Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-11 / 136. szám, csütörtök

1992. JÚNIUS 11, NÉHÁNY SORBAN HIREK - VELEMENYEK I ÚJ SZÓ, KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA A GAZDAG ÁLLAMOK KÖTELESEK TÁMOGATNI A SZEGÉNYEBBEKET MEGTÁMADTAK KÉT CSEHSZLOVÁK DIPLOMATÁT A HADÁSZATI TÁMADÓFEGYVEREK ÜGYÉBEN BAKER ÉS KOZIREV NEM TUDOTT HEGEGYEZNI Hét államfő már kedden megérkezett Rio De Janeiróba, a környezetvédelmi világkonferenciára. A fórum, amely eddig szakértői szinten folyt, az elkövetkező négy nap folyamán legfelsőbb szintűvé válik. A konferencia szóvivője szerint összesen^H 5 állam- és kormányfőt várnak a brazil fővárosba, meg kell azonban jegyezni, hogy ez a szám nem végleges, állandóan változik. A lényeg az, hogy a legnagyobb gondban a brazil főváros rendőrei, biztonsági alakulatai lesznek, Rio de Janeiro utcáin egyre több a katonai és a páncélozott jármű. Fegyveresek cirkálnak a strandokon, ahol a rendkívüli biztonsági intézkedések ellenére kedden ismeretlenek mégis megtámadtak két csehszlovák diplomatát. Hogy feladatuk mennyire bonyolult, azt a következő példa is szemlélteti: Francois Mitterrand francia államfő állítólag kijelentette, hogy nem hajlandó alagúton átmenni. Egyelőre kérdés, hogy akkor a repülőtéren fog-e táborozni, mert a repülőtér és a konferenciaközpont között öt alagút van. A jelentések szerint a világkonferencia két fő dokumentumát eddig a résztvevőknek több mint a fele írta alá és ez elegendő ahhoz, hogy nemzetközileg hatékony dokumentumokká válhassanak. A légkör védelméről szóló okmányt kedd estig 29 ország képviselői látták el kézjegyükkel. Ez a szerződés határozza meg a nemzetközi együttműködés alapvető feltételeit a légkör szenynyezésének csökkentése terén s ahhoz, hogy hatályba lépjen, ötven H

ónapok óta jósolgatjuk a posztkommunista szerb elnök, Szlobodan Milosevics bukását, mondván: amint a volt Jugoszláviában „kitör a béke", az internacionalista kommunistából nagyszerb nacionalistává vedlett „nemzetmentőnek" távoznia kell. Félreértés ne essék: kollektív bún nem létezik, bűnös szerb nemzet sem, viszont bűnös az a rendszer, amely a nacionalizmus szellemét kiengedte a palackból és ezt meglovagolva indított háborút korábbi testvérköztársaságai ellen. Mindjárt elöljáróban nagyon lényeges dolgot kell tisztázni. Itt nem csupán etnikai-nemzetiségi konfliktusról van már szó. Ez a háború a Balkán újraelosztásáért folyik, Nagy-Szerbia megteremtéséért, amelynek magva Belgrád eredeti elképzelései szerint a Szerbia és Montenegro (Crna Gora) alkotta úgynevezett kis Jugoszlávia lenne. És Milosevics természetesen ehhez a formációhoz akarja csatolni Horvátország és Bosznia-Hercegovina szerbek lakta területeit is. Olyan érzése van az embernek, legalább is több jelből lehet következtetni rá, hogy a nemzetközi erőfeszítések azért voltak mostanáig lagymatagok, mert a nyugati politikai értékrend is csak a már említett nemzetiségi konfliktust látta a jugoszláv polgárháborúban. Az Európai Közösségek, meg az ENSZ is azután „keményített be" a gazdasági-kereskedelmi szankciók formájában, miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy mi is a háború tulajdonképpeni tétje. Ha nem a területi újraelosztás lenne, Szerbia már régen elfogadhatta volna a nemzetközi komproJacques Cousteau, a neves oceanográfus díszvendégként vesz részt a környezetvédelmi világkonferencián. (Telefoto: TK SR/AP) országnak kell ratifikálnia. A becslések szerint erre az elkövetkező másfél év folyamán sor kerülhet. A dokumentummal az Egyesült Államokat is beleértve minden nyugati nagyhatalom egyetértett, bár még nem írták alá. Ezt a feladatot sok delegáció a legfelsőbb vezetőkre hárította. Óriási viták folynak viszont a másik okmányról, a szabad természet védelméről szóló nemzetközi konvencióról, amelyet Bush elnök nem akar aláírni, mondván: nem a szabad természet védelmével foglalkozik, hanem azzal, hogy a gazdag államok kötelesek pénzügyi segítséget nyújtani a szegényebbeknek. Bush álláspontját több más fejlett nyugati ország osztja. nak), hiszen örülne, ha azt meg tudná tartani, ami az övé. Visszatérve a balkáni háború lényegének elismeréséhez és Milosevics céljaihoz. Milosevics a Nyugat minden figyelmeztetését elengedte a füle mellett, s amikor a Biztonsági Tanács a gazdasági büntetőintézkedések mellett döntött, akkor idegen nagyhatalmak balkáni beavatkozását és érdekeit rótta fel. De a lavina a saját törvényei Szerint működik, már nem lehet megállítani. A szankciók ellenére folytatódik a piszkos háború, a boszniai metropolisz a poklok városává vált. Milosevics most már látszólag elhatárolja magát a boszniai szerbek akcióitól, s szeretne minden felelősséget rájuk kenni. Ebben a helyzetben jött a NATO múlt heti tanácsülése, amely döntött az Északatlanti Tömb 43 esztendőn át szentként tisztelt alapelvének a megváltoztatásáról. Az európai biztonsági érdekek, és főleg a jugoszláviai polgárháború kényszerítetJames Baker amerikai és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter keddi washingtoni tárgyalásain nem született megállapodás az atomfegyverek korlátozásának ügyében. Kozirev vasárnap óta tárgyal az amerikai fővárosban vendéglátójával, mostani látogatásának fő célja előkészíteni Borisz Jelcin jövő kedden esedékes tárgyalásait Bush elnökkel. A megbeszélések legfontosabb témája a hadászati támadófegyverek korlátozása, s erről az amerikai és az orosz elnöknek kell majd a tervek szerint aláírnia a közös dokumentumot. Az amerikai diplomácia vezetője több ízben hangsúlyozta, mindkét félnek érdeke a nagy hatótávolságú rakéták számának a lefaragása, de hozzátette, ez nemcsak darabszám kérdése, hanem arról van szó, hogy milyen típusú fegyvereket korlátozzanak. Az USA minden áron arra akarja rávenni az oroszokat, hogy mondjanak le SS 18-as rakétáikról, amelyek ban sem). A határozat értelmében a NATO a jövőben tanácsokkal és katonai erővel is hajlandó támogatni az EBEÉ békeműveleteit. Túlzás nélkül állítható: a jövő szempontjából óriási hordejerű ez a döntés, akkor is, ha a résztvevők közül többen leszögezték, nem áll szándékunkban csapatokat küldeni a háborús Boszniába, mert a béketeremtés nem azonos a békefenntartással. Ezt az érvelést kihasználva javasolta a magyar külügyminiszter az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsban, hogy a NATO küldjön véderöket a Vajdaságba és Koszovóba. Egyik tartományban sincs még háború, viszont mindkettőben egyre feszültebb a helyzet. Pontosabban: félő, hogy e területekre is átterjed a konfliktus. Főleg az a veszély áll fenn, hogy a Boszniából kivont szerb (jugoszláv) fegyveresek erőszakos akciókba kezdenek. Tehát a NATO egy új elvet teremtett, amelyet Budapest szerint a Nyugat szerint a legveszélyesebbek, s Oroszország területén több mint 200-at telepítettek. Minden SS 18-ast tíz nukleáris robbanófejjel látnak el. Az amerikai sajtó úgy Ítélte meg a helyzetet, hogy mindkét fél kész a jelentős fegyverzetcsökkentésre. A The Washington Post meg nem nevezett orosz forrásokra hivatkozva azt mondta, hogy Moszkva végül is hajlandó lesz belemenni abba az amerikai javaslatba, amely szerint az évtized végéig mindkét oldalon 4700 darabra kell csökkenteni a robbanófejek számát, s ez több mint 50 százalékos kurtításnak felel meg. A legvitatottabb Bush azon javaslata, hogy a földi indítóállású, több robbanófejjel ellátott rakéták számát csökkentsék. Az orosz fél azt állítja, ebben az esetben a csökkentés aránytalan lenne, az USA kerülne előnybe, mert az amerikai ballisztikus rakéták tengeri telepítésűek és érintetlenek maradnának. Kozirevet Bush elnök is fogadta. ki lehetne próbálni a gyakorlatban is. Különösen az albánok lakta Koszovóban igen törékeny a béke, hiszen már deklarálták is függetlenségüket. Visszatérve a kiindulóponthoz, Milosevics jövőjéhez. A jóslatok ellenére még mindig tartja magát - igaz, egyelőre nincs is béke. Pártja a közelmúltban megnyerte az antidemokratikus választásokat, viszont az ellenzék is rendezi sorait. Értelmiségi kezdeményezésre létrehozták demokratikus mozgalmukat, a DEPOST, amely a két legjelentősebb ellenzéki erőt, a Draskovics-féle Szerb Megújhodási Mozgalmat és a Micsunovics-féle Demokrata Pártot is tömöríti. A DEPOS most ultimátumot intézett Milosevicshez: három-nyolc napot adnak neki a távozásra. Ha addig nem mond le, országos tiltakozó megmozdulásokat rendeznek. Ezek hatékonyságát nehéz előre megjósolni, de figyelembe kell venni a BT-szankciók nyomán Szerbiában beállt súlyos ellátási gondok miatti társadalmi elégedetlenséget. Nem kétséges, hogy Milosevics napjai meg vannak számlálva, ugyanakkor nem tudhatjuk, meddig kell még számolni. Ez az érem egyik oldala. A másik: egy ellenzéki hatalom sem oldaná meg azonnal az alapvető problémákat, hiszen a szerb ellenzék jelentős részére éppúgy a nacionalizmus jellemző, mint Milosevicsre és pártjára. Tehát a válságkezelés csak fokozatos lehet, lépésről lépésre kell haladni - de következetesen. S az első lépés, mivel más út nincs, tényleg Milosevics távozása. MALINAK ISTVÁN K

elet-Ukra}nában, a luganszki szénbányában kedden metángáz-robbanás történt, melynek következtében legkevesebb 38 bányász életét vesztette - közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökség. A helyszínen folynak a mentési munkálatok, a mentőosztagok tagjai szerint nincs kizárva, hogy a szerencsétlenségnek még több áldozata lesz. Közben a kijevi kormány bizottságot nevezett ki, amely kivizsgálja a robbanás okát. A

lbert Reynolds ír kormányfő kijelentette: a maastrichti szerződés esetleges elutasítása a referendumban a „gazdasági öngyilkosságot" jelentené az ország számára. Amennyiben az írek is nemet mondanának a szerződésre, teljesen bizonytalanná válna a sorsa, jegyezte meg a brit sajtó. Június 18-án kellene megtartani a népszavazást. Az ír kabinet szerint, ha a lakosság elutasítja a maastrichti szerződést, akkor lassan kivonul a külföldi tőke az országból. „Túlságosan szegények vagyunk ahhoz, hogy nemet mondhassunk" - mondotta a múlt héten az ír miniszterelnök. J

aszusi Akasi, az ENSZ ideiglenes kambodzsai tanácsának parancsnoka elmondta, a vörös khmerek hivatalosan is közölték, hogy elutasítják harcosaik leszerelését, amit a kambodzsai helyzet rendezéséről szóló párizsi békemegállapodásokkal összhangban az ENSZ békefenntartók felügyelete alatt szombaton kellett volna megkezdeni. Jaszusi Akasi elmondta továbbá, a vörös khmerek magas rangú tisztjétől levelet kapott, amelyből kiderült, hogy nem engedélyezik az ENSZegységek telepítését a khmerek által ellenőrzött területekre. Ez a párizsi megállapodások nyilvánvaló megszegését jelenti - hangsúlyozta Akasi. Megfigyelők szerint a kambodzsai békefolyamat ismét zsákutcába jutott. M

anilai jelentések szerint a Fülöp-szigeteki Mount Canlaon tűzhányó egy kilométeres magasságban ontja a hamut, s por lepi el a környező városokat. Kormányforrásök a közelmúltbani kisebb földrengéssel hozzák összefüggésbe a kitörést. Mint ismeretes, 1990. júniusában a Pinatubo tűzhányó kitörése során mintegy 800 ember vesztette életét. T

izenegy európai televíziós társaság kedden megállapodott az ötnyelvű európai műholdcsatorna létrehozásában. Az Euronews hírműsorokat közvetít majd angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven. Massimo Fichert, az olasz RÁI igazgatóhelyettesét nevezték ki az új tévétársaság elnökévé. Az Euronews székhelye a franciaországi Lyon közelében levő Ecully városka lesz. I

ndonéziában a kedden megtartott parlamenti választásokból ismét a Golkar kormánypárt került ki győztesen. Az immár 25 éve hatalmon levő párt az előzetes eredmények szerint a szavazatoknak a 67 százalékát szerezte meg - tájékoztatott az AFP hírügynökség az indonéz nemzeti választási bizottságra hivatkozva. Az 1987-ben megtartott választásokhoz képest a Golkar kb. 6 százalékot vesztett, ezzel szemben az Indonézia Demokratikus Pártja (PDI) javított pozícióján, a voksoknak a nem egész 18 százalékát szerezte meg. A hivatalos végeredményeket június 27-én teszik közzé. L

itvánia parlamentje keddi rendkívüli ülésén nem fogadta el Gediminas Vagnorius miniszterelnök lemondását - tájékoztatta a parlament sajtószolgálata a Csehszlovák Hírügynökség moszkvai irodáját. Egyben közölte, a legfelsőbb törvényhozó testület a jövő hétre halasztotta a döntést az idő előtti parlamenti választásokról. Vagnorius azzal indokolta lemondását, hogy a képviselők túlnyomó többsége akadályozta radikális gazdasági reformprogramjának megvalósítását. P

anamavárosban kedden diákok százai torlaszolták el az utakat, tiltakozásul George Bush amerikai elnök mára tervezett látogatása miatt. A tüntető diákok gyilkosnak nevezték Busht, mert szerintük az 1989 decemberében végrehajtott invázió - melyre Bush adott parancsot - népirtáshoz vezetett. Az amerikai katonai invázió során mintegy 520 panamai vesztette életét. NEMET GESZTUS Volker Rühe német védelmi miniszter a Springer Kiadó által rendezett berlini konferencián bejelentette; Németország hajlandó 10 ezer fegyverrendszerének a megsemmisítésére, hogy ezzel a gesztussal rákényszerítse a Független Államok Közösségét a hagyományos leszerelési szerződés ratifikálására. A miniszter kijelentette: ezzel azt akarjuk mondani, hogy a FÁK-nak a szerződést mielőbb ratifikálnia kellene. Hozzátette: Bonn úgy döntött, hogy az említett fegyvereket az év közepén, a NATO^partnerekkel folytatott konzultációk után fogja megsemmisíteni. Mint ismeretes, az 1990-ben aláírt hagyományos leszerelési megállapodás az akkor még létező Varsói Szerződés, valamint a NATO-tagországok képviselői írták alá. A FÁK részéről értésre adták, készen állnak arra, hogy júliustól léptessék érvénybe a szerződést, viszont a NATO több vezetője értésre adta, tart attól, hogy az egykori Szovjetunió nem fogja tiszteletben tartani ezt a határidőt. Volker Rühe tájékoztatott arról is, hogy a hagyományos fegyverzetek további csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokon résztvevő német küldöttséget utasította: minden áron törekedjen a kompromiszszumos megállapodásra a folyamat meggyorsítása érdekében. A miniszter megismételte korábbi felhívását, amely szerint Németországnak szerepet kellene vállalnia az ENSZ békeműveleteiben - ezt a jelenlegi német alkotmány nem teszi lehetővé. Az alaptörvény módosítására pedig a bonni parlamentben kétharmados többségre lenne szükség. AZ UTOLSÓ ELŐVÁLASZTÁS Vége felé közeledik az amerikai választási kampány első szakasza, amelynek keretében kedden tartották meg az utolsó előválasztásokat ÉszakDakotában. A republikánusok táborában a várakozásoknak megfelelően George Bush győzött, megszerezte a szavazatok 89 százalékát, s ezzel együtt a nyári elnökjelölő országos pártkonvenció 17 küldöttét is. Az észak-dakotai szavazásnak valójában már nem volt tétje, hiszen Bush lényegében már egy hónappal ezelőtt annyi szavazatot (s ezzel együtt annyi konvenció-küldöttet) tudhatott maga mögött, amennyi elég lesz ahhoz, hogy a Republikánus Párt ismét őt jelölje az elnöki tisztségbe. A demokratáknál Észak-Dakotában már áprilisban megválasztották az ugyancsak nyáron sorra kerülő országos konvenció küldötteit, s mivel már Bili Clinton is megszerezte a biztos jelöltséghez szükséges szavazatokat, az utolsó előválasztásoRoss Perot, akiből könnyen lehet nevető harmadik, egy hétéves kislánnyal. Az ifjú hölgy aktívan részt vett a Perot jelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtő kampányban. misszumos javaslatokat, a lord Carrington nevéhez fűződő demokratikus alapelveket. Közbevetőleg még valamit tisztázni kell. A konfliktus kezdete óta sok szó esik a hon/át nacionalizmusról. Ez valóban létezik, snem lehetalábecsulni feszültségélező szerepét. De Belgráddal ellentétben Zágráb nem alapvetően Nagy-Horvátország létrehozására törekszik (az usztasák részéről ilyen hangok is hallatszate ki ezt a lépést. Meggyőződésem, nemcsak humanitárius megfontolások alapján döntöttek így, nemcsak az esztelen pusztítás háborította fel a NATO külügyminisztereit, hanem az újabb nagy balkáni játszma keltette aggodalmaknak volt döntő szerepük. Mint ismeretes, a NATO azt az elvét módosította, amely szerint nem küldhetett csapatokat a tagországok határain túlra (a NATO, mint szervezet, ezért nem vehetett részt az öböl-háborúNAGY BALKÁNI JÁTSZMA kat ők arra használták ki, hogy szépségkirályt válasszanak. Ebben a versenyben a legtöbb szavazatot Lyndon LaRouche szerezte meg,, aki éppen 15 évi börtönbüntetését tölti csalás miatt. A második egy nevadai milliomos lett, de ami igazából érdekes; Ross Perot texasi multimilliomos, aki független jelöltként csak a második szakaszban kapcsolódik be az elnökválasztási küzdelembe, és nagy meglepetéseket okozhat, a negyedik helyen végzett. A szépségverseny utolsó helyezettje: Bili Clinton.