Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18 / 93. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK lÚJSZÓ* 1992. ÁPRILIS 18. ÚJABB NÉVVÁLTOZTATÁS KUPONOS PRIVATIZÁCIÓ OROSZORSZÁGBAN? Nem egész 24 órán át volt érvényben az Oroszországi Föderáció új elnevezésé, az Oroszország, amelyről csütörtökön döntöttek a küldöttkongresszus résztvevői. Tegnap a küldöttek újra szavaztak, s 759 szavazattal 77 ellenében, 30 tartózkodás mellett elfogadták Borisz Jelcin kompromisszumos javaslatát, hogy az országnak hivatalosan két egyenrangú, elnevezése legyen: Orosz Föderáció, illetve Oroszország. Érdekes utódon már csütörtökön is elhangzott ez a kompromiszszumos indítvány, de akkor elvetették. Időközben nyilván hatottak a figyelmeztetések, hogy ha a köztársaság nevéből törlik a föderáció elnevezést, akkor zavargások söpörnek végig az országon. A szavazáskor az immár második névváltoztatáskor többen megvádolták az elnöklő Ruszlán Haszbulatovot, hogy manipulálja a kongresszust. Ezután a küldöttek folytatták a vitát az 1977-es alkotmány módosításáról. Bár a tanácskozásnak eredetileg már szerdán be kellett volna fejeződnie, a napirendnek még a feléh sem jutott túl. Dmitrij Vasziljev, az állami vagyon irányításával foglalkozó orosz állami bizottság alelnöke moszkvai sajtóértekezletén bejelentette, a kormány a kuponos privatizáció formája mellett döntött, s az állami vagyon 85-90 százalékát akarja ilyen módon a lakosság kezébe juttatni. HATÁRMÓDOSÍTÁS KUVAIT JAVÁRA Az ENSZ illetékes különbizottsága kijelölte a 200 kilométeres kuvaiti-iraki határvonalat. A vitatott szakaszon kb. 600 méterrel tolták ki a határt Irak felé arra a területre, melyet eddig ez az ország ellenőrzött. A határ'módosításnak köszönhetően Kuvajt megkapta Umm Kaszr kikötőváros egy részét és a Rumajla olajmező nagyobb részét. Mint ismeretes, az iraki agressziót megelőzően éppen ennek . az olajmezőnek a közös kiaknázása miatt éleződött ki a két ország viszonya. A bizottság kuvaiti, iraki, svéd és újzélandi szakértőkből állt, szavazással döntöttek a határ kijelöléséről, de tiltakozásul az eljárás ellen ezen a szavazáson az irakiak nem vettek részt. Egyelőre sem Kuvait, sem iraki részről nem kommentálták a döntést, amelybe Bagdad aligha fog egykönnyen belenyugodni. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM nagy tételben és kicsiben egyaránt forgalmazza az amerikai MARS, valamint a hazai ORION, ZORA OLOMOUC és DELI cégek édesipari termékeit: pudingokat, FRUTTIS joghurtokat, valamint cigarettákat. Az áruk megrendelhetők és megvásárolhatók naponta 7.30-tól 15 óráig a következő címen: AGROFRIGOR, Budovateľská 1248/7 Dunaszerdahely. ÚP-738 KABULBAN MINDEN BIZONYTALAN (Folytatás az 1. oldalról) megközelítették a főváros központját. Ahmed Mazdak, akiről az a hír terjedt el, hogy ő vette át az eddig kormányzó párt vezetését, állítólag megpróbált egyezkedni a Kabul felé vonuló mudzsahidekkel. Újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy Nadzsibullah távozása után már semmi sem akadályozza a megállapodást a felkelőkkel. Abdul Vakil külügyminiszter csütörtökön gyűlölt diktátornak nevezte Nadzsibullahot, s elmondta, hogy a kormány megtartja ígéretét és átadja a hatalmat az ENSZ-béketervben szereplő ideiglenes tanácsnak. Úgy tűnik azonban, a dolog nem ilyen egyszerű, mert a mudzsahidek legradikálisabb szárnyának a vezetője, Gulbuddin Hekmatjar tegnap leszögezte: fegyveresei beásták magukat a Kabul környéki hegyekben, betörnek a fővárosba, ha a kormánycsapatok nem adják meg magukat. Nem ismeri el a tábornokokból álló új vezetést sem. Azt követelte, hogy a Nadzsibullah-kormányzat minden tagja távozzon a politikai színtérről. Hekmatjar szóvivője közölte, pártjuk, a Hezbe Iszlami senkivel sem lép koalícióra. Egyedüli követelésük: a kormányhadsereg a mudzsahidek kezébe tegye le a fegyvert. HIRMAGYARAZATUNK Nem ez az első eset, hogy az események lekörözik a sajtót. A tegnap megjelent Vasárnapban még a Nadzsibullah-rezsim és a mudzsahidek közötti békés rendezés esélyeit latolgattuk. Ma már nincs Nadzsibullah. És a rezsimje? Ez most az egyik alapvető kérdés. De az események még,az ENSZ béketervét is lekörözték, amelyet pár nappal ezelőtt sikerült Benőn Sevannak, a világszervezet különmegbízottjának a szembenálló felekkel elfogadtatnia. És ez már nagyobb baj, mert magában hordozza azt a veszélyt, hogy még mindig nem tesznek pontot a 13 éve tartó polgárháború végére. Kabulban áttekinthetetlen a helyzet, semmit nem lehet biztosan tudni. És most elsősorban nem arra gondolok, hogy mi van Nadzsibullahhal, akinek a hollétéről szinte óránként más és más információkat tesznek közzé. Ez csak ideig-óráig jelenthet szenzációt, lassan minden ki fog derülni. Az ő személye politikai szempontból érdekes, indulatokat szíthat vagy éppen csillapíthatja a kedélyeket. Mondani sem kell, hogy most ez utóbbira lenne szükség. Ilyen értelemben foglalt állási az orosz és az amerikai külügyminiszter, az orosz és az amerikai kormány, az ENSZ főtitkára és így tovább. Mielőtt a veszélyekkel foglalkoznánk, röviden az ENSZ-tervről. A megállapodás lényege az volt, hogy a kabuli kormány átadja a hatalmat egy 15 tagú ideiglenes tanácsnak, amelyből ideiglenes kormány is lehet, s ez irányítaná az országot az első szabad választásokig. Ezt a kormány is elfogadta és Nadzsibullah is bejelentette, hogy április 28-án kész átadni a hatalmat, távozik az elnöki posztról. Csakhogy az alkut nem követte fegyvernyugvás, a felkelők offenzívába kezdtek, s pár nap alatt olyan katonai sikereket értek el, amilyeneket korábban hónapokon át hiába próbáltak kicsikarni. Ez két dologra utal. Az elején arról volt szó, hogy a szembenálló felek elfogadták az ENSZ-tervet. Nos, nem mindenki, hiszen az köztudott, mennyire megosztottak a mudzsahidek. A kemény szárny, vagyis a fundamentalisták mindvégig elutasították a tárgyalásokat Nadzsibullahhal, s a katonai megoldást szorgalmazták, a mérsékeltebb iszlám hívei viszont hajlottak a dialógusra. A felkelők említett katonai sikerei, az a tény, hogy a hét elején megadásra szólíthatták fel a hadsereget, mondván, különben bevonulnak Kabulba, nem a mérsékelt szárny túlsúlyát igazolja. A katonai győzelem ugyanakkor kedvező tárgyalási pozíciókat is jelent számukra. Bevonulásuk a fővárosba kegyetlen mészárlások, bosszúhadjáratok kezdete is lehetne. Ezért utazott Benőn Sevan azonnal Kabulba, hógy megpróbálja megmenteni az ENSZ béketervét. A másik következtetést pedig egy kérdéssel lehet kezdeni. Miként lehetséges, hogy ilyen helyzetbe került a hadsereg, amely a szovjet csapatok távozása után még három évig tudta magát tartani

9 Pedig mindenki azt jósolta, hogy pár hónap alatt kártyavárként omlik össze a Nadzsibullah-rezsim a mudzsahidek elsöprő támadásai következtében. De nem így történt. A kabuli helyőrség parancsnoka, Nabih Azimi tábornok pár hete reagált arra a tényre, hogy ez év januárjától Moszkva és Washington már nem szállít fegyvert a harcoló feleknek. Azimi azt mondta, emiatt nem fáj a fejük, mert évekre elegendő tartalékaik vannak. A leszűrhető tanulság az, hogy nemcsak a kabuli politikai vezetésen belül dúltak a csatározások, a frakcióharcok, hanem a hadseregben is. És valószínűleg nem a Nadzsibullah-párti erők kerekedtek felül. Nadzsibullah azért hosszabbíthatta meg három évig az uralmát, mert a hadseregre támaszkodhatott, amelyet ez év elején 200 ezerfősre becsültek (nem számítva a helyi védelmi alakulatok vagy 80 ezer tagját). Egyébként két évvel ezelőtt már voltak a hadseregen belüli szakadásnak komoly jelei: 1990 márciusában Sah Navaz Tanai akkori védelmi miniszter katonai puccsot kísérelt meg, de a lázadókat Nadzsibullah keményen leverte és Tanai külföldre menekült. Lezárult egy korszak Afganisztánban. Jó volna, ha az erőszaknak, a pusztításnak is vége lenne, hiszen Nadzsibullah csúfos bukásával a megbékélés legnagyobb akadálya is elhárult. Ugyanakkor a veszélyforrások még mindig nagyok. Nem tudni, hogy a bukott elnök hívei számottevő erőt képviselnek-e, és a győztesek el tudják-e kerülni a győzelem csapdáit: a boszorkányüldözést és az egymás közötti torzsalkodást, a hatalmi pozíciókért folytatott harcot. MALINAK ISTVÁN K

it ne csábítanak romantikus Spanyolország, csalogatna a királyok és művészek bölcsőjel regék és mesék világa, a forró ibériai homok, a habzó hullámok? Bizonyára idén is szép számban akadnak olyanok, akik azért utaznak spanyolhonba, hogy a napsütötte tengerparton pihenjenek, vagy gyönyörködjenek El Greco, Goya, Picasso mesterműveiben, megcsodálják Toledót, a hajdani fővárost és Cordobát, Malagában vörös bort kóstoljanak, Valenciában a legendás Cid nyomába eredjenek. Ám nincs kétség afelől, hogy a legtöbb turista útja majd Sevillába, a világkiállításra, Bercelónába, áz olimpiára, s Madridba, az „európai kultúra fővárosába" vezet. EXP#92 JMi'JHf.W Idén sokat vállalt magára Spanyolország. Győzi-e majd gyors egymásutánban a váltást a kultúra és a sport, a történelem és a jelen között? Elbírja-e az Európai Közösségek nem éppen erős országa ezt áz óriási terhet, amikor lélegzetvételnyi ideje sem lesz az egyes kiállítások, bemutatók, fogadások, „fiesták", a startok és célbajutások között? A spanyolok mindenesetre megfeszített erővel küzdenek, számukra ez a nagy lehetőség a bizonyításra, arra, hogy országukat modern, demokratikus, fejlődőképes államként mutassák be. Spanyolország János Károly király trónralépését követően, 1975-ben tette meg az első lépést a demokrácia felé. Rövid kereszténydemokrata kormányzás után 1982-ben a szocialisták kerültek hatalomra, s vezetőjük, Felipe González azóta is biztosan tartja kezében a kormányrudat. Annak ellenére, hogy pártja politikai baklövéseket követett eí, tagjai botrányokba keveredtek, a 80-as évek ek áradata özönli majd el Sevillát. Ezt a festői szépségű andalúziai' várost, amely múzeumaiban őrzi a hódító rómaiak és mórok titkait, amelyet Murillo, Cervantes, Valázquez remekmüvei és Rossini borbélya tett híressé, no meg hatalmas SPANYOL NYÁR óta alig csökkent a szocialisták népszerűsége. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a spanyolokban még mindig él Franco tábornok évtizedekig tartó diktatúrájának szomorú emléke, s ezért a választópolgárok nagy része elutasít minden olyan formációt, pártot vagy mozgalmat, amelynek bármi köze van a jobboldalhoz. Nincs tehát versenyképes ellenzék, nincs olyan rivális, aki jelenleg veszélyes lehetne a szocialistákra nézve. Ami késik, nem múlik. Ez a közmondás érvényes lehet Spanyolországra is, különösen akkor, ha nem sikerül megoldani a szocialisták nyakába varrt problémákat, mindenekelőtt a magas munkanélküliséget és a 6 százalékos inflációt. Ám nemcsak a gazdasági bajok okoznak fejfájást Gonzáleznek, hanem a szeparatista baszkok, az ETAterroristák.a függetlenség kérdését feszegető katalániai autonóm kormány. Madrid azt reméli, hogy az idei nagyszabású rendezvények felhívják a világ figyelmét az országra, becsalogatják a külföldi beruházókat, akik legalább gazdasági téren enyhítenének a gondokon. Természetesen a spanyolok nemcsak a beruházókat, hanem a fizető turistákat is örömmel várják: a nyári olimpiára, s már hétfőn nyíló és egészen október 12ig tartó világkiállításra. Az előrejelzések és a szállodatulajdonosok szerint külföldiszékesegyháza, a művészi tökéletességgel megépített mór paloták, arénája, parkjai és nem utolsósorban az új Exposziget. A bécsi tévé jóvoltából a minap betekinthettünk e sziget különös világába s a „felfedezések korába". Oda bárki bebocsátást nyerhet, igaz, busás összegért, de cserébe nem akármilyen élményben lehet része. A 20. század embere visszatérhet a rejtelmes múltba, a tökéletes optikai illúziót keltő számítógépek révén eljuthat a tejútra, az űrben tátongó fekete lyuk peremére. Megcsodálhatja a trópusi őserdő gazdag növényvilágát, majd a kúszónövényekkel fedett bioklimatikus sétányok árnyékában hűsölhet. Amerre a szem ellát, mindenhol szökőkutak, vízesések. Egymás mellé sorakoztatott méregzöld tuják, kócos pálmák és narancsfák, meg százezernyi színes virág övezi a csodálatos építészeti remekműveket: a kék égbe meredő tornyokat, a hatalmas „napernyő" alatt meghúzódó épületeket, vakítóan fehér kőházakat, üvegpavilonokat, melyek faláról víz zúdul a tóba... Csodálatos fantáziavilág, távol a sztereoptípiától, az olykor keserű realitástól. URBÁN GABRIELLA A VILÁGKIÁLLÍTÁSOK TÖRTÉNETÉBŐL Londonban 1851-ben Viktória királynő nyitotta rneg a Kristály Palotát, s vele egvütt -'só általános nemzstköa kiállást, 1853-b.i i New rutk i i uozett ipari szakkiállítást, majd két évvel később Párizs. Ezt követően rövidebbhosszabb időközökben Londonban (1862). Dublinban (1866), Bécsben (1873), Philadelphiában (1876), Sydneyben (1879), Mélbourneben (1880 1883), Antwerpenben (1885), New Oríeansban (1886) rendeztek hasonlójellegű általános kiállításokat. A századfordulóra (1900) megint csak Párizs volt a soros. Ez a 1'nncltwony namcsaŕ cz«t valt en trúvekel hagyott a francia fovaiosra hanem meri ou.r.no/le Pánzs tomugrőztekedesének a fejlesztését. Még javában tartott a világkiállítás, amikor beindult a párizsi metro A 20. század kezdetén szinte évenként rendeztek nemzetközi kiállításokat: 1901-ben Glasgowban, MXK-öen Saint Louisban 1905-ben Liége-ben, 1915-ben San Franciscóban, 1910-ben, majd 1925-ben Brä szeiben. 1937-ben isméi Parizsoan. Eu opôtan utoljái. 1958-ban volt viláqk , rs Brüsszelben: Ki ne ismerne az Expo '58 szimbólumát, az Atomium kifenőhatalmas gömbjét Emlékezetesek az „újkori" expók, a montreali (196?;, az í (1970), a vancouveri (19S6), NÉHÁNY SORBAN M

oszkvából és Kijevből egymásnak ellentmondó jelentések érkeztek tegnap az Ukrajnában levő atomfegyverek sorsáról. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség azt közölte, hogy a két elnök, Jelcin és Kravcsuk megállapodást írt alá, s ennek értelmében folytatják az ukrajnai nukleáris eszközök Oroszországba szállítását, hogy ott megsemmisítsék azokat. Azt is tudni vélte, hogy e megállapodás része az a jegyzőkönyv, amely rendezi a megsemmisítés kérdését. A hírügynökség egyedül azt sem tudta, hogy hol írták alá a megállapodást. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának a moszkvai külügyminisztérium a megállapodás tényét megerősítette, hozzátéve: ók sem tudják, hol és mikor írták alá az okmányt. Kijevben, az ukrán államfő sajtószolgálata viszont azt mondta sajtóirodánk munkatársáriak, hogy semmifé megállapodást nem írtak alá. Már csak azért sem, mert Kravcsuk és Jelcin a FÁK márciusi csúcstalálkozója óta nem találkozott. L

ech Walesa lengyel elnök olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, amely erősítené az ő személyes ellenőrzését a hadsereg és a rendőrség fölött. A törvény a parlament két ülésszaka közötti időszakban az államfőt rendkívüli jogkörökkel ruházná fel az ország fegyveres testületeivel szemben. Ezenkívül a Nemzetbiztonsági Tanácsnak - e testület tagjainak felét az elnöki iroda tagjai alkotják - joga lenne a kormánynak utasításokat adni a hadseregre és a rendörségre vonatkozóan. Walesa elképzelése szerint az elnök lenne a vezérkari főnök, valamint az egyes haderőnemek parancsnokainak is a közvetlen felettese. A

lberto Fujimori perui elnök, aki április 5-én elnöki puccsot hajtott végre azzal, hogy feloszlatta a parlamentet és a bíróságokat, tegnap felszólította a politikai pártokat, hogy május elsejével kezdjenek vele párbeszédet. Ugyanakkor leszögezte, hogy az április 5-e előtti helyzethez nincs visszatérés. Fujimori a hadseregre támaszkodik, ugyanakkor az általa végrehajtott puccsot az országok többsége, beleértve az Egyesült Államokat is, elítélte. Fujimori tegnapi sajtóértekezletén azt mondotta: a perui nép elfordulna tőle, ha egy illetéktelen kormányt ajánlana neki, olyat, amely nem hajtaná végre a reformokat. Azt állította, békét és fejlődést akar, ezért össznemzeti párbeszédet ajánl minden politikai csoportosulásnak. U

" j elnöke van az albán Demokrata Pártnak, amely a közelmúltban megtartott parlamenti választásokon fölényes 'győzelmet aratott. A csütörtöki rendkívüli pártkonferencián a fiatal, 30 éves ügyvédet, Eduard Selamit választották a párt elnökévé, aki eddig a DP titkára volt. Selami e tisztségben Sali Verishát váltja fel, akit április 9-én államfővé választottak. Az említett konferencián megválasztották a két alelnököt is, Azem Hajdari és Arben Imami személyében. L

egális politikai párt lett Angolában az UNITA, amely korábban sok éven át harcolt á luandai marxista rezsim ellen. A legfelsőbb bíróság csütörtökön jegyezte be az UNITA-t, amelynek így lehetősége van arra, hogy részt vegyen az idén szeptemberben esedékes első demokratikus parlamenti választásokon. A Reuter tájékoztatása szerint a bejegyzésre akkor került sor, amikor Herman Cohen amerikai külügyminiszter-helyettes Luandában tartózkodott. Az amerikai diplomata szólította fel az angolai vezetést, hogy gyorsítsa meg a választásokhoz vezető folyamatot. Mint ismeretes, az UNITA vezetője, Jonas Savimbi tavaly írta alá a kormánynyal a békeszerződést, amely véget vetett a 16 éves polgárháborúnak. K

i a világ legjobban fizetett igazgatója? Természetesen amerikai állampolgár, a neve Roberto Goizueta, a CocaCola Company igazgató tanácsának az elnöke. Ez a társaság részvényeseinek e napokban Atlantában zajló közgyűlésén derült ki. A New York Times tájékoztatása szerint Goizueta bére tavaly a célprémiumokkal és a jutalmakkal együtt 86 millió dollár. Goizueta, a kubai bevándorló 11 éve irányítja a céget. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Választmánya kegyeletteljes és boldog húsvéti ünnepeket kíván minden tagjának és támogatójának, a határainkon innen és túl élő magyaroknak. ÚP-759