Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-29 / 125. szám, péntek

5 HIRDETÉS - PUBLICISZTIKA ÚJ szól 1992. MÁJUS 29. Egységes Csehszlovákiát! Vörös Péter és A. Nagy László IMagyar Polgári Párti só író, akinek ez majdnem sikerült. A kötet műfaja meghatározhatatlan, olvasmánynak nehéz, de, mint mondotta, a magyar irodalom nem bővelkedik olyan művekben ma sem, , amelyek próbára tennék az embert. Dusza István: Nézőtéri napló 1981-1990 című kötete tulajdonképpen az egyetlen debütáns-kötet volt a bemutatkozó esten. Szintén kritikus-pályatárs volt az ismertetője: Tarján Tamás, aki talán a legőszintébben, kritikusi megjegyzésekkel is megtámogatva mondandóját, mutatta be a szerzőnek sajtóban megjelent színikritikáit és színészportréit tartalmazó könyvét, kiemelve Dusza erkölcsi tartását, amely állandó önépítésre sarkall. A bemutatott könyvek mellett a megjelent közönség nagy érdeklődéssel forgatta és vásárolta a Kalligram című irodalmi folyóirat első számát, amely Grendel Lajos szavai szerint nem kíván speciálisan csehszlovákiai magyar lap lenni, hanem az egész magyar nyelvterület egyik irodalmi folyóirata, amit az első szám igazol is. Megtudhattuk, hogy következő (dupla) száma augusztus elején jelenik meg. Az irodalmi bemutatkozó esten részt vett szerzők egyébként június negyedikén, a Könyvhét előestéjén a Rákóczi úti könyváruházban, a Könyvhét első napján pedig délután a Vörösmarty téren dedikálják köteteiket. (kövesdi) VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK Kl VÁLASZTHAT? B. P. pozsonyi olvasónk kérdezi: június hatodikán töltöm be 18. életévemet. A választópolgárok névjegyzékében nem találtam meg a nevemet. Azt szeretném megkérdezni, választhatok-e én is, s ha . igen, kémem kell-e a választási névjegyzékbe való felvételemet? A hatályos alkotmánytörvényeink, illetve választási törvényeink értelmében aktív választási joggal rendelkeznek azok a csehszlovák állampolgárok, akik legkésőbb a választások napján betöltik a 18. életévüket. Aktív választási joggal rendelkeznek tehát azok is, akik június 5-én vagy 6-án töltik be 18. életévüket. Ha azonban már szó esett az aktív választójogról, legalább egy mondat erejéig megemlíthetjük a passzív választójogot (a megválaszthatósághoz való jogot). Ezt, hatályos törvényeink a 21. életév betöltéséhez kötik. Azaz, a 18. életévét betöltő ember képviselőket választhat, de csak akkor választható meg képviselőnek, ha a 21. életévét betöltötte. Ami a választópolgárok névjegyzékét illeti, ezt elsősorban a legutóbbi választások névjegyzékei szerint állították össze. A levelében leírt esetből kiindulva azt tartanánk ajánlatosnak, ha minél előbb jelentkezne az illetékes reklamációs irodánál azzal, hogy utólag vegyék fel a választók névjegyzékébe. (m-n.) EGY ÚJ KÖNYVKIADÓ, AMELYNEK SÚLYA VAN BUDAPESTEN BEMUTATKOZOTT A KALLIGRAM A hazánkat is elért rendszerváltás két és fél éve alatt - a könyvpiac és -terjesztés megingásával egyidejűleg - legalább tucatnyi új magyar könyv- és lapkiadót jegyeztettek be Szlovákiában. A friss kiadók azonban, eltekintve a lapkiadástól, s egykét új kötet megjelentetésétől, nem jelentettek igazi áttörést a megörökölt „egykiadós", központi vezérlésű könyvkiadás gyakorlatával szemben. A legmarkánsabb kivételt a Kalligram Kiadó Kft. jelenti, amely kedd este egyszerre hat új kötettel és egy most induló irodalmi folyóirattal mutatkozott be Budapesten. A meleg hangulatú irodalmi est iránt, melynek a Csehszlovák Kultúra Háza adott otthont, s amelyet az intézmény házigazdája, Karol Wlachovský igazgató nyitott meg, ritkán tapasztalható érdeklődést tanúsított mind a szűkebb szakma (írók, kritikusok), mind a könyvszerető magyar közönség. Ami, tegyük hozzá, nem meglepő, tekintve, hogy féltucatnyi, a nyomdafestéktől még illatozó könyvvel nagynevű kiadók sem igen rukkolnak elő. Talán ennek köszönhető, hogy az estet megtisztelte jelenlétével Rudolf Chmel csehszlovák nagykövet is. A találkozón, természetesen, a könyvek voltak a főszereplők. Grendel Lajosnak, a kiadó igazgatójának rövid bemutatója után, amelyben vázolta a kiadó egyéves felfutását, szerepét a csehszlovákiai magyar kulturális életben, Bojtár Endre, Czakó Gábor, Kispintér Imre, Balassa Péter, Monoszlói Imre, SzegedyMaszák Mihály valamint Tarján Tamás ismertették az egyes köteteket. Kivételt képezett Weöres Sándor: Ha a világ rigó volna címmel megjelentetett gyermekvers-kötete, amelyet maga a szerkesztő-válogató, Koncsol László mutatott be, kiemelve, hogy az eddig megjelent Weöres-válogatásokkal szemben, a költő legmívesebb és legveretesebb gyermekversei mellett, az eddigi mellőzötteket, az ilyen-olyan elv szerint kihagyott költeményeit is szükségesnek látta a kötetbe fölvenni. Szigeti László: Zsebcselek című, Bohumil Hraballal folytatott beszélgetéseit (amely 1990-ben Klíčky na kapesníku címmel, csehül már megjelent) az értékelő Bojtár Endre úgy méltatta, mint egy olyan riportkötetet, amely a nagy cseh író igazi arcát mutatja fel, azt a „szelíd apokalip- • szist", amelyet az író folytat és él meg sorsában, munkájában, külön utalva a kötet frappáns címére, amely Hrabaltól ered. Kulcsár Ferenc: Imádságok című verseskötetét a pályatárs, Czakó Gábor mutatta be közvetlen, keresetlen szavakkal. Mint elmondta, Kulcsár Ferenc új kötete nem egykét estés olvasmány, hanem, hasonlatosan a Bibliához és más forrásszövegekhez, a költői élmény mellett egyfajta útmutatóul is szolgálhat a hit kereséséhez. Talamon Alfonz: Gályák Imbrium tengerén című regénye nehéz olvasmány, mondta Kispintér Imre, a kötet méltatója, ám izgalmas szellemi vállalkozás, amely Kafka Perével mutat rokonságot, sőt, értelmezése szerint annak parafrázisa. Ám míg a Per-ben az író a dolgok rendszerét keresi, Talamon a főhős lelki világát helyezi előtérbe. Grendel Lajos új regényét, amely Einstein harangjai címmel jelent meg, Balassa Péter „egy friss legenda leleplezéseként" emelte ki, amely a rendszerváltás előtti és utáni csalódások egyfajta kontinuitását keresi és találja meg, leszámolva sok-sók illúzióval. Grendel regénye szervesen illeszkedik az író életművébe, fejlődésvonalának egy fontos állomását jelenti. Egy másik Grendel-kötetet, amely Magyarországon jelent meg az Új Forrás-sorozatban, Monoszlói Imre mutatta be. A kötet a folyóiratban közölt cikksorozatot tartalmazza. A Kalligram első számának címoldala A Grendel által „talán legizgalmasabb" kötetként elörejelzett Farnbauer Gábor: Az ibolya illata című könyvét Szegedy-Maszák Mihály méltatta, aki szerint a kötet valószínűleg éles vitákat fog kiváltani újszerűségével. Flaubert óta sokan próbálkoztak azzal, hogy történet és főhős nélküli regényt írjanak, mondta Szegedy-Maszák, ám nagy a valószínűsége, hogy Farnbauer az el-