Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. ÁPRILIS 22. SÚLYOS HARCOK SZARAJEVÓBAN SZERBIA RÁFÁZHAT POLITIKÁJÁRA A belgrádi televízió és a zágrábi rádió is egybehangzóan azt jelentet­te, hogy tegnap reggel minden eddi­ginél súlyosabb harcok robbantak ki Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban. A város minden ré­szében dörögtek a fegyverek. A szerb tévé szerint éppen a súlyos harcok miatt nem lehetett megállapí­tani, hogy ki volt a kezdeményező és ki ki ellen harcolt. A zágrábi rádió úgy értesült, Fiogy az összecsapá­sokba tankokat és ágyúkat is beve­tettek. A horvát tudósító az egészet a csetnikek terrorista akciójának mi­nősítette, a fő célpontok pedig a rendőrállomások voltak, egyebek között a városközpontban, a parla­ment szomszédságában levő is. A szarajevói rádió pedig arról tudó­sított, hogy a városban a jugoszláv hadsereg egységeinek fokozott mozgása tapasztalható. Az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy megszakítja a diplomá­ciai kapcsolatokat Szerbiával, tilta­kozásul a Bosznia-Hercegovina el­leni agresszió miatt. Ezt még húsvét hétfőjén közölte a Reuter hírügynök­ség az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjé­re hivatkozva. Ugyanakkor a wa­shingtoni külügyek irányitói megvár­ják, milyen eredménnyel járnak Ralph Johnsonnak, a külügymi­nisztérium magas rangú tisztségvi­selőjének a helyszínen folytatott tár­gyalásai. A hírügynökségi jelentések szerint Johnson hétfőn találkozott Szlobodan Milosevics szerb elnök­kel, s a tárgyalások komolyságát bizonyítja az is, hogy a találkozó a késő éjszakai órákig elhúzódott. A tegnap hajnalban nyilvánosságra hozott hivatalos jelentésben csupán a szerb elnök állásfoglalásai szere­pelnek. Kétségtelen azonban, hogy Szerbia diplomáciai elszigetelésé­nek lehetősége volt a fő téma, erről ugyanis az USA már konzultált az Európai Közösségekkel. Az utóbbi napokban ugyanis mind az Egyesült Államok, mind az EK Szerbiát és a jugoszlávnak nevezett szerb hadsereget tette felelőssé a bosznia-hercegovinai vérontásért. Kilátásba helyezték, ha Belgrád nem tartja tiszteletben e köztársaság te­rületi egységét és függetlenségét, és nem vet véget a szerb agresszió­nak, akkor megfelelő intézkedéseket hoznak ellene. A diplomáciai kap­csolatok megszüntetése mellett gazdasági szankciók is szóba jö­hetnek. Úgyszintén tegnapi hír: Gen­scher német és Baker amerikai kül­ügyminiszter egyetértett abban, hogy az EK-nak és az USA-nak intézkedéseket kell foganatosítani Szerbia ellen, ha a hadsereg nem szünteti be a polgári lakosság elleni akcióit. Tekintettel a rendkívül ve­szélyes bosznia-hercegovinai hely­zetre, Genscher az elkövetkező na­pokban intenzív tárgyalásokat folytat majd több európai államférfival. A bosznia-hercegovinai belügyi szervek tegnap közölték, hogy a Szarajevó elleni terrorista támadá­sok miatt az ügyészségen eljárást kezdeményeznek az itteni szerbek vezetője, Radovan Karadzsics el­len. A belgrádi napilapok szerint Ka­radzsicsot azzal vádolják, hogy ö rendelte el Szarajevó történelmi központjának bombázását, s így akarta kikényszeríteni egy őrizetbe vett terroristának, Rajkó Kusicsnak a szabadon bocsátását. A Kara­dzsics elleni másik vádpont: ő adott utasítást április 6-án embereinek, hogy nyissanak tüzet a parlament előtti békés tüntetőkre. ROMANIA ELÍTÉLTÉK A VOLT PÁRTVEZEREKET A bukaresti legfelsőbb bíróság hétfőn hirdetett ítéletet a fellebbviteli eljárásban a Román KP, volt politikai bizottságának 21 tagja és póttagja ügyében. A vádlotta­kat 8-tól 16 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték a Ceausescu-ellenes felkelés erő­szakos elnyomására irányuló kísérletben való részvételük miatt. A héttagú testület ezzel eleget tett a legfőbb ügyész felleb­bezésének és eltörölte a körzeti katonai bíróság, valamint a legfelsőbb katonai bíróság 1991 decemberében hozott dön­tését. Akkor öt vádlottat másfél évi, ötöt félévi börtönre ítéltek, a többieket pedig felmentették. A fellebviteli eljárás során azonban az eredeti vádat, amely a román nép elleni genocídiumról beszélt, módosí­tották, éspedig gyilkosságra, súlyosbító körülmények mellett, valamint gyilkosság­ban való bünrészessségre. Ezen kívül az elítélteket öt-nyolc évre megfosztották ál­lampolgári jogaiktól, s viselniük kell a bí­rósági eljárás költségeit. Ezzel pontot tet­tek annak a pernek a végére, amely a román közvélemény körében óriási fel­háborodást váltott ki. Sokan tiltakoztak az említett tavalyi túlzottan enyhe ítélet miatt. A bíróság Nicu Ceausescu ügyét még nem zárta le. OROSZORSZÁG HUZAVONAK A KULDOHKONGRESSZUSON Az orosz népi küldöttek kongresz­szusa hétfőn határozatot hagyott jó­vá, amelyben tudomásul veszi, hogy a FÁK, a „szuverén államok önkén­tes szövetségének új jogi és politikai formája". A dokumentum azonban egyben megállapítja, hogy a FÁK integrációjának jelenlegi szintje „nem felel meg a politikai, gazdasá­gi és katonai együttműködés felada­tainak", ezért azt fejleszteni kell. A továbbiakban bírálja, hogy nincse­nek következetesen védve Oroszor­szág külpolitikai érdekei, sem pedig a FÁK területén élő oroszok jogai. Borisz Jelcin orosz elnök, kor­mányfő három hónapon belül bemu­tatja az új miniszterelnök-jelöltet. Ezt a kongresszuson képviselt frakciók vezetőivel megtartott hétfői találko­zóján jelentette ki. Tájékoztatott róla, hogy kongresszusi záróbeszédében szólni fog a kormány összetételét érintő változásokról is. Mint mondot­ta, a közeljövőben a kabinet tagjává válik három-négy olyan ember, aki a gyakorlatban szerzett tapasztala­tokat. A küldöttkongresszus, amely hét­főn jóváhagyta a semleges határo­zatot Oroszország pozíciójáról a Független Államok Közösségé­ben, úgy döntött, hogy az Ukrajná­hoz fűződő kapcsolatok legérzéke­nyebb kérdéseit a Legfelsőbb Ta­nács elé terjeszti megvitatásra. Ezek szerint az orosz parlamentnek kelle­ne megvitatnia a Krím kérdését és a fekete-tengeri flotta problémáját. A Krímben rendezett népszava­zás a félsziget megosztásához ve­zető tragikus utat jelentené. Ha a politikai folyamat továbbra is eb­ben az irányban halad, akkor senki sem garantálhatja, hogy a helyzet nem válik ellenőrizhetetlenné és nem kezdődik el a vérontás. Ezt tartalmazza Leonyid Kravcsuk uk­rán elnöknek a népi küldöttekhez, politikai erőkhöz és a Krím lakossá­gához intézett felhívása. Bizonyos erők meg akarják osztani Ukrajnát és Oroszországot és a krimi kártyá­val próbálják kiélezni a politikai hely­zetet. Nemzeteinket azonban régóta a barátság és az együttműködés szálai kötik össze. Teljes mértékben azonosult Borisz Jelcin tavaly de­cemberi állásfoglalásával, mely sze­rint a Krím kizárólag Ukrajna problé­mája, hangsúlyozta az elnök. Az örmény külügyminisztérium hétfőn nyilatkozatot adott ki, amely­ben tiltakozott a Moszkva és Baku közötti megállapodás ellen. Eszerint ugyanis Oroszország Azerbajdzsán­nak adná át a kaszpi-tengeri hadi­flotta egynegyedét - tájékoztatott az Interfax hírügynökség. A dokumen­tum szerint ez a lépés ellentétes Moszkva döntésével, mely szerint a Kaukázuson túli területeken állo­másozó volt szovjet egységeket orosz irányítás alá vonják. Az Oroszország és Németország közötti geopolitikai szövetség, amelynek segítségével „rendet le­hetne teremteni Nyugat- és Kelet­Európában" volt a fő témája a Libe­rális Demokrata Párt hétfőn Moszk­vában befejeződött kongresszusá­nak. A kongresszus zárónyilatkoza­ta felszólítja az „összes hazafias erőket, hogy járuljanak hozzá a tör­ténelmi Oroszország hírnevének és nagyságának újjászületéséhez". PENTAGON: TEVEDÉS TÖRTÉNT FÉLREÉRTÉSEK MILOVICE KÖRÜL A Pentagon cáfolta az U. S. News and Vorld Report című hetilap érte­sülését, amely szerint Washington jogot akar szerezni ahhoz, hogy amerikai repülőgépek szükség ese­tén leszállhassanak a milovicei re­pülőtéren. Ez a „szükség esetén" azt jelentené, hogy ha valami várat­lan dolog történik az egykori Szov­jetunióban vagy a Közel-Keleten. A Csehszlovák Sajtóiroda wa­shingtoni tudósítója az ügyben tájé­koztatást kért a Pentagon sajtóosz­tályától. Kenneth Satterfield őr­nagy határozottan cáfolta a hetilap állításait, mondván, tévedés történt, s ezt az okozhatta, hogy a Pentagon a múlt év végén egy delegációt kül­dött Csehszlovákiába, amely azt tér­képezte fel, milyen körülmények kö­zött lehetne Milovicét polgári repülő­térré átalakítani. E témáról március végén Jirí Dienstbier külügyminiszter is tár­gyalt Washingtonban James Baker­rel. Ezt követően úgy nyilatkozott, a milovicei nemzetközi repülőtér építéséhez nemcsak azt a térséget használnák fel, amelyen eddig a megszálló szovjet csapatok tartóz­kodtak, de lehetőség nyílna arra is, hogy a talajt megtisztítsák attól az olajtól és szeméttől, amelyet a szov­jetek hagytak ott. A repülőtér elké­szítéséhez szükséges tanulmányo­kat egy amerikai cég finanszírozná. A GENERALISSZIMUSZ ÉS A MARSALL Már hónapok óta suttogják, de most vált szinte teljesen bizonyossá, hogy megtörténik a nagy csoda. Kim ir Szen elvtárs, a népi Korea iegfor­róbban szeretett Nagy Vezére átad­ja a hatalmat. No, nem kell mégijed­ni, nem leSz ez igazi hatalom- vagy rendszerváltás, hiszen a koreai szo­cializmus világító fáklyája a lehető legjobb kezekbe kerül. A Nagy Ve­zér fia, Kim Dzsong It, a Kedves Vezető veszi azt át. Csupán a tájé­kozatlanok kedvéért: ez utóbbi jelző nem élcelődés, hanem hivatalos ti­tulus, ugyanis a phenjani propagan­da sosem felejti el hozzátenni az ifjabbik Kim elvtárs nevéhez. A törté­nelmi hűség kedvéért meg kell je­gyezni, Kim Ir Szen lemondása már két évvel ezelőtt szóba került, de nem lett belőle semmi, csupán az újságírók fantáziaszüleményének bizonyult. Magam is csak most jöt­tem rá, hogy miért. Egyszerű: meg kellett várni a KNDK történelmének két legjelentősebb évfordulóját (ez sem vicc, minden phenjani újság így írta), vagyis a Nagy Vezér 80. és a Kedves Vezető 50. születésnapját. Római imperátorokat nem kö­szöntöttek olyan látványos cirkuszi játékokkal, mint a múlt szerdán jubi­láló Vezért Észak-Korea szerető népe. Látványosságban nem volt hi­ány, egy kis szépséghiba azonban becsúszott: alaposan megfogyatko­zott a magas rangú külföldi vendé­gek száma. Apró szépségtapasz, hogy ott volt Jang San-kun kínai államfő, ami nem semmi. Ugyaneb­ből az alkalomból az agg pártfőtitkárt és államfőt generalisszimusszá ne­vezték ki. Ha már e titulusnál tar­tunk, nekem a másik generalisszi­musz, a moszkvai jut eszembe. Épp e nevezetes születésnap előtt állítot­ta egy brit lapnak adott interjújában Pak II Peter Alekszandrovics, egy 81 esztendős, koreai származású szovjet marxizmusprofesszor, hogy Kim Ir Szent úgy ,.csinálták meg" Sztálin parancsára. A professzor szerint Sztálin 1946-ban őt bízta meg a feladattal, a szovjet hadse­regnek csak egy olyan koreai kellett, aki legalább egy puskát elsütött a ja­pánok ellen. Pak II szerint Kim Ir Szen még diákként, a harmincas évek végén keveredett egyszer ki­sebb csetepatéba a japánokkal, so­ha többé. A professzor, aki 1946 és 1948 között volt Kim Ir Szen oktató­ja, elmondta még, hogy a Nagy Vezér sohasem értette meg a mar­xizmust. Puff neki. Az óvodások járnak a legrosszabbul, mert ők még elhi­szik, amit tanítanak nekik. M:\rpedig az óvodában két dolgot tanulnak. A Nagy Vezér életrajzát, azt, hogy már tízévesen nagykanállal ette a marxista filozófiát és már kamasz­ként ő irányította tánglelkü vezérként a japán megszállók elleni harcot. Ha ebbe a nebulók belefáradnak, akkor a Kedves Vezető öt meséskönyve közül valamelyikből felolvasnak nekik. De hogy a lényegre térjek: vasár­nap a Kedves Vezetőt marsallá ne­vezték ki. Egészen a múlt évig nem volt semmilyen katonai rangja az utódnak, de hát istenem, a tehetsé­get meg kell becsülni. Az egésznek az előzménye az, hogy Kim Dzsong II február 16-án volt ötvenéves, s eb­ből az alkalomból beindult a propa­gandagépezet mitoszteremtő kam­pánya. Ezt a születésnapot - akár a múlthetit - szintén a KNDK egyik legjelentősebb eseményévé kiáltot­ták ki. Akkor a Reuter így tudósított az eseményről: ,,Ki az irodalom, a művészetek és a hadtudományok géniusza? Ki az irányító munka nagymestere? Ki vitt végbe hallha­tatlan hősi tetteket az egész emberi­ségért? Kiről neveztek et egy edény­gyárat? Ha nem tudják, ne adják fel. Kim Dzsong II ő, a Nagy Vezér szeretett fia, akinek ötvenedik szüle­tésnapjáról az egész világ tud, s az észak-koreai propaganda szerint ör­vendezik az egész emberiség." A koreai nagykövetségek pedig min­denütt megküldték a szerkesztősé­geknek a Kedves Vezető életrajzát, amelyből meg lehetett tudni, hogy az ifjú Kim már nyolcesztendős korá­ban elvtárs lett. És mint ilyen, elévül­hetetlen érdemeket szerzett a forra­dalom pártirányitásának intenzíveb­bé tételében, a ragyogó koreai szo­cializmus felépítésében. Ha ironizálni akarnék, azt monda­nám, ahogy Sztálin a papát, úgy csinálta meg másodszor a papa is a fiát. Ez a hatalom átadásának biztos jele. Megfigyelők szerint erre abból is következtetni lehet, hogy a napokban az állami költségvetés­ről közzétett jelentés egészen szo­katlan módon beismerte, hogy az országban kevés az élelmiszer, s az ellátás javítása érdekében csökken­tik a katonai kiadásokat. Arról nem írtak, hogy a születésnapi ünnepsé­gek mibe kerültek. Az biztos, hogy mindkettőjükért túl nagy árat fizet a 22 milliós ország. (malinák) NÉHÁNY SORBAN H ans-Dietrich -Genscher német külügyminiszter romániai és al­bániai látogatása jelenti majd az új szakaszt a Németország és a két balkáni állam közötti kapcsolatok­ban. Genscher tegnap Bukarestbe érkezett, ahol aláírja a német-ro­mán barátsági és együttműködési szerződést. A bonni kormány rend­kívül nagy hangsúlyt fektet a Buka­resttel kötött szerződés azon részé­re, amely rögzíti a Romániában élő német kisebbség jogait. N émetországban idén több vá­rosban tartottak húsvéti béke­meneteket, nagygyűléseket, bár a rendezvények iránt kisebb volt az érdeklődés, mint az előző években. Ennek ellenére Hannoverben, Göt­tingenben és Oldenburgban is nagy­gyűléseken követelték a résztvevők a nukleáris leszerelést, a katonai költségvetés csökkentését. A kelet­német városokban, így Rostockban és Halléban a környezetvédelmi problémák álltak a figyelem közép­pontjában. T egnapra virradó éjszaka Joao Baenának, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának vezetésé­vel AÁSZ-misszió érkezett a perui fővárosba, Limába. A küldöttség Al­berto Fujimori elnökkel és kormá­nyának tagjaival kíván tárgyalni a demokrácia felújításának a lehető­ségéről. Az AÁSZ élesen bírálta a perui elnök április eleji döntését, amikor a hadsereg segítségével fel­oszlatta a parlamentet és érvényte­lenítette az alkotmányt. A delegáció tagjai találkozni szeretnének az el­lenzék képviselőivel is, többek közt Alan Garcia volt államfővel. S an Franciscóban a fellebbviteli bíróság leállította Robert Harris, a kétszeres gyilkos kivégzését. A védelem ugyanis azt állította, hogy az egyik gyilkosságot nem Robert Harris, hanem a vádlott bátyja követ­te el. Harrist azért ítélték el, mert 1979-ben brutális módon meggyil­kolt két 16 éves fiatalembert, akiket saját kocsijával rabolt el. A múlt héten már úgy tűnt, hogy az évekig húzódó jogi harc befejeződik, hiszen a kaliforniai kormányzó visszautasí­totta a kegyelmi kérvényt. Harrist tegnap éjszaka kellett volna kivé­gezni a San Quentine börtön gáz­kamrájában. R ománia tegnap közölte, hogy Mihály egykori román király, akit 1948-ban a kommunista rezsim kényszerített a lemondásra, a hét végén, a pravoszláv húsvét alkalmá­ból, mint egyszerű polgár látogatást tehet hajdani hazájában. Az exkirály svájci száműzetésben él. A bukares­ti rádió ezzel összefüggésben közöl­te, amennyiben Mihály román vízu­mot kér a konzuláris hivataloktól, azt azonnal megkapja. A usztria június elsejétől bezárja kapuit a menekültek előtt. Ak­kor lép ugyanis érvénybe a mene­külteket éritnő új törvény. Ez lehető­vé teszi majd az osztrák hatóságok­nak, hogy már a határon visszauta­sítsák a menekültstátusért folyamo­dó személyek kérvényét, ha azt „megalapozatlannak" tartják. A kér­vényezőnek ezután Ausztria terüle­tén kívül kell várnia a döntésre. MEGHALT BENNY HILL Hétfőn Benny Hillt, a neves brit komi­kust holtan találták londoni lakásában. Ezt tegnapra virradó éjszaka közölte a brit Thames Television. A 67 éves Hill idén többször vészelt át szívrohamot. A húsvé­ti ünnepek alatt nem mozdult ki lakásából, ezért a szomszédok figýelmeztetése után a rendőrség kinyitotta lakását. Benny Hillt tartották a brit televíziós humor úttörőjének. Karrierjét 1951-ben kezdte, világhírnevet a hetvenes években szerzett, amikor nemcsak Európában, de Japánban, az Egyesült Államokban is sugározni kezdték műsorait. Gyakran tré­fálkozott a nők rovására, ezért a londoni sajtó gyakran bírálta őt, sőt azzal „gyanú­sította", hogy homoszexuális. Hill ezt ha­tározottan tagadta. A 109 kilogramm sú­lyú komikust az orvosok gyakran figyel­meztették, hogy térjen át a radikális diétá­ra. Legutóbb idén februárban kapott in­farktust.

Next

/
Thumbnails
Contents