Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-23 / 120. szám, szombat

RIPORT - INTERJÚ 1992. MÁJUS 23. BUDAPESTEN MUTATKOZIK BE A KALLIGRAM Idehaza négy kötetét ismerhetjük már a Kalligram kiadónak (egyebek között a Madách Kiadóval közösen megjelentetett Fábry-naplót), Magyarországon azonban még nem nagyon tudhatnak erről az új szlovákiai magyar kiadóról. Ezért lesz fontos esemény a budapesti Cseh és Szlovák Kulturális Központ kezdeményezése: a magyarországi ünnepi könyvhét előtt, május 26-án bemutatkozó estet rendeznek, amelyen Grendel Lajos és Szigeti László ismertetik a kiadó terveit, eddigi tevékenységét, illetve bemutatják az új, immár második szlovákiai magyar irodalmi folyóirat, a Kalligram induló számát. A találkozón a magyar irodalom olyan jelesei méltatják

( a Kalligram könyveit, mint Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Balassa Péter, Bojtár Endre, Tarján Tamás és mások. Az új kötetek: Grendel Lajos Einstein harangjai című regénye, Farnbauer Gábor Az ibolya illata címet viselő gondolatregénye, Talamon Alfonz Gályák Imbrium tengerén című alkotása, Szigeti Lászlónak Bohumil Hraballal folytatott beszélgetéseiből készült, csehül már korábban napvilágot látott kötete Kulcsár Ferenc Imádságok címmel összegyűjtött versei, illetve Dusza Istvánnak színikritikáit tartalmazó gyűjteménye. A Weöres Sándor gyermekverseiből készült, Németh Ilona által illusztrált kötetet a szerkesztő, Koncsol László ismerteti. A szlovákiai magyar irodalomnak elég ritkán akad ilyen reprezentatív budapesti bemutatkozásra módja. A kétségkívül érdekesnek mutatkozó könyvek sikerében csak reménykedhetünk. (bit) RÁKÓCZI IFJÚSÁGI NAP BORSIBAN (Munkatársunktól) - A borsi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság több társrendezővel együtt május 31-ére a fejedelem szülőhelyén ifjúsági találkozót szervez. A felvonulást és a koszorúzást ökumenikus istentisztelet követi, njajd délután vetélkedők lesznek, illetve kultúrműsor. Fellép Nagy Csaba tárogatómüvész, továbbá Szvorák Katalin énekes, a Bekecs népi együttes és Šesták Szabolcs filmszínész. (g-g) A „NYUGALOM OÁZISÁBAN" Beszélgetés JÁN TRUBANNAL, a csehszlovák pavilon vezetőjének helyettesével Csehszlovákia az eddigi világkiállításokon mindig jól szerepelt. Csarnokai mind Montrealban, mind Oszakában - hogy csak az „újkori" expókat idézzük fel - nagy népszerűségnek örvendtek, hírnevet szereztek az országnak, kellemes meglepetést a látogatóknak. Bizonyos mértékben a sevillai Expo '92 területén, a Martin Némecé

s Ján Štempel tervei alapján felállított komor fekete pavilon is meglepetést okozott: egyáltalán nem hasonlít a korábbi remekművekhez, s szembeötlően elüt a Cartuja-szigeten látható többi, színekben pompázó, formás épülettől. Tetszik-e vagy sem a látogatóknak? Erről Ján Trubant, a pavilonvezető helyettesét kérdeztem Sevillában. - Valóban, a csehszlovák pavilon más, mint a többi, különleges, mondhatni, egyedülálló. Mégis általában pozitívak a visszajelzések. Igazodni próbáltunk az idei Expo témájához, A felfedezések korához. S minthogy Csehszlovákia az „üveg világában" mindig is a nagy felfedezők közé tartozott, úgy határoztunk, az üveget használjuk fel az alapgondolat - a mulandó emberi élet - kifejező eszközeként. Művészeink, Milan Ďobeš festő, Marián Karel és Vladimír Kopecký szobrászok, Viktor Oravec, Milan Pagáč, Rudolf Síkora iparművészek a szín, a hang, a fény segítségével ösztönzik a látogatót arra, hogy a nyugalom oázisában pár percig gondolataiba merüljön. - Azt tapasztaltam, hogy a pa viIonok többségében az idegenforgalom propagálására fektetik a hangsúlyt. Az egyes országok, nemzetek látványos programok keretében igyekeznek bemutatni kultúrájukat, történelmüket, az évszázadok során elért eredményeket. Ám a csehszlovák pavilonban betérő látogató szinte semmit sem tud meg hazánkról. Nem gondolja, hogy óriási lehetőséget szalasztottak el? - Aki komolyan érdeklődik Csehszlovákia iránt, az a pavilon bejáratánál elegendő információs anyagot, dokumentumot szerezhet be. Manapság a kiállítók egyre inkább eltekintenek attól, hogy kimondottan ismeretterjesztő célokra használják ki az expókhoz hasonló rendezvényeket, hiszen az információforrások biztosítottak a tömegkommunikációs eszközök által. Ezért döntöttünk az újszerű megoldás, a mélyebb eszmei mondanivaló kifejezése mellett. - Lehetséges, hogy nem a „csúcsforgalomban" jártam a kiállítócsarnokban, de ott bizony - ki tudja miért - alig lézengett pár ember. Vajon a földszinten levő Prága CHECOSLOVAQUIA eJksw SEVILLA nevét viselő étterembe több vendég tér be? - Nagyon jól működik azétterem, szinte állandóan foglaltak az asztalok. A siker részben a jó reklámnak, propagandának köszönhető. Hogy konkrét példával is szolgáljak: sajtóértekezleteket tartunk, amelyeken az újságírók megízlelhetik a csehszlovák szakácsok főztjét, megkóstolhatják a pilzeni sört, a borovicskát... - Pár méternyire a pavilontól, mondhatni a szomszédságban nyitott vendéglőt a pozsonyi Kijev Szálló. Milyen a kapcsolat a csehszlovák pavilon és a Restaurant Slovakia között? Folyik a konkurenciaharc, netán érződnek a politikában tapasztalható konfliktusok, vagy amolyan családias a viszony? - Bár a két étterem egymástól függetlenül működik, tehát két önálló szubjektum, szó sincs konkurenciaharcról, konfliktusokról pedig egyáltalán nem. Jó, felhőtlen a viszony, igyekszünk egymást mindenben kisegíteni. - Milyen kapcsolatban állnak más nemzeti pavilonokkal? Volt-e lehetőség arra, hogy spanyol és külföldi gazdasági szakértőkkel, vállalkozókkal tárgyaljanak? Esetleg a magyarokkal a Budapesten megrendezésre kerülő Expo 96-ról? - Különtárgyalásokra, kétoldalú megbeszélésekre egyelőre nem volt sem idö, sem alkalom, oly nagy a felfordulás, a káosz az Expón. Örülünk, ha az itt létrehozott huszonegy tagú bizottságban, melynek Csehszlovákia is tagja, legalább a szervezési problémákat sikerül megoldani. Nos, ami a rendezvények szervezését illeti, nálunk sem rózsás a helyzet, de merem állítani, hogy a' spanyolok még tanulhatnának is tőlünk. - Október 12-én az Expo bezárja kapuit. Addig még ugyan van bőven idő, de a pavilonok gazdái már most azon fáradoznak, hogy valamilyen úton-módon túladjanak a kiállítócsarnokokon, ne kelljen azokat lebontani és hazaszállítani. Mi lesz a csehszlovák pavilon sorsa? -Természetesen mi is szeretnénk eladni a pavilont. Kapcsolatba léptünk több spanyol céggel, melyekkel a lehetséges üzletkötésről tárgyalunk. Az átszállítás bizony nagyon költséges lenne, mintegy 27 millió koronát emésztene fel. Ám, minthogy a világkiállítás befejeződése után hatalmas tudományos-technológiai központot kívánnak létesíteni az Expo-sziget területén, s ehhez épületekre, helyiségekre is szükség van, bízunk benne, hogy a csehszlovák pavilon szintén azon épületek közé tartozik majd, amelyeket megvesznek a spanyolok, URBÁN GABRIELLA, SEVILLA-POZSONY Mi lesz a komor fekete pavilon sorsa ? (archív felv.) SZEMBENÉZÉS L

ám, ismét a sajtó, ráadásul, megjelölten az Új Szó, s a lapon belül ís Tóth Mihály és jómagam vagyunk az okai mindannak, amit a csehszlovákiai magyar választó érez, gondol és talán majd tesz. Ezt állította Dobos László a Tiszteljük a másságot című terjedelmes esz-• mefuttatásában, amiről azt is gondolhatnám, hogy fizetett kampányszövege a képviselő és a képviselőjelölt úrnak. Persze mindenki számára kiderül, hogy nem így van, mert az Új Szó felelős szerkesztői meg tudják különböztetni az író, a publicista Dobos Lászlót, az éppen választási kampányt tartó képviselőjelölt Dobos Lászlótól. Publicisztikájának eleje, közepe és vége arról szól, hogy mindaz, amit önök csehszlovákiai magyarként gondolnak az csak az Új Szó dezinformálásának, néhány munkatársa aknamunkájának az eredménye. Kételkedem, hogy Dobos László olvasott volna tőlem akár egyetlen mondatot is arról, amit a nyakamba varr. Vagy talán vegyem megtiszteltetésnek, hogy ,,feltételezésekből koholt csinálmányok" szerzőjének nevez? Igaz, csupán zárójelben, mert így nem kötelező a bizonyítás, a betűhív idézet. Jó és hatásos módszere ez annak a szépírónak, aki ma is arra áhítozik, hogy az érinthetetlenség kultusza vegye körül. A Szembenézés sorozatomban megjelent legutóbbi eszmefuttatásom minden, csak nem „koholt csinálmány". Ha Dobos László nem lenne annyira elfogult, talán észrevette volna, hogy egyebek között arról gondolkodtam, ami a legtöbb magyart foglalkoztatja: Ha már másfajta koalíció született, mint amire várt, hallgasson józan eszére és szavazzon arra a magyar koalícióra, amely szerinte reményt ad ahhoz, hogy higgyen. Higgyen önmaga pedig nem más, mint az egység. Ha viszont egység lesz, akkor legyen biztosíték is arra, hogy hatalmi vágyaiknak nem engednek azok, akikre szavazunk. A megosztottságnak nincs parlamenti esélye, ezért múltbeli viszály, tévedés, ellenszenv maradjon otthon. Még arra sem szabad gondolnunk, hogy mennyivel könnyebb lenne a dolgunk, ha létrejött volna a „nagymagyar-koalíció". Nem jött létre. Tudjuk - mert a kampányt ismét egymás ellen folytatják - kikKISZÓLOK A ZÁRÓJELBŐL szavazatának súlyában, ami nem hullik ezer darabra a második parlamenti leosztásban úgy, hogy nacionalista szlovák pártokat erősítsen a parlamentben. Amikor azzal fejeztem be írásomat, hogy tartod tőle, mi sem vagyunk agyilag jobban eleresztve mint a választások napján otthon maradó, vagy a szociális demagógiával operáló Meöiar-csapatnak bedőlő szlovákság, nem koholtam és csináltam semmit. Csupán arra figyelmeztettem, hogy maradjunk józanok, ne érzelmeinkre, hanem eszünkre hallgassunk. Vagyis: Csehszlovákiai magyarok, menjenek el választani! Közben gondolják végig az esélyeinket. Márpedig az esélylatolgatás azt mutatja, hogy biztosra kell mennünk. A biztos nek a hibáiból. Van tehát egyetlen esélyünk arra, hogy magyar képvisélő legyen a szövetségi és a szlovák parlamentben. Talán tizenötentizenöten vagy húszan is. Jómagam legyőzöm a személyemet ért jogtalan támadások keltette érzelmeket. Számomra a dolog egyesélyes, bár így is tudatosítottan hazárdjátékszerű. Ott, ahol a parlamentarizmust négy évre a nemzeti érdekek vak és bősz képviselete jelenti majd, a magyar kisebbség sem dédelgetheti liberális álmait és vágyait. Bevallom, ezeket holnap is tovább álmodom és építgetem, de ma elsősorban magyar képviselőket akarok a parlamentben. Többet is: tizenötös és húszas csoportot. Viszont Dobos Lászlóval ellentétben az egység fogalmát, soha nem fogom összetéveszteni a „kollektivitás"-sal, de még a „magasabbrendű kollektivitással" sem, mert ez meg bolsevik ábránd. Az egység józanul megfontolt politikai egység lehet, míg a „kollektivitás" bármilyensége magában hordozza az arctalanságot, a vezetettséget, az irányítottságot és a vezérelvű csordaszellemet. Márpedig olyan választások előtt állunk, amikor a józan egységre van szükségünk. Pragmatikus álmáinkban még annak is helyet engedek, hogy a Magyar Polgári Párt visszalép a választásokból, és szimpatizánsait az Együttélés-MKDM-MNP koalícióra történő szavazásra biztatná. Persze, ez inkább politikai dilettantizmus és választói délibáb, mintsem realiszlikus esélyű vágy. Ha megtenné, elindulhatnánk egy olyan úton, amely egyes személyek esetében jelentős pozíciók elvesztésével járna, de jóval többet nyernénk öntudatban és magabiztosságban. Annyit azért én is tudok, hogy az MPP parlamenten kívül maradva is szeretne majd politizálni, márpedig ahhoz szükséges a megszerzett szavazatok arányában elosztandó pénz. H

át ennyi az én elkötelezettségem és függőségem, amit Dobos László a szememre vet. Lelke rajta. Azt azért tőle is elvárom, hogy tisztelje a másságot - még a zárójelben is. (DUSZA ISTVÁN) SZÖVETKEZETI LAKÁSOKAT VESZÜNK? A Szövetségi Gyűlés Elnöksége a múlt héten törvényerejű rendelkezést hozott a transzformációs törvényhez, amely lehetővé teszi a szövetkezeti lakások tulajdonánakátruházását. Az elnökség ezzel megkísérelte jóvátenni azokat a hibákat, amelyeket a transzformációs törvény tartalmaz. Milyen mértékben sikerült ez a Szlovákiai Lakásszövetkezetek Szövetsége szerint, erről Ladislav Pollák, a szövetség elnöke beszélgetett a Pravda munkatársával. - A rendelkezések bizonyos mértékben lehetővé teszik a törvény gyakorlati érvényesítését. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy egy átmeneti rendelkezésről van szó, ez helyettesíti a lakástulajdonról szóló törvényt, amelyet a szövetségi parlament utolsó ülésén nem fogadott el. Tudatosítjuk, milyen kockázatokkal jár ez, de ennek ellenére a lépést pozitívan értékeljük. • Konkrétan miben látják jelentőségét? - A rendelkezés közelebbről meghatározza, hogy a szövetkezet tagjai milyen feltételekkel kérhetik a szövetkezet viszonyainak átruházását más szervek, főleg a bank vonatkozásában. Fontos, hogy a bank változatlan feltételekkel nyújt hitelt július 28-a után is azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik nem kérték a tulajdonjog átruházását. Ez azt jelenti, hogy a kamat nem változik. Azon házak esetében, amelyekben nem ruházzák át az összes lakás tulajdonjogát, a szövetkezet két hónapon belül kiegészítő megállapodást köt a bankkal a hitel törlesztéséről. Ez tulajdonképpen azokat a tagokat védi, akik a szövetkezeti lakásokban albérlőkként maradnak. • Becslésük szerint a tagok milyen arányban kérik majd a tulajdonjog átruházását? - Az eddigi tapasztalataink szerint 20-25 százalékuk. Szlovákiában mintegy 100 ezer átruházással számolunk. Ez azt jelenti, hogy a már lakó szövetkezeti tagok háromnegyede nem kéri majd a tulajdonjog átruházását. Ezért tartottuk fontosnak, hogy tisztázzák, milyen feltételek között laknak majd tagjaink az úgymond vegyes tulajdonú lakóházakban. • Az átruházás esetében honnan teremti elő a szükséges pénzt az állam és honnan a tagok? - Szövetségi viszonylatban kb. 33 milliárd koronáról van szó. Ennyi a különbözet a mostani kamat és a diszkont között. A törvényerejű rendelet értelmében ezt a különbözetet á bank téríti meg. Ami a szövetkezeti tagokat illeti, a lakás értékének még le nem fizetett (nem törlesztett) részét a tulajdonjog átruházása esetében előre le kell fizetniük. • Ml történik, ha valakinek nincsen erre pénze? *- A takarékpénztárak természetesen hitelt nyújthatnak, de körülbelül 12 százalékos kamattal. Ez nyilván befolyásolni fogja a tagok döntését. • Az állam számára ez nagy anyagi megterhelést jelent. - A bank megköveteli majd, hogy a vegyes tulajdonú lakóházat ugyanolyan szinten biztosítsák, mint ezelőtt. Ugyanakkor az állam tulajdonképpen lemondott arról az állami hozzájárulásról, amelyet a szövetkezeti tagoknak nyújtott. A rendelkezés a vegyestulajdonú lakóházak karbantartására és más kérdésekre is kitér.