Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-26 / 122. szám, kedd
1992. MÁJUS 26. ÚJSZÓi EGÉSZSÉGÜGY 6 OR¥QSI TANÁCSADÓ Esőemberkék közöttünk Az autizmust, ezt a furcsa lelki fogyatékosságot, amelyet Dustin Hoffman nagyszerű alakításából ismert meg a laikus nagyközönség, századunk negyvenes éveiben írták le Kanner amerikai és Asperger osztrák pszichiátere^. Sokáig azt hitték, az autizmus a szkizofrénia legkorábbi megjelenési formája (a fogya' tékosság már egy—három éves kisgyerekeknél észlelhető). Ma már tudjuk, hogy önálló, veleszületett fogyatékosságról van szó. A hatvanas években az autizmus okát a szülők (elsősorban az anya) ridegségében, elutasító bánásmódjában keresték ós ebből az elméletből kiindulva a család pszichoterápiás kezelésével próbálták gyógyítani. Ez a kezelés eredménytelen volt és csak még több bánatot okozott az önvádtól amúgy is meggyötört szülőknek. Az autizmus okát ma sem ismerjük, de tudjuk, mi e fogyatékosság lényege. Az érintett gyerekeknél egyáltalán nem, vagy csak késve és nagyon lassan fejlődik ki a társadalmi kapcsolat megteremtésének, a szimbolikus gondolkodásnak és a fantáziának a képessége. Az egészséges kisgyereket minden érdekli, ami körülötte történik. Odafigyel minden hangra ós már nagyon kis korában képes kapcsolatot teremteni szüleivel, testvéreivel. Az egészséges ember veleszületett tulajdonsága a kapcsolatteremtés képessége, csak a részleteket kell a neveléssel kicsiszolni. Az autista kisgyereket nem érdekli a környezete, nem figyel a szülei hangjára és nem próbál beszélni. A szülők és néha az orvosok is azt hiszik, hogy a gyerek süket, vagy beszédhibás. Sajnos a legtöbb esetben nagyon sokáig tart, amíg a beteggel eljutnak a gyerekpszichiáterhez, aki felismeri a bajt. A kezdeti tünetekhez később más furcsaságok társulnak — leszűkült érdeklődés, bizarr sztereotip mozgások, szavak ismételgetése. Jellemző a görcsös ragaszkodás a megszokotthoz és az újtól való félelem, ami súlyos dührohamokhoz vezethet. A látszat ellenére nem. minden autista gyerek értelmi fogyatékos (bár sokuknál halmozott károsodás áll fenn), sőt egyeseknél szigetszerű kiemelkedő képességek is kimutathatók. Ilyen volt a filmbeli Esőember fantasztikus emlékezőtehetsége és számolási képessége. Ez az intelligencia azonban öncélú marad és előbb-utóbb minden autista elmarad a fejlődésben kortársai mögött. Az autizmus szerencsére nem tartozik a gyakori betegségek közé — minden tízezer lakosból 2—4 embert súlyt. Ez százalékban nem sok, de valójában több ezer segítségre szoruló gyerekről van szó. Ez a fogyatékosság ma még nem gyógyítható. Egyes gyógyszerek csökkenthetik a legkirívóbb tüneteket, de nem érintik a betegség lényegét. A betegek helyzete ennek ellenére nem teljesen reménytelen, de nálunk túl rózsásnak sem nevezhető. Gyógypedagógiával el lehet érni, hogy ezek a gyerekek megtanulják azokat az alapvető társadalmi cselekvéseket, amelyeket a többiek a fejlődés során szinte észrevétlenül sajátítanak el. A feladat nagyon nehéz, mert minden tanulás alapja a motiváció és a tanár—gyerek kapcsolat; az autista gyerekekből pedig éppen ez hiányzik. Amerikában és a fejlett nyugati államokban a szülők érdekvédelmi szervezetei segítik a gyógypedagógusok és az orvosok munkáját, igyekeznek felhívni az egészséges emberek és az egészségügyi szakemberek, kutatók figyelmét e problémára. Nálunk ez még várat magára, csak egyes lelkes gyerepszichiáterek szentelnek e betegségnek figyelmet. A szép film, Dustin Hoffman nagyszerű alakítása és a filmből készült könyv érdeme, hogy ma már a laikus közönség is megismerhette ezt a sajátos betegséget. Dr. RÁCZ OLIVÉR H azánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések a halálozási lista vezető helyén szerepelnek. Valamennyi haláleset 55,6 százaléka a szív megbetegedése miatt állt be, s ami talán a legszomorúbb, az elhunytak 20 százaléka 40-59 évesekből áll. A statisztikai adatokból is kitűnik, hogy a kardiovaszkuláris megbetegedések arányának csökkentését állandóan napirenden kell tartani, mint ahogy az is, hogy össztársadalmi összefogás, szemléletváltás nélkül eredmény nem érhető el. Azt is tudatosítani kell, hogy míg nem lesz egy olyan kardiológiai intézet, ahol műtétek sora végezhető el — időben és a legkorszerűbb műszerek segítségével — nem várható javulás. Pedig Szlovákiában a szívműtétre várakozók száma eléri az 1500 felnőtt és 400 gyerek beteget. Az érműtétekre csupán a betegek 20 százaléka esetében kerül sor. Szlovákiában jelenleg csak a pozsonyi Kardiovaszkuláris Intézetben végezhetők el a szív- és érműtétek, illetve a speciális szív- és érvizsgálatok. Örvendetes, hogy a 180 ágyas kórházban jelenleg 80 százalékkal több műtétet végeznek, mint a múltban, de még ez is kevés. 1989-ben 150 beteg szívét műtötték meg, 1991ben már 377-ét. Az intézet rég kinőtte önmagát, s most újabb gond miatt fáj az igazgató, dr. Michal Šimo kandidátus feje. — Nem elég az, hogy helyszűkében vagyunk, de az evangélikus egyház visszaköveteli a század elején épített komplexumot. Ezért vált szükségessé asz új intézet építésének kérdése — közölte beszélgetésünk alkalmával. Elmondta azt is, hogy pénzhiány miatt ugyan nem épülhet fel a régen tervezett új speciális intézet, de szinte biztos, hogy megoldódik elhelyezésük. A hová, hogyan kérdésemre őszinte, nyílt választ adott. — A Kramáren eredetileg onkológiának szánt építkezés „átalakítása" után a szívbetegeket szolgálja majd. A munkálatokat egy belga cég pályázta meg, s ígéretük szerint 27—30 hónap alatt a kórház felépül. A 2,5' milliárd koronás beruházás költségeit két milliárdra kívánjuk csökkenteni, ezért az eredetileg 430 ágyas intézet csak 280 férőhelyes lesz. Úgy tervezzük, hogy az új kórházban évi 1000 szívműtétre kerülhet majd sor. Tudni kell, nem az orvosokon múlik a műtétek száma, hanem az anyagiakon. Nem titok, egy legegyszerűbb műtét ára 80 000 korona,, a bonyolulté meghaladja a 350 000 koronát is. Jól tudjuk, az emberi élet, az ember egészsége nem fejezhető ki pénzben... Azzal, hogy lesz egy korszerű kórházunk, javulni fog a diagnosztizálás lehetősége is, és végre nagyobb hangsúlyt kaphatnak a megelőzést szolgáló vizsgálatok. Hiszeni az időben megállapított szívbaj kezelése jóval olcsóbb, mint maga a műtét, illetve az utókezelés. Éppen ezért az új létesítmény felszerelése csúcsminőségű lesz, de kell is, hogy az legyen, hiszen a nyílt szíven végzett műtétek elképzelhetetlenek a beteg életét őrző bonyolult technika nélkül. De mindezt látni kell — közölte határozottan, s néhány percen belül Monika Jakočová műtős főnővér már vitt is a legnagyobb műtőbe. Míg beöltöztem a zöld öltözékbe, kioktatott arról, hogy ne nyúljak semmihez, s figyelmeztetett arra is, ha netalán rosszul lennék, szóljak időben. Szívműtét felülnézetből Az alvó beteg körül nagy volt a sürgés-forgás. Szerencsére a 47 éves férfi nem érezte, hogy vért vesznek tőle azért, hogy majd a műtét után visszakapja, nem érezte, hogy a fűrész kettészeli mellcsontját, hogy kinyitják mellkasát, fokozatosan lehűtik testhőmérsékletét, hogy műszerre kötik rá vérkeringését, és sorolhatnám. Békésen aludt, s álmát orvosok, ápolónők sokasága őrizte. A műtőasztalt kürölállókat nem zavarta jelenlétem. Aki csak tehette, készségesen magyarázta, mi is történik valójában, sőt, hogy lássam is azt, ami a mellkas belsejében történik, kis lépcsőt toltak a műtőasztal mellé. Őszintén be kell vallanom, kissé remegő térdekkel tettem meg a két lépcsőfokot, és a szívem is a torkomban dobogott. Végre látni fogom a csodát, az emberi szívet — gondoltam meghatódva. Hát nem azt láttam, amire felkészültem! Én balga, egy vörös, ritmikusan lüktető izom látványára készültem fel és egy vértelen, jéggel, jégtörmelékkel körül rakott, némi hájba burkolt „élettelen" valami tárult elém. — A mesterséges vérkeringésre állított beteg szíve se nem lüktet, se nem vörös — nevette el magát az engem felügyelő műtős főnővér. — Most figyeljen —, súgta csendesen, miközben dr. Marián Holomáň főorvos kézbe vett egy kis karikát, s apró egyenletes öltésekkel hozzávarrta az izomhoz. Mialatt dolgozott, felém nézett, s közölte, a betegnek felébredése után nem fog fájni a szíve. — Ugyanis belülről a szív érzéketlen.* Megtudtam, egy mű szívbillentyű ára 1400 amerikai dollár, a műtét költségei pedig elérik a 15 000 dollárt. A beteg életének minősége viszont olyannyira megjavul, hogy munkába állhat. És ez az, ami pénzA beteget műszerek és emberek őrzik zel nem mérhető... Háromórás nézelődés után vacogó fogakkal kérdeztem kísérőmtől, hogy meddig tart még a műtét. (Nem tagadom, eleinte azt hittem, hogy az idegességtől fázom, annál is inkább, mert az orvosok homlokán észre vettem az egyre gyakrabban megjelenő izzadtságcseppeket. Ők izzadnak, én meg fázom?) — A műtőben tényleg hideg van — közölte a főnővér, majd rámutatott a hőmérőre, amely 19 fokot mutatott. — A beteget védjük ezzel is. Nemcsak testhőmérsékletét csökkentjük, hanem a levegőét is. Bizony az orvosokon kívül ebben a műtőben mindenki szenved a hidegtől. Ezért talán menjünk át egy melegebb műtőbe — invitált. A következő műtét színhelyén megtudtam, hogy egy egyszerű szülési rendellenességről van szó, és az orvosok dolga „csupán" annyi, hogy a 24 éves beteg nő szívén tátongó lyukat bevarrják. Figyelembe véve az állandó vérhiányt, nála is vérvételre került sor, s természetesen a saját vérét kapja majd vissza. A 3— 4 órás műtétet az orvosok a könynyebbek közé sorolják, ám mint elmondták, az ilyen fajta operációkat gyerekkorban kellene elvégezni. Kísérőm elvezetett a harmadik műtőbe, mondván, ha már beöltöztem, látnom kell egy érműtétet is. — Ezek a műtétek is nagyon sikeresek — magyarázta lelkesen, mialatt a kis lépcsőfok tetején állva próbáltam megfigyelni a sebészek kézmozdulatait. Sajnos, csak csöveket, elszívót, véres tamponokat, szorítókat láttam, viszont dr. Vladimír Šefránek főorvostól megtudtam, hogy a 64 éves beteg életét érszűkület keserítette, s ha nem került volna ser erre a műtétre, végtagját idővel amputálni kellett volna. — És most? — kérdezte kedvesen a kísérőm, miután kiléptünk a legkisebb műtőből. — Érdekelne még a szívbillentyűműtét —, mire szó nélkül visszavezetett a jégverembe. A műtőben az orvosok szinte ugyanolyan ütemben dolgoztak, mint másfél órával ezelőtt, távozásomkor. Talán csak gyöngyöző homlokuk törlését kérték gyakrabban. Akkor még nem tudtam, hogy a reggel nyolc órakor kezdődő műtét csak délután két órakor fejeződik be, s hogy az orvosoknak nem lesz sem kedvűk, sem erejük a beszélgetésre. Helyettük az igazgató, dr. Michal Šimo kandidátus összegezte a majdani új intézet előnyeit. — Nemcsak a betegek részesülnek jobb, színvonalasabb ellátásban, hanem megjavulnak az orvosok, az ápolók, illetve a többiek munkafeltételei is. Az új intézetben megvalósul nagy álmunk és sort keríthetünk a gyerekek szívműtétjeire, bonyolult kivizsgálásaikra, s megoldhatjuk utókezelésüket. És annak érdekében, hogy munkánkat ne fékezze állandó pénzhiány, létrehoztuk a Szív a szívnek-alapítványt. Tudjuk, hogy az országban az adakozásnak még nincsenek hagyományai, mégis hisszük, hogy az új.adózási rendszer növelni fogja a vállalatok, vállalkozók adakozó kedvét. (A Szív a szívnek alapítvány számlaszáma: 54 003-952, num. kód: 05200, Investičná banka — pobočka Bratislava.) „Szívügyeink" gyógyítása nem lehet csupán az orvosok dolga — ismételtem elmenőben az igazgató szavait. Mikor tudatosítjuk, hogy szívünk védelmében változtatni kell életstílusunkon, életmódunkon, étkezési szokásainkon? Mikor tudatosítjuk, hogy holnap már későn lehet? PÉTERFI SZONYA (Alan Hyža felvételei) * Vannak emberek, akiknek kívülről is az... BEMUTATKOZOTT A PHARMATON GYÓGYSZERGYÁR KIVÁLÓ, CSAK DRÁGA.. "Míľ H Í' M m Sokan még ma is áltatjuk magunkat azzal, hogy nincs időnk, lehetőségünk (és sorolhatnánk) arra, hogy egészségesebben éljünk, többet törődjünk önmagunkkal. A helytelen életmód kikezdi szervezetünket, s mi idő előtt öregedni kezdünk. A fejlett országokban évek óta nagy keletjük van az egészségmegőrző, erősítő szereknek, melyek aktivizáló, biológiai és metabolikus folyamatokat serkentő anyagokat juttatnak a szervezetbe. S mivel az emberi szervezet nem képes mindazt előteremteni, amire szüksége van, mesterséges úton (is) adagolni kell a vitaminokat, ásványi anyagokat, a különböző nyomelemeket. A napokban egy megélőzést, illetve a szervezetet erősítő gyógyszert mutatott be a svájci Pharmaton gyógyszergyár. Az általuk ajánlott Geriavit Pharmaton az említett anyagokon kívül, a keleti orvoslásban elismert ginseng-gyökér kivonatot is tartalmazza. A svájci kutatók, orvosok és a szert rendszeresen fogyasztók állítása szerint a napi 1—2 kapszula folyamatos szedése csodákat művel. Az idősek és a fiatalok (35 éves kortól szedhető) erősnek, egészségesnek érzik magukat. A szakemberek a Geriavit használatát mégis az idősebb korosztálynak ajánlják, s bíznak abban, hogy nyugdíjasaink életének minősége — a szer hatására —• javulni fog. A gond csupán az, állapítottuk meg kissé szomorúan többen is, hogy szüleink, nagyszüleink, de még mi is, nem nagyon engedhetjük meg magunknak a havi többszáz koronás többletkiadást. Ugyanis a Geriavitot a gyógyszertárakban (30 kapszula) 350 koronáért árusítják. (erf) HOLNAP MÁR KÉSŐ LEHET Műtét közben
