Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-28 / 124. szám, csütörtök

1992. MÁJUS 28. KALEIDOSZKÓP A VALLALKOZOK SEM CSELEKEDHETNEK ÖNKENYESEN AMIKOR A MEGEGYEZÉST MEM TARTJÁK BE Udvard az Érsekújvári járás egyik legnagyobb' községe: több mint ötezren lakják. A főút mentén, nagy­jából a falu közepén kb. 300 méter hosszú, utcaszélességnyi térség van, amelyet leginkább parknak le­hetne nevezni. A terebélyes fák kö­zött, nagyon szép környezetben - a templom, mellette egy emlékmű, hátrább az autóbusz-megálló. A tér­ség többi része füves-fás-bokros te­rület. Egy darabkáján szemmel lát­hatólag kisebb a fű, mint máshol, látni tehát, hogy itt valami készül - vagy készült. Rövidesen kiderült, hogy ez a két árnyi terület immáron Száraz József: ,,A saját szakállára cselekedett..." (A szerző felvételei) az egy esztendeje húzódó konfliktus forrása a községi hivatal és egy helybéli lakos között. xxx - Az a telek - mutat a környezeté­től elütő zöld négyzetre Magyar Ró­bert - az enyém. A sajátom. Ezerki­lencszázkilencvenegy júniusában vásároltam meg a községtől azzal, hogy bisztrót szeretnék ott építeni. Probléma nélkül megkaptam a telket is, a hozzájárulást is. Egyébként magánvállalkozó vagyok, a gyümöl­csösstand is az enyém, de minde­nekelőtt nagybani áruszállítással foglalkozom, saját kamionnal és né­hány alkalmazottal. Szóval úgy gon­doltam, hogy felépítem még a biszt­rót. A községi hivatal engedélyében kitételként szerepelt, hogy a helyi építész jóváhagyására is szüksé­gem van. Eredetileg vele akartam megterveztetni az épületet, de hosz­szabb időre elutazott, ezért egy ér­sekújvári szakembert bíztam meg a munkával. Ekkor jött a meglepe­tés: až eszpresszó bemutatott terv­rajzát nem hagyta jóvá a járási kör­nyezetvédelmi hivatal. Állítólag túl magas az épület és nem illik a kör­nyezetbe. Átcsináltattam a terveket, ezúttal egy pozsonyi építésszel, egyúttal kérvényt nyújtottam be a községi hivatalhoz újabb 100 négyzetméter telek megvásárlására, mert a meglévőn már nem tudtam volna elhelyezni a szennyvízgödröt. Nem engedélyezték; közölték velem azt is, hogy mivel a presszó a terv­rajzok alapján nem fér el a telken, nem járulnak hozzá az építkezés­hez. Igaz, felajánlottak egy másik telket, nem messze ettől, de ott sokkal több lenne a földmunka, arról nem is szólva, hogy csak bérelhet­ném. Most tehát itt tartok; negyven­kétezer koronát dobtam ki, úgy tű­nik, fölöslegesen, mert a tanácshá­zán ülő urak és hölgyek egyszerűen elhatározták, hogy ha törik, ha sza­kad, elgáncsolják az ügyet. Irigység ez kérem, és nem más! xxx A községi hivatalban előttünk fek­szik a település kis léptékű, részle­tes térképe. Egyik végén elkeske­nyedő, elnyúlt sáv, rajta a szóban forgó park; külön ki van jelölve az inkriminált telek apró négyzete. Andrejka Olga, a tanács építőügyi szakelőadója elmondja: - Mi ezt a területet hosszabb tá­von a község főterévé szeretnénk kiképezni. Ebbe a koncepcióba, gyakorlatilag a térség közepébe, két részre választva azt, sehogy sem illik bele egy akkora épület. Nem is beszélve arról, hogy átellenben alig pár méterre van a rövidesen átadás­ra kerülő új egészségügyi központ, amely így egyrészt vizuálisan el len­ne zárva a főúttól, másrészt a presz­szó szemeteskukái túl közel kerül­nének hozzá. Ami pedig az általunk felajánlott cseretelket illeti - ujja né­hány centiméterrel odább vándorol a térképen -, véleményünk szerint fekvése semmivel sem előnytele­nebb! Ráadásul el férne rajta az egész épület, emésztőgödröstől-ku­kástól-mindenestől! Hogy „csak" bérbe adnánk? Annak idején - bő két éve - valóban eladtunk néhány, a község tulajdonát képező beltelket magánszemélyeknek, köztük a szó­ban forgót is. Azóta viszont már érvényben van az a rendelet, misze­rint ilyen telek csak bérbe adható. Különben is: Magyar Róbert aggá­lyai ilyen szempontból alaptalanok, hiszen tudnia kell, hogy ha az Ö SA­JÁT telkéért ajánlunk fel mi egy másikat, az bennünket is kötelez. Mármint arra, hogy ne mondjuk fel a bérleti szerződést, főleg ha mér rajta áll a milliókat érő épület. Szá­munkra ezért is érthetetlen, hogy miért nem akarja elfogadni ajánla­tunkat. - Talán másutt lesz a dolog nyitja - Száraz József polgármester-he­lyettes egy irattartót húz elő a fiók­ból, és tartalmát akkurátusan szét­rakja az asztalon. - Ime, itt van, M. Róbert első kérvénye, még 1991 áprilisából. Fehéren-feketén ez áll benne: BISZTRÓ építéséhez kér engedélyt, és mi ehhez a hozzájáru­lásunkat adtuk, a már említett felté­telek betartása mellett. Csakhogy: más a bisztró, és más az eszpresz­szó. Márpedig ő, úgymond menet közben, a község elöljáróságát telje­sen megkerülve egyszerre csak „nagyvonalúbban" kezdett gondol­kodi. S ami még rosszabb: terveztet­ni! Egy bisztró, tehát egy pult melletti Magyar Róbert: ,,Negyvenkétezer koronát dobtam ki..." fogyasztásra berendezkedett gyors­büfé ellen semmi kifogásunk nem volt, sőt - amire Magyar úr ma oly gyakran hivatkozik, - üdvözöltük a gondolatot. Ez az épület ráadásul gond nélkül elfért volna az általa megvásárolt telken. Az eszpresszó­val kicsit más a helyzet. Más nagy­ságrend, más funkció, más kategó­ria, másképpen illeszkedik a környe­zetbe, arról nem is beszélve, hogy a járulékos létesítményeivel együtt egyszerűen „kilóg" a 202 négyzet­méteres telekről! További területet pedig, sajnos, a már említett okoknál fogva, nem tudunk eladni. Nem aka­rom Róbertet „kivagyisággal", „új­gazdagos" nagyképűséggel vádol­ni, de ennek az egész ügynek két­ségtelenül ilyen felhangjai is vannak. Láttuk, hogyan viselkedett a tanács­házán, milyen stílusban beszélt, fő­leg az elutasítást követően. Senkitől sem kért engedélyt vagy hozzájáru­lást ahhoz, hogy mást építhessen, mint amiben eredetileg megegyez­tünk. Hogy neki telik többre is, az az egyik dolog, a másik: előfordulhat, hogy a község érdekei esetleg más­ként kívánják. S ilyenkor vállalni kell az önkényes lépések következmé­nyeit is. xxx Tanulság? Talán csak annyi, hogy vállalkozói szabadság ide vagy oda, azért vannak korlátok. VAS GYULA Emberek... Kevesebbet beszeljünk, és többet tegyünk. Nincs ido igergetesekre. Dolgozunk. És semmi mást nem ígérünk. Szavazzon a DEMOKRATA PÁRT Malinovského 70, 813 47 Bratislava tel.: 07/491184, 498020, fax: 07/492273, 491176 UP-805/1

Next

/
Thumbnails
Contents