Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám, kedd

1992. ÁPRILIS 14. ÚJ szól KALEIDOSZKÓP 8 MÁSOK ÍRTÁK MAGYARORSZÁG BEVONÁSA CSEHSZLOVÁKIA MEGSZÁLLÁSÁBA NEM A KRÍMBEN DÖNTÖTTÉK EL • A Magyar Honvédség Központi Irattárának zárt okmányai tartalmazzák azokat a leleplező adatokat, amelyek Magyarország bevonását dokumentálják az 1968-as csehszlovákiai megszállásba. A szerző a vezérkari főnök engedélyével kutathatott a fontos iratok között. 1968. augusztus 20-án, pontosan éjfélkor a zalaegerszegi 8. gépkocsizó lövészhadosztály felderítőcsoportjai, majd mintegy pegyedórával később ©lővédjei három helyen - Balassagyarmatnál, Ipolyságnál és Letkésnél - átlépték a csehszlovák határt. A menetirányt a szlovákiai határőrsöket néhány perccel korábban elfoglaló magyar határőrök mutatták. A Léva-Nyitra főirányba előretörő 31. rétsági harckocsiezred parancsnokát összetört csehszlovák határsorompó látványa fogadta. Beérve Ipolyságra, két csendőr ment oda hozzájuk: „Eltévedtek! Ez már Csehszlovákia!" Legrosszabb álmaikban sem merült fel eddig az a gondolat, hogy' fegyverbarátaik, akikben bíztak, egyáltalán nem tévedtek el, hanem nagyon is céltudatos parancsra léptek idegen, egy addig barátinak mondott ország területére. Az volt a cél, „hogy fiatározott segítséget adjunk a szocializmus híveinek, és velük együtt hárítsuk el az ellenforradalmi veszélyt, határozott katonai és politikai fellépéssel segítséget nyújtsunk a valóban haladó csehszlovák erőknek a konszolidálódáshoz, pozícióik megőrzéséhez..." E szavakat először július 29-ón, a kora reggeli órákban hallották a hadosztály tisztjei, amikor felolvasták előttük a miniszteri parancsot. Amikor közölték velük a feladatot: a hadosztályuk a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek, a „szövetséges haderőnek" részeként, a Magyarországon állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport alárendeltségében, Provalov vezérezredes parancsnoksága alatt, a közeli napokban részt fog venni Csehszlovákia megszállásában. A több mint háromhetes időeltérés nem tévedés. A „szövetséges hadsereg" - köztük a magyar hadosztály, valamint a légierő kijelölt öt vadászszázada 104, akkor korszerű MIG-21-es és MIG-15-ös harci gépe már július 29-én hajnali három órától teljes készenlétben állott a feladat megkezdésére, azaz Csehszlovákia meg-, szállására. Csehszlovák történészek szerint az intervenció katonai tervezése minden valószínűség szerint már március végén megkezdődött a szovjet vezérkarnál. Egyértelműen a katonai vezetés - ebbe beleértem Brezsnyevet is, aki egyetlen lépést sem tett marsalljai nélkül - volt a kezdeményező. Bár Walter Ulbricht is kitörő örömmel fogadhatta esküdt ellenségének, az „emberarcú szocializmust" hirdető Prágai Tavasz eltiprásának gondolatát. A magyar katonai felső vezetés az 1968. június 18-án Csehszlovákia területén megkezdődött Šumava fedőnevű gyakorlaton került szembe a ténnyel, hogy ott valójában már Csehszlovákia megszállásának főpróbája zajlik. Czinege Lajos mindezt azonnal jelentette az MSZMP Politikai Bizottságának. Alapos és őszinte beszámolójában kitért a szovjet katonai vezetők túlkapásaira, a csehszlovákok sorozatos megaláztatására. Megállapította, hogy a Šumava célja elsősorban politikai, „hatással lenni a csehszlovákiai eseményekre". A katonai cél csak fügefalevélként szerepel. Jelezte, hogy egyértelműen beavatkozásról volt szó. A Politikai Bizottság július 9-én tárgyalta a miniszter jelentését, és észrevételeinek lényegét figyelemre sem méltatva, Czinege Lajost marasztalta el, mert „a miniszteri látogatás zavarokhoz vezetett. A jövőben az ilyen látogatások ügyében körültekintőbben kell eljárni." IDŐHÚZÓ VÁLASZ A magyar részvételre vonatkozó igény már másnap megérkezett. 1968. július 10-én 13 óra 10 perckor megjelent Czinege Lajosnál - aki, mivel nem tudott oroszul, ily esetekben mindig hivatta Csémi altábornagy vezérkari főnököt - Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés akkori magyarországi képviselője, és közölte, most beszélt VCSvonalon - ez volt a katonai „forró drót" Grecskó marsallal. A marsall tájékoztatja a magyar minisztert, hogy még júliusban sor fog kerülni egy hadgyakorlatra hazánktól északra, ós kéri, hogy a Magyar Néphadsereg három hadosztállyal vegyen rajta részt. Bár „gyakorlatot" említett, mindenki tudja, miről van szó. Egyébként... „Brezsnyev elvtárs már beszélt erről Kádár elvtárssal, aki egyetértett". A gyakorlatot Jakubovszkij marsall fogja vezetni. Czinege válaszában kijelentette, hogy pont most érkezett vissza Kádár Jánostól, aki neki erről egy szót sem szólt. Majd jelenteni fogja a szovjet kérést, és választ ad. Ezt követően azonnal tájékoztatta Kádár Jánost és Fock Jenő miniszterelnököt. Állásfoglalásuk birtokában még aznap délután levélben válaszolt Grecskónak. „Úgy tűnik, hogy félreértésről van szó. Kádár elvtárs nem érti a rá való hivatkozást. Arról, hogy gyakorlat van szervezés alatt - az Ön által küldött üzenetből értesült -, ebből következik, hogy előzőleg nem adhatta egyetértését." Jellegzetes időhúzó válasz. Nem egyenes elutasítás, de nem iš beleegyezés. Viszont eleve feltételez egy kompromisszumos megoldást. A másik sajátosság, átolvasva a megszállással kapcsolatos okmányokat, sehol nem találtam egyetlen, közvetlenül a magyar katonai vezetésnek címzett és a témával foglalkozó felső szintű szovjet levelet sem. Minden telefonon és közvetítők - mint Tutarinov vagy később Provalov - közbeiktatásával zajlott. Még szerencse, hogy Czinege Lajos mindenről a zonnal feljegyzést készített vagy készíttetett. Önmagától adódik a kérdés, elutasíthatta volna-e egyenesen Kádár János vagy akár a magyar miniszterelnök a szovjet igényt? Ugy, mint ahogy Ceausescu tette, aki ezzel a lépésével megalapozta több mint másfél évtizedig virágzó nyugati hírnevét. Könnyű lenne egy rövid igennel válaszolni. A helyzet azonban sokkal bonyolultabb. Magyarország geostratégiai helyzete összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb volt, mint Romániáé. Hazánk „frontország"nak számított. Közvetlenül határos volt Ausztriával és Csehszlovákiával. A szovjet haderő fontos felvonulási területe volt Dél-Németország és Észak-Olaszország irányába. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy itt állomásozott „ideiglenesen", a szovjet „Déli Hadseregcsoport", amelyre jelentős szerepet osztottak Csehszlovákia megszállásában. Majdnem az 1941 . tavaszihoz hasonló helyzet alakult ki. És ahogy akkor sem tudta megakadályozni hazánk belesodródását az eseményekbe Teleki Pál, nem valószínű, hogy bármilyen magyar lépés, állásfoglalás eltérítette volna a szovjet vezérkart tervei végrehajtásától. Sokkal nagyobb dologról volt itt szó! Csehország stratégiai helyzetét a német síkságba beékelődve már a múlt században felismerte Clausewitz. Azóta sem változott semmi. És a szovjet vezérkar kitűnő katonai szakemberekből állt. Nem véletlenül hangsúlyozta ki Grecskó marsall az eseményeket követő október 10-i honvédelmi miniszteri értekezleten, hogy Csehszlovákia megszállásával „a Varsói Szerződés hadseregeinek hadászati helyzete jelentősen megjavul azáltal, hogy ebben az irányban erőfölényre tettünk szert." Többek között ezért kellett a csehszlovák kísérletnek elbuknia, A RÉSZVÉTEL FONTOS Moszkvának szüksége volt a magyar részvételre. Nem a „magyar erőre", hanem a puszta jelenlétre. Áz erőt ő adta. Nekünk a „statiszta'-szerep jutott. A magyar hadosztály által megszállt területen a legnagyobb város Nyitra volt, amelynek egyetlen országos fontosságú üzeme és egyetlen jelentősebb katonai egysége sem volt. Á Léván állomásozó egy szem harckocsiezred is még T-34esekkel volt felszerelve! Ennyit a magyar részvétel katonai fontosságáról. Annál nagyobb jelentősége volt viszont magának a részvétel tényének. A Varsói Szerződés egységének töretlenségét kellett a Nyugat felé demonstrálni. Ehhez pedig szükség volt az ötök egyötentű fellépésére. Elég volt egy jelképes magyar erő is. Nem véletlenül egyezett bele minden további vita nélkül Grecskó, látva Kádár és Czinege meglehetősen határozott törekvéseit részvételünk nagyságának csökkentésére - nem elutasítására! - az eredeti szovjet igények harmadolásába. Már július 22-én 14 óra 40 perckor közli Tutarinov tábornok Csémi altábornaggy, hogy „legalább egy hadosztállyal veszünk részt, vagy ha... nem tudunk, akkor kisebb csapategység is megfelel... Valamilýen formában, de mindenképpen vegyen részt a Magyar Néphadsereg! A jelenlétünk volt a fontos, nem a szereplésünk nagysága! Az NDK néphadseregét is mindössze alig egy tucat tiszt képviselte, mégis az egész világ agresszorrak minősítette őket. Természetesen minket is. KÁDÁR ÉS BISZKU HALLGATOTT Kádár János hozzájárulása után Csémi altábornagy július 23-án adott választ: „A gyakorlaton egy csökkentett létszámú hadosztállyal tudunk részt venni." A valóságban azután ez egy megerősített, 12 500 fős magasabb egység lett. De ez már egy másik történet. Ekkor dőlt el véglegesen, hogy hazánk is bekapcsolódik Csehszlovákia lerohanásába. Megismétlem: 1968. július 23án, ós nem két hét múlva a Krímben, mint sokan hiszik E júliusi naptól már nem lehetett az eseményeket leállítani. A többi halogató lépést legfeljebb a „futottunk még egy kört"-nek lehet minősíteni. Az esetleges további félreértéseket is elsöpri másnap, 24-én Provalov vezérezredes, amikor a magyar vezérkar főnökével közli, hogy a „gyakorlat" célja „segítséget nyújtani a csehszlovákiai népnek az ellenforradalom leverésében. A munkásoknak, parasztoknak, értelmiségnek ezt megmagyarázzuk... A hadsereg csapatait, ha lojálisak, nem bántjuk, de ha ellenállnak, szét keíl verni őket." Majd részletesen ismertette a megszállás terveit; Magyarország területéről első lépcsőben három szovjet hadosztály a Duna-hidakon átkelve Pozsonyt és Brünnt szállja meg. A magyar hadosztály pedig az Ipolyon keresztül Dél-Szlovákia nagyrészt magyarlakta területeit veszi birtokba. Ha a Duna-hidakat felrobbantják, akkor erőszakos folvamátkeléssel érik el céliaikat. Csórni altábornagy még aznap délután mindezt jelentette Kádár Jánosnak. És azt is, hogy mindene valószínűleg még július végén sor fog kerülni. Sem Kádárnak, sem a jelen lévő Biszkunak nem volt ellenvetése. Kádár jóváhagyta a magyar feladatokat. Ezzel pont került a részvétel kérdésére/Pedig Csérni altábornagy jelentésében pontosan fogalmazta meg a valóságos nágyságrendjét a részvételnek. „A gyakorlat... közvetlenül érinti az ország területének és lakosságának jelentős részét..." Másnap, július 25-én megkezdődött a magyar hadműveleti tervezés; 26-án este 22 órakor riadóztatták a kiválasztott zalaegerszegi hadosztályt, a kijelölt ezredeket, zászlóaljakat, tüzérosztályokat, és 27-én hajnali háromkor elrendelték hadilétszámra való feltöltését. A mozgósítás során a reggeli órákig Zala, Somogy, Veszprém és Nógrád megyékből közel három és fél ezer tartalékos vonult be. Senki sem kötötte össze bevonulását a csehszlovák eseményekkel. A hivatásosok sem, azt hitték, csupán egy újabb, néhány napig tartó szokásos gyakorlatról van szó. Csupán néhány parancsnok ismerte ekkor még és volt tisztában azzal, hogy valami visszafordíthatatlan kezdődött el aznap. PATAKY IVÁN (Magyar Nemzet) VLAD PRESOV - 01-es szerszámkészítő üzeme Budovateľská 65, 080 01 PREŠOV szabad kapacitást kínál konstrukciós és szerszámkészítő munkákra: - konstrukciós megoldások öntéssel, fúvat^ssal, vákuum-, illetve nyomás alatti öntéssel gyártott termoplasztikus, réz- és alumínium öntvényformák kialakítására, valamint az öntvények és a hozzájuk tartozó segéd készítmények alakjának optimalizálására - konstrukciós megoldások vágó, formázó, hajlító és helyzetbeállító szerszámok előállítására, lemezből és egyéb anyagból készült termékekhez - műanyag-, gumi-, alumínium- és horganyzott alumínium-formák gyártása ós javítása - vágó-, hajlító-, formázó- és fúrószerszámok, illetve egyéb segédkészítmények és mérőeszközök gyártása, valamint javítása Ezenkívül szabad kapacitást kínálunk a következő tevékenységekben marósmunkák gyalulás és köszörűsmunkák (nagyfelületű 800 x 2000 részek kiképzésére is) tengelyes fúrás hőkezelés szerszámok élesítése elektrosziklás mélyítés 80C x 560 mm-es méretben Részletes tájékoztatást nyújt: Kivader Marián mérnök, a 01-es üzem igazgatója tel.: 091/34176 fax: 237 73 ÚP-657 A HIDASKÜRTI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET minden csütörtökön eladásra kínál naposcsibéket (brojler) d&í abonként 8 koronáért. Érdeklődni lehet a 981 32 vagy a 981 27-es telefonszámokon. UP-685 EPIT0ANYAG-KERESKED0K, ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Garantált minőségű, osztrák típusú, cementből készült tetőcserepet gyárt és forgalmaz a TIM vállalkozó társulat Nyárasdon. Ár megegyezés szerint. Cím: TIM, Rózsa utca 3 930 11 Nyárasd (Topoľníky) Tel.: 0709/952 556 munkanapokon 8-tól 9 óráig. ÚP-622 hogy felvásárol nyers borjú- és 1.530 korona, (8 dkg-ig 1 korona 14 dkg fele közli, abőrt, házinyúlbőrt, vörösrókát. S III. 85 korona 2 korona darabja, kosságtól