Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám, szerda
1992. MÁRCIUS 11. ÚJ SZÓI SPORT PLUSZ 10 HATÁROK NÉLKÜL OLIVER KREUZER, a Bayern München labdarúgócsapatának védője — a Bundesligában szokatlan módon — megúszta az eltiltást. A hátvédet a Schalke elleni mérkőzésen állította ki a játékvezető, a dán Christiansen elgáncsolásáért. üli Höness a „védőbeszédében" előadta a fegyelmi tárgyaláson, hogy Kreuzert és a Bayernt a kiállítással már éppen elegendő hátrány érte. így — miután a sportbíró akceptálta a menedzser szavait — mindössze SOOOmárkás büntetést rótt ki Kreuzerre. A LOS ANGELES LAKERS vezetői és játékosai ünnepélyesen elbúcsúztatták Earvin „Magic" Johnsont. A HIV-vírussal fertőzött kosárlabdázó legendás, 32-es számú mezét muzeális tárgyként őrzik majd a Nagy Nyugati Fórumban. Magic a ceremónián könnyekkel küszködve búcsúzott mezétől, s újra megismételte, amit már korábban is hangsúlyozott: nem adja fel a reményt, szembeszáll a halálos kórral. Sőt, még az is előfordulhat, hogy részt vesz a barcelonai olimpián, amelyen már a proli kosarasok is pályára léphetnek. UKRAJNA labdarúgó-válogatottja készül első hivatalos mérkőzésére. Előreláthatólag május végén, Kanada ellen lépnek pályára. A szövetség vezetői jelenleg Ijeresik a megfelelő szakembert, aki elvállalná az együttes irányítását. Legtöbb eséllyel az Olympiakosz Pireusz jelenlegi edzője, Oleg Blohin pályázik. Mellette volt játékostársa, Anatolij Konykov jöhet még szóba. A szurkolók viszont legszívesebben Valerij Lobanovszkijt látnák a kispadon, ő azonban az Egyesült Arab Emírségekben edzősködik. AZZAL, hogy Martina Navrátilová Chicagóban megnyerte a 350 000 dollár összdíjazású női tenisztorna döntőjét, gyakorlatilag véget ért a kishíján 20 esztendeje tartó rivalizálás. Martina ezzel a győzelemmel az ősi ellenfél, a játéktól már visszavonult Chris Evert utolsó rekordját is túlszárnyalta. Ez volt Navrátilová 158. tornagyőzelme. „Hazudnék, ha azt mondanám, ez a mérkőzés semiben sem különbözött a többitől". MEGTISZTELŐ felkérést kapott Josef Hickersberger, az osztrák labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Három másik szakember, a német Jupp Heynckes, a svájci René Hüssy valamint a francia Gerard Houllier társaságában egy UEFA-bizottság tagja lesz, amely megfigyeli a BEK tavaszi mérkőzéseit. Vizsgálódásuk eredményét írásban is rögzítik majd. E szakmai tanulmánnyal is szeretné az Európai Labdarúgó Szövetség emelni a kontinens fetballjának nívóját. BORIS BECKER, a világ egyik legjobb teniszezője nem garasoskodik, ha a környezetvédelemről van szó. Alaposan belenyúlt pénztárcájába s egymillió márkát utalt át a Greanpeace ökológiai szervezet számlájára. Boris közvetlen barátai szerint pályafutása során több mint 10 millió márkát ajándékozott jótékonysági célokra. SERGIO GOYCOECHEA, az 1990-es olaszországi labdarúgó-világbajnokság ünnepelt sztárja tavaly nem zárt valami jó évet. Az argentin válogatott kapusa nyáron Franciaországba, a Brest együtteséhez szerződött, ám hamarosan útilaput kötöttek a talpa alá. Ezt követően néhány hónapig nem talált csapatot magának. A legújabb hírek szerint a paraguayi bajnok Cerro Porteno fél évre igazolta. Goycoecheának nem szegte kedvét a sikertelen szereplés, s úgy tűnik, a következő szezonban a spanyol FC Sevilla kapuját védi majd. EGY VERSENYZŐ meghalt, 30-an pedig súlyos sérülést szenvedtek — ez az 1991-es év alpesi sí Világ Kupa-sorozat nem éppen kedvező mérlege. Jóval nagyobb összegre szóló biztosítást szeretnének a sportolók. Azt állítják, hogy például a Német Sí Szövetség által fizetett évi 30 márka arra sem elég, hogy helikopterrel kórházba szállítsák a sérült síelőt. A világ legjobbjai követelik: olyan biztosítási csoportba kerüljenek, mint a robbanásveszélyben dolgozók... BÁR A TAMPA BAY jégkorongcsapata csak az 1992/93-as idénytől kap helyet a világ legnehezebbnek tartott bajnoksá'gában, az NHL-ben, azonban az50 millió dollár nevezési díjat már most tavasszal be kell fizetnie. Mivel a szponzorok érdek-. lődése nagy — főleg a japán cégek jelentkeztek —, úgy tűnik, könnyen összejön a szükséges összeg. (sz) A JATEKOSPIAC A MAFFIA KEZEBEN VAN BESZÉLGETÉS MEZEY GYÖRGY EDZŐVEL FOLYTATVA A BESZÉLGETÉST, DR. MEZEY GYÖRGY EZÚTTAL A JÁTÉKOS KERESKEDELEMRŐL MONDJA EL A VÉLEMÉNYÉT A MAGYAR HÍRLAP SZERKESZTŐJÉNEK. • A múlt héten azt állapítottuk meg, hogy a magyar futball gyertyája mindkét végén ég: sorvad, egyre szűkül a csapatok utánpótlása, ugyanakkor a legjobbakat rendre kiemeli valamilyen külföldi szerződés. Nem kéne mégis szabályozni az eladást? — Először is szögezzük le: a tényeket el kell fogadnunk. Ma adják, veszik a játékosokat, akik a nagyobb kereseti lehetőség és esetenként a szakmai érvényesülés érdekében szívesen és gyakran cserélnek klubot. Joguk van hozzá. A külföldi munkavállalás általános jog, erősebb, mint bármilyen futballszabályzat. Ezért értelmetlen dolog a külföldre szerződés szigorításán, korlátozásán gondolkodni. Az agyrablás, tudósaink Nyugatra áramlása sem befolyásolható, csak a szakmai és egzisztenciális feltételek lényeges javításával. • Hogyan lehet így csapatot építeni, játékstílust kialakítani, ha a legjobb játékosokat — éppen azokat, akik fazont tudnak adni a csapatnak — eladogatják? — A fluktuáció komoly szakmai kihívás minden edzőnek. De ne feledjük, a játékoseladás-, vevésnek nemcsak negatív, pozitív hatásai is vannak. A tehetősebb kluboknál például igen nagy előny, hogy egyegy nagy játékos megvásárlásával gyakorlatilag máról holnapra meg tudják újítani a csapatot az edző szakmai elképzelései szerint. Ez utóbbit fontos hangsúlyozni, mert olyan sikeres vérátömlesztés sehol a világon nem történt, amit ne szakmai alapokon indítottak volna el. Úgy leigazolni játékost hatalmas pénzért, hogy nincs mögötte komoly szakmai indok, egyszerűen elképzelhetetlen a magas szintű profivilágban. • A kiárusító csapatoknál mik a pozitívumok? — Ott inkább nehézségek vannak. Úgy kell csapatot alakítani, hogy 5-6 főnyi, fazont adó állandó mag adva legyen, ehhez cserélődjenek a többiek. Akkor válik borzasztóvá az edző sorsa, ha a feje fölött adják-veszik a labdarúgókat, minden szakmai megfontolás nélkül. Csak azért, mert nagy nyereség várható. Ha ebből az 5-6 fős magból emelnek ki máról holnapra embereket, akkor az edző valóban kezdhet mindent élőiről. • Ön mondta, a játékoseladás nálunk a csapatok egyetlen esélye a fönnmaradásra. — Persze a szükség nagy úr. De ilyenkor a csapat szintentartása szakmailag megoldhatatlan feladat. Ilyenkor persze nem szabad ugyanazt a követelményt állítani az együttes elé. • Milyen a mi játékoskereskedelmünk? Jól adjuk el a futballistákat, vagy ügyetlenül? — A kérdés azt feltételezi, hogy egyenrangú partnerek vagyunk a nemzetközi játékospiacon. Az igazság az, hogy nem mi vagyunk a főszereplők. Sodródunk az árral, igyekezhetünk érvényesíteni az érdekeinket, de nem mi határozzuk meg az üzleteket, nem mi kezdeményezünk. Az egész játékospiac a futball körüli maffia kezében van — kivéve a legnagyobbakat Maradonától van Bastenig, akik túlságosan is a világ szeme előtt vannak... • Egy maffia van, vagy több? — Természetesen több. Vannak vezérmaffiák és afféle almaffiák. Ők uralják az egész piacot, diktálják az árakat, mi ha ügyesek vagyunk, legfeljebb pár tízezer dollárral felsrófolhatjuk az árat, de lényegi beleszólásunk nincs. • Ez borzasztó! Nem lehet tenni semmit ellenük? — Érvényesíteni kellene a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség alapvető szabályát, törvényét: játékoscsere csak klub és klub között lehetséges, közbeiktatott menedzserek, ügynökök nélkül. Ezt azonban senki sem tartja be a világon. Ezzel magyarázhatók a hazai közvélemény számára érthetetlen szerződések. Sokszor nem a legjobbak kerülnek ki, vagy nem oda, ahová illenének. Az üzleti szempont a döntő, s ebbe belefér, hogy olykor a silányabbat juttatja előnyösebb helyzetbe. • Mondana példát? — Vincze István szerződtetése a Leccéhez szakmai nonszensz volt. Egy fejlődésben lévő, 20 éves játékost betenni egy védekező olasz kiscsapatba előretólt éknek, hogy egyedül birkózzon a világ legjobb védelmeivel — az nem érte meg senkinek. Persze a menedzsereken kívül. Vinczét visszavetette a fejlődésben, a Lecce csapatának nem használt. Ha Pista megfelelő időben, megfelelő helyre kerül, ma világszinten rúgná a labdát. • Kérem, mondjon egy-két jó példát is. — Sikeresnek moTidható Kovács Kálmán szerződtetése, aki rögtön berobbant az európai élvonalba, házi gólkirály lett az Auxerre-nél, hogy most mi történt vele, nem is értem egészen. Garaba minden vonatkozásban megállta a helyét. Bognár Gyuri esete felemás. Ő későn jutott ehhez a lehetőséghez, ha előbb kerül ki, a világ egyik legjobb szervezője lehetett volna. Pozitív példa Lőrincz Emil és Petry Zsolt is, jó ütemben, megfelelő időben változtattak. Petry vezéregyénisége csapatának, sokat fejlődött, innen majd lépnie kellene egy még magasabb szintre, akkor biztosan befutná a csúcsot. • Détárinak vannak még esélyei? — Őt nagyon súlyos sérülések hátráltatták, nem tudom, a térde hogyan jött rendbe, természetesen van esélye, hisz még csak 28 éves. És nagyon tehetséges. • Végül egy bizonyára naiv kérdés: van-e szerepe a játékos teljesítményében a klubszeretetnek? Képes-e valami pluszt adni a játékosnak ez a kérdés. — Erről ma sajnos valóban nincs értelme beszélni. A klubhűség, hogy úgy mondjam, amatőr fogalom, puha érv a kemény anyagi érvekkel szemben. Megfigyelhető azonban, hogy az idegenlégiósok néhány óv portyázás után, amikor már jól megszedték magukat, hazatérnek, s szinte mind otthon fejezi be pályafutását, vagy kezd edzősködni. Ez mindenképpen elgondolkodtató, s azt jelzi: a vándorlás a játékosból nem öli ki sem a hazaszeretetet sem az anyaegyesülethez való vonzódást. SZALE LASZLO PROFI KOSARLABDA NBA EGY NAGY DOBÁS Fókuszba került az utóbbi időben az amerikai profi kosárlabda. A műholdprogramok révén betekintést nyerhetünk a világ legerősebb kosarasbajnoksága, az NBA küzdelmeibe; tavaly a párizsi McDonald's tornán a Los Angeles Lakers (Magic Johnson csapata) zsonglőrjei ejtették ámulatba Nyugat-Európát. A közelgő nyári olimpia egyik fénypontja az amerikai hivatásos labdamunkások szereplése lesz, akik nagyon erős összeállításban igyekeznek majd bizonyítani. Leginkább talán mégis Earvin „Magic" Johnson AIDS-fertőzése hívta fel a figyelmet nálunk e rendkívül látványos, óriási nézősereget vonzó sportágra. Tavaly a Chicago Bulls, az NBA története során eló'ször szerezte meg a bajnoki címet; ennek tiszteletére az USA harmadik legnagyobb városának 300 ezer lakója rendezett népünnepélyt a metropolisz központi parkjában. A csapat diadalmenete csak halványan jelzi, mennyire népszerű e játék az Egyesült Államokban, messze lekörözve például a kanadai-amerikai profi jégkorongbajnokságot, az N H L-t. A kosárlabda története 1891-ben kezdődött, egy springfieldi tornatanár találta ki, aki olyan labdajátékot keresett, amit télen is lehet teremben játszani. Találmánya bevált: az ápolt elővárosi zöldövevezetben, a toronyházak tövében éppúgy találhatók kisebb-nagyobb koslárlabdapályák, mint a New York-i Harlem szegénynegyedében - ahol villanyvilágítás mellett éjfélig bűvölik a labdát. Igazi népszerűsége a második világháború után kezdődött a Nemzeti Kosárlabda Egyesület, az NBA létrehozásával, majd 1951-től az NBA keleti és nyugati felének szuperválogatottjai, az All Star csapatok gálamérkőzései beindulásával, és a tévéközvetítések hatásával. Egyébként a kosárlabda tipikusan televíziós sportág; a cseréknél, idó'kéréseknél, különböző megszakításoknál és szüneteknél máris be lehet iktatni a reklámot a szponzorok nagy örömére. Mivel hatalmas a nézettség, jól jár a hirdető', a tévétársaság, valamint a klubok és játékosok. Csak összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban a profi kosárlabda tízszer annyi dollárt kap a tévétársaságoktól a sugárzási jogdíjakból, mint a jégkorong. Óriási harc folyik a médiumok között az NBA play off-szakaszának közvetítéséért. Jelenleg az NBC társaság uralja a terepet. De milyen áron? Négy évre kapta meg a sugárzás jogát, potom 600 millió dollárért! És még így is megéri, hiszen a tavalyi döntőt az amerikai lakosság 20 százaléka látta, ami 50 millió nézó't jelent. A bajnokság sztárjait exkluzív szerződések kötik a világcégekhez. Michael „Air" Jordan, a Chicago Bulls legnagyobb csillaga a CocaColát, a Nike sportszergyárat és a McDonald's gyorséttermi láncot reklámozza. Legnagyobb riválisa, Earvin Johnson — amíg játszott — a Pepsi-Colát, a Kentucky Fried Chicken gyorsétkezdét és a Converse cipőket hirdette. A cégeknek nem kidobott pénz a nemzeti hősökként kezelt kosarasokba fektetni: a Nike cipők Air Jordan nevű fajtájából csak egyetlen év alatt 100 millió dollár(!) értékben adtak el. Még a legismertebb játékosok sportmezének árusítása is nagy üzlet; Jordan 23as, Johnson 32-es vagy Ewing, New York Knicks front emberének 33-as trikóját úgy veszik, mintha ingyen osztogatnák. Bár a játékosokat évi 2-4 milliós szerződések kötik klubjaikhoz, mégis ez csupán aprópénz számukra a reklámokból befolyó összegekhez képest. Talán nem meglepő', hogy az Egyesült Államokban az egyes sportágak, klubok, az egyéniségekre, kiugró teljesítményű hírességekre épülnek. A kosárlabdában ez különösen élesen megnyilvánul; az eddig említett kosarasok, továbbá Larry Bird a Boston Celticsbó'l, vagy Johns Williams Clevelandból, mind-mind meghatározó jelenségek, akik akár széles tömegekre is hatással vannak. Ennek ékes példája újra csak Michael „Air" Jordan esete. A sokgyerekes néger család szokványos életéből kitörő' fiú életútjával, higgadt, sztárallűröktó'l mentes viselkedésével sokak példaképéül szolgál. Tavaly, miután megnyerték a bajnokságot, a város lapja, a Chicago Tribune így írt róla: „A fajilag feldarabolt Chicagóban nagyon fontos, hogy a fehér középosztálybelieknek legyen egy feketebó'rű hó'sük. Olyasvalaki, akitó'l nem kell félniük, akivel azonosulni lehet. Ez feszültségekkel terhes városunkban nyugtatólag hat, s egyben a feketebórűek szintén joggal büszkék lehetnek társukra." Ezek után nem meglepő, mennyire megrázta az Egyesült Államokat egy másik csillag, Magic Johnson AIDS-betegsége, akit még az elnök is fogadott. Hallatlan népszerűségét most arra használja fel, hogy új lendületet adjon az apokalipszis ötödik lovasának tartott betegség leküzdésének. Sportpályafutását a legutóbbi Kelet-Nyugat All Star mérkőzésen csodálatos játékkal fejezte be, s talán akkor teljesedne be életútja, ha személyének propagandaereje és népszerűsége révén tényleg segítséget nyújtana a mind több sportolót is érintő kór leküzdésében. (só)