Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-11 / 136. szám, csütörtök

1992. J UNIUS 15. .I IISZÓM HAZAI KÖRKÉP 4 • KisvARDAROL - KET KÜLÖNDÍJ A vonal végén: Kolár Péter, a Thália Színház igazgatója , Az elmúlt vasárnap ért yéget Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Feszti­válja, melyet negyedik alkalommal ren­deztek meg, többek között a kassai Thália Színház részvételével. Minthogy eddig nem tudtuk tájékoztatni olvasóinkat a vég­eredményről, megkértük Kolár Pétert, a színház igazgatóját, mondja el milyen sikert ért el a társulat Tenessee Williams /4 vágy villamosa című darabjának elő­adásával. „ -Kezdeném talán azzal, továbbra is úgy érzem, Kisvárda nagyon messze van, no nem a társulatoktól, hanem a szakmá­tól. A budapesti szakmai körökben nincs igazából érdeklődés a kisvárdai fesztivál iránt. Viszont ami a szervezést, a helyi és a környékbeli közönség érdeklődését ille­ti, az figyelemre méltó volt. Tíz nap alatt negyven előadást megszervezni és lebo­nyolítani - nem kis feladat, elismerést érdemel a közönség is. Az idén először volt verseny jellege a fesztiválnak, s ez, "szerintém, nem feltétlenül segítette a ren­dezvényt. Véleményünk: jobb lenne, ha visszatérnének a szemle jelleghez; mi­közben lehetőségét kellene teremteni ar­ra, hogy az együttesek láthassák egymás produkcióit. - Tudomásom szerint a kassái társulat esélyes volt rangosabb díj elnyerésére. - A zsűri szerint: az erdélyi színházak voltak azok, amelyek elsősorban megér­demelték az elismerést. Ez, úgy gondo­lom, szubjektív vélemény részükről. Tár­sulatunk tagjai közül Dósa Zsuzsa kapott különdíjat, ugyanezzel a díjjal tüntette ki magát a társulatot - a társadalmi zsűri. - Szerinted hogyan sikerült előadáso­tok a fesztiválon? - Kisvárdán kívül Sárospatakon és Mátészalkán is felléptünk, mindhárom he­lyen jó produkciót láthatott a közönség, amely, tapasztalataink szerint, tetszéssel is fogadta A vágy villamosát. -bor IVIflSOK ÍRTÁK GYANÚS MAGYAROK A cseh közvélemény alig ismeri a szlovák-magyar viszony politikai hátterét. Alkalma nyílt, hogy betekin­tést nyerjen ebbe a Szlovák Televí­zió választások utáni műsorában, amelyben a parlamenti pártok veze­tői választóik jövőjéről folytattak esz­mecserét. Milan Kňažko úgy beszélt, mintha a stúdióban megjelent letorkolt ma­gyar politikusok és választóik csu­pán vendégek lennének Szlovákiá­ban (s ráadásul visszaélnek az ide­geneknek járó jogokkal) és egy irre­denta külpolitikát követő, idegen ál­lam érdekeit képviselnék. A szlovák politikusok érzékenysé­gét meg kell értenünk: a jövendőbeli szlovák kormánykoalíció pártja ép­pen azokban a járásokban kapták a legkevesebb szavazatot, ahol többségben élnek a magyarok, vagy más nemzetiségek. A győztes pár­tok programjaiban azonban hiába keresnénk a modern nemzetiségi politika elemeit. Pedig bármelyik párt számára vonzó lehetne egy 600 ezres kisebbség szavazatainak megszerzése. A szlovákiai föderá­cióellenes pártok azonban nem mer­tek olyan programokat alkotni és olyan politikai stílust választani, amelyekkel megnyernék a nemzeti kisebbségeket, mivel úgy azonnal szembehelyezkedtek volna a több­ségi nacionalizmussal. Mečiar és Kňažko a magyarok nélkül is elegendő mandátumot ka­pott ahhoz, hogy többségi kormányt alakíthasson. Feltételezhető, az ilyen többség elég erős ahhoz, hogy sohase kényszerüljön hisztériára; arra hogy összetévessze a nemzeti szuverenitást a nemzeti felsőbbren­dűséggel; hogy elegendő józan esze lesz ahhoz, hogy egy semleges és pragmatikus politikai csoportosulást ne tegyen ellenségévé; hogy ele­' gendő fölénye lesz ahhoz, hogy ne viselkedjen felfuvalkodottan és meg­engedhesse magának az alapvető politikai udvariasság luxusát. Vagy legalábbis ne viselkedjen modortala­nul. Nem így történt. (Lidové noviny) TIZENNÉGY KÉPVISELŐJE VAN A MAGYAR KOALÍCIÓNAK AZ SZNT-BEN A Szlovák Választási Bizottság tegnap ismertette a szlovák parla­ment képviselőinek névsorát. A Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom - Együttélés koalíciónak tizennégy képviselője jutott be a szlovák törvényhozásba. Rajtuk kívül további magyar nemzetiségű képviselők is tagjai a szlovák parlamentnek. Varjú János és Zselenák József a Demokratikus Baloldal Pártját képviselik. Az SZNT képviselőinek névsora: Fekete Ján DSZM Aibeková Marta DSZM Fico Robert DBP Andel Marian SZNP Figeľ Ján ' KDM Bajan Vladimír DSZM Fíľakovský János MKDM-EPM Ballek Ladislav DBP Findra Ján DSZM Barta Pál MKDM-EPM Fogaš Ľubomír DBP Bartošová Eva DSZM Frena Ján DBP Bartošíková Marta DSZM Ftáčnik Milan DBP Bauer Edit MKDM-EPM Fóthy János MDKM-EPM Belan Jan DSZM Gaulieder František DSZM Bernat'ák Albin DSZM Gazdík Igor DSZM Bogdán Pavol DBP Gašparovič Ivan DSZM Brocka Július KDM Gbúrová Marcela DSZM Brňák Peter SZNP Goč Rudolf DSZM Bugár Béla MKDM-EPM Guldanová Bibiána DBP Bárány Eduárd DBP Hanker Jozef DSZM Cabaj Tibor DSZM Hanák Juraj DSZM Cindeľ Tomáš ­DSZM Harna István MKDM-EPM Csáky Pál MKDM-EPM Homola Pavol DSZM Čapkovič Jozef SZNP Hraško Juraj DBP Čamogurský Ján KDH Hrbaľ Ján DSZM Černák Ľudovít SZNP Hrnko Anton SZNP Danielová Viera DSZM Hrušovský Pavol KDM Daňo Štefan DBP Hudec Ivan DBP Dobos László MKDM-EPM Hudina Milan DSZM Draxlerová Anna DSZM' Húska Marián DSZM Dubjel Karol DSZM Chamula Igor SZNP Dudáš Andrej DBP Chmelík Bohumil KDM Duka-Zólyomi MKDM-EPM Ištoňová Alžbeta DSZM Árpád Jakubík Pavol DBP Dzurinda Mikuláš KDM Jakuš Jozef DBP Ďurana Ján DSZM Jaroš Ivan DSZM Ďurišinová Mária DBP Jaroš Peter DBP Farkas Pál MKDM-EPM Javorský František KDM • Fehér Miklós MKDM-EPM Kaliská Gabriela SZNP Kanis Pavol DBP Pivoluska Ján DSZM Kačmár Bohumil DSZM Plesník Juraj DBP Kelemen Marián DSZM Polačko Jozef KDM Keltošová Oľga DSZM Polka Ladislav DSZM Kliman Ladislav DBP Pollák Miroslav KDM Kobela Stanislav DSZM Pribula Igor DSZM Komlósy Zsolt MDKM-EPM Prokeš Jozef SZNP Koncoš Pavel DBP Rea Jozef DSZM Korbela Igor DSZM Romanovská Mária DSZM Korec Ján DSZM Rothmayerová DBP Kočtúch Hvezdoň DSZM Gabriela Košnár Jozef DBP Rusnáková Eva DSZM Krivčík Ján KDM Rózsa Ernő MKDM-EPM Kuriščák Štefan DSZM Sečánský Milan DSZM Kuzbert Tibor DSZM Slota Ján SZNP Kvasnička Ladislav KDM Sojka Viliam SZNP Kvietik Štefan SZNP Sokol Jozef DSZM Köteles László MKDM-EPM Sokol Peter SZNP Kňažko Milan DSZM Surový Ivor DSZM Laluha Ivan DSZM Šebo Ján DSZM" Lauko Peter KDM Šárossy Stanislav DSZM Letko Milan SZNP Šútovský Jozef DSZM Ľupták Ján DBP Ťahy Miroslav KDM Ľupták Ivan DSZM Taraj Štefan KDM Marhulíková Oľga DBP Tarčák Jozef DSZM Masarik Ján KDM Tomeček Peter DSZM Matejka Arpád DSZM Tóthová Katarína DSZM Mečiar Vladimír DSZM Tavodová Gizela DSZM Michelko Ján DSZM Vajda Miloš DSZM Mikloško František KDM Valčeková Eva DSZM Miček Miroslav DSZM Valko Marián DSZM Miškovský Vladimír SZNP Varjú János DBP Mrenka Milan DSZM Vicen Vlastimil DSZM Mušková Ľudmila DSZM Vrabec Marian SZNP Mäsiar Dušan DSZM Vrábľová Mária DSZM Mári Imrich DSZM Výboch Ivan DSZM Neuwirht Anton KDM Weis Ján DBP Novotný Ľubomír DSZM Weiss Peter DBP Ondrejovičová DSZM Zeman Ján DSZM Milada Zoričák Alfonz DSZM Oravcová Marta DBP Zselenák József DBP Pittner Ladislav KDM Žingor Radomír DSZM MARGIT ÉS AZ EZREK Anya és gyermeke - Lidice jelké­pe (Kopasz Csilla felvétele) Tegnap rendkívül szomorú vol­tam. Két nappal ezelőtt eltemetett édesanyám névnapja, Margit-nap volt. Rózsacsokorral szoktuk kö­szönteni meg néhány szál margaré­tával - jelképesen. De bánatomat még tetézte egy évforduló is: Lidice felégetésének, a földdel egyenlővé tételének, a férfiak lemészárlásának és az asszonyok, a gyerekek kon­centrációs táborokba hurcolásának 50. évfordulója. E két esemény azért is kapcsolódik össze képzeletem­ben, mert 1968-ban az újjáépített Lídicében jártam, az elhurcoltak ro­konait keresve, riportanyagot gyűjt­ve. Sátéltam a világhírű Béke rózsa­parkban, a háború után épített há­zak között, melyek kertjeit ugyan­csak és majdnem kizárólag rózsák díszítik. A városba 35 ezer fajta és ki tudja hány rózsabokrot telepítettek. Akkor az örök emlékezés jelképpé emelt Anya és gyermeke szobor mellé egy csokor margarétát tettem. Távolról is édesanyámat köszöntve, meg azokat a Margitokat és Margit­kákat, akik a gázkamrákban lettek semmivé. Gondolván a többiekre is, az élő szenvedőkre, a meggyilkolt, az elhúrcolt halottakra. Lidice fogalommá lett. Ausztráliá­ban egy kisváros, mexikó városban égy negyed viseli a nevét, és a világ csaknem ötvén pontján utcatáblá­kon szerepel. Emlékeztetőül, tiszte­legve a halottak előtt, de figyelmez­tetésül is, felkiáltójelként - soha töb­bé! S lám, amikor már azt gondoltuk, ilyesmi nem ismétlődhet meg, szer­veződnek a neonácisták, a neofa­siszták és nálunk Is egy párt, a Mi­roslav Sládek-féle republikánusok. Megdöbbentő, hogy szavazópolgá­raink bejuttatták őket a parlamentbe! Senkinek se jutottak eszébe a hábo­rú borzalmai, gyilkosságai? Az ártat­lanul megölt gyerekek, a könnyek és a soha be nem hegedő sebek? Még mennyi gonoszságot és gazságot képes elviselni ez az öreg Föld? A béke után sóvárgunk, de mit teszünk érte? Valóban több lenne bennünk a rossz, mint a jó? Lidice - szomorúság, bánat, feke­te folt. És hiába nőtt fel az új város, díszítve megannyi rózsával, a múlt sötét árnya még ma is borúlátókká tesz (tehet) bennünket, ha mi nem teszünk semmit... (ozorai) AKADÁLYOK A TÁJÉKOZTATÁSBAN A szlovák belügyminisztériumban sok olyan ember dolgozik, aki aka­dályozza a nyilvánossággal való kapcsolatokat, és nem tud megbé­kélni a demokratikus változásokkal, amelyek a rendőri testületekben be­következtek. Egyebek között erről tájékoztatták az újságírókat tegnap Pozsonyban a rendőrszakszervezet képviselői. Bizonyítékként hozták fel erre, hogy betiltották a szakszerve­zeti szövetség lapját. A tájékoztatás további akadályozása példájának nevezték a belügyminisztérium 1992. április 10-én kiadott rendele­tét, amely a tömegtájékoztató esz­közökkel való kapcsolatokat módo­sítja. A szakszervezet képviselői konkrét személyeket nem jelöltek meg. Stanislav Ryban, a belügymi­nisztérium szóvivője szerint - ô ma­ga is részt vett az említett rendelet kidolgozásában - az intézkedés cél­ja épp a rendőrség és a tömegtájé­koztató eszközök közötti gördüléke­nyebb együttműködés létrehozása volt. AHOGY ÉN LÁTOM Mindössze két képviselő hiányzik ahhoz, hogy Vladimír Mečiar moz­galma egyszerű többséggel rendel­kezzék a szlovák parlamentben. Nem kis dolog...! A kevésbé jelen­tős törvények elfogadása tehát nem ütközik majd nehézségekbe. Mindig akadnak majd ketten-hárman, akik alig várják, hogy jószolgálatot tehes­senek a győzőnek. Mitagadás - majd tapasztalni fogjuk - jó lenne, ha csak ketten-hárman lennének. Persze, majd csakhamar a parla­ment napirendjére kerülnek azok a törvények is, amelyek elfogadásá­hoz minősített többség szükségelte­tik. Ilyen például a szuverenitásról szóló törvény, ilyen a népszavazás­ról szóló törvény, és ilyen lesz a szlovák alaptörvény is, az Alkot­mány. Kérdés, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a többi négy parlamenti párt közül melyik kettőt vonja majd be a koalícióba. Ponto­sabban: a Kereszténydemokrata Mozgalmon kívüli három párton kí­vül melyik kettővel sikerül egyezség­re jutnia. Úgyanis Ján Čamogurský egyértelműen és már előre kijelen­tette: mozgalmával ne számoljon Mečiar. Próbáljuk nagyság szerint szem­ügyre venni a szóba jöhető három pártot. A Demokratikus Baloldal Pártja. Ambiciózus politikai erő, amelynek első embere teljesen tisztában van a kormányra kerülés esélyeivel és veszélyeivel. Az esély lényege az, hogy a bolsevikok utódpártja a rend­szer összeomlása után 30 hónappal döggel is hajlandó lenne szövetkez­ni az önálló szlovák állam létrehozá­sa érdekében. A létrehozandó koalí­ció fö politikai erejének vezére azon­ban nem olyan politikus, akinek ne lenne meg a magához való esze. Tisztában van vele, hogy bizonyos körülmények közé e politikai szövet­séges jóvoltából olyan helyzetbe ke­rülhet, amelyből már nincs visszaút. Igaz, Mečiar bízik rábeszélő képes­ségében, olyan politikusként ismerik A MINŐSÍTETT TÖBBSÉG MINŐSÉGE újból a hatalom sáncai mögé kerül. A veszélyt viszont a szalonképtelen­né válás jelenti. A nagyratörő Peter Weiss tisztában van azzal, hogy ha pártjának neve bármilyen módon összefüggésbe kerülne Csehszlová­kia szétverésével, akkor ez a szoci­áldemokratasággal kokettálló, de a valóságban kommunistákból álló párt évtizedekre letehetne arról, hogy tagjává válik a Szocialista In­ternacionálénak. Persze, Mečiarnak is megvannak a szempontjai, noha e pártvezér nem túlságosan szívbajos, ha céljai­nak eléréséről van szó. De ami sok, az sok, azzal még neki is számolnia kéli, hogy jobb hazai és nemzetközi körökben milyen visszhangja lesz egy DSZM-DBP paktumnak. A Szlovák Nemzeti Párt. Az ör­őt tárgyalópartnerei, aki a ,,180-at követelek, hogy 120-at kapjak" elv­hez igazodik, de azért, majd tapasz­talni fogjuk, a kofastílusban politizá­lás eredményességének is megvan­nak a határai. Egy szó mint száz: Mečiar számára a Szlovák Nemzeti Párt sem ideális koalíciós partner. A magyar koalíció. Itt mindkét részről maximális számú piros lám­pa gyullad ki, ha esetleg szóba ke­rülne a koalícióra lépés kérdése. Magyar részről (noha a politikában a leghatározottabb „nem!" is ,.ta­lán "-t jelent) bizonyára eszébe jut minden józan eszű politikusnak, hogy választóik „igen" esetén fel­tennék a^cérdést: hogyan lehet az, hogy néhányan oly vehemensen elle­ne voltak a magyarok demokrata erőkkel való koalíciózásának, és most tessék, szövetségre léptek Vla­dimír Mečiarral, aki - akárhogy is nézzük - nem az a kimondott de­mokrata. Arról már nem is beszélve, hogy Mečiar szlovák nacionalisták közötti népszerűségét sem öregbí­tené, ha magyarokkal kötne koalíci­ós egyezményt. Mindezt „csak" azért írtam le, hogy rámutassak: Vladimír Mečiar élete sem fenékig tejfel. És hogy figyelmeztessek arra is, mennyire nem középpárt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. És hogy le­szögezzem: vannak pártok, vannak helyzetek és vannak választási eredmények, amelyeknek, amilye­nekben és amelyek kivívásával még a legelsöprőbb győzelem is kétes­nek bizonyul. A magyar koalíció vezéregyéni­ségeinek az élete sem fenékig tejfel. Nincsenek könnyű helyzetben akkor sem, ha ellenzékben maradnak, mert akkor „lőttek" a megígért auto­nómiának. Ha viszont azzal a Me­čiarral lépnének koalícióra, akinek magyarok "közötti népszerűsége olyan, amilyen, akkor a nemzetiségi pártvezérek népszerűsége kerül ebek harmincadjára. Kérjük a Mindenhatót, világítsa meg a politikusok elméjét. Hozzanak olyan döntéseket, hogy a lehető leg­kisebb veszteségekkel kerüljünk ki ebből a bonyolult helyzetből. TÓTM MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents