Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám, szombat

1992. ÁPRILIS 25. MÚJSZÓJ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 ORSZÁGOS ES HELYI GONDOKRÓL - KASSÁN (Folytatás az 1. oldalról) Az Új Szó kérdésére válaszolva a kor­mányfő szólt arról a válaszlevélről, melyet a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer problémájával kapcsolatosan Antall Jó­zsefnek írt. Čalfa kormányfő ironikusan jegyezte meg, hogy a magyar kormányfő hozzá intézett levelét csak három nappal azután kapta meg, hogy a sajtóban köz­zétették. Marián Calfa emlékeztetett arra is, hogy a magyar fél által kért külföldi szakemberek csoportjának bevonását a vitás kérdések tisztázására Csehszlo­vákia már két évvel ezelőtt javasolta, de a magyarok akkor ezt elvetették. Cseh­szlovákia kormánya most is kijelenti, hogy elfogadja a háromoldalú független szak­mai bizottság létrehozását, s annak ja­vaslatait és határozatait magára nézve kötelező érvényűnek tekinti, de az újfent kiábrándító, hogy a témáért felelős ma­gyar miniszter a minap olyan kijelentést tett. hogy ók előre nem garantálhatják, elfogadják-e majd a független szakértői bizottság álláspontját. Ivan Mikloš, a PDU első alelnöke párt­juk e napokban várható legfontosabb lé­péseiről adott tájékoztatást. Képviselők az SZNT utolsó ülésén támogatni fogják a napirendre kerülő valamennyi törvény­tervezet elfogadását, de ellenezni fogják, hogy Szlovákia önállósága kikiáltásának tervezete napirendre kerüljön, mert ez a javaslat abban a formában, ahogy azt az SZKDM beterjesztette, alkotmányelle nes. A PDU ebben a kérdésben a nép­szavazást tartja az elsődlegesnek. Min­den más kezdeményezést manipulativ­nak, a polgárok háta mögötti döntésnek minősít. Ivan Mikloš beszámolójában ki­tért Vladimír Mečiar március 22-i sajtóér­tekezletén elhangzott egyes kijelentéseire s arra a vádjára, hogy a DSZM-nek bizo­nyítékai vannak arra vonatkozólag, hogy a PDU megfélemlitési akciókat készít eiő. Az alaptalan vádak tisztázása céljából Ján Lángoš szövetségi belügyminiszter, a PDU tagja felszólítja az exkormányfót, hogy május 4-én vegyen részt egy élőben közvetítendő nyilvános televíziós vitán. Ladislav Snopko kulturális miniszter főleg azokról az erőfeszítésekről számolt be, amelyek eredményeként Kassa törté­nelmi városközpontjában májusban az Ál­lami Színház körül végre eltűnik a vasle­mezkerítés. Május 31-e Kassán ezentúl a kultúra napja lesz. Az idén ezen a na­pon új kiállítótermeket nyitnak, különböző komoly- és könnyűzenei hangversenye­ket tartanak, és attraktív szabadtéri ren­dezvényeket szerveznek. . Marián Čalfa tegnapi kassai látogatá­sa során a Kelet-szlovákiai Vasmű RT. igazgatójával a Krivoj Rog-i kombinát épí­tését illető új lehetőségekről tárgyalt. Ellá­togatott a kassai munkahivatalba is, ahol az eddigi tapasztalatok összegezésére és elemzésére volt kíváncsi. Látogatása zá­rórészében Alojz Tkáč kassai római kato­likus püspökkel találkozott, akitől az egy­ház kelet-szlovákiai belső problémáiról, gondjairól kért tájékoztatást. (-szák) KÖZLEMÉNYEK Az MKDM Komáromi Járási Vá­lasztmánya ma 15 órakor előadást tart Komáromban, a Duna Menti Múzeumban Kárpátmedence né­peinek története címmel. Előadó: dr. Endrei Antal. A tavaszi szél vizet áraszt nép­dalverseny területi elődöntője va­sárnap, 15.30-kor lesz Alsóbodo­kon, a művelődési házbán. A ve.rse­nyen indul Zoboralja mind a 13 köz­ségének menyecskekórusa. Ven­dégként fellép a Gímesi Alapiskola megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő énekkara, Simek Viktor vezetésével. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. ÁPRILIS 27-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol fonl 52,03 52,82 Francia frank 5,26 5,34 Német márka 17,80 18,08 Olasz líra (1000) 23,62 23,99 Osztrák schilling 2,53 2,56 Svájci frank 19,18 19,52 USA-dollár 29,38 29,79 KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK, SZILVÁSSY JÓZSEF JELENTI SZABADKÁRÓL AKNAVETŐK ÉS GÉPPUSKÁK ÁRNYÉKÁBAN TÖRTENELMI LEPESRE KESZUL A VAJDASAGI MAGYAROK DEMOKRATIKUS KÖZÖSSÉGE A vérzivataros, ma már' inkább csak fiktív Jugoszlávia északi részé­ben, Bácskában ezekben a napok­ban pattanásig feszült a helyzet. Itt is mindenki a háború s?örnyü követ­kezrríényeitöl fél, ám holnap még egy esemény borzolja az indulato­kai. Pedig igazán békés rendez­vényre kerül sor, a korábban az írótábor szervezéséről ismert Kani­zsán. Itt tartja közgyűlését a Vajda­sági Magyarok Demokratikus Kö­zössége. A tanácskozás zártkörű lesz, s ezt a döntést a szerb nacio­nalisták alaposan kihasználták. Saj­tóban, tévében, szájpropaganda út­ján a legkülönbözőbb rágalmakat terjesztették. A fő vád az, hogy a vajdasági magyarok ki akarják hir­detni az autonómiát, sőt ennél szél­sőségesebb vádak is elhangoztak. Nem maradt el a megfélemlítés sem: Seselj csetnik vajda több ezer géppuskás önkéntessel fenyegető­zik, a Crna ruka (Fekete Kéz) nevű terrorista szervezet életveszélyesen megfenyegette a kanizsai polgár­mestert és a VMDK más tisztségvi­selőjét. Tudósításom időpontjában teher­autón állig fölfegyverzett katonák ér­keztek az amúgy csendes Tisza­parti városkába - remélhetően a kül­döttek biztonságának szavatolása érdekében... A VMDK vezetői nem hagyják megfélemlíteni magukat: tegnap esti összejövetelükön úgy döntöttek, hogy a közgyűlést minden körülmé­nyek között megtartják, amelyen ti­zennégy vajdasági körzet mintegy 150 küldöttje határoz majd a nemze­tiségi elvű önkormányzatról, a ma­gyar lakta közigazgatási egységek sajátos státusáról, s várhatóan elfo­gadják a Memorandum a magyar autonómiáról című dokumentumot, amelyet majd a szerb parlament és a nyugat-európai szervek elé ter­jesztenek. A vajdasági magyarok szándéka európai léptékű és békés. Reméljük, ezt a valószínűleg történelmi jelen­tőségű tanácskozást semmilyen provokáció sem árnyékolja be. A SZLOVÁK ELLENZEK KIVONULT (Folytatás az 1. oldalról) lyek az állami közjegyzőségekröl a bíróságokra szállnak át. Az utolsóként megvitatott tör­vénymódosító javaslat kidolgozói, az alapvető szabadságjogok alkot­mánylevelébe foglaltakkal össz­hangban, növelték az ingatlantulaj­donosok jogait: A javaslat értelmé­ben például a közérdekből kisajátí­tott ingatlan eredeti tulajdonosának kérelmére az építési hivatal teljesen vagy részlegesen érvényteleníti a ki­sajátítási határozatot, ha az ingat­lant a megszabott időpontig nem kezdték arra a célra használni, amelyre ki lett sajátítva. Az eredeti tulajdonos a megszabott időpont után is kérheti a határozat semmissé tételét, ha az ingatlant nem arra a célra használták és használják, amelyre ki lett sajátítva. Az említett törvénymódosítási ja­vaslatok közül csupán az utolsót fogadták el a képviselők. A maradék háromról való szavazást hétfőre kel­lett elhalasztaniuk, mivel Edita Bel­lušová (DSZM) bejelentette, hogy az elsőként megvitatott törvényjavas­latba foglaltak ellentétesek Szlová­kia érdekeivel, és ezért a Demokrati­kus Baloldal Pártja, a Szlovák Nem­zeti Párt és a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom parlamenti klubjai­nak képviselői elhagyják az üléster­met. A szót tett követte, a parlament pedig abban a pillanatban határo­zatképtelenné vált, mivel az üléste­rem padsorai - péntek lévén - szo­kás szerint meglehetősen foghíjasak voltak. (kluka) SZÁZHÚSZ ÉVES AZ IPARI (Folytatás az 1. oldalról) tett, formált, meghatározott. Köszönet ér­te, kassai ipari! Kulcsár Ferenc, költő, Dunaszerda­hely: IPARI. „Kívülállónak" bizonyára hihetetlen, mégis egyértelmű - lelkemben s vele múltamban kevés szónak van ennyire bensőséges jelentése: amikor e „varázs­szó" két néhai IPARISTA közt elhangzik, ízesebbé, meghittebbé, otthonosabbá, vonzóbbá, kedvesebbé, úgy is mondhat­nám, értelmesebbé és érthetőbbé válik az élet, mintha csak az ember hazatalálna, megérkezne az oltalmazó atyai házba: IPARI - e szó „hatalma" azt sugailja, a világban létezik szolidaritás, ezért jó lenni, érdemes jónak lenni. De valójában miért? Biztos, hogy e sebtében leírt néhány gondolat, melyet a szerkesztő úr gyorste­lefonja, a napilap-sürgetés „kihúz" az emberből, szóval e pár mondat bizonyára befejezetlen mondat marad... Mégis: mindenekelőtt a felejthetetlen Tanárok - megnevezetlenül -, akik mindmáig, ál­maimban is, visszatérnek, tanítanak és „felfelé" emelnek, mert „szárnyuk" volt; szerető és telített tudásuk... S még miért? Istenem, az eszmélés ideje, a sok­színű és sokszintű kiszárnyalásé; elég a dátumot említeni: 1964-1968 (!); a pati­nás nevű, nagy múltú város, Kassa... és számomra, személyesen, a Dóm kimond­hatatlan csendjében eltöltölt „világirodal­mi órák", a rám förő költészet és szere­lem, az Acéltoll szerkesztésének vívódó­boldogító órái, hetei és hónapjai, a „mű­szaki piszokban" érlelődő élet, hogy „bü­dös indiánokként", „szalmával kitömve", „vígan menjünk tönkre": edződve az iró­nia és önirónia tüzében. .. És hát: a barátságok. Ma: ahány felidé­zett név, ahány megidézett arc, annyi kaland és kedvesség. Nem baj, hogy nincs naponta-találkozásunk. Elő-előkerül olykor az érettségi találkozó fényképe: elnézem volt-önmagunkat, sírdogáló-mo­solygó emlékekkel telve, s azt mondom. IPARI. Jó szó. Zamata van. Patinája. Németh Tibor, magánkereskedő, Nagymegyer: - Éppen egy héttel ezelőtt látogattak meg bennünket kassai barátaink, akikkel, hatvankettőtől hatvanhatig, együtt jártunk az ipariba. Rengeteg emlékei idéztünk fel, mint egyébként mindig, ha egykori íparis­tákkal találkozunk bárhol az országban. Azért használom a többes számot, mert a feleségem szintén iparista, együtt vé­geztünk. Jómagam műszaki beállítottságú em­ber vagyok, az voltam alapiskolásként is. Örültem, hogy az ipariban tanulhatok to­vább, furcsa módon azonban éppen ott kezdtem más iránt is érdeklődni, a kultú­ra, a művészetek iránt Azt hiszem, soha­sem lettem volna művelődési klub vezető­je, ha nem az ipariba járok, ahol sok mindenre kiterjedt a figyelem, illetve a ta­nárok sok mindenre igyekeztek felhívni a figyelmünket. A harmadik évfolyamban már kultúrműsorban szerepeltem én is, konferáltam. Volt a sulinak egy hatalmas könyvtára, ahová szabad bejárásunk volt, ott szerkesztettük az Acéltoll című iskolai lapunkat. Nem éppen egy iparira jellemző tevékenység mindez, de nem is jelenti azt, hogy humán tagozattá váltunk volna. Iskolánk egyszerre volt mindkettő, kö­szönhetően elsősorban annak, hogy a hu­mán és a reál tantárgyak tanárai között nem volt rivalizálás. Együtt dolgoztak ér­tünk, ki-ki a maga területén. Társasági­közösségi életre, önállóságra neveltek, a helyes viselkedésre, önálló véleményal­kotásra. Több tanáregyéniség volt köztük, és gondolom, van ma is. Fiam most fejezi be a nyolcadik osztályt, sokáig goncfol­kodtunk, melyik iskolában tanuljon to­vább. Végül az iparit választottuk, ahová már fel is vették. Mi éppen harminc esz­tendővel ezelőtt készültünk oda, a felvéte­lire. NINCS ÚJ A NAP ALATT (Folytatás az 1. oldalról) munkát végeztek el az optimális, a Bös -nagymarosi Vízlépcsőrendszer problé­mái mindkét fél számára elfogadható megoldásának keresésére. A csehszlo­vák kormány is elsődleges feladatának tartja a föld alatti vizek és az ökosziszté­mák védelmét, s az említett kutatások nem igazolták a magyar fél ökológiai katasztrófával kapcsolatos aoaályait. Csehszlovákia jelenlegi gazdasági helyzete szükségessé teszi, hogy komo­lyan mérlegeljük azokat a hatalmas összegeket, melyeket a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésébe fektettünk - tartalmazza a levél. - Nem engedhetjük meg, hogy elhagyjuk ezt a müvet vagy megszüntessük, amennyiben teljesen meggyőző bizonyíték nem születik arra vonatkozóan, hogy üzembe helyezése az önök által jelzett „ katasztrofális ökológiai következményekkel" járna Bízunk benne, hogy a magyar fél a va­lamennyi jelzett ökológiai, biztonsági, ha­józási, energetikai és gazdasági össze­függést figyelembe veszi a vízlépcsőrend­szerrel kapcsolatos döntésében. Cseh­szlovákia számára rendkívül fontos a víz­lépcsőrendszer építése nyitott kérdései­nek lehető leggyorsabb megoldása - hangsúlyozza Marián Calfa, s levelének további részében a háromoldalú közös szakbizottságok felállításával foglalkozik. Flészletezi, hogy Csehszlovákia már 1990. szeptember 6-án előterjesztette egy közös szakbizottság létrehozására vonatkozó javaslatát, melyet azóta több ízben megismételt, s melyet a magyar fél mindig elutasított. 1991. december 1-jén és 2-án, a javaslat budapesti megvitatá­sakor a magyar fél ugyan elfogadta azt, de egyúttal ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a bösi vízerőmű ideiglenes megol­dásán állítsanak le minden munkát, s ez ultimátumjellegü volt Marián Čalfa szerint nem fogadható el a magyar félnek az az érvelése, hogy az építés megszüntetése óta tárgyalások útján kereste volna a problémák megoldását, mivel ezzel kapcsolatban egyetjen konstruktív javas­latot sem tett A kormányfő szerint az 1977-es évi szerződés megszüntetése nem sorolható a konstruktív javaslatok közé, s ezek a javaslatok nem tartalmaz­tak semmiféle konkrét elképzelést a mű felszámolására, illetve konzerválására, az ilyen munkák finanszírozására vonatko­zóan. Sajnos, szögezi le Marián Calfa - a magyar kormányfő szóban forgó feb­ruári leveléből is nyilvánvaló, a magyar fél továbbra sem hajlandó arra. hogy lega­lább a bősi vízerőművet helyezzék ökoló­giailag elfogadható módon üzembe. A csehszlovák kormány a fenti okok miatt kénytelen volt a bősi vízerőmű üzembehelyezésével kapcsolatban ideig­lenes megoldáshoz folyamodni, amint ar­ról már ez év januárjában tájékoztattam a magyar kormányfőt - tartalmazza Ma­rián Čalfa levele, Csehszlovákia kormánya kész tárgyal­ni a Magyar Köztársaság kormányával az 1977-es évi szerződés végrehajtásával kapcsolatos valamennyi aspektusról - irja Marián Čalfa, majd folytatja. - Ajánlom, hogy a szakmai-műszaki kérdésekről mindenekelőtt kormánymegbízottjaink tárgyaljanak, úgy. amint azt az 1977-es évi szerződés 3. cikkelye tartalmazza. A csehszlovák kormányfő végezetül hangsúlyozza, hogy Csehszlovákiának alapvető érdeke, hogy megelőzze az egész probléma további kiéleződését. Ér­deke, hogy a magyar fél egyoldalú lépései nyomán keletkezett helyzetet tárgyilago­san, propagandakampány nélkül, tudo­mányosan megalapozott információk alapján, a két ország hagyományos és jó kapcsolatainak szellemében oldják meg. A kétoldalúan elfogadható megoldás ke­retében mindkét félnek kompromisszum­készséget kell tanúsítania. A csehszlovák fél már több Ízben kifejezésre juttatta a kompromisszumkészségét, és felké­szült az optimális, kétoldalúan elfogadha­tó megoldások keresésére. ÚJ CSEHSZLOVÁK-JAPÁN KERESKEDELMI SZERZŐDÉS (Folytatás az 1. oldalról) látogatása előtt nem sikerült megál­lapodni a beruházások védelméről és támogatásáról szóló szerződés összes feltételében. Megoszlottak a vélemények abban, hogy Japán hány országgal kötött hasonló meg­állapodást. Vladimír Dlouhý szö­vetségi gazdasági miniszter szerint 22 ilyen állam létezik, ám a szövet­ségi külkereskedelmi minisztérium utólagos információi szerint csak négy országról van szó. Václav Ha­vel a továbbiakban elmondta, nem fél Németországtól, mivel demokra­tikus országnak tekinti. Ha Cseh­szlovákia több állammal kivánja ki­építeni gazdasági kapcsolatait, ak­kor ez nem azért van, mert fél a né­met töke áradatától, hanem mert ezt helyesnek tartja. AZ ÚJABB TÜZSZÜNETNEK NINCS FOGANATJA (Folytatás az 1. oldalról) már a múlté -, s Ígéretet tett arra, megsokszorozza erőfeszítéseit an­nak érdekében, hogy Bosznia-Her­cegovinában javuljon a helyzet. Szerbia és Crna Gora parlament­je csütörtökön késő este jóváhagyta a jövendő közös állam alkotmányá­nak szövegét, valamint a végrehaj­tási alkotmánytörvényt. Jugoszlávia Szövetségi Köztársaság - ez az új föderáció neve - alaptörvényét Belgrádban hétfőn hirdeti ki a JSZSZK szkupstinájának szövet­ségi tanácsa. Az alkotmánytervezet feletti vita mindkét parlamentben váratlanul vi­haros volt. A szerb törvényhozók elsősorban az alkotmány jóváha­gyásának gyorsaságát kifogásolták, s az új elnevezést is Több képviselő azt sem helyeselte, hogy az állam­polgároknak nem volt módjuk egy népszavazás keretében kifejezésre juttatniuk véleményüket azzal az ál­lammal kapcsolatban, amelyben élni kívánnak. Végül is 153 képviselő adta áldását a szövegre, csak 29-en ellenezték és hárman tartózkodtak a szavazástól. A Crna Gora-i parlamentben kö­zel 40 módosítást és kiegészítést terjesztettek elö, mielőtt a szöveget elfogadták volna. A 125 tagú parla­mentben 90 képviselő szavazott, kö­zülük 87 az alkotmány mellett. Ezzel lényegében létrejött a „harmadik Ju­goszlávia". Lawrence Eagleburger, ameri­kai külügyminiszter-helyettes tegna­pi televíziós interjújában kijelentette: Ha Szerbia folytatja támadásait Bosznia-Hercegovinában, akkor ez­zel károkat okozhat hagyományos kapcsolatainak az Egyesült Álla­mokkal. Az amerikai politikus ugyan­akkor nem zárta ki, hogy nem csak a szerbek a vétkesek a boszniai konfliktusban, bár, Washington sze­rint, őket terheli a legnagyobb fele­lősség. Ha Belgrád nem vet véget fegyveres akcióínak Bosznia-Herce­govinában, akkor az USA esetleg az EBEÉ-képviselök április 29-én Hel­sinkiben kezdődő tanácskozásán kérni fogja Jugoszlávia tagságának felfüggesztését ebben a szervezet­ben. KERESIK A LUDAST (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, már nem volt a hivatalban. Kiszivárgott, hogy az ökológiai baleset okozója az Istrochem (volt Dimitrov) üzem. Az igazgató már eltávozott, viszont beszéltünk To­máš Kubečka mérnökkel, a gyár technikai igazgatóhelyettesével: - Sajnos, semmi közelebbit nem tudok mondani, mert az ügy nem rám tartozik. Annyit viszont tudok, hogy nem balesetről, hanem egy jelenségről van szó, amelyről már legalább két hónapja tárgyalnak az üzemben: a város felelős szervei, a környezetvédők létrehoztak egy bizottságot, pontos munkatervük van, a kidolgozott harmonogram szerint vizsgálják felül az okokat, a károkat. Állítólag majd a geológu­sok derítenek fényt a történtekre. Hogy mikor? Azt senki sem tudja... Figyelemre méltó volt Triznová mérnöknő megjegyzése: - Csernobil-ügy ez. Addig titkol­ják, amíg csak lehet. Majd utólag megtudjuk, hányunkban mennyi kárt tett a mérgezett termék... igy könnyen meglehet, hogy egy ilyen ,,mérgezett" kiskertből fo­gyasztják a pozsonyiak jóízűen a szép piros retket .. (ozo)

Next

/
Thumbnails
Contents