Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám, csütörtök

GAZDASÁG ,ÚJ SZÓM 1992. március 5. • TRAKTOR-GYÁRTÓK KÁTYÚBÓL A ROZSNYÓI AGROSTROJ ÜZEM? ó, új traktorral is unka közben — s közben hirtelen negtörik haladási pöfögni kezd, orja dögledezik. i több tényezőn Függ a traktoros jjármű súlyától, a jétó'l, a sárréteg hogy csak néhá) éve (vagy hoszi erőlködő traktor9-ben létesített, s vi Agrostroj vállaozott?) Sajó parti ik it döcögne, ősleges teher, nagei, illetve azért, kezet-, a gyártási ltjából annak idegesebb útra terell is, az is kőzrejáten alkalmazkodik ételekhez, a piachoz, a szocialista zeomlésa nagyon 3 elképzelhető az dasági-társadalmi kisebb méretűre <i tudja? :ségtelen, ha toKar, akkor az eddiitetben változtatni jyekszik is változi ezt minden alkaladettségére. Mert munkaadója felutóbbi időben biegcsappant ott a iy. Két éve még ;oztatott a gyár, je>őt, néhány hete , így is sokan vanilbocsátés, vagy a e következik. Véics egy harmadik jntött — a múlt év üzemi szabadIgyanúgy, mint azt ég volt az említett s, tulajdonképpen os sikerrel járó ter;ással kerülhette a léts>-ámcsökkentudott, hogy egy szakemberek a termelésben. Az itt készült kistraktorok és munkagépek üzemképességére nem volt panasz. Más dolog az, hogy a volt szocialista piac felborult, s annak következtében az MT8-070 típusú kistraktorokból 270 darab raktáron maradt — kommentálta a kialakult helyzetet Voda Vilmos igazgató a minap. Bántja a fiatal szakembert üzemük gondja, szavaiból mégis azt vettem ki, nem csügged, s a folytatást illetően derűlátó. Erősen bízik abban, hogy egyedül is talpra állnak. A rozsnyói gyár ugyanis talán már csak ideig-óráig fióküzeme a prostéjovi vállalatnak. — Az anyavállalatra nincs panaszunk, hiszen cseh kollégáinkkal mindig jól kijöttünk. Ők a különválási javaslatunkra is megértően reagáltak, s tisztességesen együttműködve velük, közösen dolgoztuk ki önállósulási tervünket is — mondta a fiatal igazgató. Elképzelhető tehát, hogy a rozsnyói traktorgyár különválik a nagy vállalattól, s önálló cégként próbál szerencsét, igyekszik majd kijutni a kátyúból. Megfogyatkozott létszámú kollektívája tisztában van azzal, hogy nem lesz könnyű dolga. Tudja, olcsóbban képtelen előállítani terméket, s egyre jobban megismeri a nyugati piac igényes minőségnormáit. Világos előtte, hogy az eredményességnek egyetlen nyitja van: olyan gépeket kell gyártania — és kínálnia kelettől nyugatig, északtól délig —, amelyek árban, teljesítménybeli és kivitelezésben felveszik a versenyt a konkurens cégek termékeível. Úgy tűnik, a piackutatásban, valamint a termelés korszerűsítésében ós a termékszerkezet-váltásban biztató lépéseket tesznek a gömöri traktorgyártók. Felvették a kapcsolatot az amerikai cégeket ebben a térségben képviselő IESC szervezettel, továbbá az osztrák Berger céggel; együttműködni próbálnak olasz-, angol- és görög rokoncégekkel; tárgyalnak japán szakemberekkel; Prostéjowal több közös gyártási programot írtak alá; s a közép-keleteurópai piacon túl is kínálják, árusítják termékeiket. Árban a rozsnyói traktorok nem olcsóbbak, azoknál igélkedő cégnek zdasági átalakulás lünkben zökkenőegy sikeresebb út5 korona értékű távét úgy-ahogy teliüllyed oda, ahová jy az általános árrtében is lényeget teri

r íkei iránt a ident egybevetve ona forgalmat bone azt hinni, hogy gozott szorgalmanem vagyunk jó viszont univerzálisabbak, több művelet elvégzésére alkalmasak. Mostanában ezzel nyerik el az üzletkötők, illetve a vásárlók tetszését. Talpra állásukhoz biztos támasznak ígérkezik a most formálódó, további munkagépek és játék-motorkerékpárok sorozatgyártására szakosodé kiegészítő termelési program, s nem utolsósorban a privatizálás. Úgy hírlik, ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az üzem vagyonának 85 százalékát megkapják a leendő részvényesek, s ugyanakkor Berzéte, valamint Rozsnyó is résztulajdonosává váljon. GAZDAG JÓZSEF Alighogy lecsillapult a vagyonjegykönyv-regisztráltatási láz, tulajdonosaiknak máris egy újabb kérdésben kell dönteniük. Induljanak-e saját maguk a részvényekért folytatott küzdelemben, vagy bízzák szakemberre a döntést. A kockázat fgy is, úgy is a vagyonjegykönyv tulajdonosáé, hiszen a közel fél ezer alap közüli választás legalább olyan felelősségteljes döntést (vagy talán szerencsés kezet?) kíván tőle, mintha közvetlenül maga indulna az egyegy vállalat részvényeinek megszerzéséért indított versenyben. Vannak — és nem is kevesen —, akiket elsősorban az motivál valamelyik alap melletti döntésében, hogy az milyen kézzelfogható eredményt (tehát mennyi pénzt) kínál számára. Érthető' — bár fenntartások nélkül nem helyeselhető—, hogy a vagyonjegykönyv-tulajdonosok jó része a belátható Időn belül esedékes, biztos haszon reményében egyszer s mindenkorra lemond olcsón szerzett részvényéiről. Érthető, mert a lakosságnak nagyobb hányada él havi jövedelemből „fizetéstől fizetésig", mint nem. Sokan meg azért bízzák pontjaikat valamelyik „biztos" alapra, mert bíznak annak szakembergárdájában. Prágában viszont működik egy amerikai cég, amely kétségbe vonja bármely alap felkészültségét arra, hogy maradéktalanul teljesíthesse megbízóinak tett ígéretét... VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ HARMADIK LEHETŐSÉG? (AJÁNLAT MINDAZOKNAK, AKIK NEM BÍZNAK SEM AZ ALAPOKBAN, SEM ÖNMAGUKBAN) Sean Paul Bradley, az American Exchange cég prágai képviseletének elnöke — úgy tűnik —, nyílt harcot indított az alapok ellen, mondván, tulajdonképpen csak a befektetési lehetőséget nyújtó részvénytársaságok jegyzékét gyarapítják, és semmit nem tudunk arról,miből is élnek, mire alapozzák olykor nagyvonalúnak tűnő ígéreteiket. Bradley úr egy harmadik lehetőséget kínál a kupontulajdonosoknak: a cégére bízott vagyonjegykönyvek tulajdonosainak pontjait közvetlenül fekteti be egy-egy részvénytársasággá alakult termelővállalatba. Éspedig olyanba, amelynek sikeres működésében cége — tanácsadóként — közvetlenül érdekelt. Noha Bradley úr nézeteivel vitába lehet szállni, néhány észrevételén érdemes elgondolkodni. • A tevékenységüket propagáló szórólap szövegét tanulmányozva az egyszerű kívülálló arra a következtetésre jut, hogy ön tulajdonképpen ugyanazt ígéri, amit az alapok, csak éppen szidja őket. Mi tehát az alapok és az önök általi szolgáltatások közötti leglényegesebb különbség? — Az, hogy mi közvetlenül egy kiválasztott vállalatnál, „közvetítőként" képviseljük az ott teljes jogú részvényessé váló ügyfeleinket, éspedig díjmentesen, míg az alapoknak a vagyonjegytulajdonosok pontjain szerzett részvények után kifizetendő osztalékból fedezniük kell saját kiadásaikat is. Tehát mindenképpen megrövidítik az alapok részvényeseit. Azonkívül, ha egy vallalat megy tönkre, annak van ingatlanja, vagy vagyona, amely a csődeljárás során felosztható a részvényesek között. De az alapoknak szinte semmijük sincs a „pontokon" kívül. • Mégis. Nyilvánvalóan önök sem dolgoznak a vagyonjegytulajdonos érdekében csupán annak két szép szeméért. Valakinek meg kell lizetnie szolgáltatásukat? — Minket az a vállalat tizet, amelyben tanácsadó cégként vagyunk érdekeltek, s amelyDen képviseljük az általunk oda bejuttatott részvényeseket. Tehát a mi érdekünk is a vállalat prosperálása, akárcsak bármely részvényesé. Szolgáltatásunk loleg abból áll majd „részvényeseink" irányában, hogy mindig tájékoztatjuk őket részvényeik piaci értékéről. Akkor is képviseljük a részvényes érdekeit, ha részvényeinek eladása mellett dönt. Mi nem tervezzük a részvények felvásárlását — amint azt az alapok zöme teszi—, de a részvényeseket szeretnénk bizonyos fokú ellenőrzés alatt tartani. Azért, hogy ne különböző kocsmákban kótyavetyéljék el részvényeiket. Azt szeretnénk elérni — és erre van, lesz lehetőségünk —, hogy maguk a részvényeket kibocsátó cégek vášárálják vissza ezeket az értékpapírokat. így a részvények tőkésítésének lehetősége már az első hullám lezárása után adott lenne. • Bradley úr. Tanácsadó cégként miben tudják segíteni .vállalataikat", hogy azok valóban sikeresek legyenek? — Az American Exchange cég elsősorban kereskedelmi ismereteivel és tapasztalataival — divatosabban szólva know-how-val — segíti az adott vállalatokat, pontosabban részvénytársaságokat versenyképessé válásuk folyamatában. • Ki vagy mi hívta életre ezt a minden bizonnyal eredetinek számító .privatizációs" módot? — kz ötlet azokból a problémákból született, amelyekkel az egyes vállalatigazgatók keresték fel tanácsadó cégünket. A velük folytatott beszélgetésekből kitűnt, hogy nagyon felnek az alapoktól, akárcsak az alkalmazottak. Hiszen az általunk „képviselt" legkisebb vállalatok alkalmazottnak száma 1500 fő körül van, és senkinek sem mindegy, mi lesz az adott vállalat további sorsa. Tudjuk, hogy az egyéni részvényes szavazata soha nem lehet elég erős, ezért egy-egy vállalat megmentése érdekében szükség van a sok egyéni részvényes szavazatainak „koncentrációjára", mert csakis így képesek befolyásolni a történéseket. Fontolgatjuk azt is, hogy a csehszlovák állampolgárok részére — pontosabban azok részére, akik alapok részvényeseivé válnak — ingyenes szolgáltatásként felkínáljuk: amennyiben meghatalmaznak bennünket, képviseljük jogaikat az alapokban. Persze, bizonyos térítés ellenében azokkal az alapokkal kapcsolatban vállalkozhatnánk ilyen szolgáltatásokra, amelyek megengednék, hogy elemezzük azokat a vállalatokat, amelybe a kupontulajdonosok pontjait fektették be. • Tehát lényegében eljutottunk az információszerzéshez. Hiszen nyilvánvaló, hogyazazalap, részvényes folytathat sikeresebb befektetési politikát, amelynek több lesz a megbízható információja... — A mi óriási előnyünk pedig éppen az az alapokkal szemben, hogy tulajdon képpen olyan információink vannak az adott vállalatról, amilyenek még egy minisztérium birtokában sem lehetnek. Tanácsadó, elemző cégként teljesen átlátjuk az érintett vállalatok helyzetét, és bekapcsolódunk beruházási tervezeteik kidolgozásába is. • A jelenlegi vállalatvezetéssel tehát jók a kapcsolataik. Mi a garancia arra, hogy ez az állapot a privatizálást követően is változatlan marad? —Nézze. Amikor megkezdtük tanácsadó munkánkat, a nálunk jelentkezett igazgatóknak igyekeztünk megmagyarázni, hogy a legfontosabb lépés annak az elemzése, hogyan is áll a vállalat, milyen a perspektívája. Az igazgatók szkeptikus magatartása abból következik, hogy félnek attól, dolgozóik bizonyos hányadat el kell bocsátaniuk. Tudják, hogy túlfoglalkoztatottság van náluk is, akárcsak az egész országban. Arra próbálunk megoldást találni, hogy az adott alkalmazotti szint megtartásával váljék valamiképpen a vállalat versenyképessé idehaza és külföldön egyaránt. Ehhez marketingre van szükség, és ennek kiépítésében segítünk. Persze, igyekszünk „csehszlovákiai módon" megmagyarázni a teendőket, hiszen az amerikai gondolkodásmód teljesen más, és nem várható el senkitől, hogy negyven évnyi szocialista „gyakorlat" után azonnal piacszerűen legyen képes gondolkodni, cselekedni. • Az American Exchange-nak egyébként mi a fő profilja? — Tizenöt esztendővel ezelőtt azzal kezdtük munkánkat, hogy „problematikus" vállalatokat, oégeket vásároltunk meg, és azt igyekeztünk megállapítani, hogy miért is sodródtak a csőd szélére. Majd arra kerestük a választ, hogy miként lehetne belőlük ismét prosperáló céget faragni. Vállalatunknak ma már szerteágazó a tevékenysége, de az elemzés-tanácsadás még mindig fontos része. • Visszatérve a vagyonjegykönyvekre. Mit tanácsolna azoknak, akik úgy döntöttek, hogy önökre bízzák .pontjaikat", de félnek attól, ha a vagyonjegykőnyvel kiadják kezűkből, esetleg elveszhet. — Ha ettől tartanak, biztosítsák a küldeményt, és legyenek teljesen nyugodtak. A vagyonjegykönyv tulajdonjoga pedig kizárólag az övék marad, azt tőíük senki el nem veheti. • Bradley úr, noha nem akarja elárulni, hogy mely vállalatokkal működnek együtt, annyit elmondhatna, van-e köztűk szlovákiai is. • Nincs. Egyébként figyelemmel kísérem az ottani történéseket, és az ottani nacionalista törekvések margójára csak annyit jegyeznék meg: egy átlag olasz nem szereti a németet, egy átlag francia nem szereti az angolt, és sorolhatnánk. Ha viszont beruházásról van szó, az olasz örül, ha jelen lehet a német piacon, és így van ez a francia—angol viszony esetében is. Amerikában megtalálható a világ minden nemzetisége, és a rendszer ennek ellenére működik. A gazdaságban és minden egyéb vonatkozásban. Szlovákiát illetően tehát én is kivárok, mint a legtöbb külföldi érdeklődő. PÁKOZDI GERTRÚD A DOHÁNYIPAR IS PARTNERT KERES A SEITA FRANCIA CEG AJANLATA Más iparágakhoz hasonlóan a hazai dohányipar is keresi helyét a piacgazdaság szabályaihoz alkalmazkodó új helyzetben, s a privatizáció hullámai elérték a cseh dohányipart is. A Tabák részvénytársaság privatizálására Európa egyik vezető dohányipari vállalata, a franciaországi SEITA Ftt. is kidolgozta ajánlatát. A dohányosok ezt a céget nálunk főleg a Gauloises és a Gitanes cigarettafajták révén ismerik. A francia vállalat évi teljesítménye 60 ezer tonna cigaretta, s ebből a mennyiségből 11 ezer tonnát Franciaországon kívül értékesít. Évi forgalnja 11 milliárd frank, ami 57 milliárd koronának felel meg. Mintegy 6 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Szoros kapcsolatot épített ki a francia dohánytermelő gazdákkal, akik összesen 10 700 hektáron termesztenek dohányt. Az ezzel foglalkozó francia gazdák regionális szövetkezetekbe tömörülve szervezik meg a dohánytermelő technika ésszerű és gazdaságos közös kihasználását. A SEITA kutatóintézete, más kutatóintézetekkel karöltve, jelenleg olyan dohányfajta termesztésével kísérletezik, amely a dohánytermelők bevételeinek növelése és persze a fogyasztók ízlésének kielégítése mellett a termékek súlyának csökkentését szolgálná. A genetikai kutatások tehetővé teszik a minimális kátrány- és nikotintartalmú dohányfajták kiválasztását. Február elején a SEITA Prágában is bemutatkozott. Guy Dutreix vezérigazgató-helyettes újságírók előtt részletezte, milyen elképzelései vannak a Tabák Rt. privatizálásában való részvételét illetően. —Célunk, hogy partnerünkkel együttműködve európai mértékben is versenyképessé alakítsuk a Tabák Rt.-t, természetesen anélkül, hogy az elveszítené sajátosságát. Szeretnénk, ha ez a cseh vállalat megőrizné elfoglalt pozícióját a hazai és a külpiacokon egyaránt. Ezért a SEITA a Tabák Rt. egészének a privatizálását helyezi előtérbe — mondotta a francia üzletember. Első lépésként a dohányipari gépállomány felújításához látnak hozzá. A népszerű Sparta és Petra cigaretta csomagolásának felújítására pedig már konkrét terveket is hoztak magukkal a SEITA tervezői. A SEITA—Tabák partnerviszonyt a franciák elképzelése szerint kezdetben 37, illetve 25 %-os SElTA-tőkerészvételre építenék. „Ha a SEITA privatizációs terve sikerrel jár, első lépésünk az tesz, hogy az alkalmazottaknak teljes részleteiben megmagyarázzuk közeli és távlati céljainkat, s megtanítsuk őket a korszerű technika kezelésére" — jelentette ki Guy Dutreix. Véleménye szerint most, amikor a magángazdálkodás Csehszlovákiában is visszaszerezte létjogosultságát, nagyon fontos, hogy a SEITA dohánytermesztési tapasztalatai elterjedjenek Csehszlovákia megfelelő vidékein, például Dél-Morvaországban. (sm) KISVALLALXOZASAINK AMERIKAI SZEMMEL Minden gazdaság alapvető eleme: a vállakózás — állítja dr. John E. Henley, az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma monopolellenes szakosztályának munkatársa, aki dr. David P. Frankellel, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság Gazdasági Verseny Hivatalának munkatársával együtt a hazai Szövetségi Gazdasági Verseny Hivatal meghívására tanácsadóként járt nálunk. Noha fő feladatuk az, hogy az egyesült államokbeli sokéves tapasztalataikat osszák meg velünk, mindenekelőtt leszögezték, a hatékony gazdaság elképzelhetetlen a gazdasági jellegű elöntések egyén általi ellenőrzése nélkül. .A politikusoknak mindent el kell követniük a magánvállalkozás kibontakozását gátló akadályok felszámolásáért. Hiszen minden vállalkozónak a kezdet kezdetétől meg kell küzdenie azokkal a problémákkal, amelyek a vállalkozással kapcsolatos hiányos ismereteiből következnek, le kell küzdeni a tőrvények, pontosabban a bürokrácia állította nehézségeket, főleg pedig a tőkehiányból származó akadályokat" — hangsúlyozta ittjártakor folytatott beszélgetésünk során E. Hentey úr. .Szívesen megosztanám önökkel a legiszlatív akadályokkal kapcsolatban szerzett itteni tapasztalataimat. A leginkább szembeötlő, amiről hallottunk, talán az, hogy bizonyos, a parlament beleegyezését is elnyerő törvénymódosítások komoly akadályokat gördítenek a kezdő vállalkozó elé — kapcsolódik a beszélgetésbe Frankéi úr is, és folytatja. — Erről hivatalosan még nem győződtűnk meg, de hallottuk, hogy a hivatalok azt kérik, legyen lehetőségük a működési engedélyek kiadásának korlátozására. Eddig csupán néhány foglalkozásra vonatkozott ilyen korlátozás. Ismét hangsúlyozom, hogy nemhivatalos forrásból kaptam ezeket a híreket, s ezek szerint tanítókra, tolmácsokra, fordítókra vonatkozik a korlátozás. Lehetséges, hogy egyéb foglalkozásokról is szó van, de ezekről barátainktól szereztünk tudomást Az USA-ban a szóban forgó foglalkozásokat a lehető legkisebb mértékben korlátozzák. Az itt tapasztaltak megleptek bennünket, mert önöknek éppen az ellenkezőjét kellene cselekedniük: mindent meg kellene tenni az emberek vállakozőkedvének fokozásáért Az Államokban csak azoktól védjük az embereket, akik színvonalon aluli munkát végeznek. A működési engedélyek kiadásával kapcsolatos korlátozási terheket pedig az egyes foglalkozási szervezetek viselik, nem pedig az igazgatási szervezetek, mint itt, önöknél. A két amerikai tanácsadót nagyon meglepte a nálunk még lépten-nyomon tapasztalható alacsony színvonalú vállalkozói tevékenység. Vendégeink meglepődtek a sok szép kirakat láttán, de amint megtapasztalták a benti választékot, bizony elkedvetlenedtek. Nem azt találták bennük, amit vártak. Jómagam nem ismerem az amerikai üzleteket, csupán Nyugat-Európában szereztem e téren egy kevés tapasztalatot, de a két amerikai szakembernek igazat kell adnom. Abban is egyezett a véleményünk, hogy nálunk Magyarországhoz és Lengyelországhoz viszonyítva is sokkal alacsonyabb színvonalú a kiskereskedelmi ellátás. Ha viszont megfelelő feltéteteket teremtenénk e téren is, a kibontakozás nem maradna el. Márpedig az új munkahelyek teremtésében a kisvállalkozásoknak óriási szerepe tehet, mutatják a nyugati tapasztalatok is. A hazai vállalkozói környezet kialakításában kétségtelenül esélye van a franchisingnek, amely nem más, mint a vállalkozás azon formája, hogy egy már befűtött cég átadja megrendelőjének know-howját, termékei védjegyét, bevált technológiáját, reklámját, kereskedelmi filozófiáját, esetleg kizárólagos jogait. Franchisor tehet nálunk olyan külföldi cég is, amely a tőkén kívül idehozza a képesítést, a szakmai tudást, a márkát és sok egyéb lehetőséget is, kaput nyitva ezzel az újabb és újabb vállalkozási formák kibontakozása előtt, melynek végeredménye a nagyobb mértékű foglakoztatottság. Persze, dr. E. Hentey sem felejtette el megjegyezni, hogy a külföldi befektetések jelentős tőkeforrást jelenthetnek számunkra, de csak abban az esetben, ha a külföldiek is bízni kezdenek politikusainkban, ha meggyőződnek arról, az itteni vállalkozás feltételei nem ideiglenesek... PAVEL HOVORKA, a Szövetségi Gazdasági Verseny Hivatal munkatársa MGY GONDBAN ríoro/c ugyan nem olcsók, de versenyképesek (Archív felv.)