Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-30 / 126. szám, szombat

1992. MÁJUS 30. lÚJSZÓä RIPORT VARAZSPALCAJA ITT SENKINEK SINCS kező nemkívánatos oxigén szabad­gyökök megtörését. Oxigénhiányos állapotok például olyankor lépnek fel, amikor a vérellátás akadozik vagy leáll. Egy érgörcs vagy érszű­kület, egy trombózis elzárhatja a vér útját, a sejtek és szövetek ném jut­nak elegendő oxigénhez és ilyenkor bizonyos biokatalízátorok működése megváltozik. Amikor aztán helyreáll az oxigénellátás, az abnormálisan működő biokatalízátorok közremű­ködésével hirtelen oxigén szabad­gyökök keletkeznek, amelyek káro­sítják a sejthártyát, nagy koncentrá­cióban patologikus elváltozásokhoz vezethetnek. Nem szeretnék ezek­nék a tudományos akadémia ós az akadémiai kutatóintézetek körül kia­lakult vészjósló helyzet ecsetelésé­be, akkor bizony igen hosszúra nyúl­na ez a beszélgetés, ezért jobb lesz bele se fogni. -Azt hiszem a Csemadok OV elnökeként sem sétagalopp az éle­ted, erről különösen a lányaid tudná­nak sokat mesélni. Véleményed szerint sikerült-e a Csemadoknak megújulnia a rendszerváltás óta, vagy erre még várni kell? - Rögtön az elején szeretnék le­szögezni egy tényt. Itt senkinek sincs olyan varázspálcája, amellyel (Prandl Sándor felvétele) NEMCSAK A VILÁGNAPON FÜST NÉLKÜL Ülök a szerkesztőségi szobában és azon tűnődöm, mit is írhatnék a füstmentes világnap alkalmából, írjak arról, hogy szerte a világon á mértéktelen dohányzás következ­tében évről évre nő a tüdőrákos betegek száma, hogy a tüdődagana­tok 90 százaléka a nikotin káros hatására alakul ki? Vagy foglalkoz­zak azokkal, akik - szintén a ciginek köszönhetően - szájüreg, gége, nyelőcső, hasnyálmirigy, gyomor, vese, méhnyak-rák miatt kerültek kés alá? Vagy netán hangsúlyoz­zam, hogy az esetek 80 százaléká­ban az idült légzési zavarok, illetve a szívbetegségek, agyvérzések 25-30 százalékában a cigaretta a bajok okozója? Utaljak arra, hogy a dohányzó terhes nők kisebb test­súlyú gyerekeket hoznak a világra? Hogy a füstben élni kényszerülők be­tegesebbek, fejletlenebbek tár­saiknál? Ki ijed meg attól, hogy a világon évente 3 millió ember hal bele a do­hányzás ártalmaiba? A dohányosok közül ki ismeri be, hogy szenve­délybeteg, hiszen a cigarettát, bár enyhébb, de drogként tartják számon?! Végre ki kell mondani, hogy a do­hányosokra mi, nem dohányzók „fi­zetünk rá". Hogyan? Például úgy, hogy akaratlanul passzív dohányo­sokként mérgezzük szervezetünket. De azzal is, hogy az önmaguk okoz­ta betegségek gyógyítását - adófi­zető polgárként - valamennyien áll­juk. S ha figyelembe vesszük, hogy az egészségügy pénzhiánnyal küzd, joggal kérhetjük, hogy az egészsé­güket szándékosan rombolókra más betegbiztosítási feltételek vonatkoz­zanak mint azokra, akik óvják testi épségüket. Eddig jutottam elmélkedésemben, amikor az irodába berontott az egyik kolléga. Váltottunk néhány szót, de amint észrevette, dolgozom, leült, s pipára gyújtott. Sűrű füstfelhőben próbáltam összpontosítani a témára, amikor újabb kolléga érkezett, s ci­garettára gyújtott... A füst elől a folyosóra menekül­tem. Hasztalan. Az ott lévő nagy hamutartó mellett vagy öten to­longtak... Május 31-e a füstmentes világ­nap! Mi lenne, tisztelt dohányosok, ha ezen a napon nem mérgeznék önmagukat, de bennünket sem?! És nemcsak a világnapon! (péterfi) A MŰVÉSZI MINŐSÉGET MEGCÉLOZVA IV. HATÁRON TÚLI MAGYAR SZÍNHÁZAK FESZTIVÁLJA Kisvárda, a vár ódon falai között ünnepélyesen megnyitották azt a színházi fesztivált, amely nemzeti kultúránk egységét is hivatott bizo­nyítani. Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének és Antall Jó­zsefnek, a Magyar Köztársaság kor­mányfőjének védnökségével zajló találkozón a megnyitó előadáson a Komáromi Jókai Színház vendég­szerepelt Háy Gyula Mohács című drámájával. Az est másik eseménye volt Göncz Árpád Rácsok című szín­művének előadása, amelyet a te­mesvári. Csiky Gergely Színház tár­sulata játszott, a Kisvárdai Városi Művelődési Központban. Június 4-én a Kassai Thália Színház Tenesse Williams A vágy villamosa című drá­máját játssza. Mindkét produkciót Beke Sándor, a komáromi színház igazgatója rendezte. Röviddel á kisvárdai színházi fesztivál után, június 10-én, a szol­noki országos színházi találkozón a Jókai Színház Rožewicz Fehér házasság című színművét mutatja be. (d-n) Dr. Bauer Győző a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Kísérleti Farma­kológiai intézetének igazgatója és a Csemadok Országos Választmá­nyának elnöke. Kutatási területe a farmakológia - a gyógyszerek ha­tásmechanizmusának a vizsgálata. Tudományos eredményeit itthon és külföldön egyaránt számontartják, s nem véletlenül lett - alig negyven­évesen - az SZTA és a CSTA leve­lező tagja. Két leánygyermek édes­apja. Állandó lakhelye Somorja. Május 31-én lesz ötvenéves. - Egy tudományos'intézet igazga­tója és egy több mint nyolcvanezres tagságú társadalmi szervezet orszá­gos elnöke vagy. Ezt a kettős felada­tot egy olyan időszakban vállaltad, amikor társadalmunkban minden átalakulóban van, temérdek a fel­gyülemlett tennivaló. Hogyan győ­zöd mindezt? - Azt hiszem rövid távon vállalha­tó ez a feszített munkatempó. A nyolcvanas években huzamosabb ideig Japánban dolgoztam, s ott ki­próbáltam a teherbíróképességemet. Napi tizennégy órát dolgoztam külö­nösebb megerőltetés nélkül. Ennek a tréningnek most is hasznát ve­szem, de sokáig csinálni azért ve­szélyes volna. Szerencsére a két feladat jól egészíti ki egymást. Hét­köznap a tudománynak élek, hétvé­geken viszont a társadalmi tisztsé­gemből adódó feladatoknak teszek eleget. Bizonyos értelemben a Cse­madokban relaxálódom. Mivel eg­zisztenciálisan nem függök a Cse­madoktól, így a közösségi munkával kapcsolatos elképzeléseimet sokkal szabadabban gondolhatom végig, nem befolyásolnak olyan tényezők, amelyek másokat esetleg korlátoz­nának. A Csemadokban hasznosan kamatoztathatom a kutatómunkám­ban elsajátított racionális szemlélet­módot is. Van persze ennek a kettős szerepkörnek jónéhány negatívuma is. Funkcióimból kifolyólag egy se­reg bizottságnak és tanácsadói tes­tületnek is a tagja vagyok, így az időm egy részét különböző értekez­leteken töltöm, ahol sok esetben bizony jobbára meddő szócséplés folyik. - Kutatóorvosként nagyon fiata­lon lettél akadémikus. Én olyan em­bernek ismerlek, akinek a kutató­munka a lételeme és esze ágában sincs ötvenévesen megpihenni a ba­bérokon. Milyen problémákkal fog­lalkozol mostanában? - Intézetünkben elsősorban azok­nak a vegyületeknek és leendő gyógyszereknek a hatásmechaniz­musát vizsgáljuk, amelyek elősegítik az oxigénhiány következtében káro­sodott sejtek és szövetek regenerá­lódását, illetve a szervezetben kelet­nek a bonyolult folyamatoknak az ismertetésébe belemerülni, csak megemlíteném, hogy ilyen elválto­zások jelentkeznek a szívinfarktus­nál, a különböző gyulladásos meg­betegedéseknél, de az asztma egyik legfőbb okozója is ez. A gyógysze­rek hatásmechanizmusénak vizsgá­lata mellett intézetünk aktívan közre­működik a klinikai vizsgálatok érté­kelésében is, tehát az a célunk, hogy végigkövessük azt az utat, ahogy a kiszemelt vegyületből végül gyógyszer lesz. Ez rendszerint több évig tart, hiszen azt is gondosan ellenőrizni kell, nincsenek-e az új gyógyszernek káros mellékhatásai.. Mindez persze a tudományos mun­kámmal kapcsolatos. Intézeti igaz­gatóként pénzügyi problémákkal és tudományszervezési kérdésekkel is foglalkoznom kell, s ha belemerül­egycsapásra megváltoztatna min­dent. A Csemadok egy olyan szer­vezet, amelynek kialakult a merev struktúrája és a belső ritmusa. A köl­csönhatásoknak ezt a rendszerét nem könnyű átrendezni. Aki a Cse­madok gyorsütemű átalakulását vár­ta a két közgyűlésünk után, annak azt ajánlom, nézzen körül Középke­let-Európában. Azzal, hogy új kor­mányok jöttek, hogy módosultak vagy megújultak az alkotmányok, még nem következett be automati­kusan a gyökeres átalakulás. Még mindnyájunkban sok a beidegződött reflex, és a múltból örökölt gondol­kodási sémáktól sem olyan könnyű megszabadulni. Ha mindezt tudato­sítjuk, akkor arra is rádöbbenünk, hogy a Csemadok is híven tükrözi a társadalomban lejátszódó folya­matokat. Nagyon lényeges változás­nak tartom ažt, hogy fokozatosan teret hódít az az új szemlélet, amely már nemcsak a teljesítmény meny­nyiségét mérlegeli, hanem súlyt he­lyez a minőségre is. Pozitívumként kell értékelni azt is, hogy a különbö­ző új törekvések a Csemadok kere­tei között bontakoztak ki és nem a Csemadok ellenében. Ez nyilván­valóan a pluralizmus megnyilvánulá­sa és ezt mindenképpen üdvözölni kell. Lényeges persze, hogy reális célokat tűzünk ki, és megtaláljuk az egyensúlyt a szakmai színvonal és a magyarság elvárásai között. Az újító szándékot buzdítani kell, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy jelen van itt egy tömegigény is, amit ki kell elégíteni, mert különben elkerülhetetlenné válik a szakadás. Az is pozitív szemléletváltás, hogy egyre többen tudatosítják: a nemze­tiségi kultúrát elsősorban azokból az anyagi forrásokból kell ellátni, ame­lyeket a nemzetiségek maguk hoz­tak létre. Alapítványaink közül né­hány' már eredményesen működik, mások pedig ígéretesen beindultak. - Közelednek a választások, a csehszlovákiai magyar politikai színtér megosztott, ami a pluraliz­mus következménye ugyan, de eb­ben a helyzetben nem a legszeren­csésebb dolog. A Csemadok a mi csehszlovákiai magyar glóbuszun­kon megpróbál integráló szerepet játszani. Véleményed szerint meny­nyire sikerül ez neki és mennyire képes az összefogást szolgáló erő­ként hatni a csehszlovákiai magyar értelmiség? - Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az ország politikai környezete kényszeríti' arra a magyar politikai életet, hogy integrálódjék. Maga az összefogás sok kedvező eredményt hozhat, ráadásul a jelenlegi helyzet­ben szükség van rá, de én az egész­séges fejlődést mégis abban látom, ha a mi kisebbségi politikai színská­lánk is ugyanolyan változatos lesz, mint a többségi nemzeté. A magyar­ság számára ma fontos a tömörülés, és azok a borúlátó jóslatok, hogy nem lesz parlamenti képviseletünk, rossz elemzésekből indulnak ki. Ma acél érdekében kell az integrálódás. Ha az egységesítő politikai eszmei­ség diktálná, az borzasztó lenne. Hogy az értelmiségnek milyen sze­repe lehet az összefogásban? Én úgy iátom, hogy a szlovákiai magyar értelmiség egy része inkább dezin­tegrál mint integrál. Ebben persze nincs semmi rendkívüli, elvégre a másság igénylése elsősorban az értelmiségre jellemző. Ami engem zavar, az az, hogy sokan a mássá­gukat nem azért hangoztatják, mert pozitív céljaik vannak, hanem azért, hogy másokat lejárassanak. LACZA TIHAMÉR A XXIX. JÓKAI NAPOK MŰSORA KOMAROM 1992. május 31. (vasárnap) 19.00 Megnyitó Fellépnek az országos vers- és prózamon­dók versenyének győztesei Háy Gyula: Mohács - a Jókai Színház előadása Fesztiválklub (városi művelődési központ) 1992. június 1. (hétfő) 9.30 Műhely, szakmai foglalkozás (vmk) 16.00 Cím nélkül - a királyhelmeci Vox Humana irodalmi színpad előadása (Jókai Színház) Az emberke tragédiája - a pápai Türr Diákszínpad előadása „13 és háromnegyed nyöszörgés Adrian Mole .minden kínszenvedéséből" - a pápai Türr Diákszínpad előadása (Jókai Színház) 20.30 Tíz kicsi néger - a nagymegyeri Poloska Színház előadása (vmk) Fesztiválklub (vmk) 1992. június 2. (kedd) 9.30 Fórum, szakmai foglalkozás (vmk) 16.00 Egyszerű út - az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad előadása (Jókai Színház) Tűz a zátonyon - Vas Ottó műsora Nemzedék - a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad előadása 19.00 A varázsló - monodráma Boráros Imre előadásában (a tiszti pavilonban) 21.00 A szent család - a füleki Zsák Színház előadása (vmk) \ Fesztiválklub (vmk) r 1992. június 3. (szerda) 9.30 Fórum, szakmai foglalkozás (vmk) 16.00 Jútalomjáték - a komáromi magyar gimná­zium diákszínpadának előadása (Jókai Színház) Meredek út - a losonci Kármán József Színkör irodalmi színpadának előadása (Jókai Színház) 17.30 Beszélgetés Gergely Ferenc zeneszerző­vel Smidthauer Lajos életéről és munkás­ságáról (zeneiskola) 19.30 Gergely Ferenc és Szabó Imre orgona­hangversenye a Concordia vegyeskar köz­reműködésével (Szent András templom) 20.30 Charley nénje - a losonci Kármán József Színkör előadása (jmk) Fesztiválklub (vmk) 1992. június 4. (csütörtök) 9.30 Fórum, szakmai foglalkozás (vmk) 16.00 Traumdeutung - a senicai Zádrapky Szín­pad előadása (a tiszti pavilonban) 19.0U A fekete macska - az aradi Periszkóp Népszínház előadása (vmk) 21.30 Esterházy - színpadi játék, a Jókai Szín­ház éjszakai különbemutatója a fesztivál résztvevőinek Fesztiválklub (vmk) 1992. június 5. (péntek) 9.30 Záróműsor, díjkiosztás (Jókai Színház), Jókai Mór szobrának megkoszorúzása

Next

/
Thumbnails
Contents