Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-30 / 102. szám, csütörtök

1992. ÁPRILIS 30. MÁJUS NAGY NAPJA Májusban soha nem volt eseményre kerül sor a mezőgazdasági szövetkezetekben. Közös tárgyalóasztalhoz ülnek azok, akik együtt még sosem tanácskoztak. Eddig a mezőgazdasági szövetkezet közgyűlése szigorúan „házi" esemény volt. Az ügyek menetébe csak azok szólhattak bele és csak azok szavazhattak, akik a szövetkezet tagjai voltak. Nem úgy-most. Azon a közgyűlésen, amit a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége a transzformációs törvény rendelkezése szerint április 28-at követő egy hónapon belül köteles összehívni, a szövetkezet tagjain kívül a szövetkezetben nem dolgozó és nem tag föld-, valamint egyéb vagyon tulajdonosai is részt vesznek. Feltéve, hogy most április 28-ig eleget tettek a' szövetkezeti transzformációs törvény 14-es paragrafusa b. pontjában meghatározott kötelezettségüknek és Írásban jelentkeztek a szövetkezetben. Ha igen, akkor írásbeli jelentkezésükkel kifejezték szándékukat, hogy földjükkel és egyéb vagyoni betétjükkel a szövetkezeti családba szeretnének tartozni. Ez a szándék jogosítja fel a jelentkezőket, hogy a májusi közgyűlésen részt vegyenek és szavazhassanak, éppúgy mint azok, akik már korábban is a szövetkezetben dolgoztak. Az elmondottakból már adódik, " hogy a májusi közgyűlés résztvevőit három csoportba oszthatjuk: az egyikbe a szövetkezet tagjait, akik egyben föld vagy egyéb vagyon, illetve mindkettő tulajdonosai. A másikba a szövetkezet többi tagját, a - harmadikba pedig a föld- és egyéb vagyon tulajdonosait, akik nem tagjai a szövetkezetnek. Ez a felosztás azonban csak szigorúan elméleti, és olyan szempontól érdekes, hogy a transzformációs tanácsba mindegyik csoport nagyságának arányában jelöl képviselőket. Jelképesen szólva a három csoportba tartozók egyazon hajón utaznak, azonos a céljuk és azonos a feladatuk. Messzemenő egyetértésben és összhangban kell elindítaniuk azt a többhónapos folyamatot, amelynek során a jelenlegi mezőgazdasági szövetkezet egy (esetleg több) valódi szövetkezetté vagy egyéb vállalkozási formává alakul át. A szövetkezetet átalakító folyamat szervezője és felügyelője a már említett transzformációs tanács lesz. Ebben rejlik a májusi közgyűlés jelentősége, és ezért fontos, hogy az azon való részvételt a jogosult személyek nagyon komolyan vegyék. Túlzás nélkül mondhatjuk, amilyen tanácsot választanak, olyan lesz az átalakulás és olyan (ok) lesz(nek) a jelenlegi szövetkezetből létrejövő szövetkezet(ek), illetve egyéb vállalkozási formák. A felelősség közös, hiszen azoknak, akik részt vesznek a májusi közgyűlésen egyaránt egy szavazati joguk lesz; és a transzformációs tanácsba a három csoport külön-külön a saját soraiból javasol egyéneket. Olyanokat, akikről biztosan tudják, hogy érdekeiket következetesen fogják képviselni. Aki a jogosult személyek májusi közgyűléséről és a transzformációs tanács hatásköréről többet szeretne tudni, az tanulmányozza át a szövetkezeti transzformációs törvény — 42/1992 Tt. sz - 5-ös és 6-os paragrafusát. Ezt mindenki megtehetné, aki részt vesz a májusi közgyűlésen. Tudom, szokatlan, sőt megmosolyogni való az ajánlat. A földet művelő aligha szokott hozzá (persze más sem), hogy a gyűlésre indulás eló'tt áttanulmányozza az arra vonatkozó paragrafusokat. Csakhogy időközben fordult a világ, immár jogállamban élünk, s aki nem ismeri jogait, annak érdekei könilyen háttérbe szorulhatnak. Már a májusi közgyűlésen is. Mert hiába azonos a cél és az érdek, hiába merülnek alá együtt * ha süllyed a hajó, azért a három Csoport kőzött bizonyos érdekkülönbségek is fennállhatnak, és a törvényt jobban ismerő a tájékozatlannal szemben előnyökre tehet szert. (egri) iÚJSZÓM MEZOGAZDASAG FÖLDÜGYBEN NADiBEMftEMi h TDAM&7EABllÁftá NArlKfcRUfcn! A I nANMrUnMAUU Április 28-a, a jogosult személyek jelentkezésének határideje mögöttünk van, így a szövetkezetek már tudják, vagyonukból hányan is részesülnek. Kezdődhet-folytatódhat a transzformáció, a mezőgazdasági szövetkezetek átalakítása. Az átalakítás, melyre másképp tekint a szövetkezeti vezető, másképp a földnélküli, másképp a földtulajdonos szövetkezeti tag, és másképpen tekint a transzformációra az a földtulajdonos, aki nem tagja a szövetkezetnek és a termőföldhöz eddig tulajdonképpen semmi köze sem volt. A transzformációs törvény betűjében még a képzett szövetkezeti üzemgazdászok sem mindig igazodnak ki, hogyan igazodhatna ki tehát az az egyszerű halandó, aki korántsem járatos a „törvényolvasásban". így még mindig sok a vitás kérdés, s valószínű például, hogy a jogosult személyek jelentkezésével nem lett mindenütt végleges a szövetkezeti tulajdon nevesítésében résztvevők jegyzéke. Összeállításunk tükrözi a fentiekben vázolt helyzetet, s helyet kapnak benne azok a törvénymagyarázatok is, amelyek a transzformáció további folyamatában adhatnak támpontot az érdekelteknek. A FALUT IS TALPRA ALLITHATJUK Gömörpéterfalán komolyan gondolják a transzformációt — Amikor a „pirosszeműek", vagyis a gömöralmágyiak a pártvezér szavára a hetvenes évek elején minket is bekebeleztek, a „csizmások" vagyis mi, gömörpéterfalaiak bizony görbén néztünk rájuk — ilyen fura szavakkal kezdte beszélgetésünket Adám István, a Gömörpéterfalai MSz elnöke. Amikor a demokrácia szele megérintett minket, hnb-elnök és az egyesített szövetkezet vezetőségi tagja lévén, azonnal a különválást, Gömörpéterfala földműveseinek önállósulását kezdeményeztem. Alig egy éve gazdálkodtunk, dombos, 850 hektáros kataszterünkben, amikor ránk tört a transzformálódás kényszere. — Kín-keserves év volt az elmúlt egy esztendő, de bárkinek a szemébe merünk nézni: említésre méltó, kérkedésre okot adó nyereséget nem könyvelhettünk el ugyan, viszont ellentétben a járás adósságtömeggel és csúfos veszteséggel végzett volt híres-neves szövetkezeteivel, koldusbotra sem kerültünk. Egyszóval talpon maradtunk, és szilárdan állunk jelenleg is. — Minden elismerésem a péterfalaiaké — vetem közbe. — A kezemen is meg tudnám számolni, a Rimaszombati járás 39 mezőgazdasági szövetkezetéből hányan mondhatnák el ugyanezt, de azért most mégis a vízválasztónak számító április 28- ára próbáljunk egy kicsit összpontosítani, ekkor ez a rövid, biztatóan induló fejezet lezárul, s elkezdődik egy valami teljesen más, a szövetkezet transzformálódása, mindennemű vagyonának nevesítése. — Bármennyire is, hogy úgy mondjam, nem megy a bögyünkbe az egész, végül is megemésztettük a dolgot, s fiatal közgazdászunkkal most mindent megteszünk, hogy sikeresen folyjon le és ne legyenek fennakadások. Végső soron ez egy olyan lehetőség, amivel a falut is újból talpra állíthatjuk, hiszen még az ötvenes évek közepén is 700 lakosunk volt és három népes tanya tartozott hozzánk, most pedig csekély 305 lakosunk van. No, de vissza a transzformálódáshoz. Mindenkit szívesen fogadtunk, aki valamilyen dokumentumot — hagyatéki végzést, adásvételi szerződést vagy megállapodást, birtoklapot vagy egyéb bizonylatot — fel tudott mutatni. Az is megtörtént, hogy bizonyos parcellákra többen is jelentkeztek tulajdonosként. Öt ilyen esetről tudunk, és ezekkel is számolunk a nevesítésnél, persze, az ügyet a bíróságon vagy a közjegyzőnél kell még rendezniük az érdekelteknek. Jelenlegi 850 hektáros földalapunkból közel 800 hektárnak már van vélt és valós tulajdonosa. Szövetkezetünk vezetőségének döntése értelmében saját költségünkön elkészítettük a kataszteri határok szerinti parcellák geodéziai azonosítását is, így könnyű lesz a telekkönyvi kivonatok, esetleg más hivatalos okmányok szerint igazságot tenni. — Ami az élő és holt leltárt illeti, itt sincsenek különösebb vitás kérdések — kapcsolódik be a fiatal közgazdász, Illés Gyula. Minden számadatot a rimaszombati Elbis számítóközpontba továbbítottunk, így garantált a pontos és igazságos adatrögzítés és az eljárás tisztasága is. Persze, vannak vitás kérdések, ami szerintük a törvény „gyengéiből" adódik, és bizony ezen az egyszerű falusi nép sokat tud vitatkozni. Itt van például a tulajdonjoggal nem rendelkező, de évtizedekig itt dolgozók 20 százalékos részesedési küszöbe, de még nekünk, vezetőknek is sok fejtörést okoz a ledolgozott évek számának elismerése. A törvény nem gondolt arra — illetve hát szerintem nem is térhetett ki minden apró részletre —, ami az ötvenes évektől napjainkig megváltozott. Nálunk egy olyan döntés született, hogy a részletekről majd a május 20-i első szélesebb körű összejövetelen a transzformációs tanács dönt. Itt mindenkinek egy kérdőívet adunk a kezébe, amelyen nyilatkoznia kell szándékairól és a közös jövőjét illetően. Én is azt mondom, amit az elnök úr, hogy ez számunkra és a falu számára is egy történelmi lehetőség. — Bizonyos értelemben könynyebb a dolgunk, mint másoknak — veszi át ismét a szót az elnök —, a föld- és ingatlantulajdonosok vagy azok örökösei helybéliek. Vélt tulajdonosok jószerivel nem is akadnak, így lényegében rajtunk múlik majd, hogyan tudunk megegyezni. A transzformációs tanács működésén, annak pontos munkáján sok múlik majd, ezért is szenteltünk ennek megkülönböztetett figyelmet. Én, ismerve a helybéliek mentalitását és a jelenlegi tagság összetételét, bízom abban, nogy kölcsönös kompromisszumok elfogadásával csökkenthetjük majd azokat a súrlódásokat, melyek az ötvenes évek végétől itt dolgozók és a földtulajdonosok, esetleg örökösök között előállhat. Én mint a szövetkezet elnöke és a község polgármestere bízom és hiszek abban, hogy ha mindenki józan megfontolás tárgyává teszi a kérdést, nemcsak a szövetkezetet, de eddigi háttérbe szorulásunkat, leépülésünket is „transzformálja" majd. POLGÁRI LÁSZLÓ Ki lesz a gazdája? LETETBE HEI VAGYONI HÁ A jogosult személyek egy része földtulajdona bizonyítására csak közvetett okmányokat nyújtott be, mivel április 28-a eló'tt sem a telekkönyvi kivonatot, sem a geodéziai azonosítást nem tudta megszerezni. Sőt olyanok is vannak, akik a vagyoni hányadoknak csak becsületbeli nyilatkozattal lettek a várományosai. Ismerve a telekkönyvekben és a geodézián uralkodó helyzetet, azokra, akik csak átmeneti érvényű okmány által lettek jogosult személyek, idegfeszítő hónapok várnak. Legkésőbb a jogosult személyek második közgyűléséig — amelyen jóváhagyják a transzformációs tervezetet — egyértelmű módon, telekkönyvi kivonattal és geodéziai azonosítással is igazolniuk kellene földtulajdonuk nagyságát. Ha ezt nem teszik meg, ott lesznek, ahol jelentkezés nélkül lennének. Kimaradnak a transzformációból, csak nem most, hanem két-három (négy) hónap elteltével, attól függően, hogy mikorra hívják össze a jogosult személyek második közgyűlését. Mindez elkerülhető lenne, ha az illetékes mezőgazdasági szövetkezetben megszívlelnék Jozef Kršek mezőgazdasági miniszter javaslatát. Ennek lényege, hogy a mezőgazdasági szövetkezet tiszta vagyonának 75 százalékából a földre írandó 50 százalékot osszák el az egész földterületre. Vagyis azokra a hektárokra is, amelyek tulajdonosát a transzformációs tervezet elfogadásáig nem sikerül azonosítani. E vagyonrészt a miniszter javaslata szerint letétbe heh tula sze E törv így leté leht ese' szei Sok mác rent nak már kat nyol úgy kevi F enn ugy mos kezt kön; tran sáig okm tozk vei lesz mini jeler egy. pört rintjasc törv tran is er A transzformációval a zöldségpiac is formálódik (Lőrincz János felvétele) A NEVESÍTETLEN FÖLD A FC Hétfői számunkban már jeleztük, a Magyar Polgári Párt felhívást adott ki, amelyben a Matiaško László mezőgazdasági miniszterhelyettes összegezi azokat a tudnivalókat, amelyek a földtulajdon rendezésében a mezőgazdasági szövetkezetek és a tulajdonosok számára is jútmutatóak. Az idő nagyon sürget, viszont a telekkönyvekben (ha az utóbbi időben javult is a helyzet) minimum nyolc-tíz hónap kell ahhoz, hogy rendeződhessenek a tulajdonviszonyok. Ezért szeretném felhívni a figyelmet a földtörvény 1992. február 18-án jóváhagyott részvégrehajtási rendeletére. A 4/a paragrafus szerint a szövetkezet köteles segítséget nyújtani a földtulajdonosnak a tulajdonjogi bizonylatok beszerzésében. A szövetkezetnek megvan a régi kataszteri térképe és sokszor elég a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvével a szövetkezetbe bemenni, hogy keressék ki a parcella számát. Ennek tisztázása a szövetkezetnek is érdeke, hiszen az a föld, amelyről nem lehet kideríteni, hogy kinek a tulajdona, nem a szövetkezeté lesz, hanem a Szlovák Földalapba kerül, és a szövetkezet a használatáért haszonbért fog fizetni. Fontos tudnivaló, hogy amenynyiben a tulajdonos nem tudja egyértelműen bizonyítani a tulajdonjogát (például elvesztek a telekkönyvi betétek), jegyeztesse be magát a járási földhivatalnál „feltételezett tulajdonosként". A mezőgazdasági minisztérium javaslatot készít a transzformációs törvény módosítására arról, hogy a vagyon elosztásánál a „feltételezett tulajdonosokkal" is számoljanak. Ezt a vagyonrészt a szövetkezet két évre letétbe helyezné, amíg tisztázódnak a tulajdonviszonyok. A szövetkezeti transzformációs törvi rábt is ré nos hog; zó'gí a 97 letet egy eller nak, adni gép A vetk vény ahh< kell. mác mély a tró isme Mine törvs nács