Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám, csütörtök

MOZAIK «ÚJ SZÓ, MINDSZENTY POLITIKUSI PÁLYÁJÁRÓL - SZÜLETÉSE CENTENÁRIUMÁN Mindszenty József 1945. október 7-én foglalta el az esztergomi érseki széket. Az új hercegprímás a beiktatási ünnepségen elmondott beszédében homo regiusként, vagyis a király megbízottjaként - annak távollétében vagy hiányában - lényegében önmagát nyilvánította az ország legfőbb méltóságának. Ezzel világosan értésre adta, hogy ő nem kizárólag, sőt talán nem is elsősorban a magyar katolikusság lelkipásztora és feje kíván lenni, hanem az ország első embere, a nemzet vezetője is. Ekkor még nagyon kevesen tudhattak arróly hogy Mindszenty már szeptember 22-i levelében hűséget és hódolatát fejezte ki Habsburg Ottónak, az „örökös király"nak. 1946-ban Mindszentynek azok az erőfeszítései voltak igazán méltók a magyar katolikus egyház fejéhez, amelyeket a magyarországi német nemzetiségű lakosság, illetőleg a csehszlovákiai magyarság érdekében kifejtett. A hercegprímás hazai és nemzetközi fórumokhoz, mindenekelőtt a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz intézett memorandumaiban tiltakozott a jogfosztások és kitelepítések ellen. Ezek az akciók megérdemlik, hogy az utókor számon tartsa őket, még akkor is, ha maguk idejében nem jártak - és nem is járhattak -eredménnyel. A nyugati hivatalosság és közvélemény ugyanis majd csak a hidegháborús légkörben szentelt több-kevesebb figyelmet a hercegprímás megnyilatkozásainak. • 1947 tavaszán a katolikus egyház és a kormány a fakultatív vallásoktatás ügyében is élesen megütközik. A koalíciós pártok március 11-én kormányprogramként fogadták el a fakultatív vallásoktatás bevezetésének napirendre tűzését. Erre válaszul a püspköki kar - ismét Mindszenty kezdeményezésére - március 13-án pásztorlevelében tiltakozásra szólította fel a híveket. A legnagyobb demonstrációra március 21-én Szegeden került sor, ahol a tanulóifjúság-iskolánkénti csoportokba tömörülve-verődve - kivonult az utcára, s „Kötelező hitoktatást!" és „Hittant akarunk!" jelszavakat kiáltozva járta be a várost. Sajátos módon azonban a fakultatív vallásoktatás elleni akciónak szinte mindenütt lényegében egyetlen közölnivalója volt: a „Nem!". Kiderült, a katolikus egyház egyáltalán nem készült fel szellemileg erre a küzdelemre, igaz hiányzott vezetéséből a Prohászka Ottokárhoz hasonlítható nagy formátumú, művelt és tudós katolikus személyiség is. A

zsinagóga, zsidó imaház, vagy zsidó templom, a zsidó hitközség istentiszteleteinek színhelye. A zsinagógák joggal nevezhetők az építészet remekeinek. Még a legszerényebb zsinagógán is láthatjuk a keleti és az egyiptomi, a mór építészeti stílus jegyeit. A zsinagógákat nem ékesítik képek és falfestmények, de annál pompásabbak a díszes falfelületek és oszlopok, mindannak ellenére, hogy a vallási tilalmak nagyban korlátozzák az építészeket a díszítésben. A nyitrai zsinagógát a fő utcába torkolló Gorazd utcában, a Csemadok Területi Választmánya titkárságának szomszédságában találjuk. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a monumentális zsinagógák közé tartozik. A századelőn L. Baumhorn építész tervei alapján készült, alig egy esztendő alatt; 1911ben fejezték be. A népes nyitrai magyar zsidóság gyülekező helye, imaház volt egészen a második világégésig. A zsinagógával szemben a híres Uránia mozi állott, amelyet 1945-ben bombatalálat ért. A mellette lévő épület. Huszár János nyomdája csak kisebb sérüléseket szenvedett. Ma vendéglő van benne... Arról már nem is beszélve, hogy ezúttal a nyugati példa sem segített, amelyre oly sűrűn hivatkoztak katolikus egyházi körökben, ha a magyarországi viszonyok bírálatáról volt szó. Ilyen körülmények között a hercegprímás még attól sem riadt viszsza, hogy a kormányt és mindenekelőtt Nagy Ferenc miniszterelnököt megpróbálja sarokba szorítani, és a fakultatív vallásoktatás bevezetésére vonatkozó javaslat hivatalos visszavonását követelje tőle. A fakultatív vallásoktatás ügye május végén, június elején, lekerült a napirendről. Mindszenty 1947-48-at a Boldogasszony Évének nyilvánította. Ennek jegyében hatalmas tömegek zarándokoltak a Mária-kegyhelyekre, ahol a hercegprímás és más főpapok prédikáltak. E szentbeszédekből nem volt nehéz „kihallani" az időszerű politikai mondanivalót. 1947. szeptember 14-én a hercegprímás a máriaremetei ünnepen arról beszélt, hogy az emberiség Krisztus keresztje körül a világ végéig két táborra oszlik, s ezután így folytatta: „Aki eddig Isten trónjától függetlenül akart magának emberi méltóságot és hatalmat, az mindig lebukott a rabszolgaság színvonalára. Aki meghajol Isten hatalma és fensége előtt, az emberi méltósággal magasodott mindig. Én az emberi méltóságot az Istentől sosem féltem. Inkább féltem az embert magától az embertől, mert írva vagyon a Szentírásban: Átkozott, aki emberben bízik". (Mindszenty József: Emlékirataim, Budapest 1989. 4. kiadás. 179-197. old.) Az ilyen és hasonló prédikációk hatására a zarándoklatok nem egy helyen tüntetésekbe csaptak át, s ez a helyzet úgyszólván a robbanásig „felforrósította" a katolikus egyház és a kormányzat viszonyát. 1948 februárjában Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes Czapik Gyula egri érsekkel és Barankovics Istvánnal, a Demokrata Néppárt vezetőjével tárgyalt az állam és az egyház viszonyáról, s itt merült fel, hogy a katolikus egyház valamilyen formában ismerje el a köztársaságot. Április közepén újabb találkozóra került sor, amelyen Rákosi Mátyás és Szakasits Áprád miniszterelnök-helyettesek, illetőleg Czapik Gyula és Papp Kálmán győri püspök vettek részt. Ezt követően Czapik Gyula és Bánáss László veszprémi püspök nyilatkozatot tett a köztársaság mellett, amiért ezután Mindszenty József megrótta őket. Ebben a rendkívül feszült és bonyolult helyzetben határozta el a kormány májusban az iskolák államosítását. Az államosítás hírére a hercegprímás az exkommunikációt, a kiközösítést is kilátásba helyező pásztorlevelet bocsátott ki, amit a püspöki kar június 7-én megerősített azokra vonatkozólag, akik az Országgyűlésben a törvényjavaslatra szavaznak, vagy annak végrehajtásában közreműködnek. Ezenkívül a püspöki kar úgy határozott, hogy katolikus pap, szerzetes és szerzetesnő az államosított iskolákban igazgatói, tanári, tanítói állást nem vállalhat. 1948. június 16-án az Országgyűlés 230:63 arányban elfogadta az 1948:XXXIII. tc.-t. A nemmel szavazók között voltak a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor, részben a Független Magyar Demokrata Párt képviselői. • Az egyházi iskolák állami tulajdonba vételére Magyarországon nem polgári demokratikus vívmányként került sor, hanem a hatalom teljes kisajátítása felé tett lépésként, ami természetesen meghatározta a végrehajtást is. Az egyház és a kormányzat között már valóságos háborúskodás folyt aminek akkori kimenetele nem volt kétséges. 1948 karácsony másnapján a belügyi hatóságok őrizetbe vették a hercegprímást hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés gyanújával. Mindszenty József koncepciós pere - és életfogytiglani elítélése - a hatalmas kisajátító Rákosicsoport bűnös és hibás akciója volt A per és propagandája nemcsak a hívők önérzetét és lelkiismereti szabadságát sértette, de egyben aláásta a hatalom bel- és külpolitikai hitelét is. A hercegprímás mártír lett, s korábbi politikai jóslatait és kritikáját mintegy igazolták a további törvénysértő lépések. A demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló 1946: VII. tc. alapján (amelynek rendkívül szigorúak voltak az előírásai) kétségtelenül kezdeményezni lehetett a hercegprímás büntetőjogi felelősségrevonását. A hercegprímás az 1948. december 26 - 1956. október 30. közötti időszakot börtönben, illetőleg házi őrizetben töltötte. A Nagy Imre-kormány utasítására október 30-án szabadult és másnap Budán már számos magyar és külföldi küldöttséget fogadott, egyháziakat és világiakat egyaránt. Mindszenty november 3-án rádiószózatot intézett a nemzethez, amelynek mondanivalóját évtizedek óta vitatták és tulajdonképpen ma is vitatják. De ez a kijelentése egészen bizonyosan nem képezheti vita tárgyát: „Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem előtt." Ezután 15 évet töltött kényszerűen a budapesti amerikai nagykövetségen. 1971. szeptember 28-án - a Vatikán, Washington és Budapest megállapodása alapján - kegyelemben részesült, elhagyhatta az országot. 1973. december 18-án a pápa egyházjogilag üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Mindszenty József bíboros és hercegprímás 1975. május 6-án Bécsben hunyt el. Május 15-én Mariazellben temették el. 1991. május 4-én, kívánságára Esztergomban helyezték örök nyugalomra. • A konzervatív és legitimista Mindszenty József egész életében harcos antikommunista volt. Politikai eszmevilága a polgári fejlődést megelőző időkből táplálkozott, ezért már a polgári demokrácia eszményeivel sem tudott megbékülni. Elveihez való rendíthetetlen ragaszkodása, töretlen elszántsága és helytállása önmagában feltétlenül tiszteletre méltó. Kár, hogy ezeket az erőforrásait és tulajdonságait nem a társadalmi haladás szolgálatába állította. Mindszenty öntudatosan vallotta és vállalta konzervativizmusát és legitimizmusát, amit az utókornak sincs joga tudomásul nem venni. BALOGH SÁNDOR (Rövidített írás) 1992. ÁPRILIS 2. JÖN CARRERAS El vagyunk kényeztetve! Mostanában mintha egyetlen hónap sem múlna el Pavarotti, Domingo vagy Carreras nélkül. Korunk híres tenorkirályai hol a rádióban, hol a tévében énekelnek, koncertjeiket nem egy esetben élőben kapjuk már, de ha felvételről is, az élmény akkor is maradandó. Domingót legtöbbször az osztrák televízió „küldi" otthonunkba, Pavarottit a Kedves Giorgio cimü amerikai játékfilm főszereplőjeként láthattuk a minap, Carreras pedig a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendégeként tűnt fel a képernyőn. Az 1946-ban született spanyol énekes először lép most pozsonyi közönség elé. Április 13-án este a Sportcsarnokban ad koncertet, ott, ahol Peter Dvorský is fellépett már. Carreras jól ismeri az effajta épületek akusztikáját, a pármai Verdiénekversenyen aratott jó pár évvel ezelőtti győzelme óta nemcsak színházakban, operaházakban és koncerttermekben adott emlékezetes hangversenyeket, hanem sportcsarnokokban is. Elsó nyilvános fellépését nyolcéves korában „jegyezte". A Radio National d'Espanában a La donna e mobilét (Az asszony ingatag) és egy katalán karácsonyi dalt énekelt egy szegény gyerekek javára adott koncerten. Eppenhogy csak tíz éves múlt, amikor a barcelonai Liceóban már közönség előtt szerepelt, pedig saját bevallása szerint akkor még egyáltalán nem gondolt arra, hogy az éneklés lesz a hivatása. Carreras azóta a világ legjelentősebb színpadain aratott kimagasló sikert, fellépett New Yorkban, Londonban, San Franciscóban, Buenos Airesben, Párizsban, Bécsben, Salzburgban, Münchenben, Zürichben, s természetesen a milánói Scalában is, ahol az Álarcosbál Richárdjaként érte el az elsó világraszóló sikerét. Első hanglemezfelvételét 1972 októberében készítette el; Rossini A próbakő című operájában Giocondót énekelte. Aztán Verdi, Massenet, Strauss, Puccini, Donizetti, Mascagni, Offenbach, Debussy művei következtek. A kalóz Corradója, a Macbeth Macduffje, A legnanói csata Arrigója, Don Carlos, Radames, Manrico, közben Werther, A rózsalovag Énekese, a Turandot Kalafja, a Bohémélet Rodolfja, a Tosca Cavaradossija, a Lammermoori Lucia Edgarja, a Parasztbecsület Turidduja, A tékozló fiú Azaelje - igen, az operairodalom legszebb tenorszerepei ezek, amelyek most már az ô nevétől is elválaszthatatlanok. 1987-ben minden elcsendesedett körülötte Halálos beteg - kelt szárnyra a hír, és percek alatt befutotta az egész világot. Leukémia. Ezt a szót, ezt a végzetes kórt emlegette minden rádióállomás vele kapcsolatban. Tizenhárom hónap csend, tizenhárom hónap hófehér falak közt, farkasszemet nézve a halállal. Csontvelő-átültetés, ágyhozkötöttség és sok-sok kérdőjel. Időben kap segítséget? Felépül? Egészséges lesz? Nem veszíti el a hangját? Visszatér még a világ leghíresebb operaszínpadaira? Carreras legyőzte a leukémiát. 1988. július 21-én Barcelonában, a Diadalív alatt Zsófia spanyol királyné jelenlétében, több mint 150 ezer hallgató előtt adott koncertet. „Átvészeltem! Élek! - írja Létekből énekelni című könyvében. - Sőt mi több: újra énekelhetek. Újra százszázalékosan önmagam vagyok. Ez az én napom. Ez az a nap, amelynek eljövetelét úgy vártam, mint semmi mást (...) Hogy igazából mit érzek, el sem tudom mondani, mert az életnek, újra visszakapott életemnek annyira örülök, hogy az leírhatatlan. Legszívesebben egész nap ugrálnék, mint egy őrült, boldogságomat belekiabálnám a világba, mindenkinek köszönetet mondanék. (...) Mindaz, amin keresztülmentem, sok-sok gondolkodásra késztetett. Közelebb kerültem Istenhez, megerősödtem hitemben." És most itt lesz Pozsonyban. Ó, akiről Tokody Ilona, a Magyar Állami Operaház ugyancsak világhírű énekesnője a következőket nyilatkozta: „Védtelen ember benyomását kelti, számomra mégis ó a legerősebb Pavarotti és Domingo mellett, hiszen a halál kapujából jött vissza. Leginkább talán az emberek szeretete hozta vissza." Sz. G. L. A NYITRAI ZSINAGÓGA Érdekes, hogy a nyitrai zsinagóga főbejárata, illetve kupolája, amelyen a jellegzetes kőtáblák láthatók, Nyugat felé néz, pedig a zsinagógák bejárata mindig Kelet felé nyílott. A nyitrai zsidó hitközséget a második világégés szinte kipusztította. Ám élt a városban egy igen tiszteletre méltó és humánus református lelkész, Sedivy László, aki élete kockáztatásával mentette a zsidókat, nemcsak tömegesen református vallásúra keresztelte, hanem bújtatta is őket. Sedivy Lászlónak az emberséges magatartásáért „felelnie" kellett. Elhurcolták és kegyetlenül megkínozták, az illavai fogházból egészségileg nagyon leromlott állapotban tért haza. Nem is élt sokáig. 1945 júniusában tüdőgyulladás vitte el. A nyitrai zsidóság egykoron a „PARUTCA" önálló községben telepedett le, amely utolsónak csatlakozott Nyitra városához. Szeretném hangsúlyozni a félreértések elkerülése végett, hogy nem „Pár utcáról" van szó (ami helytelen). A „Parutca" rövid ,,u"-val és egybe írandó, állítólag jiddis szóból, talán a „baruchából" csiszolódott a magyar nyelvben Parutcára. A szlovák neve „Párovce" lett... A nyitrai zsinagógának nagyon jó az akusztikája, ezért a város megvásárolta koncertteremnek. Egy 1988ban kiadott könyvecske szerint a koncertterein már szolgálja célját, holott az átalakítás még csak folyamatban van. Úgy tűnik, sokára jön el az az idö, amikor a volt zsidó templomban először felcsendül a muzsika. A zsinagóga azonban így is értéke és ékessége a városnak, külső jegyeiben is a zsidó építészet remekei közé tartozik. MOTESIKY ÁRPÁD (A szerző felvétele) A HERCEGPRÍMÁS 1991. Mindszenty újratemetése Esztergomban.