Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓI 1992. március 7. NÉHÁNY SORBAN A bonni külügyminisztérium Nyi­kolaj Fjodorov orosz igazságügyi minisztertől kapott tájékoztatásra hi­vatkozva tegnap közölte: az orosz kormány hivatalosan felszólította Chilét, hogy utasítsa ki moszkvai nagykövetségéről Erich Honecker volt NDK-beli vezetőt. A DPA hír­ügynökség szerint Fjodorov közölte a bonni szervekkel, hogy Oroszor­szág a chilei nagykövet magatartá­sával nem ért egyet. Amint Honek­kert kieresztik a nagykövetség épü­A szöuli biztonsági szervek azt ajánlot­ták a hét legnagyobb dél-koreai társaság­nak, függesszenek fel minden kapcsolatot a KNDK-val mindaddig, amíg bizonyos­ságot nem nyernek, hogy Észak-Korea nem gyárt atomfegyvert. Erről meg nem nevezett dél-koreai vállalkozók adtak teg­nap tájékoztatást. Mint ismeretes, a két Korea kormányfői a múlt év végén írták alá a megnemtámadási és megbékélési szerződést, amelynek ratifikációs okmá­nyait február 20-án cserélték ki. Ekkor tették közzé a nyilatkozatot a Koreai­félsziget atomfegyvermentessé válásáról, de ennek ellenére kiújult a felek között a feszültség a nukleáris berendezések létéből, azonnal kiadják Németor­szágnak. A DPA beszámolt arról is, chilei kormánykörökben felháborodással fogadták, hogy Németország csütör­tökön túl erős hangnemű felhívást intézett a chilei szervekhez Honek­ker kiadatása ügyében. Chile végle­ges döntésére csak a jövő héten lehet számítani, akkorra rendelték haza Moszkvából Santiagóba Clo­domiro Almeyda nagykövetet. ellenőrzése feletti nézeteltérések miatt. A megállapodás értelmében március 18­ig a két Koreának az atomfegyverek ellenőrzésére egy vegyes bizottságot kel­lene létrehoznia, amely előzetes helyszíni szemléket is tartana. A KNDK azonban hátráltatja ezt a folyamatot azzal az in­doklással, hogy az említett övezetről szó­ló megállapodást először a parlamentnek kell jóváhagynia, amely viszont csak ápri­lisban ül össze. Ezzel magyarázható, hogy a tegnapi, Panmindzsonban meg­tartott Korea-közi tárgyalások is ered­ménytelenül végződtek. Ha csak az nem számít eredménynek, hogy megegyeztek: kedden folytatják a párbeszédet. James Baker amerikai külügyminiszter aggodalmának és csalódottságának adott hangot amiatt, hogy csütörtökön Wa­shingtonban eredménytelenül ért véget az arab-izraeli tárgyalások 4. fordulója. Magánbeszélgetés során Baker bírálta a palesztinokat azért, mert pózolnak és el akarják nyerni a sajtó tetszését. Baker szerint a palesztinok a tárgyalásokon a palesztin állam elismertetésére össz­pontosítják figyelmüket, emellett sok más fontos kérdést figyelmen kívül hagynak, sőt, még véleményt sem mondanak róluk. A palesztinok viszont az Izrael által előterjesztett autonómiatervet bírálták, mondván, hogy az politikai szempontból irreális. Mint ismeretes, a 4. forduló végén a palesztinok azt ajánlották, hogy a meg­beszéléseket június 23-a, vagyis az izrae­li parlamenti választások után folytassák. Figyelmeztető sztrájkra szólított fel csütörtökön a kuzbaszi szénmedence sztrájkbizottságának koordinációs taná­csa. A tanács azután döntött, hogy nem érkezett meg Kuzbaszba a várt kormány­küldöttség, amelynek választ kellett volna adnia a bányászok és a többi ágazatok dolgozóinak bérköveteléseire. Amennyi­ben március 10-ig nem érkeznek meg a kormányképviselők, akkor a Kuzbasz­ban általános sztrájk kezdődik. Az orosz rádió szerint csütörtökön Moszkvában kezdett tárgyalásokat az orosz kormány három alelnöke a kuzba­szi képviselőkkel. A delegációban azon­ban nem képviseltették magukat a koordi­nációs tanács tagjai. Gennagyij Burbu­lisz, Jegor Gajdarés Mihail Poltoranyin a kuzbaszi képviselőkkel mindenekelőtt az élelmiszer-ellátásról folytattak megbe­széléseket. Megállapodtak abban, nincs szükség arra, hogy kormányküldöttség utazzon Kuzbaszba, mert ,,a helyzet már A Washington Post tegnapi számában ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a palesztinoknak ezzel egy céljuk van: Samir kormányfőnek kívánnak ártani, ne­hogy újraválasszák öt. Ugyanez a lap szerkesztőségi kommentárja úgy fogal­mazott, általában meg kell érteni a pa­lesztinok azon aggályait, hogy az autonó­mia lefékezné az önálló palesztin állam létrehozására tett erőfeszítéseket. Más­részt viszont, amikor a palesztinok elfo­gadták a meghívást a washingtoni konfe­renciára, egyetértettek azzal, hogy csu­pán az autonómiáról folynak majd a tár­gyalások, nem pedig a függetlenségről. Az USA, amelynek külön gondjai vannak Izraellel a megszállt területek betelepíté­se miatt, tovább már nem hallgathatott, s a palesztinok meg az arabok értésére adta, hogy helytelen álláspontra helyez­kedtek. rendeződik". A moszkvai rádió azt is közölte, hogy Gajdar első miniszterelnök­helyettes, pénzügyminiszter keresi a le­hetőségeket, miként biztosíthatnának készpénzt Kuzbasz számára. Mintegy 3,5 milliárd rubelre lenne szükség. A kormány állítólag most foglalkozik az elnöki rende­let tervezetével, s eszerint Kuzbaszt sza­bad kereskedelmi zónának nyilvánítanák. Az ukrán parlament csütörtökön eluta­sította Leonyid Kravcsuk elnök javasla­tát, hogy rendkívüli gazdasági állapotot hirdessenek erre az évre. Tekintet nélkül a döntésre, az elnöknek egy héten belül a parlament elé kell terjesztenie elképze­léseit a rendkívüli állapotról és azokról a jogkörökről, amelyeket követel. Krav­csuk a kedvezőtlen gazdasági helyzettel indokolta követelését. Figyelmeztetett rá, hogy húsz százalékkal csökkent az ipari termelés, rosszabbodott a helyzet a me­zőgazdaságban és az állami költségvetés hiánya túllépte az 50 milliárd rubelt. P hnompenhben tegnap kezdőd­tek meg az Egyesült Államok, Kambodzsa és Vietnam közötti első közös tárgyalások az indokínai há­borúban eltűnt amerikai katonák utáni nyomozás koordinálásáról. Ken Pat­terson hadnagy, az amerikai fél ka­tonai szóvivője a tanácskozásról el­mondta: mindenekelőtt a Kambo­dzsa keleti határain folytatandó nyo­mozás „specifikus módszereire'' összpontosítják a figyelmet. Az em­lített területen a háború során mint­egy 60-90 amerikai katona és pol­gári személy tünt el. Ezeket a terüle­teket akkoriban a dél-vietnami parti­zánok vagy az észak-vietnami regu­láris hadsereg katonái ellenőrizték. S védország szeretne az Európai Közösségek tagja lenni, de ez nem lehet ok arra, hogy lemondjon semlegességéről - mondotta An­ders Björck svéd védelmi miniszter ausztriai látogatása során. „Előbb belépünk az EK-ba, és aztán meg­látjuk" - nyilatkozta a miniszter az AP hírügynökségnek, sót hozzáfűz­te: Svédországban nem vitatkoznak sokat a semlegességről. Svédor­szág tavaly nyáron kérte felvételét a tizenkettek szervezetébe, ám el­lentétben Ausztriával nem közölte, hogy ragaszkodik semlegessé­géhez. B audouin belga király tegnap Jean-Luc Dehaene-t, a fla­mand Keresztény Néppárt képvise­lőjét bízta meg az új kormány össze­állításával. Dehaene, aki a múlt hé­ten előzetes tárgyalásokat folytatott a kormányválság megoldásáról, két szocialista párt és két keresztényde­mokrata beállítottságú formáció képviselőivel szeretné megalakítani a kabinetet ^_iang Co-min, a Kínai KP KB főtitkára április 6.-a és 10.-e között Japánban tesz látogatást - közölték tegnap Pekingben. A toki­ói látogatás során kellene végleg dönteni arról, hogy a japán császár elfogadja-e a meghívásokat és a két ország közötti diplomáciai kapcsola­tok felvételének 20. évfordulóján elutazik-e Kínába. A pekingi vezetés üdvözölné ezt a látogatást, amely legfelsőbb szinten erősítené meg a kétoldalú kapcsolatokat. L ibanon életét tegnap megbéní­totta az általános sztrájk, ame­lyet a szakszervezetek hirdettek meg, tiltakozásul az áremelések el­len. Az üzletek, iskolák, bankok és hivatalok zárva maradtak. A repülő­téri dolgozók is két órára beszüntet­ték a munkát. Nem jelennek meg a mai napilapok sem. Csupán a kór­házak és a gyógyszertárak tartottak nyitva. A kormány tegnapi rendkívüli ülésén „rendkívül rossznak" nevez­te a jelenlegi helyzetet és elrendelte egy válságkezelő bizottság létreho­zását. E ' szak-Irakban az „idegen repü­lőgépek" csütörtöki támadása során kurd polgári személyek vesz­tették életüket - állapította meg teg­nap Genfben az ENSZ menekültügyi főbizottsága (UNHCR). A szervezet nyilatkozatából nem derül ki, honnan érkeztek a repülőgépek, ám a török hatóságok vasárnap tájékoztattak a kurd szeparatisták észak-iraki tá­maszpontjai elleni légitámadásról. „Az UNHCR aggódik amiatt, hogy az észak-iraki falvakban ártatlan polgári személyek életére törnek, is­mét bombázzák őket" - hangzik a dokumentumban. H ans Blix, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség vezérigaz­gatója megerősítette: sem Irak, sem Irán nem rendelkezik atomfegyve­rekkel, bár a bagdadi kormány meg­szerzésükre törekszik. Blix az Egye­sült Arab Emírségekben megjelenő Al-Halidzs című lapnak adott interjú­jában kijelentette: az ügynökség szakértői „ellenőrizték az iraki atom­reaktorokat és nem találtak olyan nyomokat, amelyek bizonyítanák, hogy Irak képes lenne az atomfegy­ver gyártására". Ö t rendőr és két nő megsebesült a délkelet-írországi Lurganban történt csütörtöki bombarobbanás során - közölte az AFP hírügynök­ség rendőri forrásokra hivatkozva Ugyanabban az időben Belfastban is robbanás történt, ezúttal szeren­csére senki sem sebesült meg. M egint harcolnak a Dnyeszter mentén, s bár már megállapodás született a tüzszünet­röl, újabb és újabb incidensek tanúskodnak arról, hogy a megbékélés még messze van. Moldová­ban úgy három éve kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal folyik az ellenségeskedés, s a nagygyűlé­sekből fokozatosan kis csaták lettek. A szovjet moldovaiak egyszercsak rádöbbentek, hogy ők moldovánok, sót románok, a többiek meg oro­szok, ukránok, gagauzok - vagyis mások. Ez törvényszerű folyamat volt, hiszen Gorbacsov Uniójában enyhült az oroszosítás, ami azt ered­ményezte, hogy megerősödött az egyes népek nemzeti öntudata. Ami jó. Voltak azonban, akik egyszercsak kizárólag nemzeti kategóriákban kezdtek gondolkodni. Ami rossz. Moldovának is kijutott ebből a rosszból. Egy olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely a nem románokat teljesen lehetetlen helyzetbe hozta. Csak a vad nacionalisták örültek, meg Bukarest, ahol akkor még Ceausescu volt a teljhatalmú úr. Fel is ajánlotta támogatását „elnyomott testvérei­nek". Amit minden jóérzésű ember nyomban visszautasított volna - kivéve a kisinyovi hőzön­göket. Fura egy helyzet alakult ki, s nem is változott meg a Conducator bukása után sem, mivel Nagy-Románia vad álmát az ú| rezsim is magáévá tette, sót, egyértelműen kinyilatkoztatta területi követeléseit, főleg az Unió széthullása után. Nemcsak Moldova területének legnagyobb részére tart igényt, de visszaköveteli a most Ukrajnához tartozó Bukovinát és Besszarábia déli részét is. Bár azzal tisztában van, hogy ez a vágya aligha fog teljesülni. Nem is szólva arról, hogy ezeken a területeken már alig él román, szinte valamennyien asszimilálódtak. Azért maradt el eddig a nagy testvéri összebo­rulás románok és románok között, mert Moldová­nak most éppen egy olyan elnöke van, aki viszonylag józan politikát folytat, a köztársaság önállóságának híve. Már csak azért is, mert MOLDOVAIAK PEDIG NINCSENEK? tisztában van vele, az egyesüléssel Moldova semmit sem nyerne. Itt a német változat elkép­zelhetetlen, Románia sokkal rosszabb helyzet­ben van, mint Moldova, amely ugyan szintén nem dicsekedhet, de enni van mit, s fázni sem kell. Romániának a forradalom óta sincs valami jó híre a világban, míg a volt szovjet köztársaságoknak viszonylag simán sikerül beilleszkedniük a nem­zetközi életbe. Mircea Snegur józanságát azonban nem min­denki osztja, vannak kemény bírálói odahaza és Romániában is. lasiban január végén tartotta ülését a tavaly decemberben létrehozott, a Ro­mán Nép Egyesülésének Nemzeti Tanácsa nevet viselő szervezet, amelynek munkájában mindkét országból neves személyiségek, sőt parlamenti képviselők vesznek részt. Elnökévé Mircea Druc volt moldován kormányfőt, a Moldovai Népfront vezetőjét választották, célként pedig a két ország egyesítését tűzték ki. Snegur bírálta, hogy parla­menti képviselők is elmentek lasiba, amiért meg is kapta a magáét - a román nacionalista sajtótól. Közben már Ion Iliescu román elnöknek is kijutott a hasonló bírálatokból, főleg azután, hogv Sne­gurral találkozott a moldáviai Ingeniben. Ők ket­ten úgy látták ugyanis, hogy nincs feltétlenül szükség a gyors egyesülésre, semmi hátránya sem származik a két országnak a független létből. Sajnos, ezzel nem sikerült megnyugtatniuk az orosz nyelvű moldáviaiakat, akik - saját állításuk szerint önvédelemből - még tavaly egyoldalúan elszakadtak Moldovától és kikiáltották senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaságukat. Ez Oroszországot és Ukrajnát nem zavarta külö­nösebben, de nem is támogatták egyértelműen a szeparatistákat. Kisinyov számára viszont ko­moly problémát jelent ez a kiválás, hiszen ezen az egykor Oroszországhoz tartozó területen van a köztársaság iparának 60 százaléka. A lakosság viszont nagyon vegyes, s az eddigi tapasztalatok után az államközösség hive. Ráadásul a viszály­nak ebben a szakaszában támogatják őket a ga­gauzok is, akik szintén kinyilvánították egykori autonóm területük függetlenségét. Ok valójában török eredetű népcsoport, de az orosz pravoszláv egyházhoz tartoznak. V égeredményben kialakult a két tábor: az egyik oldalon a románok állnak, a mási­kon a többiek. Moldovánok pedig, úgy tűnik, valóban nincsenek. GÖRFÖL ZSUZSA NŐNAPRA T" Vl)lnap március 8-a, újra itt az ominózus nőnap... f—j Rögvest leszögezem, hogy nem kedvelem ezt a napot, JL mert mesterkéltnek, kierőszakoltnak, formálisnak tartom. Formálisnak, mert ahogy az ,,általános szerelmi vallomás sem ér semmit; az érzelmek dolgában a hölgyek is - joggal - inkább a személyeskedést szeretik. Akár a férfiak. Ezért jó, hogy az emberiség csupán nőkre és férfiakra oszlik. Pártatlan, tárgyilagos kívülállók nincsenek. Tudom, tudom, vannak férfiak, akik nem a nőket szeretik; és vannak nők, akik nem a férfiakat szeretik - no de a nők napjának küszöbén nem erre gondolok. Gondolok viszont arra, hogy nem hiszek a március 8-a kapcsán gerjedt össztársadalmi nekibuz­dulás őszinteségében, a papucs­hősök ennek apropóján össze­rittyentett egyenjogúsitási szóla­maiban, a szociológiai epekedé­sekben és politikai bókokban. Őszintén szólva, én abbahagynám a nőnapozást, hiszen a társada­lom lappangó bűntudatának levezetésére amúgy sem alkalmas már. A nők helyzete, fizetése, dupla műszakja amúgy sem az én csokromtól változik meg, nem ez segít megoldani a napi gondok tömkelegét. Nem ez, mert az esztendő többi napján egyelőre vajmi keveset törődünk mindazzal, ami a hölgyeknek - joggal - fáj! A boldogtalan nők pedig - nők napján sem boldogabbak. Tudom, tudom, millió érv szól ellenem. Sokak szemében a nők napja: figyelemfelhívás, szép tiszteletkör, jelkép, jó alkalom, gesztus, mérleg, főhajtás, köszönet, jutalom, vigaszdíj meg egyebek... Ellenben szabadjon hozzáfűznöm, hogy aki minderre érdemes, aki minderre rászorul, az - joggal - nem egyszer egy esztendőben kívánja ezt megkapni. Bizonyos vagyok benne, hogy maguk a nők, az idősebb hölgyek és a fiatalabb lányok, asszonyok is a szívük mélyén így érzik ezt. Joggal.Ám ha mégis tévednék - ezer bocsánat. M kkor visszavonok mindent, hajlandó vagyok az elmúlt évtize­Z1 dek nőnapi köszöntőinek sűrítményét is elkészíteni. Rajtam i 1 ne múljék. Ha ez bárkinek segít, ám legyen. Én a nőnapon is tisztelem a nőket. MIKLÓSI PÉTER HONECKER-ÜGY ÚJ, DE NEM VÁRATLAN FORDULAT ARAB-IZRAEL]JARGYALASOK WASHINGTONNAK ELEGE VAN AZ ÜGYESKEDÉSEKBŐL A KUZBASZ SZTRÁJKRA KÉSZÜL ROSSZ A GAZDASÁGI HELYZET UKRAJNÁBAN IS KOREA-KÖZI VISZONY DÉLI GAZDASÁGI NYOMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents