Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám, péntek

1992. ÁPRILIS 10. mmmmmammmm HIREK - VELEMENYEK tújsza* JELCIN ÉS KRAVCSUK MEGÁLLAPODÁSA .A Reuter hírügynökség jelentése szerint Alekszej Bazarov küldött a kongresszus tanácskozásának szünetében tegnap elmondta, hogy Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök két telefonbeszélgetést folytatott a fekete-tengeri flotta sorsáról. , Az információ szerint az elnökök megállapodtak abban, hogy felfüggesztik a flottával kapcsolatos rendeleteik hatályát és egy közös bizottságot hoznak létre, melynek feladata lesz a probléma megoldása. Mint ismeretes, Jelcin és Kravcsuk egyaránt rendeletet adott ki, amelyben orosz, illetve ukrán fennhatóság alá vonták a feketetengeri flottát. ROBBANASSOROZAT JEREVÁN KÖZELÉBEN A LŐSZERRAKTÁRBAN NEM VOLTAK ATOMFEGYVEREK VOKSCSATA NAGY-BRITANNIÁBAN Nagy-Britanniában tegnap reggel hét órakor nyitották meg mind a 651 választási körzetben a szavazóhelyiségeket, s a választópolgárok közép-európai idő szerint este 11 óráig járulhattak az urnákhoz. Általános az a vélemény, hogy a második világháború óta még sosem volt ilyen szoros kampányküzdelem a két legnagyobb párt, a kormányon lévő konzervatívok és az ellenzéki munkáspártiak között. Mindkettő népszerűsége 40 százalék körül ingadozott, minimális eltéréssel. A legutolsó felmérések szerint a harmadik legnagyobb erőnek számító liberálisok a voksok 15-20 százalékát szerezhetik meg. Nagy-Britanniában a több"*™ lasztási rendszer érvényesül, s ez azt jelenti, hogy az a jelölt kerül be az alsóházba, aki körzetében a legtöbb szavazatot kapja. Kormányt pedig az a párt alakíthat, amely a legtöbb honatyát küldte a törvényhozásba. A nagy kérdés az, hogy a toryk folytatják-e 12 esztendővel ezelőtt, Margaret Thatcher vezénylése alatt megkezdett sikersorozatukat, s negyedszer is győzni tudnak-e. A négy legutóbbi közvélemény-kutatás adatai szerint a labouristák egy-három százalékkal előzték meg őket. A szigetországban a választópolgárok száma 43,7 millió, s 2200 jelölt közül kell választniuk. KUBAI EMIGRÁNSOK FEGYVERES AKCIÓJA NÉHÁNY SORBAN Jereván közelében, Abovjan iparvárosban tegnapra virradó éjszaka robbanássorozat történt a FÁK fegyveres erőinek lőszerraktárában. A tegnap délután kapott jelentések szerint hét személy sebesült meg. Tűz okozta a robbanásokat á raktárban, ahol több mint 4500 rakétát tároltak. Az örmény kormány különbizottsága mégis hozzálátott a tüz okainak kivizsgálásához. Babken Ararkjan, az Örmény parlament elnöke reggeli televíziós és rádióbeszédében nem zárta ki, hogy van összefüggés az incidens és a karabahi konfliktus között. Abovjan házaiban jelentős károkat okoztak a robbanások, a város és a környező falvak lakosságát - kb. 400 ezer embert - 10 kilométeres körzetben biztonsági okokból evakuáltak. A RIA közölA grúz államtanács szerdán közölte, júniusban helyhatósági választásokat, ősszel pedig parlamenti választásokat tartanak Eduard Sevardnadze, az államtanács elnöke a RIA orosz hírügynökség szerint kijelentette, a kommunális választások hozzájárulnak az ország helyzetének stabilizálásához és ahhoz, hogy valóban demokratikus alapokon szervezzék meg az őszi parlamenti választásokat. Grúziában tavaly májusban volt elnökPierre Bérégovoy, az új francia kormányfő szerdán beszédet mondott a parlamentben, s kabinettjének legfontosabb feladataként a munkanélküliek számának lefaragását jelölte meg. Bejelentette azf is, hogy nem változtatják meg az eddigi választási rendszert, mely a jelen helyzetben a jobboldali ellenzéknek kedvez. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert a jó két héttel ezelőtti regionális választásokon a kormányzó szocialisták nagyarányú vereséget szenvedtek, s az ellenzék pedig attól tartott, hogy emiatt a jelenlegi többségi választási rendszert arányos rendszerre akarják majd változtatni. Visszatérve az első témakörhöz: Béréte, hogy a reggeli órákban sikerült a tüzet lokalizálni, de a robbanások még folytatódtak. Gagik Arutyunyan miniszterelnök a televízióban bejelentette, az incidensről tájékoztatta az. orosz vezetést, melynek fennhatósága alá a hadsereg tartozik. Megjegyezte, hogy ilyenképpen Oroszországnak kell megtérítenie a több tízmillió rubeles kárt. Ugyanakkor megnyugtatta a lakosságot, hogy a raktárban nem voltak sem nukleáris, sem vegyi fegyverek. A rendkívüli esemény miatt Levon Ter-Petroszjan örmény elnök megszakította görögországi útját és hazautazott. A délutáni moszkvai jelentések szerint örmény fegyveresek terrorista támadása okozta a robbánássorozatot. választás, amelyet Zviad Gamszahurdia nyeri meg. Öt azonban kéthetes véres harcok után januárban menekülésre kényszerítettek az ellenzéki erők. Gamszahurdia jelenleg Észak-Kaukázusban, Csecsenföldön tartózkodik és változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy ó a legitim államfő. Hívei Nyugat-Grúziában még a közelmúltban is harcoltak a jelenlegi grúz vezetés ellen, melynek élén ideiglenesen Sevardnadze áll, de - hivatalos tbiliszi hírek szerint - a fegyveres ellenállást gyakorlatilag már felszámolták. govoy szerint a szociális egyenlőtlenség legnagyobb okozója a munkanélküliség. Bejelentette, hogy október végéig 900 ezer állástalan embernek ajánlanak munkát vagy átképzési lehetőséget. Franciaországban jelenleg 3 millió munkanélkülit tartanak nyilván, s ez a munkaképes lakosság 10 százalékának felel meg. A kormányfő úgy véli, hogy a munkanélküliséget ugyanakkor nem lehet a gazdasági növekedés és a francia ipar konkurenciaképességének a rovására csökkenteni A gazdasági növekedés ütemének növelése érdekében a tervek szerint a gépkocsiknál és a luxuscikkeknél csökkentik az értéktöbblet-adót. A kormányfő síkraszállt a bevándorlás nagyobb ellenőrzéséért is. Egy Castro-ellenes emigráns fegyveres csoport szerdán megközelítette a kubai partokat és tűzharcba keveredett a parti őrség hajójával, valamint a kubai hadsereg több helikopterével. A harcban megsemmisítették a hadsereg egyik őrhajóját - közölte Miamiban az El Nuevo Herald című napilap. Az eseményről Tony Cuesta, a Comandos L nevű csoport parancsnoka számolt be. Hangsúlyozta: a harci akciót szervezete válasznak szánta arra, hogy a kubai kormány a közelmúltban kivégezte az egyik kubai emigránst, annak a háromtagú csoportnak a tagját, amelynek sikerült behatolnia a szigetország területére. A hivatalos havannai propaganda szerint mindhárman kémek voltak, s az volt a feladatuk, hogy terrorakciókat kövessenek el Kubában. Eduardo Diaz Betancourtot anélkül ítélték halálra és végezték ki, hogy rábizonyítottak volna akárcsak egyetlen bűntettet vagy ilyen irányú kísérletet. A csoport két tagját 30 évj szabadságvesztésre ítélték. Az amerikai külügyminisztérium és az amerikai parti őrség az említett kommandóakcióval kapcsolatban leszögezte: nincsenek olyan információik, amelyek megerősítenék, hogy az emigráns csoport összecsapott volna a kubai katonákkal. A Comandos L azt állítja, hogy az összetűzés a kubai partoktól mintegy 15 kilométerre robbant ki. E

sély Kelet-Európában - e jélszó jegyében kezdődött meg tegnap Brüsszelben a közép-keleteurópai országokban eszközölt beruházásokról szóló nemzetközi konferencia, amelyet az OECD rendezett. Az akció célja a fejlett ipari országok vállalkozói köreinek ösztönzése, hogy fejtsenek ki nagyobb aktivitást az új demokráciákban. A tanácskozáson több magáncég, valamint a nyugati kormányok képviselői vesznek részt, s jelen vannak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az EK szakértői. M

int ismeretes, Párizs hétfőn bejelentette, hogy az év végéig felfüggeszti atomfegyver-kísérleteit, és arra szólította fel a többi atomhatalmat, hogy kövessék a példáját. Erre reagálva Washington közölte, hogy továbbra is fog nukleáris robbantásokat végezni, ha szükségesnek tartja. Margaret Tutwiler külügyi szóvivő nem volt hajlandó a francia lépést kommentálni, de lényegében ezzel ért fel az a kijelentése, amely szerint az amerikai atomprogramról az amerikai szükségletek alapján döntenek, nem pedig más országok tettei szerint. A nukleáris elrettentés továbbra is rendkívül fontos szerepet tölt be az Egyesült Államok védelmi stratégiájában. T

ovábbra is az atomfegyvereknél maradva: a KNDK parlamentje végre jóváhagyta azt a régóta várt megállapodást, amely lehetővé teszi a külföldi szakértők ellenőrző tevékenységét az észak-koreai nukleáris létesítményekben. Phenjan ez év januárjában írta alá a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügy-: nökséggel az ún. nukleáris garanciákról szóló dokumentumot. H

ét frakció alakult az olasz parlament újonnan megválasztott felsőházában, a szenátusban. A legnagyobb csoport a kereszténydemokratáké, ennek az államfő, által kinevezett örökös szenátorokkal együtt 112 tagja van. A második helyen az Occhetto-féle Baloldali Demokratikus Párt áll (66), majd a szocialisták (51), a Lombard Liga (25), a Kommunista Újjáépítés (20) és az újfasiszta MSI (16) következik, az utolsó helyen pedig a republikánusok állnak. Az olasz törvények szerint legalább 10 tag szükséges egy parlamenti frakció megalakításához. L

ojze Peterle szlovén kormányfőnek sikerült megúsznia egy újabb bizalmi válságot. Szerdán este a szlovén parlamentben a képviselők arról szavaztak, hogy felváltsa-e Peterlét a miniszterelnöki poszton Igor Bavcar, az eddigi belügyminiszter, a Demokrata Párt elnöke. Bavcar azonban a szükséges 121 szavazat helyett csak 99-et kapott. Rövid időn belül ez volt .a szlovén ellenzék második támadása a kormányfő személye ellen. A február 20-i összecsapásból sokkal nagyobb nehézségek árán evickélt ki. F

erdinand Marcos volt Fülöp-szigeteki diktátor özvegye, Imelda a májusra tervezett választások előtt nem szállíthatja haza férje földi maradványait. A Reuter tájékoztatása szerint erről tegnap döntött a manilai kormány. Z

avargások törtek ki az északpanamai Colon kikötővárosban, s a rendőrök gumibottal és könnygázzal zavarták szét a tüntetőket. A városi-tanács éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. Az Atlanti-óceán felől Colón számít a Panama-csatorna kapujának. A zavargások a rendkívül nagy munkanélküliség és a nyomor miatt törtek ki. O

laszország legfiatalabb bankára egy 10 éves fiú. Massimo Carsenzuola a Milano melletti Abbiatregrasse alapiskolájának a tanulója. Az ifjú főnöknek külön titkárnője van, Tatianának hívják, egyébként az osztálytársa. Húsz alkalmazottat is foglalkoztat, többnyire pénztárosokat. Tévedés ne essék: ez nem játék, ugyanis a helyi bank fiókot nyitott az iskolában, több mint száz tanulónak lehetővé téve, hogy zsebpénzüknek azt a részét, amit nem fagylaltoznak el, 7 százalékos kamatra takarékba tegyék. A FRANCIA KORMÁNYFŐ PROGRAMNYILATKOZATA: CSÖKKENTENI KELL A MUNKANÉLKÜLISÉGET A GYANÚS MANŐVER Nem titkolt felháborodással vette tudomásul a világ a perui elnök meglepetésszerű, merész, ám demokratikusnak egyáltalán nem mondható lépését, mellyel feloszlatta a parlamentet és érvénytelenítette az alkotmányos jogokat. Washington, az eladósodott dél-amerikai ország eddigi fő mecénása, nagy haragjában rögtön le is állította a 320 millió dolláros idei gazdasági és katonai segély folyósítását, mondván: Fujimori elnök az ár ellen evez, és a Fehér Ház nem támogat gyanúsan manőverező különcködőket. Vajon mi késztette e döntésre a japán származású államfőt, aki két évvel ezelőtt szinte torpedóként robbant be a politikai színtérre? Elnökké választása előtt sokan megkérdőjelezték, hogy ez a „szamuráj" beleillik-e egyáltalán a latin-amerikai, a perui képbe. Alberto Fujimori azonban jól taktikázott: mozgalma a hagyományos pártok antipólusaként lépett fel, tudatosítva azt, hogy a peruiaknak elegük van mindabból, ami régi. Elsősorban azokból a politikusokból, akik a gazdasági tönk szélére sodorták az országot, akik felelősek voltak a kulturális elmaradottságért, a kábítószer-csempészet, a terrorizmus felvirágoztatásáért, a szegénységért, s annak politikai következményéért, a Fényes Ösvény térnyeréséért. Mert hát ez a politika vezette el a nyomorból kiutat kereső emberek ezreit a „szabad parasztállam" létrehozásáért küzdő-gyilkoló maoista gerillákhoz. Fujimori elnök sokkterápiával próbálta gyógyítani a bajokat. A megszorító intézkedésekkel ugyan sikerült, ha nem is fellendíteni, de legalább stabilizálni a gazdaságot, megállítani az infláció további növekedését, de nem tudta kiirtani a romboló erőket. Képtelen volt kibogozni az évtizedek során összekuszálódott érdekszálakat, amelyek szorosan összekötik a partizánokat a kokainmaffiózókkal, a drogcsempészeket a korrupt politikusokkal, a szélsőjobboldali halálbrigádokat a gerillák ellen harcoló rendőrökkel, katonákkal. Peruban furcsa hatalmi káosz alakult ki, melyet Fujimori - nyilván más lehetőség híján - ugyancsak furcsa módon kíván megszüntetni. A parlamenti rendszer ideiglenes felszámolásával akarja kisöpörni az állami apparátusból a fejlődést akadályozó, az elnöki terveket keresztező korrupt haszonlesőket. Legalábbis ő az általános tisztogatás szükségességével indokolja gyanús manőverét. (urbán) K

edden délután Moldovában életbe lépett a tűzszünet, amely a hétfői négyoldalú tárgyalások eredményeként született. A moldován, orosz, ukrán és román külügyminiszter garanciákat ígért a Dnyeszter-melléken aggódóknak arra, hogy élhetnek önrendelkezési jogukkal, ha Moldova mégis csatlakozna Romániához. Vagyis egy ilyen lépés nem jelentené automatikusan, hogy a bal part is Románia részévé válik. Márpedig az egész elszakadás, az ezt követő harcok fő motívuma éppen ez az aggodalom volt. Bár naivitás lenne azt állítani, hogy most már minden rendben, csak a további békés együttélés részleteit kell tisztázni. Sajnos, erről szó nincs. Moldova mesterséges állam, s mint ilyen, a belső ellentétek mellett kénytelen szembenézni a külső acsarkodásokkal is. Vagyis a fegyvernyugvás ellenére tovább ég a tűz a kondér alatt, amelyben ott rotyog a változatlanul ehetetlen forró kása. Újabb hasáb volt a tűzre az orosz küldöttkongresszus szerdai, a Dnyeszter-mellékieket támogató nyilatkozata, valamint felhívása a moldován kormányhoz, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat. Amit nyugodtan lehet úgy értelmezni, hogy az orosz reprezentánsok szerint a Dnyeszter-mentiek azok, akik igaz ügyért harcolnak, a moldovánok pedig aljas dolgokat követnek el, gyilkolnak, gyújtogatnak. Ha a moldovánok ezek után szóba sem állnak az oroszokkal, akkor azon nem lesz mit csodálkozni. Szerencsére Kisinyov - vagy ha úgy tetszik: Chisinau - nagyon törekszik a mérsékletességre, még ha ez nem is mindig sikerül neki. Sikerül viszont Ukrajnának, s talán nem megalapozatlan a gyanúm, hogy ezt bizonyos mértékig a heveskedő oroszok bosszantására teszi. Kijev visszafogottsága még szembetűnőbb azáltal, hogy ha valaki, akkor éppen Ukrajna tarthat igényt a Dnyeszter bal partján elterülő vidékre, hiszen mielőtt Sztálin - a Molotov-Ribbentroppaktum alapján - bekebelezte volna Besszarábiát, ez a terület Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság néven Ukrajnához tartozott. Akkoriban is úgy a lakosság egyharmada volt moldován, a többi inkább ukrán. Most tehát akár FORRÓ KÁSA Kijev is morgolódhatna a kemény oroszositás miatt - de nem teszi. Ehelyett azon van, hogy területén keresztül ne hatolhassanak be fegyveres csoportok Moldovába, s ne is vonulhassanak onnan vissza, mintegy hídfőállásként használva Ukrajna területét. Területi igényeit sem hangoztatja, miközben Oroszország mindennek az ellenkezőjétteszi - hol hivatalosan, hol félhivatalosan, hol csak egy-egy nacionalista érzelmű politikus által. Hogy a kép még zavarosabb legyen, nézzük a legfrissebb román álláspontot! Sem Ceausescu, sem a diktátor utáni román vezetés nem titkolta égy pillanatig sem, hogy Nagy-Románia az äz álom, amit valóra szeretnének váltani. Kisinyov és Bukarest között az utóbbi hónapokban felélénkültek a kapcsolatok, a mojdován vezetők egyre-másra Romániába utaznak, csakhogy ez most nem az álomrealizálás beindulásának jele, hanem, ellenkezőleg, annak, hogy az egyesülés helyett egy korrekt viszonyt igyekeznek kiépíteni. Ami Moldovában sem tetszik mindenkinek, hát még Romániában! A sajtó habzik, ienemzetárulózza Iliescu elnököt, akinek viszont - egyelőre, néhány kivételtől eltekintve - sikerül féken tartania a pártokat Nehezen bár, de elfogadják érvelését, hogy Bukarest nem hívhatja ki maga ellen az egész nemzetközi közösséget, hiszen a függetlenséget választó Moldova a nemzetközi jog önálló szubjektumaként tagja az ENSZ-nek és az összeurópai folyamatnak is, nemcsak a Független Államok Közösségének. M

oldova kicsi, területe mindössze 33,7ezer négyzetkilométer, így érthető, hogy Kisinyov ellenzi a feldarabolást, három szövetséges köztársasággá - moldován, Dnyeszter menti, gagauz - való átalakulást. Gazdasági önállóságot kész adni a két elszakadni vágyó területnek, de saját parlamentet, kormányt nem. Míg a tjörök -tatár származású gagauzok óvatosak, mert tudják, hogy csak magukra számíthatnak, addig a Dnyeszter mentiek nagyon vakmerők, hiszen ott áll mögöttük Oroszország, amelynek a jelenlegi katasztrofális gazdasági helyzetben jól jön egy kis figyelemelterelő nemzetieskedés. Alekszandr Ruckoj alelnöknek sikerült maga mellé állítania a küldöttkongresszust, amely a tanácskozás első napján még elég tartózkodó volt ez ügyben. Lehet, hogy ez a Jelcin-csapatnak jó, de Moldovának semmiképpen sem. De ez Moszkvát szemmel láthatóan édeskeveset érdekli. Mint a régi szép szovjet időkben... GÖRFÖL ZSUZSA GRÚZIA ŐSSZEL PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK