Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-13 / 111. szám, szerda

1992. MÁJUS 13. A KULCS NEPEINK KEZÉBEN VAN ALEXANDER DUBČEK KELET-SZLOVÁKIÁBAN (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap munkalátogatást tett Kassán. Délelőtt a Kelet-szlovákiai Vásműben járt. A vendég előbb a meleg-, majd a hideghengerművet tekintette meg, azt követően pedig a Ferromont gyáregy­ségbe látogatott. Az egyik ottani műhely­csarnok közepén összegyúlt munkások­hoz intézett rövid beszédében kifejtette, hogy szerinte jó helyre tervezték és jó helyen épített^ fel a gyáróriást, mert ennek a régiónak is szüksége van egy ilyen jellegű, jelentős ipari létesítményre. Elmondta, örül annak, hogy a kóhókombi­nát a nehéz idők ellenére is életképes maradt, fejlődőképes ma is, s hogy termé­kéinek mintegy 80 százalékát az igen igényes nemzetközi piacon értékesíti. (gazdag) KIVÉTELEK HOSSZÚ LISTÁJA (Folytatás az 1. oldalról) látott mennyiségű vállalat eladását hagyták jóvá, illetve adtak számukra engedélyt a privatizációs törvény hatálya alól. így például a rimaszom­bati Gemer sörgyár 224,4 millió ko­ronáért a revúcai Vladimír Poliak tulajdonába kerül, aki elsősorban a magyarországi exportban lát ko­moly lehetőségeket. A gombaszögi mészégető és a közeli mészkőbánya 136 millió koronáért a pozsonyi Kalcit kft. tulaj­donába kerül. A dunaszerdahelyi Progresson vállalat engedélyt kapott arra, hogy belga partnerrel, 240 mil­lió korona értékű állóeszközt bevon­va PIGE kft. néven közös vállalatot alakítson. Az érsekújvári Nautila kft. pedig 61,9 millió koronáért megvá­sárolhatja a Sigma állami vállalat egy részét és így lehetősége nyílik búvárszivattyúk gyártására. Szintén érdeklődésre tarthat számót a hír, hogy a privigyei Carpathiát a világhí­rű svájci Nestlé cég vásárolja meg. -tl­RÉSZREHAJLÁS KIZÁRVA! (Munkatársunktól) - A június 5-ei, illetve 6-ai parlamenti választásokkal kap­csolatos szavazatszámlálási módszerek­ről tájékoztatta tegnap Pozsonyban az újságírókat Rudolf Krč mérnök, a Szlo­vák Statisztikai Hivatal elnöke. Állítása szerint a választások eredményeinek tisz­tességes, részrehajlás nélküli számlálása teljes mértékben szavatolva van. Az ered­mények egyrészt a vagyonjegyes privati­zálás céljából létrehozott számítógép-há­lózaton, másrészt pedig a jegyzőkönyvek tényleges továbbításával jutnak el a Szlo­vák Statisztikai Hivatalba. A manipulációk lehetősségét ezzel a kettős információto­vábbítással kizárják. A Szlovák Statisztikai Hivatal munka­társai egyben tájékoztatták az újságírókat arról is, hogy az egyidejűleg történő há­rom parlamenti választás (a Szlovák Nemzeti Tanács, a Nemzetek Kamarája és a Népi Kamara megválasztása) ered­ményeit vizonylag nagyon rövid határidőn belül képesek nyilvánosságra hozni. Júni­us 7-én 15 órakor képesek feldolgozni az egyes járásokban a jelölő politikai pártok­ra leadott szavazatokat, országos méret­ben ugyanezen adatokat pedig szintén a választásokat követő napon, este nyol­cig. Az elsőbbségi (az egyes képviselője­lölteket előnybe juttató) szavazatokat or­szágos méretben viszont csak június 10­én este nyolckor tudják közölni, (m-n.) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. MÁJUS 13-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,61 " 53,40 Francia frank 5,33 5,41 Német márka 17;91 18,19 Olasz líra (1000) 23,80 24,16 Osztrák schilling 2,55 2,58 Svájci frank 19,30 19,64 USA-dollár 29,20 29,61 ÚJSZÓmm A FÜRDŐVÁROSOK JÖVŐJÉRŐL HIREK-VELEMENYEK (Folytatás az 1, oldalról) (Munkatársunktól) - Pozsonyból Pöstyénbe folytatta útját az államfő teg­nap délután. A Thermál Pallace Szállóban a Fürdővárosok Uniójának tagjaival talál­kozott. Václav Havelt Pöstyén polgármes­tere, Viliam Hájovský fogadta, a többi fürdőváros (többek közt ^Bajmóc, Bártfa, Szliács, Trencsénteplic) polgármesterei­nek jelenlétében. ,,A tartalmas vita során az egészségügyben illetékes államigaz­gatási szervek és a fürdővárosok önkor­mányzatainak képviselői tekintették át a gyógyfürdők további sorsának alakulá­sát - mondotta Michael Žantovský szó­vivő. - A polgármesterek kifogásolták, hogy míg Pozsony és Kassa a törvény által biztosított különleges jogokkal ren­delkeznek, a fürdővárosokat semmilyen külön elbírálás nem illeti." Viliam Hájovský polgármester az Új Szó kérdésére válaszolva vázolta, hogy az adórendeletek változásával és az ön­kormányzatok jogkörének bővítésével a városok nagyobb beleszólást kívánnak a turisztikai és ezáltal üzleti szempontból attraktív fürdőhelyek üzemeltetésébe. Eh­hez kell megteremteni a lehetőségeket, és ehhez segített hozzá a mai találkozó is - fejezte be mondanivalóját Pöstyén pol­gármestere. A tartalmas vita után Václav Havel gyalog ment az Eden Szállóba. Ezután az utolsó székig foglalt városi moziban Pös­tyén város lakóinak kérdéseire válaszolt szóvivője, valamint Martin Bútora ta­nácsadó és Milan Rakús szlovák egész­ségügyi miniszter társaságában. A mozi előcsarnokában a város nyúj­totta békés tavaszi hangulat megszűnt. Az emberek kis csoportokba tömörülve vitatkoztak Szlovákia jövőjéről. A mozite­remben zajló vita lapzártánkig folytató­dott. L. A. VÁCLAV HAVEL KAMPÁNYNYITÓ BESZÉDE Václav Havel köztársasági elnök a vá­lasztási kampány kezdetének előestéjén beszédet mondott a Csehszlovák Televí­zióban. Ebben egyebek között kifejezte, hogy a kampány sokakban felemás ér­zést vált ki. Mint mondta nem csodálko­zik ezen, hiszen hosszú évtizedek után ezek lesznek a második szabad választá­sok, s szerinte összemérhetetlenül igé­nyesebbek lesznek mint az első volt. Két éwel ezelőtt voltaképpen a demokrácia és a totalitarizmus között választottunk, ám most, különféle beállítású politikai pártok közül kell választanunk. Ez nem lesz könnyű - véli az elnök -, de ez is a demokráciához tartozik. A polgárok szavazataikkal nemcsak arról döntenek majd, hogy kik képviselik majd őket négy éven keresztül a törvényhozó testületek­ben, vagy hogy kikből tevődnek majd össze a kormányok, hanem közvetve ar­ról is, ki lesz az új elnök és milyen országban fogunk élni. Közös érdekünk, hogy tudatosítsuk a választások fontos­ságát, s kellő figyelmet szenteljünk neki, A köztársasági elnök nem ad tippet arra, hogy kire voksoljunk. Mint mondta azért, mert hisz a polgárok felelősségtudatában Tesz azonban néhány javaslatot: Áz elnök fontosnak tartja, hogy a vá­lasztók ismerjék a választásokon induló politikai pártok programjait, és legyen le­hetőségük összehasonlítani és elemezni azokat. Eldönteni melyiket tartjuk legmeg­felelőbbnek. Václav Havel szerint csak úgy kaphatunk teljes képet egy-egy párt­ról, ha végigolvassuk egész képviselöje­lölt-listáját. Javasolja továbbá, hogy a pol­gárok vegyenek részt a pártok, mozgal­mak különféle nagygyűlésein s kérdezze­nek rá a jelöltektől mindenre, ami érdekli őket. A polgároknak nem szabadna meg­elégedniük olcsó szónoki fordulatokkal - mondta. Azt kellene elemezni, hogy egy-egy kijelentés voltaképpen mit jelent, mit eredményez. Úgy véli, legfőbb ideje, hogy megtaláljuk a jelenlegi Csehszlová­kia polgárai új, valóban igazságos együtt­élésének módozatát. Az államjogi elrendezés kérdéséhek mihamarábbi rendezése és az új alkotmá­nyok megalkotása jelentik az ország bel­politikai stabilitásának alapvető feltételét. A köztársasági elnök azt mondta: kezdet­től fogva azon van, hogy a polgároknak legyen lehetőségük népszavazás formá­jában kimondani: közös államban kíván­nak-e élni, vagy az önálló államot választ­ják. Személy szerint üdvözölné, ha a kö­zös állam mellett döntenének. Ugyanak­kor leszögezi, hogy ennek az államnak azonban már másmilyennek kell lennie. A KONFLIKTUST CSAK TÁRGYALÁSOK ÚTJÁN LEHET RENDEZNI A MAGYAR POLGÁRI PÁRT NYILATKOZATA . A Magyar Polgári Párt mélységes aggodalommal figyeli a bősi vízierőmü ügye körül folyó csehszlovák-magyar vitát. Az utóbbi időben a konfliktus elmérgesedésének vagyunk tanúi, s a helyzet egyre inkább robbanásveszéllyel fenyeget. A Magyar Polgári Párt nyugtalanítónak tartja a szlovákiai kormány rendkívüli ülésén elfogadott álláspontot, mely az eddigi események egyoldalú értelmezésén alapszik. Az MPP képviselői többször leszögezték, hogy az 1977-es szerződést a C variáns megvalósításával a csehszlovák fél rendkívül durva módon sértette meg, mivel az eredeti szerződés nem tartalmazza ezt a lehetőséget. A Magyar Polgári Párt úgy véli, hogy a szlovák kormány nyilatkozata kapcsán újra le kell szögezni: a vízlépcső ügye a szövetségi szervek hatáskörébe tartozik, s a döntés a föderális kormány kezében van. Ez pedig nem lehet egyoldalú lépések által kikényszerített döntés. A Magyar Polgári Párt ugyancsak rendkívül nyugtalanítónak tartja a magyar kormány azon döntését, hogy egyoldalúan felmondja az 1977-ben kötött kétoldalú szerződést. Biztosra vehető, hogy az egyoldalú lépések a konfliktus további elmérgesedéséhez vezetnek. A Magyar Polgári Párt határozottan leszögezi, hogy a két kormány lépései szöges ellentétben állnak a helyi lakosság érdekeivel és a dél-szlovákiai magyarságot könnyen túszhelyzetbe juttatják. A Magyar Polgári Párt mélységesen elítéli ezt a megoldási módot és minden elhetőséget megragad a csallóközi lakosság védelmé­ben. A konfliktust csak tárgyalások útján lehet rendezni. EL A KEZEKKEL A DUNÁTÓL! AZ EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM NYILATKOZATA Az Együttélés a bősi vízerőmüvei kapcsolatban többször sajnálattal állapította meg, hogy építése és esetleges üzemeltetése politikai érdek és nem gazdasági. Parlamenti képviselőink mind a Szövetségi Gyűlésben, mind a Szlovák Nemzeti Tanácsban mindent megtettek azért, hogy rábírják a Szlovák Köztársaság kormányát: állítsa le az építkezést, legyen tekintettel a környező lakosság véleményére és a Duna menti önkormányzatok petíciójára. A lakosság jogos követeléseinek támogatására részt vettünk az 1991 nyarán és őszén szervezett tiltakozásokon, tüntetéseken. Megpróbáltunk közvetíteni a magyar és a csehszlovák fél között, hogy az ésszerűség irányába mozdíthassuk elő az egyre bonyolultabbá váló kérdést. Részt vettünk a Magyar Köztársaság Országgyűlése és a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés Környezetvédelmi Bizottságának találkozóin, ame­lyeken sikerült elérni, hogy a politika térfeléről átkerülhessen a vízlépcső, ügye a szakmai és tudományos megítélés körébe. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a szlovák kormány több olyan lépést tett, amellyel tudatosan akadályozta az ésszerű megoldást: egyrészt azzal, hogy semmibe vette mind az Eurolánc polgári kezdeményezés, mind a szakmai környezetvédelem javaslatait, ellenük többször durva rendőri erőszakkal lépett fel, végül pedig az adófizetőket értelmetlenül megterhelő, költséges megoldás mellett döntött - jóváhagyta a C variáns megépítését és a Duna elterelését. Sajnálattal kell megállapítanunk azt is, hogy a törvényhozók zöme is felelőtlenségéről tett tanúbizonyságot, amikor a kormánynak ezt a lépését jóváhagyta. Tartunk tőle, hogy a kormány tűdatosan tette a politika játékszerévé ezt az ügyet, amely fölött csak független szakembereknek lett volna szabad ítéletet mondaniuk. Hibáztatjuk a kormányt, hogy olyan helyzetet teremtett, amelyre a Magyar Köztársaság kormánya az 1977-es kormányközi szerződés felmondásával válaszolt. Ez a helyzet nemcsak az ésszerű megoldás lehetőségét csökkenti, hanem rossz szolgálatot tesz a Csehszlovákia és Magyarország közti kapcsolatok fejlődésének, valamint mérgezi a szlovák és a magyar nemzet közötti viszonyt. Ezért elsősorban a szlovák kormányköröket, de közvetve a szövetségi kormányt is felelősség terheli. 1992. május 12 DURAY MIKLÓS, az Együttélés elnöke A GIGANTOMÁNIÁS SZERZŐDÉS ÁRNYAI (Folytatás az 1. oldalról) • gépek szűnni nem akaró robajától meg­rongálódtak házaink. Ki fizet nekünk mindezért kártérítést? Port, sarat, megnö­vekedett széljárást hozott számunkra a hatalmas építkezés. Az éghajlat is rosz­szabbra változott, szárazság sújt bennün­ket. Látjuk lépten-nyomon, hogy megbíz­hatatlan munkát végeznek. A mellékcsa­tornák építésében szembetűnőek a hiá­nyosságok. Ezért kézzel-lábban tiltako­zunk továbbra is a vízmű ellen. Ez egy elpuskázott beruházás! Le kell állítani! BARTUSZ GYULA mérnök, Pár­kány: - Nézetem szerint bármilyen szer­ződés felmondható, ha olyan körülmé­nyek adódnak, amelyek végzetes ve­szélyt jelenthetnek. Bős-Nagymaros ese­tében is a környezetet visszafordíthatat­lan károsodás érheti. Csallóköz nagy mennyiségű, .kiváló minőségű ivóvízkész­lete tönkretételének kockázata is elegen­dő ok a szerződés felbontására. Fájla­lom, hogy kevés volt a két ország közti párbeszéd, eszmecsere. Úgy érzem, más úton és más eredménnyel is el lehetett volna jutni a szerződés felbontásához. Ennek ellenére a tárgyalásokat tovább kell folytatni és megoldást kell találni, szakmai kompromisszumra kell jutni. Hi­szen a lényegében kész erőmű áll, lehe­tetlen csak úgy eltörölni a föld felszínéről. NAGY LÁSZLÓ, Vajka polgármeste­re: - A szerződés felmondása magyar részről várható volt. Több korábbi nyilat­kozat erre a lépésre utalt. Az időpontot nem tartom a legszerencsésebbnek. Fé­lek, hogy több szlovákiai párt politikai tő­két igyekszik kovácsolni az ügyből. Attól is tartok, nehogy nemzetiségi kérdéssé mérgesedjen Bős-Nagymaros problémá­ja. Pedig az emberek a vízművet nem azért ellenzik, mert magyarok, hanem, mert rettegnek tőle. Véleményem szerint az ügyben nem a politikusoknak, hanem a szakembereknek kellene dönteniük. A szlovák kormánynak pedig az elkövet­kezőkben sokkal többet kell tennie a víz­mű építése miatt 'hátrányos helyzetbe került községek fejlesztéséért. -zsár MIROSLAV BARTOLČIČ vízgazdász, Pozsony: - Hazai tervezőink kelletlensé­ge, amivel a tudományos - elsősorban a biológiai és kémiai - kutatások eredmé­nyei iránt viselkedtek, illetve a mű ökoló­giai szempontból történő módosításának elutasítása ellentéteket szült és ez zsák­utcába vezette a tárgyalásokat. A mű­szaki, gazdasági és jogi szempontból leg­rosszabb C-változat tervezése, elfogadá­sa és megvalósítása erőszakos úton tör­tént. Ha ez csak a nyomásgyakorlás esz­köze akart volna lenni - ami a szabad államok együttműködése során különben is megengedhetetlen - a beruházónak kompromisszumokra is fel kellett volna készülnie. Ha pedig erre nem voltunk képesek, nem csodálkozhatunk a másik oldal válaszlépésein. BENKOVICS KLÁRA, az Eurolánc polgári kezdeményezés tagja: - Szerin­tem nagy hiba, hogy Ján Čarnogurský nem fogadtá el azt az ajánlatot, hogy május 15-én találkozzanak a magyar fél­lel. Ezen a tárgyaláson arról lett volna szó, hogy mi a különbség az Európai Közösségek feltételeit illető csehszlovák és magyar álláspont között. Jelenleg ugyanis mind a két fél azt állítja, hogy teljesíti ezeket a feltételeket. A tárgyalás­ra meghívták az EK képviselőit is, így az ő jelenlétükben tisztázhatták volna, kinek is van igaza. Szerintem a csehszlovák értelmezés a hibás, hiszen a C-variáns igenis előre meghatározza a vízlépcső arculatát. Erről bárki meggyőződhet, aki kimegy a gátra. A tárgyalások lehetősége így kimerült és mivel a magyar kormány az erőművet nem tartja megfelelő útnak, nem marad más megoldása, mint felbon­tani a szerződést. -tl­MÉGIS TÁRGYALÓASZTALHOZ ÜLNEK? A Magyar Polgári Párt mélységes aggodalommal figyeli a bősi vízi erőmű ügye körül Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztérium. Ebben többek között az áll, hogy Magyarország eddig tudományosan nem bizonyította, hogy ökológiai katasztrófa fenyegetne, ha a vízművet üzembe helyeznék. A nyilatkozat szerint független nemzet­közi bizottságok - név szerint a kaliforniai Bechtel céget említi - is arra a megállapo­dásra jutottak, hogy a vízmű nem káros, és javasolták befejezését. Ján Čarnogurský tegnap levelet küldött a pozsonyi magyar főkonzul által Mádl Ferencnek, amelyben hangsúlyozza, hogy a szlovák kormány hasznosnak és szüksé­gesnek tartja a tárgyalások folytatását Magyarországgal Bős-Nagymarosról. Leszögezi, hogy hajlandó tárgyalni Mádl miniszterrel a Duna medre áttöltése időpontjának esetleges megváltoztatásáról, de nem tartja helyénvalónak az előzetes feltételszabást. A szlovák miniszterelnök szerint a feleknek a EK javaslatról kellene tárgyalniuk. VARSÓI ÉS BUDAPESTI REAGÁLÁSOK A Gazeta Wyborcza lengyel napilap A gát megosztja a háromszöget című Írásában tegnap azt állította, hogy Lech Walesa lengyel államfő a Bős körüli vitá­ban állítólag nem volt hajlandó közvetíteni ä csehszlovák és a magyar fél között. A lap prágai tudósítója szerint - aki diplo­máciai körökből, nem hivatalosan szerez­te az információit - Antall József magyar miniszterelnök néhány nappal ezelőtt le­vélben kérte Walesát, foglaljon állást eb­ben a vitában. Walesa állítólag azt vála­szolta, hogy a kommunizmus gigantikus építkezéseinek örökségével kapcsolat­ban minden országnak magának kell megoldania a problémáit, mégpedig két­oldalú tárgyalások útján. A Gazeta Wyborcza azt írta, mindkét fél álláspontja keményebb lett, ami kétségessé teszi a Európai Közösségek közvetítői misszió­jának sikerét. Az 1977-es csehszlovák-magyar ál­lamközi szerződés magyar részről történő felmondásával kapcsolatban állást foglalt Valki László, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője. Véleménye sze­rint nem megalapozott az az állítás, hogy Magyarországnak nincs joga a szerződés egyoldalú felmondására. A nemzetközi jog általánosan érvényes elveire hivatko­zott, minenekelőtt ami az ökológiai ve­szélyhelyzetet és a Duna új mederbe történő elvezetését jelenti. Hozzáfűzte, minden korábbi, ellenkező állitás ellenére Magyarországnak igenis joga van arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bírósághoz forduljon. Ezt megteheti még akkor is, ha előzőleg nem jelentette be: hajlandó alá­vetni magát a bíróság döntésének. Ha Magyarország egyedül fordulna a nem­zetközi bírósághoz, Csehszlovákiának nem kellene részt vennie a tárgyaláson, de ez komolyan károsítaná az ország presztízsét. JUGOSZLÁVIÁT IDEIGLENESEN KIZÁRTÁK AZ EBEÉ-BÖl (Folytatás az 1. oldalról) talosnak nevezett külügyminisztériumi nyilatkozat megállapítja, az EK követelé­seivel csak „felfedezi Amerikát", hiszen a jugoszláv elnökség már döntött a szerb és Crna Gora-i katonák kivonásáról, s ez a döntés kb. 20 ezer katonát érint a szak­értők szerint százezres kontingensből. Az Európai Közösségek békemisszió­ja tegnap bejelentette, a muzulmánok és a szerbek közti egyre súlyosbodó harcok miatt kivonja utolsó megfigyelőit is Bosz­nia-Hercegovinából. A gyorsan rosszab­bodó helyzet miatt nem tudnak eleget tenni feladataiknak, s ezért a megfigyelő­ket Szarajevóból ideiglenesen visszahív­ják Zágrábba. Amint megnyugszik a hely­zet, újra visszatérnek Boszniába. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsá­ga is azzal fenyegetőzik, hogy 20 tagú csoportját visszahívja Szarajevóból. A csoport azonban, egyelőre, a súlyos harcok ellenére folytatja humanitárius kül­detését. A Vöröskereszt munkatársainak közlése szerint a harcok térségében, fő­leg Szarajevóban egyre súlyosabb az egészségügyi helyzet, a kórházakban nincs elég gyógyszer és kötszer, mind több a temetetlen halott. Bosznia-Hercegovinában a tegnapra virradó éjszaka sem volt nyugodt a hely­zet, folytatódtak a harcok Szarajevóban, Mostarban és más válsággócokban. A szarajevói rádió szerint a fővárostól délre, Hadzsicsban újabb hadszíntér ala­kult ki, a várost az éjszaka harckocsikból lőtték. A rádió azt is közölte, hogy hétfőn elesett a fővárostól északkeletre fekvő, túlnyomórészt muzulmánok lakta Kaleszi­ja város. Teapap este kaptuk a hírt, hogy a hel­sinki EBEÉ-értekezleten mind az ötven­egy tagország megszavazta Jugoszlávia ideiglenes kizárását a szervezetből. Ez azt jelenti, hogy nem vehet részt a bosz­niai válság rendezéséről folyó tárgyalá­sokon.

Next

/
Thumbnails
Contents