Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám, kedd

1992. ÁPRILIS 14. ÚJ szól KALEIDOSZKÓP 8 MÁSOK ÍRTÁK MAGYARORSZÁG BEVONÁSA CSEHSZLOVÁKIA MEGSZÁLLÁSÁBA NEM A KRÍMBEN DÖNTÖTTÉK EL • A Magyar Honvédség Központi Irattárának zárt okmányai tartalmaz­zák azokat a leleplező adatokat, amelyek Magyarország bevonását do­kumentálják az 1968-as csehszlovákiai megszállásba. A szerző a vezér­kari főnök engedélyével kutathatott a fontos iratok között. 1968. augusztus 20-án, pontosan éj­félkor a zalaegerszegi 8. gépkocsizó lö­vészhadosztály felderítőcsoportjai, majd mintegy pegyedórával később ©­lővédjei három helyen - Balassagyar­matnál, Ipolyságnál és Letkésnél - át­lépték a csehszlovák határt. A meneti­rányt a szlovákiai határőrsöket néhány perccel korábban elfoglaló magyar ha­tárőrök mutatták. A Léva-Nyitra fői­rányba előretörő 31. rétsági harckocsi­ezred parancsnokát összetört cseh­szlovák határsorompó látványa fogad­ta. Beérve Ipolyságra, két csendőr ment oda hozzájuk: „Eltévedtek! Ez már Csehszlovákia!" Legrosszabb álmaik­ban sem merült fel eddig az a gondolat, hogy' fegyverbarátaik, akikben bíztak, egyáltalán nem tévedtek el, hanem na­gyon is céltudatos parancsra léptek i­degen, egy addig barátinak mondott ország területére. Az volt a cél, „hogy fiatározott segítséget adjunk a szocia­lizmus híveinek, és velük együtt hárít­suk el az ellenforradalmi veszélyt, hatá­rozott katonai és politikai fellépéssel segítséget nyújtsunk a valóban haladó csehszlovák erőknek a konszolidáló­dáshoz, pozícióik megőrzéséhez..." E szavakat először július 29-ón, a kora reggeli órákban hallották a hadosztály tisztjei, amikor felolvasták előttük a mi­niszteri parancsot. Amikor közölték ve­lük a feladatot: a hadosztályuk a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői­nek, a „szövetséges haderőnek" része­ként, a Magyarországon állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport aláren­deltségében, Provalov vezérezredes parancsnoksága alatt, a közeli napok­ban részt fog venni Csehszlovákia meg­szállásában. A több mint háromhetes i­dőeltérés nem tévedés. A „szövetséges hadsereg" - köztük a magyar hadosz­tály, valamint a légierő kijelölt öt va­dászszázada 104, akkor korszerű MIG-21-es és MIG-15-ös harci gépe már július 29-én hajnali három órától teljes készenlétben állott a feladat meg­kezdésére, azaz Csehszlovákia meg-, szállására. Csehszlovák történészek szerint az intervenció katonai tervezése minden valószínűség szerint már március végén megkezdődött a szovjet vezérkarnál. Egyértelműen a katonai vezetés - ebbe beleértem Brezsnyevet is, aki egyetlen lépést sem tett marsalljai nélkül - volt a kezdeményező. Bár Walter Ulbricht is kitörő örömmel fogadhatta esküdt el­lenségének, az „emberarcú szocializ­must" hirdető Prágai Tavasz eltiprásá­nak gondolatát. A magyar katonai felső vezetés az 1968. június 18-án Csehszlovákia terü­letén megkezdődött Šumava fedőnevű gyakorlaton került szembe a ténnyel, hogy ott valójában már Csehszlovákia megszállásának főpróbája zajlik. Czine­ge Lajos mindezt azonnal jelentette az MSZMP Politikai Bizottságának. Ala­pos és őszinte beszámolójában kitért a szovjet katonai vezetők túlkapásaira, a csehszlovákok sorozatos megaláztatá­sára. Megállapította, hogy a Šumava célja elsősorban politikai, „hatással len­ni a csehszlovákiai eseményekre". A ka­tonai cél csak fügefalevélként szerepel. Jelezte, hogy egyértelműen beavatko­zásról volt szó. A Politikai Bizottság jú­lius 9-én tárgyalta a miniszter jelenté­sét, és észrevételeinek lényegét figye­lemre sem méltatva, Czinege Lajost marasztalta el, mert „a miniszteri láto­gatás zavarokhoz vezetett. A jövőben az ilyen látogatások ügyében körülte­kintőbben kell eljárni." IDŐHÚZÓ VÁLASZ A magyar részvételre vonatkozó i­gény már másnap megérkezett. 1968. július 10-én 13 óra 10 perckor megje­lent Czinege Lajosnál - aki, mivel nem tudott oroszul, ily esetekben mindig hi­vatta Csémi altábornagy vezérkari főnö­köt - Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés akkori magyarországi képvi­selője, és közölte, most beszélt VCS­vonalon - ez volt a katonai „forró drót" ­Grecskó marsallal. A marsall tájékoztat­ja a magyar minisztert, hogy még július­ban sor fog kerülni egy hadgyakorlatra hazánktól északra, ós kéri, hogy a Ma­gyar Néphadsereg három hadosztállyal vegyen rajta részt. Bár „gyakorlatot" említett, mindenki tudja, miről van szó. Egyébként... „Brezsnyev elvtárs már beszélt erről Kádár elvtárssal, aki egye­tértett". A gyakorlatot Jakubovszkij marsall fogja vezetni. Czinege válaszában kijelentette, hogy pont most érkezett vissza Kádár Jánostól, aki neki erről egy szót sem szólt. Majd jelenteni fogja a szovjet ké­rést, és választ ad. Ezt követően azon­nal tájékoztatta Kádár Jánost és Fock Jenő miniszterelnököt. Állásfoglalásuk birtokában még aznap délután levélben válaszolt Grecskónak. „Úgy tűnik, hogy félreértésről van szó. Kádár elvtárs nem érti a rá való hivatkozást. Arról, hogy gyakorlat van szervezés alatt - az Ön ál­tal küldött üzenetből értesült -, ebből következik, hogy előzőleg nem adhatta egyetértését." Jellegzetes időhúzó válasz. Nem e­gyenes elutasítás, de nem iš beleegye­zés. Viszont eleve feltételez egy kom­promisszumos megoldást. A másik sa­játosság, átolvasva a megszállással kapcsolatos okmányokat, sehol nem találtam egyetlen, közvetlenül a magyar katonai vezetésnek címzett és a témá­val foglalkozó felső szintű szovjet leve­let sem. Minden telefonon és közvetítők - mint Tutarinov vagy később Provalov - közbeiktatásával zajlott. Még szeren­cse, hogy Czinege Lajos mindenről a ­zonnal feljegyzést készített vagy készít­tetett. Önmagától adódik a kérdés, elutasít­hatta volna-e egyenesen Kádár János vagy akár a magyar miniszterelnök a szovjet igényt? Ugy, mint ahogy Ceau­sescu tette, aki ezzel a lépésével mega­lapozta több mint másfél évtizedig vi­rágzó nyugati hírnevét. Könnyű lenne egy rövid igennel válaszolni. A helyzet azonban sokkal bonyolultabb. Magyar­ország geostratégiai helyzete összeha­sonlíthatatlanul kedvezőtlenebb volt, mint Romániáé. Hazánk „frontország"­nak számított. Közvetlenül határos volt Ausztriával és Csehszlovákiával. A szovjet haderő fontos felvonulási terü­lete volt Dél-Németország és Észak-O­laszország irányába. És arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy itt állomáso­zott „ideiglenesen", a szovjet „Déli Hadseregcsoport", amelyre jelentős szerepet osztottak Csehszlovákia meg­szállásában. Majdnem az 1941 . tavaszi­hoz hasonló helyzet alakult ki. És ahogy akkor sem tudta megakadályozni ha­zánk belesodródását az eseményekbe Teleki Pál, nem valószínű, hogy bármi­lyen magyar lépés, állásfoglalás eltérí­tette volna a szovjet vezérkart tervei végrehajtásától. Sokkal nagyobb do­logról volt itt szó! Csehország stratégiai helyzetét a német síkságba beékelődve már a múlt században felismerte Clau­sewitz. Azóta sem változott semmi. És a szovjet vezérkar kitűnő katonai sza­kemberekből állt. Nem véletlenül hang­súlyozta ki Grecskó marsall az esemé­nyeket követő október 10-i honvédelmi miniszteri értekezleten, hogy Csehszlo­vákia megszállásával „a Varsói Szerző­dés hadseregeinek hadászati helyzete jelentősen megjavul azáltal, hogy eb­ben az irányban erőfölényre tettünk szert." Többek között ezért kellett a csehszlovák kísérletnek elbuknia, A RÉSZVÉTEL FONTOS Moszkvának szüksége volt a magyar részvételre. Nem a „magyar erőre", ha­nem a puszta jelenlétre. Áz erőt ő adta. Nekünk a „statiszta'-szerep jutott. A magyar hadosztály által megszállt terü­leten a legnagyobb város Nyitra volt, a­melynek egyetlen országos fontosságú üzeme és egyetlen jelentősebb katonai egysége sem volt. Á Léván állomásozó egy szem harckocsiezred is még T-34­esekkel volt felszerelve! Ennyit a ma­gyar részvétel katonai fontosságáról. Annál nagyobb jelentősége volt viszont magának a részvétel tényének. A Varsói Szerződés egységének töretlenségét kellett a Nyugat felé demonstrálni. Eh­hez pedig szükség volt az ötök egyö­tentű fellépésére. Elég volt egy jelképes magyar erő is. Nem véletlenül egyezett bele minden további vita nélkül Grecs­kó, látva Kádár és Czinege meglehető­sen határozott törekvéseit részvételünk nagyságának csökkentésére - nem elu­tasítására! - az eredeti szovjet igények harmadolásába. Már július 22-én 14 óra 40 perckor közli Tutarinov tábornok Csémi altábornaggy, hogy „legalább egy hadosztállyal veszünk részt, vagy ha... nem tudunk, akkor kisebb csapa­tegység is megfelel... Valamilýen formá­ban, de mindenképpen vegyen részt a Magyar Néphadsereg! A jelenlétünk volt a fontos, nem a szereplésünk nagysága! Az NDK néphadseregét is mindössze alig egy tucat tiszt képvi­selte, mégis az egész világ agresszor­rak minősítette őket. Természetesen minket is. KÁDÁR ÉS BISZKU HALLGATOTT Kádár János hozzájárulása után Csémi altábornagy július 23-án adott választ: „A gyakorlaton egy csökkentett létszámú hadosztállyal tudunk részt venni." A valóságban azután ez egy me­gerősített, 12 500 fős magasabb egy­ség lett. De ez már egy másik történet. Ekkor dőlt el véglegesen, hogy hazánk is bekapcsolódik Csehszlovákia leroha­násába. Megismétlem: 1968. július 23­án, ós nem két hét múlva a Krímben, mint sokan hiszik E júliusi naptól már nem lehetett az eseményeket leállítani. A többi halogató lépést legfeljebb a „fu­tottunk még egy kört"-nek lehet minő­síteni. Az esetleges további félreértéseket is elsöpri másnap, 24-én Provalov vezér­ezredes, amikor a magyar vezérkar fő­nökével közli, hogy a „gyakorlat" célja „segítséget nyújtani a csehszlovákiai népnek az ellenforradalom leverésében. A munkásoknak, parasztoknak, értelmi­ségnek ezt megmagyarázzuk... A had­sereg csapatait, ha lojálisak, nem bánt­juk, de ha ellenállnak, szét keíl verni ő­ket." Majd részletesen ismertette a megszállás terveit; Magyarország terü­letéről első lépcsőben három szovjet hadosztály a Duna-hidakon átkelve Pozsonyt és Brünnt szállja meg. A ma­gyar hadosztály pedig az Ipolyon ke­resztül Dél-Szlovákia nagyrészt magyar­lakta területeit veszi birtokba. Ha a Du­na-hidakat felrobbantják, akkor erősza­kos folvamátkeléssel érik el céliaikat. Csórni altábornagy még aznap délu­tán mindezt jelentette Kádár Jánosnak. És azt is, hogy mindene valószínűleg még július végén sor fog kerülni. Sem Kádárnak, sem a jelen lévő Biszkunak nem volt ellenvetése. Kádár jóváhagyta a magyar feladatokat. Ezzel pont került a részvétel kérdésére/Pedig Csérni al­tábornagy jelentésében pontosan fo­galmazta meg a valóságos nágyság­rendjét a részvételnek. „A gyakorlat... közvetlenül érinti az ország területének és lakosságának jelentős részét..." Másnap, július 25-én megkezdődött a magyar hadműveleti tervezés; 26-án este 22 órakor riadóztatták a kiválasz­tott zalaegerszegi hadosztályt, a kijelölt ezredeket, zászlóaljakat, tüzérosztályo­kat, és 27-én hajnali háromkor elrendel­ték hadilétszámra való feltöltését. A mozgósítás során a reggeli órákig Zala, Somogy, Veszprém és Nógrád me­gyékből közel három és fél ezer tartalé­kos vonult be. Senki sem kötötte össze bevonulását a csehszlovák események­kel. A hivatásosok sem, azt hitték, csu­pán egy újabb, néhány napig tartó szo­kásos gyakorlatról van szó. Csupán né­hány parancsnok ismerte ekkor még és volt tisztában azzal, hogy valami vissza­fordíthatatlan kezdődött el aznap. PATAKY IVÁN (Magyar Nemzet) VLAD PRESOV - 01-es szerszámkészítő üzeme Budovateľská 65, 080 01 PREŠOV szabad kapacitást kínál konstrukciós és szerszámkészítő munkákra: - konstrukciós megoldások öntéssel, fúvat^ssal, vákuum-, illetve nyomás alatti öntéssel gyártott termoplasztikus, réz- és alumínium öntvényformák kialakítására, valamint az öntvények és a hozzájuk tartozó segéd készítmények alakjának optimalizálására - konstrukciós megoldások vágó, formázó, hajlító és helyzetbeállító szerszámok előállítására, lemezből és egyéb anyagból készült termékekhez - műanyag-, gumi-, alumínium- és horganyzott alumínium-formák gyártása ós javítása - vágó-, hajlító-, formázó- és fúrószerszámok, illetve egyéb segédkészítmények és mérőeszközök gyártása, valamint javítása Ezenkívül szabad kapacitást kínálunk a következő tevékenységekben marósmunkák gyalulás és köszörűsmunkák (nagyfelületű 800 x 2000 részek kiképzésére is) tengelyes fúrás hőkezelés szerszámok élesítése elektrosziklás mélyítés 80C x 560 mm-es méretben Részletes tájékoztatást nyújt: Kivader Marián mérnök, a 01-es üzem igazgatója tel.: 091/34176 fax: 237 73 ÚP-657 A HIDASKÜRTI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET minden csütörtökön eladásra kínál naposcsibéket (brojler) d&í abonként 8 koronáért. Érdeklődni lehet a 981 32 vagy a 981 27-es telefonszámokon. UP-685 EPIT0ANYAG-KERESKED0K, ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Garantált minőségű, osztrák típusú, cementből készült tetőcserepet gyárt és forgalmaz a TIM vállalkozó társulat Nyárasdon. Ár megegyezés szerint. Cím: TIM, Rózsa utca 3 930 11 Nyárasd (Topoľníky) Tel.: 0709/952 556 munkanapokon 8-tól 9 óráig. ÚP-622 hogy felvásárol nyers borjú- és 1.530 korona, (8 dkg-ig 1 korona 14 dkg fele közli, abőrt, házinyúlbőrt, vörösrókát. S III. 85 korona 2 korona darabja, kosságtól

Next

/
Thumbnails
Contents