiecki-féle Demokratikus Uniót, a legerősebb pártot, továbbá Bielecki Liberális Demokrata Kongreszszusát, valamint - és ez teszi nagyon bonyolulttá az ügyet - a radikális Független Lengyelország Konföderá'" ciót (KPN). Míg az előző kettő az ún. reformpárti ellenzékhez tartozik, Mazowiecki is, meg Bielecki is a radikális gazdasági reformok (sokkterápia) híve, a KPN viszont - és ezzel nyerte meg a választók szimpátiáját - heves kirohanásokat intézett a sokkterápia ellen, támadja a monetarista politikát, s a költségvetési deficit növelésével elégítené ki a bérköveteléseket. A kétféle koncepció tehát szöges ellentétben áll egymással, s Krzysztof Król, a KPN parlamenti frakciójának vezetője azt mondta, a tárgyalásokon a véleménykülönbségek áthidalhatatlanoknak bizonyultak. Sokan jutottak arra a következtetésre, hogy az ennyire megosztott parlamentben - huszonkilenc párt jutott be a törvényhozásba - lehetetlen vállalkozás egy újabb kormánykoalíció összehozása. A legjobb megoldásként a KPN is azt ajánlotta, hogy ki kell írni az idö előtti parlamenti választásokat. Ennek a valószínűsége az idö múlásával egyre nagyobb. Egyes jól értesült körök már azt is tudni vélik, hogy - állítólag - ősszel szólítják az urnákhoz a lakosságot. Nem valószínű a másik megoldás, az, hogy ez a parlament olyan új alkotmányt fogadjon el, amely eleget tesz Walesa óhajának és bevezeti az erős elnöki rendszert Lengyelországban. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN B

orisz Jelcin orosz elnök tegnap Jegor Gajdart, a jelenlegi orosz gazdasági reformok atyját nevezte ki megbízott kormányfőnek, közölte az államfő szóvivője. A Reuter hírügynökség szerint a szóvivő jelentéséből nem derült ki, hogy tartós kinevezésről van-e szó, vagy csak ideiglenes megbízásról arra az öt napra, amelyet Jelcin az Egyesült Államokban tölt. J

acques Delors-t, az Európai Közösségek bizottságának elnökét, akinek 1992 decemberében járt le a mantáduma, valószínűleg ismét megválasztják a testű- • let élére. Ezt Elisabeth Guigou, az európai ügyekkel foglalkozó francia miniszteraszszony jelentette ki. Mind mondotta, az EK tagországok legfelsőbb vezetői erről a kérdésről a tizenkettek június 26-án és 27-én sorra kerülő lisszaboni csúcsértekezletén döntenek. A miniszterasszony meggyőződése, hogy megerősítik Delors két évre szóló mandátumát. H

aiti szenátusa vasárnap 14:1 arányban jóváhagyta az új kormányt melynek összetételét Marc Bazin miniszterelnök javasolta. A hírt hivatalos források közölték. Az új haiti kormányban többnyire olyan politikusok kaptak helyet, akik támogatják a katonai államcsínyt, melynek során tavaly szeptember 30-án megbuktatták Jean-Bertrand Aristide-t, a törvényes úton megválasztott elnököt. A haiti kormányfő egyben tájékoztatta a parlamentet a kabinet új programjáról, melynek egyik legfontosabb pontját képezik az Amerikai Államok Szervezetének képviselőivel folytatott tárgyalások. Ezeken részt venne a megbuktatott Aristide elnök is. A tárgyalásoknak az lesz a célja, hogy kivezessék Haitit a nehéz gazdasági helyzetből, amely az AÁSZ-szankció érvényesítése után alakul ki* I

smeretlen merénylők vasárnap este bombát dobtak a Panamában állomásozó amerikai egységek üzemanyagraktárába, ám a pokolgépet sikerült időben hatástalanítani - közölték tegnap hivatalos források. Ezek szerint Panamában az amerikai egységeket harckészültségbe helyezték, nemcsak a merényletkísérlet miatt, hanem azért, mert már egy hete Amerika-ellenes tüntetéseket szerveznek és támadásokat hajtanak végre, melyek során csütörtökön - egy nappal Bush elnök látogatása előtt - egy amerikai katona életét vesztette. Az Egyesült Államok fegyveres erői az 1989-es amerikai invázió során megbuktatott Manuel Noriega diktátor híveit tömörítő M-20 illegális szervezetet vádolják a merénylettel és a zavargások szításával. G

enfben vasárnap arról tájékoztatott az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy az év eleje óta 2114 személy halt meg kolerában és 2 031 847-tel növekedett a betegek száma. A statisztikai adatok szerint az elmúlt hónapban mintegy 50 ezer új beteget regisztráltak. A kolerajárvány főleg Dél-Amerikában terjed, ahol 182 142 beteget tartanak nyilván és 1100 halálesetet regisztráltak. A betegség Peruban terjed a leggyorsabban, ott az év eleje óta 130 606 személy betegedett meg. B

otswana lakosságának 3 százaléka AIDS-fertözött. A dél-afrikai SAPA hírügynökség szerint ezt az AIDS-kutatással foglalkozó botswanai nemzeti központ igazgatója közölte. Adatai szerint az 1,2 millió lakos közül több mint 37 ezren vírushordozók, s ami a legszomorúbb, a terhes nők 22 százaléka AIDS-fertózött.