Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-21 / 118. szám, csütörtök

7 RIPORT - INTERJÚ ÚJ szól 1992. MÁJUS 21 HIDASKÜRT: A TÖBBSÉG VÁLASZTANI KÉSZÜL Hidaskürt, ez a több mint 1600 lélekszámú, 91 százalékában magyarok lakta mátyusföldi község 18 nappal a parlamenti választások előtt a megszokott serény munkanapját éli. Csak a figyelmesebb szemlélő . fedezi fel a falun végigkígyózó országút néhány pontján kiragasztott plakátokból: itt is megkezdődött a választási hadjárat. A külső jelekből ítélve a politikai pártok, mozgalmak egyelőre mintha nem esedeznének a hidaskürti szavazatokért, hiszen csak a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Szavazzorhránk! plakátjaival találkozik az ember. Nem kis meglepetésemre több helyen a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kétféle plakátjairól mosolyognak a magabiztos honatya-jelöltek a közömbös járókelőkre. A DSZM ilyen tevékeny kampánykezdéséhez Rózsár Tibor polgármester fűz magyarázatot: - Bár a mozgalomnak községünkben nincs szervezete, vagy csoportja, megbízottjaik jártak nálunk, megegyeztek a népművelővel, • hogy kiragasztgatja és rendszeresen pótolja majd plakátjaikat. A községházán választási nagyüzemet észlelek: kidolgozott ütemterv alapján, a választási törvény szellemében végzik az előkészületeket. Kifüggesztették a választásra jogosult lakosok névsorát, létrehozták a választási bizottságot. Pontosabban a polgármester nevezte ki a hat személyt, mivel a törvényszabta határidőig egyetlen párt vagy mozgalom sem (!) élt a nevezés lehetőségével. Hidaskürtön egyetlen szavazókör lesz, a szavazóhelyiséget ezúttal is a művelődési házban rendezik be. A választási nagygyűléseket szervezni kívánó pártok ugyanitt magyarázhatják programjaikat az érdeklődőknek. - Egyelőre nem tolongnak - mondja a polgármester, s hozzáteszi, hogy egyedül az Együttélés Politikai Mozgalom jelezte igényét, bár időpontot még nem határozott meg. - A kellemest a hasznossal össze lehet kapcsolni - morfondírozok, amikor a polgármester megmutatja Ivan Mikloš miniszternek, a Polgári Demokrata Unió első alelnökének Szlovákia minden polgármesteréhez megküldött levelét, amelyben a korteskedés mellett pártja gazdasági programjának előnyeit bizonygatja. - Hiszem, a választópolgárok többsége azt mérlegeli majd, hogy az a párt, mozgalom, amelyre az előző választásokon szavazatát adta, mennyire képviselte érdekeit. Személy szerint Hidaskürtön a közelgő választásokon ismét az MKDM-Együttélés ' koalíciót tartom a legesélyesebbnek - összegezi búcsúzáskor Rózsár Tibor. Felderítő útra indulok. Azt igyekszem megtudni, mennyire foglalkoztatják a hidaskürtieket a küszöbönálló választások; döntöttek-e már, milyen pártra adják voksukat? A művelődési házhoz közeli megállónál vagy fél tucat ember várakozik á autóbuszra. Szóba elegyedem velük. Meglepődnek kérdéseimen, s érzem: még nem hányták-vetették meg igazán, kinek adják szavazatukat. - Én az Együttélésre szavazok - mondja egy 50 év körüli férfi. - Az legalább a kisebbségek jogait védelmezi, ha a gazdasági problémákat nem is képes megoldani. - Jómagam két éve szavaztam először életemben. Most is elmegyek, és ismét a magyar koalícióra szavazok - veszi át a szót egy húsz év körüli fiatalember. - Azt hiszem, jóval kevesebben mennek el szavazni, mint két évvel ezelőtt. Csökkent a lelkesedés, nőtt a bizalmatlanság. Munkahelyemet, a Galántai Ipari Vállalatot is privatizálták. Most mindenki retteg, kinek mondanak fel. Mondja, tudok én nyugodtan foglalkozni a pártok programjaival? - válaszol kérdéssel egy fiatalasszony. Hidaskürtön lényegébben egy párt sem fejt ki folyamatos tevékenységet. Talán az Együttélés szervezete ad leginkább életjelt magáról. Elnöke, Cservenka János, a hidaskürti magánszaktanintézet alapítója, ismert személyiség. A faluban nem működött a Független Magyar Kezdeményezés, így a Magyar Polgári Pártnak sem formálódott csoportja. A Magyar Néppárt programját, törekvéseit pedig alig ismerik. Az előző parlamenti választásokon meszszemenően az MKDM-Együttélés koalíciója kapta a legtöbb szavazatot. Mellettük még Szlovákia Kommunista Pártja és a Nyilvánosság az ASSZONYKÁM, KÖLTÖZÜNK! HADSEREGÁTALAKÍTÁS CIVIL SZEMMEL A. Varsói Szerződés működésének idején Csehszlovákiának, mint a nyugati határon fekvő, de keletnyugati irányban elhúzódó országnak, specifikus szerepe volt. A cseh országrészekben összpontosult a harci alakulatok zöme, a légierő és a légvédelem. Szlovákiában működött a hadtáp, a kiképzés és a fegyvergyártás. Az 1989. novemberi változások, de elsősorban a geopolitikai helyzet változása tette szükségessé a csehszlovák hadászat új doktrínáját. A doktrína 1991 -ben megszületett. Ennek értelmében a csehszlovák földi és légierőt úgy kell átcsoportosítani, hogy az ország szuverenitását, területi integritását és a külső ellenséggel szembeni bármely irányú védelmét biztosítani lehessen. A médiák mindezt redisziokációként emlegetik. Több Csehországban állomásozó alakulat Szlovákiába kerül, míg a szlovákiai háttérország felbomlik és egyenletesen oszlik szét az ország egész területére. A rediszlokáció első lépései megtörténtek. Harci alakulatok sora költözött Szlovákiába, a fegyvergyártás szerkezeti átalakítása, a konverzió gazdasági problémává vált. Két olyan alakulatról számolunk most be, ahol a rediszlokációval már élő tapasztalataik vannak. A légtér védelme - felsőfokon A légvédelmi alakulatok nagy része ugyancsak Csehországban működött. A szlovákiai kiképzőbázis nem teljesítette az állandó harci készültség feladatait és a légtér védelmi rendszere a Varsói Szerződés között védelmi szférájának része volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a légvédelmi felderítést magyarországi és lengyel rádiótechnikusok végezték a VSZ közös lokátoraival; az esetleges támadás elhárítása viszont a többnyire cseh területen állomásozó légvédelmi erőre vagy tüzérségre támaszkodott. A VSZ szétesése után alakult meg az önálló szlovákiai 1. légvédelmi hadosztály, amelynek parancsnoka Zatecből, a 2. légvédelmi hadosztály vezérkarából érkezett_ Zólyomba. Ján Ďurove ezredes: - A kiképzőközpontokon kívül Szlovákiában légvédelmi alakulatok nem működtek. Ha voltak is, többnyire második vonalbeli századokról volt szó a Csehországból vezényelt 2. vagy 3. légvédelmi hadosztály parancsnoksága alatt. Az új doktrínával járó rediszlokáció eredményeképpen alakult meg az 1. légvédelmi hadosztály, amelynek kialakításával és parancsnokságával bízott meg a légvédelem és a légierő vezérkara. Zólyomban és Szliacsban a szovjet katonák után ittmaradt objektumokat vettük át - katasztrofális állapotban. A rekonstrukcióra kért és ígért összeg fejében már 1991-ben megoldottuk volna az átvezényléssel járó összes feladatot, így viszont csak részeredmények születhettek. Az 1. légvédelmi hadosztályt tavaly nyáron kezdtük építeni és 1991. dec. l-jével, rekordidő alatt aktivizáltuk mint első vonalbeli, állandó készültségű légvédelmi erőt. Egyetlen légvédelmi rakétazászlóalj kivételével mindegyik alakulatunk Szlovákia területén működik, bár sokszor kellett átmeneti megoldásokat alkalmaznunk. Nem voltak lakások, a hivatásos tiszti állomány jóformán a bizonytalanba érkezett és munkánk tárgyi feltételeit saját szemükkel nézhetik meg az újságírók. Megnéztük. Az átalakításra eddig juttatott összegből elfogadható kaszárnyák alakulnak, igaz, minden a katonai egyszerűség, kényelmetlenség jegyeit viseli, de ha összehasonlítom saját katonai szolgálatommal...? A feltételek valóban emberiek. Azok a részlegek viszont, amelyek a még felújításra váró helyeken működnek, embertelen körülmények közt kénytelenek dolgozni. A szliácsi röptér technikusai bizony hideg, nedves falak közt, vízvezeték nélküli, néhány helyen még életveszélyes épületekben dolgoznak. S ők azok, akik mindent meg kell tegyenek a repülés.biztonságáért. Rajtuk múlik a repülők műszaki állapota, a földi elektronikus vezénylés színvonala és a rádiólokátorok (radarok) műszaki állaga. Ezek a katonák és polgári alkalmazottak kiépített hátteret, lakásokat, feleségeik munkahelyeit hagyták ott České Budéjovicén, Plzeňben vagy Zatecban. Ján Ploc vezérőrnagy a Csehszlovák Légierő és Légvédelem parancsnoka: - Sok támadás érte a légierőt azzal kapcsolatban, hogy elhanyagoljuk, sőt mesterségesen leépítjük a szlovákiai légvédelmet és harcászati légierőt. Senki nem tudatosítja a bírálók közül, hogy a sugárhajtású vadászgépek számára feltételeket kell teremteni. A pőstyéni repülőtéren a gépek motorjainak futtatása közben olvadni kezd az aszfalt és a felszállóleszálló manővereket még ki sem próbáltuk. Ha nem hiszi, megmutatom - persze a szerkesztőség költségére. A pálya alapvető felújítása 140 millióba kerül. Arról nem is beszélek, hogy a pőstyéni repülőtér nemzetközileg jegyzett forgalmi központ, nem tehetem hát tönkre. A Szlovák Katonák Asszociációjának ún. szakemberei ezt a tényt nem veszik figyelembe,. Ami a szliácsi feltételeket illeti, nemrég végeztünk felmérést a legkorszerűbb Mig-29 szovjet vadászrepülőkkel és most folyik. a Mig-23-asokkal zajló felmérés. Tudnunk kell, milyen a röptér műszaki állaga, milyen a műszaki felszerelés és milyenek a hadtápbiztosítás feltételei. Ha jónak bizonyulnak, nem zárom ki, hogy az 1. légvédelmi vadászezred esetleg ide kerüljön, de eredmények nélkül nem akarok felelőtlen kijelentéseket tenni. - A bírálók szerint a korszerű Mig-29esek Csehországban maradnak, gyöngítve a szlovák légierőt. - Ez így nem igaz. Azért helyezzük át •Szlovákiába a Mig-23-asokat, mert a légvédelmet ezzel szereltük föl. A 29-esek nem a légvédelem parancsnokságához tartoznak. Én személy szerint a legkorszerűbb technikát legszívesebben Brünn mellett látnám, mert hatósugarát tekintve onnét tudna igazán hatásos védelmet nyújtani bármely irányban. Az 1. légvédelmi hadosztály tehát dolgozik. Nem tisztázott még, lesz-e rádiólokátor a Terebesi járásban. Királyhelmec lakosai ugyanis tiltakoznak és a hadsereg - ma már - nem léphet önkényesen. A vezérőrnagy által említett felmérés a zajszintmérésre és a rádiomágneses hullámok hatásának mérésére is kiterjed. A város elviseli Párkányban mindig volt hadsereg. A történelem során többször állomásoztak különböző hadseregek - legutóbb . ideiglenesen a szovjet haderő alakulatai. A párkányiak is úgy gondolták, hogy a szovjetek után megmaradt lakásokat majd a kárpótlási alapból rendbehozzák és a polgárok egy része már örült a költözésnek. A kért - és ígért - 5 milliós tételből egymillió érkezett meg. A város így ném tudott mit kezdeni az alakulat után ottmaradt vagyonnal. A 13. harckocsizó hadosztály egyik zászlóaljának viszont éppen megfelelt a hely. A városatyákkal tárgyalva tehát kompromisszumos megoldás született. Oravecz János, Párkány polgármestere: - Az egyenruha nem újdonság a párkányiak számára. Az viszont kellemesebb, ha ellenőrizhető, a város területét nem pusztító csehszlovák haderő állomásozik itt, mint a szovjetek. -A város pénzéből nem tudtuk volna rendberakni az ittmaradt objektumokat. A Léván állomásozó 4. harckocsizó ezred viszont vállalni tudta a lakásállomány felújítását és a kaszárnyák használatát. Igy kerültek ide a katonák. Eleinte féltek, hogy fogadtatásuk e vegyes lakosságú vidéken nem lesz a legszívélyesebb, de kellemesen csalódhattak. Ján Belák őrnagy, a 2. harckocsizó zászlóalj parancsnoka: - Kellemesen csálódtam a , város polgáraiban, bár tudom, hogy jobb lett volna számukra, ha a lakások a város polgárait szolgálták volna. Tavaly kezdődött meg az átvezénylés. Rendberaktuk a laktanya egy. részét, katonáink végre emberhez méltó körülmények közt lakhatnak, teljesíthetnek szolgálatot. A polgármesterrel és a parancsnokkal a Keleti Katonai Parancsnokság sajtógrémiumán sikerült találkoznom. A grémiumnak az újságírókon kívül a társadalmi szervezetek képviselői is tagjai. A Matica slovenská! Jozef Markuš elnök képviseli, aki természetesen kitért a vegyesen lakott területek problémáira is. Mind Belák őrnagy, mind a polgármester megnyugtatta a jelenlévőket: nemzetiségi gondokról szó sincs, a szlovák esetleg cseh nemzetiségű tisztek a város polgáraivá váltak, megértik egymást a város lakosaival. Jozef Markuš hitetlenül rázta a fejét, de ismerve a határmenti várost, a helyieknek jobban hittem. Lehetőségem nyílt arra is, hogy megnézzem a katonák szállását, egészségügyi ellátását és megkóstoljam a katonai konyhát. Ugyanúgy, mint Szliacšban, itt is saját szolgálati helyemhez viszonyítottam a látottakat. A katonaság humanizálása nem üres szövegelés. Jártam már olyan börtönben, ahol a szabadságvesztést töltő rabok jobban élnek, mint katonáink, de a párkányi és a sziiacsi tapasztalatok szerint az ember fontosabb lett, mint a technika. A hivatásos katonák pedig örömmel jönnek Dél-Szlovákiába. Ha rosszabbak is a körülmények, mint eddigi csehországi helyőrségükben, senki nem nézi ki őket a városból. A hadsereg a társadalom szerves része. S bár gondok vannak vele, el kell viselnünk a létét. Persze, nem minden áron. Párkányban s Szliacšban sem kötöttek elfogadhatatlan kompromisszumokat. Mert már nem kellett... LOVÁSZ ATTILA NEKIK A 9-ES JELENTI A BIZTONSÁGOT ESÉLYLATOLGATÁS DANKO ISTVÁNNAL, A MUNKA ÉS BIZTONSÁG PÁRT ELNÖKÉVEL - Huzavonák után megalakult az egyik legfiatalabb párt, mely a júniusi parlamenti választásokon a 9-es számmal indul. Mely választási kerületekben állítanak képviselőjelölteket? - Valóban új, de már eléggé ismert és népszerű párt vagyunk és merem remélni, ezt a választások eredményei is igazolják majd. A Szövetségi Gyűlés két kamarájában, és a Szlovák Nemzeti Tanácsban is szeretnénk képviselői mandátumokat szerezni. A Közép- és DélCsehországi, az Észak- és DélMorvaországi, valamint mind a négy szlovákiai választókerületben állítunk jelölteket. - Alojz Pompa, a Roma Egység Ligájának elnöke a roma egység bomlasztójának, a nemrég megalakult Roma Kongreszszussal egyetemben pedig egy feleslegesen ígérgető, hitegető pártnak nevezte önöket, Mi a véleménye erről? - Már válaszoltunk megalapozatlan vádaira. Egy dologról azonban megfeledkezett, nevezetesen arról, hogy mi nemcsak a romákat képviseljük, hanem az elesetteket, a munkanélkülieket és mindazokat, akik segítségre szorulnak. - Képviselőjelölteik tehát nem romák? -Vannak köztük, de nincsenek túlsúlyban. Az igaz, hogy a Roma Kongresszussal égyüttműködünk, de ez csak nem baj? Nem illegális szerv és elnöke választási kampányunk mecénása is egyben. - Hol szervezik választási kampányukat? - Az ország majdcsak egész területén több mint húsz választási nagygyűlést szervezünk. Kampányfőnökünk Farkas János, aki maga nem vágyik politikai karrierre, de hajlandó anyagi áldozatokat is vállalni a siker érdekében. Újságunk, a Ring hamarosan a párt sajtóorgánumaként magyar és szlovák nyelven fog megjelenni. Ezen kívül egy-két meglepetést is tartogatunk a kampány idejére. - Azt már említette, hogy Farkas János neve nem szerepel a listákon, de úgy tudom ön jelöltette magát? - Igen, az SZNT közép-szlovákiai listáján az első helyen vagyok. Ugyanezen lista második helyén dr. Karol Seman szerepel, ő jelenleg is képviselő. - Mostanság mindenki az esélyeket latolgatja, ön mire számít? - Nem akarok nagyképű lenni, de szerintem az ötszázalékos küszöböt elérjük és valamivel túl is szárnyaljuk. POLGÁRI LÁSZLÓ Erőszak Ellen mozgalom jelöltjei szereztek szavazatokat. Jelenleg azonban sem a Demokratikus Baloldal Pártja, sem pedig a Polgári Demokrata Unió nem mutatkozik életképesnek a községben - összegezhetném a községházán és a rögtönzött közvéleménykutatásom során szerzett tapasztalataimat. A faluban két magánpékség is kínálja termékeit. Az egyik udvarán találkozom a vízkeleti Jezsó Gyula bácsival, 9 környező falvakban is ismert és tisztelt, már nyugdíjba vonult pékmesterrel. Kérdésemre tűnődés nélkül válaszol, s az igenlő fejbólintások alapján arra következtetek, hogy fiatalabb munkatársai is osztják véleményét: Nem tudtam következetesen figyelemmel kísérni a belpolitikai történéseket. Egyet viszont tudok: keresztények és magyarok vagyunk, az MKDM-re szavazunk. A Fő utcán a templom felé indulok és folytatom a kérdezősködést. Többen válasz helyett vállukat vonogatják: még nem döntöttek. Bíztató viszont, hogy mindannyian készülnek szavazni. A járókelők között egy pedagógussal is összefutok. Bár nevét nem árulja el, érdekes véleményt mond: - Ezek a választások döntő módon befolyásolhatják a demokratikus változások eddigi eredményeit. Már csak azért is, mert négy évre választjuk a honatyákat. A magyar pártok megosztottsága is veszélyeztetheti parlamenti képviseletünket. Ezért minden magyarnak véleményt kell nyilvánítania szavazatával, hiszen valóban jővőnkről döntünk. A választási hadjárat még messze nem érte el tetőpontját Hidaskürtön. A napi gondok sokasága mellett a lakosság többsége nem szentel nagy figyelmet a választási előkészületeknek. Még ugyan nem mulasztottak el semmit: a bölcs döntésre, a helyes szavazat megválasztására jó két hét áll rendelkezésükre. MÁZSÁR LÁSZLÓ