Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-14 / 112. szám, csütörtök

HIREK-VELEMENYEK . ÚJ szól 1992. MÁJUS 14. MARADJON A HELYEN A MAGYAR KÖNYVESBOLT! Május 6-i számunkban Dobos László, a Madách kiadó igazgatója, parlamenti képviselő nyílt levélben fordult Pozsony-Óváros önkormányzatához, név szerint Miloslava Zemková polgármesterasszonyhoz, a megszűnésre, illetve áttelepítésre ítélt Magyar Könyvesbolt ügyében. Mely számunkra természetesen közügy. Ezért a levél egyik kitételének alapján („E helyzetben nincs más lehetőségem, mint hogy a magyar nemzetiségi kulturális intézmények vezetőinek, közéletünk, kultúránk felelős személyiségeinek s az egyszerű embereknek a véleményét kérjem, akár petíció formájában is.") Egyetértéssel tesszük közzé az alábbi szöveget, kérve a széles nyilvánosság támogatását. PETÍCIÓ A Törvénytár 85/1990-es számú, a petíciós jogról szóló törvény értelmében aláírásommal tiltakozom Pozsony-Óváros önkormányzatának döntése ellen, melynek értelmében megszünteti a Mihály utca 6. sz. alatti Magyar Könyvesboltot, a főváros egyetlen magyar könyvesboltját. Egyúttal követelem, hogy ezt a döntést az önkormányzati tanács bírálja felül és nyilvánítsa semmissé, úgy, hogy a negyven éve létező Magyar Könyvesbolt maradjon a helyén. Ellenkező esetben döntésükkel a csehszlovákiai magyar kultúra egyetlen ilyen intézményét szüntetik meg a fővárosban, nagymértékben korlátozva ezzel a kisebbség anyanyelvi kultúrához való jogának gyakorlását. Név: Lakhely: Aláírás: A kitöltött dokumentumot (az alábbiakra is vonatkozik) a következő címre szíveskedjenek elküldeni: Madách kiadó, Michalská 9., 816 21 Bratislava. Csoportos aláírási ívek esetében a petíciós törvény 4 §-ának értelmében fejlécként az íveknek tartalmazniuk kell a petíció szövegét, azaz az aláíróknak lehetővé kell tenni, hogy a petíció tartalmával megismerkedhessenek. Ha az aláírási ívek nem tartalmazzák a petíció szövegét, úgy kell azokat megjelölni, hogy egyértelmű legyen, az állampolgárok aláírásaikkal milyen petíciót támogatnak. Az ilyen aláírási ívnek a továbbiakban tartalmaznia kell még a petíció összeállítójának kérészi- és vezetéknevét, illetve lakóhelyét vagy a petíciós bizottság képviseletre jogosult tagjának kereszt- és vezetéknevét, illetve lakhelyét. Tekintettel a fenti jogszabályi utasításokra, valamint az SZNT nyelvtörvényére, kérjük Önöket, az esetleges csoportos aláírási íveket lássák el a következő fejléccel: Petícia za Maďarské kníhkupectvo v Bratislave Petíciu zostavil: Dobos László, Parcelná 12, 821 06 Bratislava Név (meno) Lakhely (bydlisko) Aláírás (podpis) HEGYI KARABAH AZ ENSZ ISMÉT PRÓBÁLKOZIK Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár úgy döntött, hogy újabb missziót indítanak Hegyi Karabahba. Döntését tegnapra virradó éjszaka a Biztonsági Tanács is támogatta. Eddig azonban nem világos, mikor indul a misszió Karabahba, a tanács tagországainak diplomatái szerint erre mihamarabb sor kerül. A BT a zárt ajtók mögött megtartott tanácskozása után nyilatkozatot adott ki, amely rámutat a misszió kiküldésének szükségességére. A csoportnak az lesz a feladata, hogy a helyszínen tanulmányozza a helyzetet és annak lehetőségét, miként járulhatna hozzá a világszervezet az EBEÉ-országok erőfeszítéseihez. A Biztonsági Tanács egyben támogatta az egyes tagállamok közvetítői szerepét. Ezekhez az államokhoz tartozik mindenekelőtt Irán, amelynek már kétszer sikerült' rávennie a szembenálló feleket, hogy kössenek tűzszünetet. A testület a továbbiakban foglalkozott a karabahi lakosság helyzetével és azt kérte, hogy az ENSZmisszió vizsgálja meg a gyors humanitárius támogatás lehetőségét. Az ENSZ-központban a tanácskozással összefüggésben éles vitára került sor Örményország és Azerbajdzsán között. Hasszan Haszanov azeri nagykövet sajtóértekezletén kijelentette: a konfliktust nem lehet csupán Hegyi Karabah keretében megoldani, hiszen tulajdonképpen az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktusról van szó. Az örmény fél viszont nyilatkozatban közölte, a probléma abban rejlik, hogy Azerbajdzsán a hadsereg segítségével akadályozza Hegyi Karabah lakosságát önrendelkezési jogának érvényesítésében. Közben Susába, az örmény szeparatisták által e hét végén elfoglalt karabahi városba visszatérnek az emberek, akiket négy évvel ezelőtt az örményellenes pogromok űztek el. Sztyepanakertben a hetekig tartó rakéta- és tüzérségi támadások után már négy napja nyugalom van, ám Karabah több más területén tovább folytatódnak a harcok. MOLDOVA ELNÖKÉNEK KÖVETELÉSE AZONNAL TÁVOZZON A14. HADSEREG FOGHÍJAS LESZ A FÁK TASKENTl CSÚCSTALÁLKOZÓJA Mircea Snegur moldovai elnök tegnap táviratot küldött orosz partnerének, Borisz Jelcinnek, s ebben figyelmeztette őt, hogy a Dnyeszter mentén állomásozó 14. hadsereg parancsnoksága nyíltan támogatja a szeparatistákat. Hangsúlyozta: a hadsereg nagy mennyiségű fegyvert és haditechnikát bocsátott a moldovai rendőrök ellen harcoló Dnyeszter menti gárdisták rendelkezésére. Snegur a továbbiakban arra is figyelmeztetett, hogy a hadsereg tisztjei hadgyakorlatokat hajtanak végre és a Dnyeszter bal partján törvénytelen fegyveres csoportokat képeznek ki. Mintegy háromszáz tiszt nyíltan kijelentette, hogy a helyzet kiéleződése esetén az ún. Dnyeszter Menti Köztársaságot fogja támogatni. A moldován elnök felszólította orosz partnerét a 14. hadsereg azonnali kivonására a független köztársaság területéről. Mondova mégis csak részt vesz a FÁK legfelsőbb képviselőinek találkozóján. A május 15-re Taskentbe tervezett tárgyalásokon Constantin Óborok első miniszterelnök-helyettes vezeti majd a kisinyovi küldöttséget - tájékoztatott tegnap a Moldova Press-TASZSZ. Korábban ugyanis Mircea-Snegur azt közölte, hogy a moldovai küldöttség nem utazik el Taskentbe, mert Oroszország beavatkozik a Dnyeszter mentén kialakult helyzetbe, Leonyid Kravcsuk ukrán elnök sem vesz részt a FÁK legfelsőbb képviselőinek taskenti találkozóján. Az elnök erről azután tájékoztatott, hogy visszatért az Egyesült Államokból. Az ukrajnai küldöttséget Vitold Fokin kormányfő fogja vezetni. OLASZ ELNÖKVÁLASZTÁS BOTRÁNYOS NYITÁNY Az olasz parlamentben tegnap reggel, közvetlenül az elnökválasztás megkezdése előtt összetűzés robbant ki a képviselők között. Több újfasiszta képviselőt, akiknek nézeteltérésük támadt a kereszténydemokratákkal, kiutasítottak a képviselőházból. Tegnap az elnökválasztás két fordulóját bonyolították le. A közelmúltban idő előtt lemondott Francesco Cossiga államfő utódját 1014-en választják meg, a parlament két házának tagjai, valamint a tartományok küldöttei. A legnagyobb esélyesnek Giovanni Spadolinit, a szenátus elnökét tartják. Tekintettel arra, hogy az első három fordulóban kétharmados többséggel választják az államfőt, nem lehet számolni azzal, hogy a procedúra rövid idő alatt véget ér. A negyedik fordulótól kezdve, amelyre egyébként pénteken kerül sor, már az egyszerű többség is elég az ország új elnökének megválasztásához. M

iközben nálunk a prágai csúcstalálkozó kapcsán elsősorban a visegrádi hármak együttműködésére, meg a Bős körüli csehszlovák-magyar konfliktusra összpontosítottuk figyelmünket, szinte teljesen megfeledkeztünk arról, hogy harmadik partnerünk, Lengyelország egyre súlyosabb válságba bonyolódik. Több nyugati lap figyelmeztetett az utóbbi napokban arra, a mélyülő gazdasági gondokat tetézi, hogy lassan katasztrofálissá válik a politikai helyzet, az ország kormányozhatatlan. Bár már május közepén tartunk, Lengyelországnak még mindig nincs idei költségvetése, s ez csak egy példa a sok közül. Prága után két nappal mondta el Walesa már jó előre rendkívüli horderejűnek beharangozott beszédét, amelyben azzal foglalkozott, miként lehetne feloldani a kormányzati bénultságot. Ez lényegében a tavaly októberi választások óta tart, s fő oka, hogy huszonkilenc párt jutott be a parlamentbe, s az ennyire megosztott törvényhozásban teljes képtelenség lényeges döntéseket elfogadtatni. Botrány botrányt ér, a politikai elit pedig az egymás közötti hatalmi torzsalkodással van elfoglalva. Walesa is azt ostorozta, hogy a politikusok felelőtlen kijelentéseket tesznek, s a hatalmi belharc minden tekintélyt megsemmisített. Walesa erre egyetlen gyógymódot tudott ajánlani, a francia típusú elnöki hatalom megteremtését Lengyelországban. Csakhogy ezt a mostani alkotmány nem teszi lehetővé - még Jaruzelskire szabták az államfő alaptörvényben rögzített jogköreit a letűnőben lévő kommunista hatalom és a Szolidaritás között folyó kerekasztal-tárgyalásokon -, s ezért ajánlotta Walesa egy átmeneti, „kis alkotmány" elfogadását. Azt mondta, egy hónapig hajlandó várni erre, s aztán majd lépni fog, Fenyegetésként is lehet ezt értelmezni, hiszen a pártok többsége elutasította követeléseit, egyre kevésbé akarnak neki „teljhatalmat" adni. Márpedig valamerre lépni kell a kormányozhatóság érdekében, hiszen a mostani hatalmi háromszög szinte semlegesíti egymást, az elnök, a kabinet és a parlament egymással birkózik. Talán a legádázabb az a küzdelem, amit Walesa az Olszewski-kormánnyal vív. A választások októberben voltak, de Walesa ellenkezése miatt Olszewski csak december vége felé lett kormányfő. Programját, költségvetési tervezetét a parlament rendre visszautasította, s január óta WALESA RECEPTJE már többször voít szó a távozásáról. A hétpárti kormánykoalíciót korábban a Walesa-táborba sorolták, mert őt támogatták az elnökválasztás során. Mára, persze, elhidegült a viszony közöttük. Walesa ugyanakkor összeveszett az elnöki hivatal korábbi vezetőjével, egy évvel ezelőtti egyik legkedvesebb hívével, Kaczynskivel is. Van egy olyan érzése az embernek, hogy szándékosan összerúgja a port mindenkivel, akivel csak lehet. A múlt hónapban úgy tűnt, megoldódik a kormányválság: a hétpárti kormánykoalíció tárgyalásokat kezdett a reformpárti, de ellenzékben lévő liberális hármaskoalícióval egy nemzeti nagykoalíció létrehozásáról, amely mögött ott állt volna a létfontosságú törvények jóváhagyásához szükséges parlamenti többség. De a dologból nem lett Semmi. Kissé leegyszerűsítve: a hétpártiak a nemzeti és a keresztény kurzusra építenek, a hárompártiak pedig európai Lengyelországot akarnak. Ezt követően tette Walesa azt a meglepő kijelentést, hogy a legszívesebben Tadeusz Mazowieckit látná a kabinet élén. Azt a nemzetközi tekintéllyel bíró professzort, aki jelenleg a legnagyobb párt, a Demokratikus Unió élén áll, aki korábban, az elnökválasztáson Walesa legnagyobb riválisa volt, s még korábban az első Szolidaritás-kormányt vezette, és akit éppen Walesa buktatott meg saját személyes ambíciói miatt. S bár Mazowieckiék már úgy-ahogy rendezték viszonyukat az államfővel, de áz említetteket és a Szolidaritás szétverését sem felejtették még el neki. Természetes tehát, hogy ők sem szavaznak meg akkora elnöki hatalmat Walesának, mint amilyet szeretne. Közben, a kulisszák mögött, folyik a harc azért is, hogy ki szerezze meg a hadsereg irányítását. Ezt példézza Parys védelmi miniszter botránya is. A miniszter nemrégiben kijelentette, hogy az államfő körei puccsra készülnek. A botrány óriási volt. Walesa Parys azonnali távozását követelte, Olszewski kormányfő azonban nem volt hajlandó megválni miniszterétől, csak kényszerszabadságra küldte, s megtiltotta neki a nyilvános szereplést mindaddig, amíg tisztázzák az ügyet. Alig tért vissza e szabadságról Jan Parys, máris kiváltotta Walesa haragját, mert egy gyűlésen azt javasolta, ha nem lesz az országnak költségvetése, a kormánynak meg a parlamentnek nem lesz megfelelő hatásköre, akkor államvédelmi bizottságokat kellene felállítani. Paryst ezért újabb szabadságra küldték. M

i lehet a megoldás? Van, aki szerint Walesa eléri, amit akar: az erős elnöki hatalmat, amit mások leplezetlenül diktatúrának neveznek. Kormányozhatna elnöki dekrétumokkal is, és nem tartja lehetetlennek egy elnöki párt létrehozását sem. De van egy további, nem könnyű, de talán elfogadhatóbb megoldás is: az új választások kiírása. Talán azoknak van igazuk, akik szerint a lengyel átlagpolgár belátta: azzal, hogy a kis pártok tucatjait juttatta a parlamentbe, önmagát fosztotta meg a stabilitástól. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN A

lbert Schweitzer-díjjal tüntették ki kedden New Yorkban Mihail Gorbacsovot és feleségét, Raiszát. A kitüntetést Joseph Reed, az ENSZ-főtitkár helyettese adta át. Az Albert Schweitzer-díjat évente ítélik oda az emberiség boldogságáért kifejtett tevékenységért. Az elmúlt években például a Reagan- és a Bush-házaspár kapott ilyen díjat. Mint ismeretes, Gorbacsov az Egyesült Államokban tesz körutat, melynek során 3 millió dollárt akar gyűjteni moszkvai alapítványára. A Reuter hírügynökség ezzel összefüggésben megjegyezte: a Szovjetunió utolsó kommunista uralkodója az amerikai kapitalisták kedvencévé vált. E

liasz Hravi libanoni elnök tegnap Rasid Szulhut nevezte ki kormányfőnek és megbízta őt a kabinet összeállításával. Az új kormánynak az lesz a legfőbb feladata, hogy kivezesse az országot a gazdasági válságból, közölte Husszein Huszszeini parlamenti szóvivő. A 66 éves Rasid Szulh tisztségében Omar Karamít váltotta fel, aki a közvélemény nyomására a múlt héten mondott le. Egyébként tegnap Dél-Libanonban izraeli repülőgépek bombázták a Hezbollah szervezet állásait - közölték libanoni biztonsági források. Ezek szerint az izraeli gépek az Irán-párti síita szervezet négy bázisa ellen indítottak támadást a Bejrúttól mintegy 40 kilométerre levő Iklim at-Tufah térségében. T

egnap délelőtt a francia nemzetgyűlés 398:77 arányban jóváhagyta a kormány javaslatát az alkotmány reformjára, amely megteremtené a jogi feltételeket az európai politikai, gazdasági és pénzügyi unióról szóló maastrichti szerződés ratifikálására. Az alkotmányt olyan cikkelyekkel kellene kibővíteni, amelyek szerint Franciaország bizonyos hatásköreit átruházza az Európai Közösségek szerveire és elismeri a nyugat-európai tizenkettek tagállamai Franciaországban élő állampolgárainak aktív és passzív választási jogát az általános választásokon. T

öbb újságírószervezet azt javasolta az EBEÉ-tagországok Helsinkiben ülésező diplomatáinak, hogy a szervezet fogadja el a szabad sajtó chartáját. A világsajtó képviselői azzal érveltek, hogy a charta gátat vethetne a cenzúrának és a szabad információáramlást akadályozó egyéb praktikáknak. W

ashingtoni jelentések szerint az amerikai titkosszolgálatok, a CIA és az FBI igazgatói együttesen közölték, támogatják azt a javaslatot, hogy hozzák nyilvánosságra a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos titkos dokumentumokat. Szerintük ezzel lehetne meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a merényletért tényleg Lee Charley Oswald volt a felelős. Mint mondották, 28 évvel a gyilkosság után elérkezett az ideje annak, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. Robert Gates, a CIA központi igazgatója a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával azokat az állításokat is cáfolni kívánja, amelyek szerint a CIA-nak köze volt a gyilkossághoz. B

écsben tegnap kétnapos konferencia kezdődött a Közel-Keleten levő vízforrásokról. A találkozón 30 ország vesz részt, Szíria és Libanon nem fogadta el a meghívást. A bécsi konferencia részét képezi azoknak a többoldalú tárgyalásoknak, amelyek kiegészítik az Izrael és az arab országok közötti kétoldalú béketárgyalásokat. E

' szak-Korea tegnap Panmindzsonban a koreai háborúban eltűnt 15 amerikai katona földi maradványait adta át az Egyesült Államok képviselőinek. Az amerikaiak ezzel összefüggésben hangsúlyozták: több koporsóban csak a katonák azonosságát bizonyító jelvények, kitüntetések találhatók. James Record vezérőrnagy kijelentette, reméli, hogy a jövőben megoldódik az eltűnt katonák ügye. Észak-Korea 1990 májusában öt, 1991 júniusában pedig további 11 koporsót adott át az amerikaiaknak. A Pentagon viszont a közelmúltban terjesztette elő annak a 8177 amerikai katonának a névsorát, akik az 1953 júliusában befejeződött háborúban tűntek el.