Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám, szerda

EZ A PISZKOS HABORU... A sokat szenvedett vajdasági és horvátországi magyarságot megint tizedeli • a sovinizmus, a háború. Tízezrek menekültek r külföldre, főleg katonaköteles értelmiségiek, tizennyolc és ötven közöttiek. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1992. április 29. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam,.101. szám MÁR NEM ÖSSZEKACSINTÁS A nemzeti kisebbségi lét örök anomáliái és az áldatlan­gazdasági helyzet, a hirtelen ránk szabadult „szabadság" nyomán még csak most kezd kialakulni a gondolkodás, a véleménymondás igazi szabadsága. (6. oldal) DÉL-KOREA BEFEJEZŐDÖTT A CSÚCSTALÁLKOZÓ Václav Havel köztársasági elnök teg­nap befejezte háromnapos látogatását a Koreai Köztársaságban. A szöuli repü­lőtéren magasrangú vezetők búcsúztatták a csehszlovák küldöttséget. Havel és kí­sérete útban hazafelé megállt Delhiben. Látogatásának utolsó napján Havel ta­lálkozott a szöuli nemzetgyűlés elnökével és a fő politikai pártok képviselőivel, akik­kel a nemzetközi és a regionális politiká­ról, valamint a gazdasági és kulturális együttműködésről tárgyalt. Feleségével és kíséretével együtt ugyancsak az utolsó napon látogatást tett a Suwonban levő Samsung Elektronics társaság üze­mében. Mielőtt Václav Havel hazautazott, a szöuli repülőtéren rövid sajtóértekezle­tet tartott. Elmondta, látogatásának az volt a célja, hogy megalapozzák a két ország baráti kapcsolatait és a koreai vezetőkkel kölcsönösen tájékoztassák egymást az országaikban kialakult politi­kai és gazdasági helyzetről. Havel meg­győződése, hogy látogatása teljesítette célját. Az elnök a továbbiakban emlékez­tetett rá, hogy 1990-ig Csehszlovákia csak a KNDK-val tartott fenn diplomáciai kapcsolatokat és csupán a demokratikus változások után normalizálta kapcsolatait Dél-Koreával. Havel szerint hazánk ér­deklődik a dél-koreai beruházók iránt. Már többen eljöttek Csehszlovákiába - mondotta - s reményét fejezte ki, hogy mind többen érkeznek majd hazánkba, mindenekelőtt azért, mert a látogatás so­rán két fontos megállapodást írtak alá. Az egyik épp a beruházások védelméről és támogatásáról, a másik pedig a kettős adózás megszüntetéséről szól. ERŐEGYENSÚLY A PARLAMENT ELNÖKSÉGÉBEN HATALOMÁTVÉTEL HELYETT KOMPROMISSZUM VÉGRE TÖRVÉNYALKOTÁS A NAPIRENDEN (Munkatársainktól) - Két és fél órás késéssel kez­dődött a szlovák parlament tegnapi ülése. Ez is arról árulkodik, hogy nagy volt a tét, a parlamenti pártok nem könnyen állapodtak meg az elnökség átalakítá­sának kérdésében. Miközben a grémium és az elnök­ség több ízben is tanácskozott, találgatások folytak arról, hogy az ellenzék az elnökség bővítésére tett javaslatával hatalomátvételre törekszik-e. Olyan hí­rek szivárogtak ki, ha nem sikerül megőrizni az erőegyensúlyt, úgy a kormánykoalíció és támogatói lemondanak. A harmadik egyeztető tanácskozáson végül mege­gyeztek. Amint František Mikloško elnök közölte a plé­nummal: úgy döntöttek, hogy az elnökség 26 tagú lesz. A javasolt új tagok politikai hovatartozása lehetővé tette, hogy végül 13:13 arányban foglalnak helyet a testület­ben az ellenzéki és a kormánypárti, illetve a kormányko­alícióhoz közel álló erők képviselői: Az új tagok: Csáky Pál (MKDM) - a vele készült beszélgetést a 4. oldalon közöljük - Pavol Boroň (SZKDM), Jozef Moravčík (DSZM), Ľubomír Fogaš és Ivan Hudec (DBP). Az elnökség kibővítése lényegében politikai mege­gyezést jelent a parlamenti erők között. A kialakult erőviszony nem teszi lehetővé, hogy az egyik oldal a választásokig olyan fontos lépést tegyen, amelyet a másik ellenezne. A délutáni szünet után megkezdte érdemi munkáját a parlament. Elsőként városi rangra emelte Spišské Vlachy települést, amely most ünnepelte várossá nyilvá­nításának 750. évfordulóját. Aránylag gyorsan, lényege­sebb észrevételek nélkül szavazták meg azt a törvényt, amely egyetemmé nyilvánítja a Pozsonyi Közgazdasági Főiskolát. Negyedszer terjesztették a képviselők elé a községek vagyonáról szóló törvény módosításának javaslatát. (Folytatás a 2. oldalon) Ó, ha postaláda lenne, és levél a kedves­nek... (Méry Gábor felvétele) FOLYTATÓDOTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS 22. EGYÜTTES ÜLÉSE JÓVÁ HAGYTÁK A JÖVEDELMI ADÓT (Munkatársunktól) - A Polgári Demokrata Szövetség tizenegy képvise­lője által beterjesztett lakástörvény-javaslat megvitatásával kezdte teg­napi tanácskozását a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 22. együttes ülése. Kidolgozói tekintetbe vették az ame­rikai, a spanyol és a német lakástör­vények alkalmazásának tapasztala­tait. A törvényjavaslat egyik legtöbbet vitatott kérdése - s ez már a bizott­sági viták során is világossá vált, -, a bérlők elővételi joga. A kormány szerint az elővételi jog örökölhető, s korlátlan időre garantálni kell. A PDP viszont az elővételi jog érvé­nyének korlátozását szorgalmazza. (Folytatás a 2. oldalon) PRÁGABAN JART HANS-DIETRICH GENSCHER NEM TÁVOZIK A POLITIKAI PORONDRÓL Rövid munkalátogatásra Prágába ér­kezett tegnap Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter. Munkaebéden ta­lálkozott csehszlovák kollégájával Jirí Dienstbierrel, aki egyben az EBEÉ mi­niszteri tanácsának soros elnöki tisztét is betölti. Megbeszéléseik fő témája az volt, hogy az EBEÉ milyen aktivitást fejtsen ki Karabahban és a jugoszláv utódálla­mokban. A csehszlovák-német külügyminiszteri 1 tárgyalások után Prágában bejelentették, három EBEÉ-ország: Csehszlovákia, Né­metország és Svédország követelni fogja, hogy vonjanak ki minden reguláris és félkatonai alakulatot Bosznia-Hercegovi­nából, amelyek nem tartoznak e köztársa­sághoz. A német diplomácia vezetője, aki hét­főn bejelentette, hogy május 17-én távo­zik tisztségéből, még egy fontos informá­cióval szolgált: tagadta, hogy szándéká­ban állna megpályázni a német szövetsé­gi államfői posztot. Genscher az újságírók előtt is köszö­netet mondott Dienstbiernek azért, hogy a közelmúltban a parlamenti vita során védelmébe vette az új csehszlovák-német szerződést. A csehszlovák diplomácia ve­zetője befejezésül és vélhetően nem csak udvariasságból mondta azt, nincs kétsé­ge afelől, hogy Genscher nem tűnik el a politika porondjáról, ha akarná sem tehetné, meri az ő súlya a német és az európai politikában ezt egyszerűen nem tenné lehetővé. Genscher Prágából továbbutazott az Egyesült Államokba. SZÉLESEBB BÉRSÁVBAN VILLÁMINTERJÚ TÓTH JÁNOS OKTATÁSI MINISZTERHELYETTESSEL • Miben különbözik az új bér­rendszer az eddigitől? Az új rendszer a bér belső szer­kezetét változtatja meg, másképpen strukturálja az oktatási alkalmazot­tak fizetésének alakulását. Előtérbe hozza az alapfizetést, amely a ledol­gozott évek és a minősítés függvé­nyeként mint a bér domináns része jelenik meg a jövedelemben. Ehhez adódik az egyéni értékelés, amely elérheti az alapfizetés negyven szá­zalékát. így az adott bérsávban le­helőség van a jövedelmek megkü­lönböztetésére, a munka mennyisé­ge és minősége szerint. Az alapfizetés nagysága két té­nyezők:! függ: a ledolgozott évek számától és elsősorban a minőségi feltételek teljesítésétől. A törvény, az adott bérsávban, megszabja a mini­mális bér nagyságát. Tekintettel ar­ra, hogy az így meghatározott alapfi­zetés bérjogosultsággal jár, érezhe­tő az új rendszer határozottan szoci­ális jellege. Ezen Ikívül megszünteti a kezdő tanítók eddigi diszkrimináló alacsony fizetését. Az 1991-es költségvetési évhez hasonlítva, 1992-ben kétmilliárd ko­ronával több a bérekre fordítható pénzösszeg. Ez lehetővé teszi az átlagbérek 21 százalékos emelését. Tehát a pedagógusok hav átlagjö­vedelme 600-900 koronával emel­kedik. A reális jövedelmek alakulása természetesen ennek a nominális béremelésnek, valamint az inflációs ráta magasságának lesz majd a függvénye. Szeretném hangsú­lyozni, hogy a jövedelmek fentebb maghatározott emelkedése az átla­gos tendenciát jellemzi, nem alkal­mazható minden egyes esetre. W Mikor lép hatályba az új bér­rendszer? Május elsején, de legkésőbb júli­us elsejétől köteles alkalmazni min­den iskola, illetve tanügyi igazgató­ság az új rendszert. Tagadhatatlan, a jogi előírás, beleértve a törvényt és a törvény alapján foganatosított kor­mányrendeletet, késlekedik. így ké­zenfekvő, hogy a rendszer alkalam­zása komoly feladat elé állitja a fele­lős gazdasági és adminisztratív . szerveket. Feltételezhető, a kormányrende­let lehetővé teszi, hogy a pedagógu­sok eddigi munkaidő-elosztása ide­iglenese n, legkésőbb szeptember elsejéig érvényben maradjon. Ez te­ret nyit egy olyan kötelezettségi rendszer alapos kidolgozására, amely majd összehangolja az új bér­rendszert a nevelési folyamat konk­rét követelményeivel. Elsőrendű politikai célkitűzéseink közé tartozik a magyar kisebbségi tanügy autonómiája. Ehhez két do­logra van szükség: az iskolaügy irá­nyítását elsősorban a helyi önkor­mányzatokhoz kell „levinni", má­sodsorban létre kell hozni a tanügyi autonómia gazdasági és törvényho­zási előfeltételeit: a kisebbségi okta­tásügy törvényes identifikálását, és megnevezését a-költségvetésben. FS LISSZABON BIZONYTALANSÁG A BÉKEKONFERENCIA KÖRÜL Bosznia-Hercegovina elnöksége hét­főn este Szarajevóban nyilatkozatot adott ki, melyben utasította a jugoszláv szövet­ségi hadsereget, hogy hagyja el a köztár­saság területét. „Létrejött egy új állam, a hétfőn kikiál­tott ún. harmadik Jugoszlávia, és Bosz­nia-Hercegovina hadserege nem marad­hat ennek az államnak a parancsnoksága alatt" - jelentette ki Ejub Ganic, a bosz­niai elnökség tagja. Milutin Kukanjak, a jugoszláv néphadsereg Boszniában ál­lomásozó egységeinek parancsnoka azonban azt közölte az újságírókkal, hogy a hadsereg nem vonul ki. Közben az új Jugoszlávia hatóságai bejelentették: az ország irányítása alá. vonják a hadsereget, ám nem pontosítot­ták, hogy mi lesz a sorsa annak a több ezer boszniai szerbnek, akik a jugoszláv néphadseregben teljesítenek szolgálatot. Röviddel a szarajevói nyilatkozat köz­zététele után a szerb egységek megsér J tették a pénteken aláírt tűzszüneti szerző­dést és tüzérségi támadást indítottak Szarajevó ellen. A szerbek szerint őket érte támadás, ám szemtanúk azt közöl­(Folytatás a 2. oldalon) HOLNAPI SZÁMUNKBAN 0 ro "• a földnek Gazdag József i i portja • A falut is talpra állíthatjuk Polgári László írása :• : • Földtulajdon híján sztaszerepben" T. Szilvássy László cikke ici uttnr woiiD (uamiiiv rati i iinieii MEGKEZDŐDÖTT AZ 56. JÉGKORONG-VB NYOLCADSZOR CSEHSZLOVÁKIÁBAN (zsi) - Kedden délben a Kanada - Franciaország és a Németor­szág - Finnor­szág mérkőzés­sel Pozsonyban, illetve Prágában megkezdődött az 56. jégkorong-vi­lágbajnokság, amely május 10-ig tart. Nyolcadszor ad otthont a vb­nek Csehszlovákia, 33 év után - másodszor - Pozsonyban is lesz­nek meccsek. A körmérkőzéses so­rozat 15 összecsapását játsszák a szlovák fővárosban (a play off­rész valamennyi találkozóját Prágá­ban bonyolítják le). Az első „félidőben" a 1 2 együttes két hatos csoportban küzd a ne­gyeddöntőbe jutásért (B: Oroszor­szág, Kanada, Csehszlovákia, Franciaország, Svájc és Norvégia; A: Svédország, Finnország, USA, Olaszország, Németország és Lengyelország). Az A-csoport csa­patai 3 fordulót Prágában játszanak, majd Pozsonyba utaznak, a B-cso­port válogatottjai a szlovák főváros­ban kezdenek, majd 2-2 mérkőzé­sen Prágában lépnek jégre. Tegnap este 19.30-tól Pozsony­ban volt az ünnepélyes megnyíló, melyen részt vett Alexander Dub­ček, a Szövetségi Gyűlés elnöke is. Az 56. hoki-vb első játéknapjának eseményeit munkatársaink a 11. ol­dalon foglalják össze. A lakások, s a nem lakás célokat szolgáló helyiségek tulajdonjogára vonatkozó törvényjavaslat nemcsak a tulajdonviszonyokat, hanem a ház­és lakástulajdonosok jogait és köte­lességeit is szabályozza. A tör­vényjavaslat a tulajdonformák és a tulajdonosok alkotmányból eredő egyenjogúságból indul ki, tekintet nélkül arra, természetes vagy jogi •személyről van-e szó. A törvényja­vaslatba foglalt megoldás a lakás­alap privatizálásának egyik formája.

Next

/
Thumbnails
Contents