Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám, kedd

1992. ÁPRILIS 14. KÖRKÉP 4 VISSZAADJÁK A KONFISKÁLT FÖLDEKET? A Cseh Nemzeti Tanács, ma kezdődő 34. ülésén kerül megvitatásra a, képviselők egy csoportjának az a törvényjavaslata, amely egyes további - eddig nem rendezett - vagyoni sérelmek kárpótlását rendezné. A tervezet az 1945. évi Benešféle dekrétumok által vagyonelkobzással sújtott emberek kárpótlásának kérdéseit veti fel. Az új törvénytervezetben elsősorban azzal számolnak, hogy visszaadják mindazon földeket, amelyek a németek, magyarok, valamint „a cseh nemzet árulói és ellenségei" vagyonának konfiskálásáról és felosztásáról szóló 12/1945. Tt. vagy 108/1945. Tt. számú köztársasági elnöki dekrétum alapján a csehszlovák államra szálltak át. Az ingatlanok visszaadásával a már említett feltételek mellett csak akkor számolnak, ha az ingatlanjaiktól megfosztott személyeknek a Tartományi Nemzeti Bizottság (Zemský národný •výbor) határozata nem igazolta bűnösségét, illetve az érintettek nem voltak a bíróság által „a cseh és a szlovák nemzet ellenségeiként" jogerősen elítélve, és a későbbiekben megszerezték a csehszlovák állampolgárságot a 33/1945. Tt. számú köztársasági elnöki dekrétum, avagy a 245/1948. Tt. számú, a 194/1949. Tt. számú, illetve a 34/1953. Tt. számú törvények alapján. A javaslatot összefoglalva, a tulajdonjogot azok kapnák vissza, akiket az elnöki dekrétumok megrövidítettek. A törvényjavaslat ugyanakkor számol azokkal is, akik a jogfosztottak után (vagy kárára?) szereztek tulajdonjogot, a németek vagy a magyarok földjein. Ilyen esetben kár. pótlás jár azoknak, akik a konfiskált vagyon átvételóért térítést fizettek - mert ugye a földkiutalásért eredetileg ugyan fizetni kellett volna, de az erre vonatkozó jogi rendelkezéseket 45 évig, azonnali és hosszú távú emlékezetkiesések folytán nem alkalmazták. A CSNT elé kerülő törvénytervezetről tegnap három lap közölt elemzést. Nem éppen meglepő módon! Ellenzi a Rudé právo a pozsonyi Pravda, miközben attól sem riadnak vissza, hogy „ellenérvként" merőben légből kapott adatokkal mosakodjanak. A Lidové noviny ezzel szemben ismét csak tárgyilagos, ideológiától és politikától elvonatkoztatott informálásra törekszik. Kamil Procházka a morvaországi szeparatisták pártjának parlamenti képviselője a Rudé právo hasábjain például azzal érvel a törvénytervezet ellen, hogy ha mellette szavazna, úgy megengedhetővé tenné azt a feltételezést, hogy helyenként nemcsak Masaryk tévedett, de Beneš is. Az érv valóban súlyos, de Beneš esetében nem is annyira tévedésről, mint a fennálló alkotrnányos rend tudatos felrúgásáról volt szó. Csehszlovákia Alkotmánya ugyanis - miként a világ valamennyi más demokratikus országának alkotmánya - nem teszi lehetővé, hogy faji, nemzetiségi, nemi, vallási alapon elkobozzák az emberek vagyonát, akár elnöki utasítással. Ilyen intézkedéseket a magyarokkal szemben a második világháború győztes hatalmai sem szentesítettek. Érthetetlen lenne Procházka úr kifogása, ha nem tudnánk, hogy a morvák szeparatista pártja most éppen Vladimír Mečiartól vár „megváltást, akiről pedig, úgy látszik, még morvaföldön is tudják, mennyire gyúlöli azokat, - a magyarokat, németeket, zsidókat stb. - akiktől 1948. február 25-e előtt koboztak el földeket, ezáltal gazdagítva a szlovák nemzet hithű fiait. (fekete) (V/RÍA) ÚJ szó NtaODN^OBROM Megtréfált bennünket a sors: a Csehszlovák Sajtóiroda képszolgálatától egy „könnyed " lótól rendeltünk az első európai Disneylandről, amely vasárnap reggel nyitotta meg a kapuit Párizs közelében. A felvételen a szombat óta tizenkétnapos tokiói látogatáson tartózkodó Gorbacsov házaspár látható. A jelentések szerint ők éppen akkor keresték fel a tokiói Dlsneylandet, amikor a párizsit megnyitották. Úgyhogy minden könnyedség nélkül következhet a tömény politika: a volt szovjet államfőt fogadta Mljazava Kiicsi japán miniszterelnök. Gorbacsov ezúttal Jelcin segítségére sietett, biztosította vendéglátóját arról, hogy Oroszország nem tér le a piacgazdaság megteremtését célzó útról. Tokiói kormányforrások szerint Japán egymilliárd dollárral hajlandó hozzájárulni a rubel stabilizálásához, s április végéig előterjeszti javaslatát az egységes nyugati segélypolitika kidolgozására. A megbeszéléseken Mickey egér nem volt jelen. (Telefoto: ČSTK-EPA) SZEMTŐL SZEMBE A VALÓSÁGGAL PAVEL HOFFMAN GÖMÖRBEN (Munkatársunktól) - Pavel Hoffman, a szövetségi kormány alelnöke a hétvégét Gömörben és Nógrádban töltötte. Előbb Rimaszombatban a PDÚ járási ügyvezető bizottságának szervezésében zajló nagygyűlésen vett részt. A vitában elsősorban az ország kettéválásának, illetve Szlovákia szuverenitása kierőszakolásának negatív következményeiről esett a legtöbb szó. A gazdasági szakember hangsúlyozta, hogy ennek beláthatatlan következményei lennének: mintegy 15 milliárd korona lenne Szlovákia költségvetési deficitje, veszélybe kerülne a korona belső konvertibilitása, a gazdasági relorm megvalósításának egyszeriben vége szakadna. Természetesen a helyi problémák is szóba kerültek: a nagyarányú munkanélküliség, az egészség- és iskolaügy áldatlan helyzete, a közúti és vasúthálózat fejletlensége, a járás infrastruktúrájának elmaradottsága. Gondot okoz az is, hogy a kormány két hónap után sem volt képes a járási hivatal vezetőjét kinevezni. Ellátogatott a rimaszombati központi kórházba is, és a mezőgazdasági szakmunkásképző 10 éve épülő objektumait is megszemlélte. Délután rövid időre Osgyán községben állt meg, és találkozott Simon Róberttel, a járás egyetlen, a PDÚ színeiben hivatalába került polgármesterével. Innen Losoncra folytatta útját a kormány alelnöke. A látogatás során a nógrádiak egyebek mellett a déli autópálya építésének szükségességét hangsúlyozták, de szó esett a helyi felemelkedést és általában a régió gazdasági vérkeringését is negatívan érintő vasútvonal-lezárások kérdéséről is. A Losonci járásban tett útját Utekáő községben és a megoldatlan termékértékesítési gondokkal küzdő poltári üveggyárban tett látogatásával zárta Pavel Hoffman. (polgári) A (VA=HA) Kft., az Új Szó és a Národná obroda szervezésében NYÁRON {CSAKNEM INGYENJIUNISZBA ígéretünkhöz híven újabb játékkal szeretnénk szórakoztatni és Fortuna kegyeibe ajánlani a kedves olvasóinkat. Ez: a verseny egyszerűbb lesz az eddig-aknel hiszen semmilyen fejtores!. különösebb gondol sem okoz. Olvasóink feladata csupán annyi hogy a Tina leák dobozáról kivágják a Varia Kft. cégjelzéset tizet összegyűjtenek, és beküldik az a -3 (VMRIA

) , 930 39 Zlaté Klasy Ahányszor tíz cégjelzest küld be, annyiszor nagyobb a nyerési esélye./ Ne feíedje: a tíz cégjelzéshez azt a versenyszelvényt is mellékelnie kei!, amelyet ugyanezen az oldalon közlünk. Hol kapható a Tina (ea? Minden nagyobb élelmiszerboltban és sok magánkereskedőnél, .. .. Beküldési határidő: április 25, Ä WEREMÉNYEK: f díj: Kétszemélyes üdülés Tuniszban (jú!. 7-14., utazás repülővel Pozsonyból) 2, díj: Kétszemélyes üdülés a spanyol tengerparton, Barcelonához, a nyári olimpia színhelyéhez közel 3,;:{áíj: Varia üvegház 4,: äf'-Tina tea-csomag 5 díj Egyéves előtizetés az Új Szóra vagy a Národná obrodára 6 a. Féléves előfizetés az Új Szóra vagy a Národná obrodára. Sorsolás: május 3-án, a DAC - Slovan bajnoki labdarugó-mérkőzésen. A nyertesek névsorát május 4-i számunkban közöljük. REFLEX MILYEN LESZ A POLITIKAI VÁLTÓGAZDASÁG? Fejlett polgári demokráciákban nem idéz elő különösebb politikai földcsuszamlást, ha a négy, nyolc, esetleg tizenkét esztendeig kormányzó politikai párt vagy pártkoalíció elveszíti a választásokat, és a végrehajtó hatalom legfelsőbb szintjén őrségváltásra kerül sor. A miniszterek, az államtitkárok és talán még a minisztériumi főosztályvezetők is kicserélődnek, a feladatok zömét teljesítő apparátus azonban a helyén marad, és gyümölcsözteti évtizedes tapasztalatait. Arról már nem is beszélve, hogy a vállalatok élén a politikai pártok győzelmének vagy vereségének következtében semmiféle változásokra nem kerül sor. Formálisan nálunk is polgári demokrácia van. Sajnos, még csak formálisan, és ezt nagyon is érezzük. Különösen most, hogy a választásokra készülünk. Nem akarok vészharangokat kongatni, de számos jelből arra lehet következtetni, hogy bizonyos politikai erők túlsúlyba jutása esetén nem a parlamentáris demokrácia klasszikus menetrendje szerint működik majd nálunk a politikai váltógazdaság. És ebben az is fontos szerepet játszik, hogy a 24 hónapos választási ciklusban a parlamenteknek nem sikerült végrehajtaniuk fő feladatukat; nem sikerült kidolgozni és elfogadni az új alkotmányokat. Felmerül a kérdés: Nem azért alakult-e így a helyzet Szlovákiában, mert a baloldalisággal kokettáló politikai erők így akarják helyrehozni az 1989 végén elszenvedett vereséget? Már sokan és sokszor írtak tanulmányokat, elemzéseket a bolsevik tipusú pártok szellemi és társadalomirányítási tehetetlenségéről, amelynek egyik látható jele az volt, hogy ezek a politikai erők még a legnagyobb válságok időszakában sem voltak tisztában a helyzet komolyságával, vagy pedig - a propaganda (tehát a látszat) szerepét túlértékelve - nem volt merszük bevallani, hogy „repedeznek az alapok". Két év alatt az egész épület összedőlt, és a világrendszerből, utolsó mohikánként már csak Fidel Castro rezsimje tartja magát, ahogy tartja. Csak nem arról van szó, hogy Szlovákiában most a baloldaliak és az álbaloldaliak nemzeti színű zászló alatt mégis elhatározták magukat egy rugalmas visszavonulást követő erő-újrarendezésre? Oly módon, hogy nem a proletárdiktatúrát emlegetik, nem is az internacionalizmusról agitálnak (de még mennyire nemi), sőt, egy szó sem hangzik el kampányaik során az össznépi vagyon hatékonyságának felülmúlhatatlanságáról. Formálisan ök is a privatizációról beszélnek, csak éppen a megfontolt vagyonnevesítésre helyezik a hangsúlyt, mondván: mi így akarjuk elkerülni a munkanélküliséget, az árliberalizációt és a nemzeti vagyon idegen kezekbe kerülését. Tisztában vannak azzal is, hogy milyen helyzetben van a gazdaság, de még inkább azzal, hogy mit szeret a nép hallani, és a népen itt a potenciális választókat értik. Tudják, hogy egy munkanélküli számára mennyei muzsika, ha valaki munkahelyet igér, tudják, hogy az előző rendszer úgy intézte a dolgokat, hogy az átlagdolgozónak ne legyen két hétnél hosszabb időre szóló tartaléka, és azzal is tisztában vannak, milyen rútul hangzik az idegengyűlöletre nevelt kisember számára ez a kifejezés: az ország idegenek javára való kiárusítása. Még meg sem kezdődött a választási kampány, de a nemzeti álbaloldalnak már ezektől az igéitől hangos Szlovákia. Arról már sokkal kevesebb szó esik, hogy az ígéreteket miként lehet beváltani, és hogy egyáltalán be lehet-e ezeket váltani. Hasonló a helyzet mint 1968 után volt. Akkor - a megszálló hadsereg védőszárnyai alatt ez volt a jelszó: Előbb föderációt és majd utána demokráciát. Most így hangzik a nemzeti ige Előbb önállóságot, és - majd meglátjuk. Mármint azt, hogy miként hozzuk helyre a gazdaságot. Azt már nem merik mondani, hogy odázzuk el a demokráciát is, mert azt már megkóstoltuk, és ízlik a nemzetnek. Mindezek után tegyük fel a kérdést: Milyen lesz a politikai váltógazdaság? Milyen váltásra számíthatunk, ha netán erős, a polgári ellenzék által befolyásolhatatlan túlsúlyba kerül Szlovákiában a baloldal? Nem, attól nem kell tartani, hogy tételesen kikiáltja a privatizálás felfüggesztését. Az államosítás negyven év alatt annyira csődöt mondott, gyakorlata annyira a semmibe vezetett, hogy ehhez még a bolsevista hagyományokhoz leginkább ragaszkodó utódpártnak sem lenne mersze. A nemzeti baloldal győzelme esetén majd egy felvilágosultan centralizált rezsim következik, amely képes lesz a „lyukak" eszközátcsoportosítással való betömésére, így a teljes gazdasági összeomlás elodázására. És erre gondolva az embernek akaratlanul is a Roháč című szatirikus hetilap egyik 1968 nyarán közölt kesernyés vicce jut az eszébe: „Minden szlovák legalább egyszer lehessen miniszter." Ez az állapot akár 4-5 évig is eltarthat. Közben többpártrendszer lesz, sőt, látszólag még a sajtó is írhat jelentéktelen dolgokról kritikát. Úgy, ahogy minden felvilágosult diktatúrában járja. Június 6-ikán, a választások napján, lényegében a demokrácia sorsa lesz a tét. Más szóval az, hogy milyen lesz Csehszlovákiában a politikai váltógazdaság. Lehet, reméljük tévednek azok, akik arra építenek, hogy ez a nép politikailag elmaradott, és minden elkövethető a nevében. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 8063/91 Andrásházi Imre, 1921. 9. 16., Alsólánc (Dombasz) 8064/91 Anti Michal, 1909. 9. 6., meghalt, Košťany u Teplice (Dombasz) 8371/91 Andruškó Vojtech, 1922. 12. 11., Marcelháza (Szerburg) 8437/91 Aláč Zoltán, 1928. 3. 28., meghalt, Panyidaróc 8550/91 Almáši Ján, 1913. 11. 3., meghalt, Érsekújvár (Újcserkasz) 85.51/91 Anda Ján, 1923. 4. 26., Negyed (Orel) 8552/91 Anda Károly, 1919. 10. 4., Farkasd (Charkov) 8951/91 Anda Žigmond, 1914.11.16., meghalt, Pozsony (Lengel Szánok) 9075/91 Albert János, 1921. 10. 15, Rozsnyó, (Szaratov) 9145/91 Ádi Zsigmond, 1920. 1. 15., meghalt, Királyhelmec (Brianszk) 9399/91 Ambrúzsa Géza, 1905. 6. 15., meghalt, Krasznahorka Hosszúrét 9698/91 Alakša Ján, 1923. 7. 24., Nénye, (Ivanovo) 10054/91 Almási János, 1922. 9. 22., Zselíz, (Charkov) 10055/91 Ambruš Vojtech, 1925. 10. 2., Abony (Gomel) (Folytatjuk)