Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám, csütörtök

HAZAI KÖRKÉP 4 Ml LESZ A TUZEX SORSA? 1992. ÁPRILIS 23. Földügyben tt/SZÓi KI BESZÉL A TÖRVÉNYESSÉGRŐL MÉG EGYSZER A JOGOSULT SZEMÉLYEKRŐL A mezőgazdasági szövetkezetek áta­lakítási folýamatában résztvevő jogosult személyek körét a 42/1992 Tt. sz. törvény 14. paragrafusa határozza meg. Ennek értelmében jogosult személyeknek szá­mítanak azok, akik 1991. november 30­ig voltak szövetkezeti tagok, továbbá a földtulajdonosok és a szövetkezet által használt egyéb, legalább 30 ezer korona értékű vagyon tulajdonosai, amennyiben a törvényben meghatáro­zott határidőben, azaz legkésőbb ápri­lis 28-ig írásban jelentkeznek a szövet­kezetben. Mivel agyakorlatban még min­dig többféleképpen magyarázzák a szó­ban forgó törvényt, nem árt, ha a határidő lejárta előtt még egyszer visszatérünk részletesebb ismertetésére. A jogosult személyek első csoport­jába tehát azok a szövetkezeti tagok tartoznak, akik 1991. november 30-án a szövetkezet tagállományában szerepel­tek^ A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akinek a terminus előtt megszűnt szövet­kezeti tagsági viszonya, vagy csupán ezt követően vált a szövetkezet tagjává, az a szövetkezet transzformációs folyamatá­ban nem vehet részt jogosult személy­ként tehát a ledolgozott évek után nem részesedik a szövetkezeti vagyonból. Persze, számos olyan volt szövetkezeti tag van, aki éppen azokban az években volt szövetkezeti tagállományban, amikor munkájukat még alig fizették meg, ezért megoldást kell keresni ennek a nem ép­pen kedvező helyzetnek a rendezésére is. Megoldásként kínálkozik, hogy ameny­nyiben a volt szövetkezeti tagok földtulaj­donosok vagy egyéb vagyon tulajdonosai, akkor részesedhetnek a vagyonból a le­dolgozott évek után is. Eljutottunk tehát a jogosult személyek következő csoportjához, amelybe föld­tulajdonosok (tekintet nélkül a föld terüle­tére), illetve a szövetkezet által használt egyéb vagyon tulajdonosai tartoznak; ez utóbbiak esetében legalább 30 ezer koro­na értékű vagyonról van szó. Az elmélet­ben és a gyakorlatban egyaránt az „át­vette, használja illetve használta a 162/Í990 Tt. sz. törvény hatályba lépé­séig" fogalmak körül keletkeztek bonyo­dalmak. A törvényalkotási szabályok fi­gyelembe vételével le kell szögeznünk, hogy a törvény nem definiálja közelebbről a vagyon átvételét. Vitás kérdések annak a földnek a használatára vonatkozóan keletkeznek, amelyet a szövetkezet átvett ugyan, de azt ma, illetve a 162/1990. Tt. sz. törvény hatályba lépéséig nem hasz­nálta, többek között azért, mert a földet kicserélték az állami gazdasággal vagy átkerült az erdóalapba stb. Ha abból indu­lunk ki, hogy a törvény célja ebben az esetben a szövetkezet által eddig hasz­nált vagyon utáni részesedés meghatáro­zása, arra a következtetésre jutunk, hogy noha ezt a szövetkezet vette át, nem a szövetkezet tőkésítette. Hogyan hatá­rozható meg az ilyen esetekben a jogosult személy vagyonrésze? Bizonyos megol­dás kínálkozik az ilyen esetekben is, és­pedig a transzformációs tervezetben sze­replő tagok és egyéb jogosult személyek vagyonrészesedése kiszámításának kri­tériumai által. A mezőgazdasági föld ese­tében ez a földterület és a földhasználat ideje kellene hogy legyen, és ezzel kikü­szöbölhetódnének a fenti kérdések is. A szóban forgó érvek azért is elfogadha­tók, mert a mezőgazdasági földtulajdono­sok nem azonos nagyságú területeket birtokolnak, tehát nyilvánvalóan lesznek eltérések a megállapított vagyonrészeket illetően is. Az említett kritériumok jóváha­gyásáról azonban a közgyűlésnek kell döntenie. A jogosult személyek harmadik cso­portjába azok a személyek tartoznak, akik a restitúciós előírások értelmében részesednek a szövetkezeti vagyonból. Vagyonrészük meghatározásánál azért merül(het)nek fel problémák, mert létezik egy „pótélőírás", mely ezt a kérdést a mezőgazdasági föld területéhez kötőd­ve oldja meg, tehát a gyakorlatban bizo­nyára e téren is lesznek (vannak) speku­lációk. A földtulajdonosok és az egyéb va­gyon tulajdonosainak írásbeli jelentkezési kötelezettsége egyértelmű, a tulajdonjog bizonyítására azonban nem lehet ortodox módon tekinteni, azért sem, nehogy újább sérelmek keletkezzenek. (A szerk. megj.: Tegnapi számunkban közöltük, hogy a minisztérium milyen „engedményeket" tesz e vonatkozásban.) Dr. JOZEF GAISBACHER, az SZK Mezőgazdasági Minisztériumának munkatársa Jönnek a választások és mint mindig, ha felgyorsulnak a társadal­mi események, botrányok sora buk­kan elő. így van ez azzal a 262 újságíró nevét tartalmazó jegyzékkel is, amely a múlt péntek óta foglal­koztatja a cseh közvéleményt. Šte­fan Bačinský, a Szövetségi Tájékoz­tatási és Biztonsági Szolgálat (FBIS) igazgatója ugyanis pénteken délu­tán Petr Pithart cseh kormányfő ke­zébe juttatta a Cseh Újságíró Szindi­kátus azon tagjainak jegyzékét, akik az állambiztonsági szervek ügynö­kei voltak. Petr Pithart, mint alkotmányos képviselő ezt az információt - per­sze a jegyzék nélkül - nyilvánosság­ra hozta. A cseh újságok azóta na­ponta foglalkoznak az üggyel. Az alapkérdés: megsértette-e Bačin­ský, FBIS-igazgató a lusztrációs tör­vényt, vagy sem. - Nem tusztrálásról volt szó, kizá­rólag ügynökségi információ feldol­gozásáról. A jegyzék a FBIS-ről szó­ló törvény szigorú betartásával ké­szült és ennek értelmében is adtam át a Cseh Köztársaság legfelsőbb alkotmányos képviselőjének - nyi­latkozta többek közt tegnap a szol­gálat igazgatója. - Kötelességeink közé tartozik az állam biztonságával összefüggő információk beszerzé­se, csoportosítása és feldolgozása és éppen ezzé! összefüggésben si­került feldolgoznunk olyan tájékozta­tásokat, amelyek képet adnak a volt étb-ügynőkök negatív működéséről médiák sorában. Tegnapelőtt Július Bobovnický, az FBIS ellenőrzésével megbízott kü­lönleges parlamenti bizottság elnöke is úgy nyilatkozott, hogy az FBIS nem sértette meg a törvényt. Szerinte az FBIS kötelességének tett eleget amikor az adott információkat feldol­gozva a kormányfő asztalára tette. A kérdésnek inkább igy kellene szól­nia, - mondotta - helyesen járt-e el az alkotmányos képviselő, amikor az információt nyilvánosságra hozta. Petr Pithart az M F Dnes című (Folytatás az 1. oldalról) tette a kagylót jelentkezett az ostra­vai partner. Az ő árajánlata még alacsonyabb volt. Újabb számolás és egy sajnálom, .„azért a pénzért nem tudok szállítani". - Ha ráálltam volna, kötegenként a koronát sem adhattam volna meg a termelőnek - mondta magyarázat­ként. Alig egy órán belül vagy tízszer ismétlődött meg ugyanez. Telefon és árajánlat az ország különböző részeiből, alku le-fel, ha találtak elfo­gadható középarányost, megegyez­tek a mennyiségben és a szállítás idejében, ha nem, elköszöntek egy­mástól. - Tíz nap alatt annyi lett a retek, hogy fél Európa se tudná megenni. Sokba kerül a gáz és drága a fólia. Fűteni a sátrat ráfizetés, a fólia árát pedig a lehető legkorábban termő paprikával lehet csak ellensúlyozni. E két tényező lerövidítette a fólia alatt termett retek szezonját, a túlkí­nálat pedig leszorítja az árat. - És a salátauborka? - Rendkívül alacsony az ára, de ez a behozatal miatt van. Aki ubor­kát termesztett, fűtötte a fóliát, az most alaposan ráfázott. - A fogyasztó viszont jól jár. - Pillanatnyilag. De mi lesz, ha a ráfizetés miatt a termelők bedob­ják a törülközőt és a behozatal is elmarad? - Lehet jót is mondani az idei zöldségpiacról? - Elértük a régen óhajtott gyorsa­ságot. Amit délután leszednek a ter­melők, azt éjszaka szállítjuk és más­nap délelőtt valahol Csehország tá­voli részén már fogyasztják. Ez azért lehetséges, mert megfordult az üzlet menete. Azt veszem meg, amire rendelésem van. Tehát nem a felvá­sárolt, már raktáron álló termékekre keresem a vevőt. Az árakat a keres­let-kínálat szabályozza, és csak az él meg, aki rugalmas, a pillanatnyi lapnak adott interjúban cáfolta, hogy ő kérte volna ki ezt a jegyzéket. A listát eléggé felületesnek minősí­tette, mondván: nem teljes, csak a szindikátus tagjait tartalmazza és semmire sem használható. Megrázó viszont, hogy mennyi újságíró volt a néhai állambiztonság embere - tette hozzá. Az interjúból kiderült az ís, hogy az aktív cseh újságírók­nak alig fele tagja a szindikátusnak. Petr Pithart viszont mindenképp azt gondolja, hogy egy időzített bombát sikerült hatástalanítania. Štefan Bačinský és az FBIS eljárá­sát törvényesnek minősítették a cseh kereszténydemokraták, Klau­sék és még néhány párt. Ezzel szemben a cseh és morva kommu­nisták törvénytelennek tartják az el­járást, Jan Kasai, a CSNT alelnöke viszont Petr Pithart kormányfőt tartja nem megfelelő címzettnek ebben az ügyben. Jan Sole, a Polgári Mozga­lom képviselője elutasította azt a vá­dat, hogy pártja választási manőve­réről lehetne szó, Michal Malý, a Polgári Demokrata Párt képviselő­je pedig új kérdést vet fel: az állam biztonsága szempontjából vajon „je­lentős" információkról van-e szó. Ha igen - és szerinte igen - akkor az FBIS törvényesen járt el. Ladislav Lis, a Népek Kamarája Védelmi Bizottságának elnöke sze­rint az ún. lusztrációs törvény meg­sértéséről van szó. Amennyiben az FBIS fontos értesülések birtokába jutott, figyelmeztetnie kellett volna a kormányt vagy a parlamentek ille­tékes bizottságait és ezen alkotmá­nyos szervek, képviselők kérésére végezhette volna el az információk gyűjtését és feldolgozását. Az FBIS tehát lehet kezdeményezője hason­ló eljárásoknak, de csak a törvény által biztosított keretek között, nem így­A vélemények egyelőre megosz­lanak. A lényeg viszont az, hogy a sajtótörvény hiánya és a lusztrá­ciós törvény gyermekbetegségei most mutatkoztak meg igazán. -lovász­helyzetnek megfelelő legjobb meg­oldást választja. SZERZŐDÉSEK NÉLKÜL Anna Drozdová, az egykori Zele­nina galántai üzemének helyébe lé­pett Galafruct egyik tulajdonosa. Akárcsak vágsellyei kollégája, sok éven át állami vállalatban csinálta azt, amit ma magánvállalkozóként. Szinte megismételte kollégája sza­vait. Szerződést egyetlen partnerük sem kötött velük, így ők sem köthet­tek a termelőkkel. Nehezíti a helyze­tet, hogy a mennyiségekben - az árakról nem is szólva - még a kon­zervgyárakkal sem tudtak meg­egyezni. A zöldségpiac teljesen szabaddá vált, bárki vehet és eladhat, állandó jelleggel, vagy ha neki úgy jövedel­mezőbb, csak bizonyos időközök­ben. Nincs árbizottság, nincs ár­egyeztetés, mindenki olyan áron ad és vesz, amilyenben partnerével meg tud egyezni. A helyzet naponta változik, viszont ha kap egy rende­lést, azonnal teljesítenie kell. A fel­vásárlást elsősorban a Galántai já­rásra összpontosítják, de ez nem zárja ki, hogy ha kapnak egy jó ajánlatot máshonnan, csak azért mert járáson kívül van, visszauta­sítják. Mindkét szakember szerint a zöldségtermelők számára két-há­rom nehéz év következik. Ennyi kell ahhoz, hogy a nagyot változott árre­lációk után legalább hozzávetőlege­sen ki lehessen számolni, hogy mennyit igényel a fogyasztó. Azon­ban addig is okvetlenül szükség len­ne védővámokra, amelyekkel vala­mennyi állam védi a termelőt. Ha az tavaly ilyenkor 26 koronát kapott a salátauborkáért, nem szabadna előfordulnia, hogy az idén, drágább tüzelőanyag mellett 18 koronát kap­jon. A piacon szükség van a ver­senyre, de a dömpingáruk és -árak likvidálják a hazai termelöt, és erre már a fogyasztó is ráfizet. EGRI FERENC A szövetségi kormány jóváhagyta a devizatörvény novelláját, mely szerint hazánkban megszűnik a va­lutáért való árusítás és szolgáltatás­nyújtás. Első hallásra ez azt jelenti, hogy megszűnik a Tuzex. Persze, ez csak leegyszerűsítve érvényes, mert csupán a valutáért, illetve a bonokért való árusítás szűnik meg a Tuzex vállalat boltjaiban. Ennek a vállalat­nak ugyanis az ország egész terüle­tén kiépített üzlethálózata van és külföldi kapcsolatai is számottevőek. Épp ezért nem akarnak lemondani ától, hogy továbbra is importálják a keresett árukat, függetlenül attól, hogy a vevők kemény valutával vagy koronával fizetnek-e. Sőt, nem csu­pán a saját hálózatukba hozzák be az árut, hanem az áruházak és a ki­sebb magáncégek számára is. Attól nem tartanak, hogy boltjaik­ban csökken a forgalom, ha már nem a külföldi pénznem lesz a fize­tőeszköz. Ezzel ugyanis nem kevés gondjuk volt. A hitelkártyák - egyre több a fedezet nélküli és az érvény­telen - és a hamis bankjegyek is több problémát okoztak, mint a ha­gyományos bolthálózatokban. Szak­képzettebb munkaerőre, körültekin­tőbb ellenőrzésekre volt szükségük, s mivel ezentúl mindez kiküszöböl­Feltámadás... Remény... Ebben a hitben, tudatban indultam el én is Leleszről, pozsonyi otthonomba a feltámadás éjszakáján. Húsvét el­ső, napján, reggel 7 órakor léptem át a Furdek utcai 12 emeletes* bérház küszöbét. Csomagjaimat - mint min­dig - most is letettem a felvonó előtt, hogy megnézzem a levélszekrényt. Megdöbbenésemre az ajtaja letépve a betonkockákon hevert. A felesé­gemnek - aki már Dunaszerdahe­lyen festette a hímestojásokat az unokáknak - április 15-én feladott levelemet felbontva találtam a szek­rényben ... A levélhez csatoltam egy 12 soros versemet is, melyre a „bátor" levél­bontogató a szlovák címert rajzolta, és egy nyomdafestéket nem tűrő rasszista szöveget firkált. Ko vy... maďarský, DOMOV NA NA HONGÁRIU, MAĎARI RAUS ül O I. Történt mindez nagypéntek vagy nagyszombat napján! Nos, kedves atyámfia, tudatában volt-e annak, amikor a címert „raj­zolta" és a gyűlölettől lángoló trágár szavakat firkantotta, hogy mit cse­lekszik?!... Nem engem, a magyart: önmagát, az embert és nemzete címerét gyalázta meg! Persze történt itt már súlyosabb eset is. Nem is olyan régen közös hazánk zászlaját égették el, büntet­lenül, és inzultálták nyíltan a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökét... , Bizony, elszomorító, hogy a 40 éves bolsevik diktatúra megdöntése után, a 20. század közepén ilyesmi is megtörténhet tájainkon! Sajnos az is tény, hogy Pozsonytól Kassáig egyre több hasonló, más nyelven beszélő népcsoportokat gyalázó fir­kálmányok olvashatók a betonkerí­téseken, a házak falain!... hető lesz, a költségeik csökkenésé­vel számolnak. Persze a Tuzex továbbra is szá­mol azzal, hogy külföldiek is betér­nek a boltjaikba, olyanok, akiknél nem lesz csehszlovák korona. Raj­tuk úgy segítenek majd, hogy hely­ben pénzváltókat üzemeltetnek. És a konkurenciától sem félnek, annak ellenére, hogy számos keres­kedelmi vállalat, magánvállalkozó foglalkozik már a fogyasztási cikkek behozatalával, forgalmazásával. A vásárló szempontjából főként az az előnyük, hogy az eladott termé­kek minőségét szavatolják, illetve biztosítják a garanciális és az ezt követő javításokat is. Éppen ezért tartják az utcai árusokat kellemetlen partnereknek: ők semmiről sem gondoskodnak, valószínűleg a vám­és az adófizetés sem erős oldaluk, igy azért olcsóbban tudják kínálni a kétes minőségű portékájukat. Még egy lényeges információ a Tuzex-boltok látogatói számára. Ha a devizatörvényt a parlament elfogadja, akkor a Szövetségi Pénz­ügyminisztérium dönt a Tuzex-utal­ványok, illetve a devizaszámleik to­vábbi sorsáról. Addig a Tuzex üzle­teiben bonokkal, illetve valutával egyaránt lehet fizetni. Uraim! Akik elvetették a gyűlölet e vad magvait, gondoltak-e már ar­ra, mi történik tőlünk nem is olyan távol, a Balkánon?! Mit is akarnak önök? Bűn, hogy ide szült anyánk: csehnek, zsidónak, cigánynak, ma­gyarnak?!... Kinek fáj itt a nyuga­lom, s hogy e táj nekünk is ottho­nunk? Ne felejtsék: ezer évig éltünk együtt, s ha megmarad az élet, egymás mellett kell itt élnünk még sokáig. Fegyverrel, vak gyűlölettel ellenséget lehet szerezni, de barátot nem! Nem, nem akarok én általánosíta­ni, hiszen újságíróként keresztül-ka­sul bebarangoltam ezt az országot, s csak elvétve ütötték meg fülemet intoleráns, disszonáns hangok a más nyelven beszélők ellen. 15 éve lakom e bérházban, de eddig még csak görbe szemmel sem né­zett rám egyetlen szlovák lakótár­sam se. Kölcsönösen tiszteljük és becsüljük egymást. A megértés szelleme az uralkodó szülőfölde­men, a Bodrogközben is... Az ember optimista lény. Látja és hallja, mi történik körülötte, de vala­hogy nem tudja elhinni, míg sze­mélyre szóló sértés nem éri, konkré­tan őt is arcul nem csapják. Ezért ért váratlan ütésként Krisztus feltáma­dásának ünnepén a trágár, rasszista inzultáció... és kiált fel bennem han­gosan: mi is történik itt voltaképpen a demokrácia leple alatt?!... Figyel­jünk már fel végre komolyan a mind­nyájunkat megalázó soviniszta, fa­sísztoid hangzavarra! Szívleljük meg Thomas Mann ne­mes, máig példaértékű üzenetét: Szépen írni és beszélni azt is jelenti: szépen gondolkodni. Ettől már csak egy lépés az emberhez méltó, szép cselekedet... TÖRÖK ELEMÉR Anyagtorlódás miatt a Szovjetunióba erőszakkal elhurcoltak kiegé szító névsorát holnapi számunkban folytatjuk. RETEKDÖMPING ÉS UBORKASOKK ÁLLÁSFOGLALÁS 1. A Nyitrai Pedagógiai Kar és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola közös egyetemmé válásával sajátosan új helyzet teremtődik Nyitrán. Az 1992. július 1-jén megalakuló nyitrai egyetem eredeti koncepciója a magyar pedagógusképzést az eddiginél is nagyobb mértékben megosztaná és feldarabolná, ami a mintegy 400 magyar pedagógusjelölt számára elfogadhatatlan helyzetet teremtene. Meggyőződésünk, hogy ez a tény közvéleményünk számára sem lehet közömbös. 2. A Szlovák Nemzeti Tanács plénuma 1992. február 27-én határozatot fogadott el, miszerint javasolja a leendő egyetemen egy további kar, a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karának létrehozását, s egyben megbízza az oktatási minisztert, hogy személyesen járjon el az ügyben. Ez azt jelenti, hogy a Szlovák Köztársaság legfelsőbb politikai testülete fejezte ki akaratát a kar megalapításának érdekében. 3. A Diákönkormányzat a nyitrai magyar diákság-képviseletében támo­gatja e kar létrehozását, valamint lehetőségeihez mérten kezdeményező módon lép fel annak megvalósításában. Úgy véljük, hogy ez a megoldás reális lehetőséget nyújhat mind a magyar, mind a többi nemzeti kisebb­ség és etnikum pedagógusképzésének és kultúrájának fejlesztésére. A Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozatának 1992. április 15. Diákönkormányzata VÁRATLAN ÜTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents