Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám, kedd

1992. MÁRCIUS 31 ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP 4 r ÉVFORDULÓ SZÓRAKOZTAT ÉS MEGRENDÍT... így jellemezte Wolfgang Amadeus Mozart mesterét és példaképét, minden idők egyik legsokoldalúbb zeneszerzőjét, Joseph Haydnt, aki kétszázhatvan éve, 1792. március ' 31 -én látta meg a napvilágot egy kis burgenlandi falu bognármesterének házában. Hosszú életútja nemcsak a zenetörténet nagy korszakait íveli át a barokk muzsikától a bécsi klaszszikán keresztdfl a korai romantikáig, harjem a világtörténelem mozgalmas eseményeinek egyik döntő szakaszát is átfogja, mely a felvilágosodás korától a francia forradalmon át a napoleoni háborúkig tartott. Haydn zenéje organikus része ennek a fejlődésnek, s nemegyszer előtte jár. Friss, népies hangú oratóriumaiban újjáéleszti a barokk fenségességét, szimfóniáiban és vonósnégyeseiben - azon túl, hogy megteremti e két műfaj hosszú időre szóló példáját megalkotja a bécsi klasszikus stilus zenei köznyelvét. Müveinek szinte páratlan mennyisége a gazdag lélek, a mindig munkára kész szellem rendkívüliségét igazolja: számtalan kamaradarab és több oratorikus mü mellett 104 szimfóniát és 70 vonósnégyest hagyott -az utókorra! Joseph Haydn közel harminc évig volt az Esterházyak szolgálatában, és ez a hosszú tartózkodás erős nyomot hagyott művészetében. Sok magyar vonatkozású kompozíció, de főleg a magyar muzsika levegőjének, ritmusának művészetébe való beolvadása igazolja ezt. Nagyon törve, nagyon nehezen beszélt magyarul, de az írást és az olvasást e nyelven nem sajátította el. Ezt azért kell megemlíteni, mert egyes életrajzírói szerint dalba öntötte Csokonai: Pillangó című versét és megzenésítette Verseghy: Mit búsalogsz árva szívem című költeményét. Ez ilyen formában nem felel meg a valóságnak, ám lehetséges, hogy a már megkomponált dalhoz idomították a szöveget. Viszont kétségtelen, hogy megszerette a magyar tájakat, embereket, sokszor bejárta Kismarton hegyes-völgyes festői vidékét. Többször is járt Pozsonyban, az Esterházyékkal rokon Grassalkovich herceg palotájában, ahol annak Spanyol termében a herceg házizenekarát vezényelte, sőt néhány operát itt mutatott be. 1959-ben a pozsonyi Haydn-konferencia alkalmából emléktáblát helyeztek el a Grassalkovich palota falán. A Jozef Kôstka szobrászművész által készített emléktábla felirata: ..Ebben a házban szerepelt a 18. század végén Joseph Haydn zeneszerző ". (delmár) „ÍGY LÁTOM AZ ERDŐT" Az Együttélés Politikai Mozgalom losonci irodájába kellemes hangú levél érkezett Salgótarjánból. Dr. Várkonyi József, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatal vezetője, hivatkozva a november 29-én Losoncon megrendezett palóc regionális találkozóra, kért, hogy kapcsolódjunk be egy országos pályázatba. A budapesti Országos Erdészeti Egyesület pályázatot hirdetett „így látom az erdőt" címmel általános iskolai tanulók és középiskolás diákok számára, akik rajzzal, prózai és verses müvekkel pályázhattak. Az Együttélés PM losonci területi irodája a felhívást eljuttatta minden szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolának, középiskolának és szaktanintézetnek. Nagy örömünkre a felhívásra sokan jelentkeztek, tíz alapiskolából és hét középiskolából 66 tanuló küldött be 96 pályamunkát. Tizenketten verses művel pályáztak, tizen prózai alkotással és negyvennégyen pedig hetven képzőművészeti alkotással. Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok főszerkesztője tájékoztatása szerint Magyarországon is a vártnál nagyobb visszhangra talált a felhívás. Meglepetésre több mint négyezer pályázat érkezett címükre, ezért az eredményhirdetés csak májusban várható. A nagy érdeklődés azt jelzi; hogy fiataljaink mennyire vonzódnak a természethez, és nem közömbös számukra, hogyan óvják meg tisztaságát, szépségét, HAHN JÓZSEF kerületi titkár TÖBB MINT VÁLLALKOZÁS LESZ MAGYAR KULTÚRA HÁZA SOMORJÁN? Napjainkban a kultúra területén vállalkozni az öngyilkossággal egyenlő - állítják sokan. Bizonyára nem alaptalanul, mert ez a terület valóban nem ad lehetőséget a gyors meggazdagodásra. Szerencsére akadnak emberek, akik Szlovákiában felvállalják a magyar nyelvű lapok és könyvek terjesztését. Közéjük tartozik Czvedler János somorjai magánvállalkozó is, aki fivérével, Vidorral elhatározta, felveszik a versenyt az állami Hírlapterjesztő Szolgálattal. Előzetes felmérést végeztek, hatásos reklámmal előkészítették a vállalkozást, s megrendelőik számára biztosították egyensúlyozatlan, így a kereslet is rendkívül változékony. • Értesülésem szerint komoly terveik vannak Somorján a magyar kulturális értékek, termékek terjesztését illetően. - Valóban egy merész ötlet megvalósításába kezdtünk: létre szeret- bármilyen korai órában legyen is - hogy munkába indulás előtt levélszekrényükben ott volt az óhajtott napilap. • Sikerült meglepetést kelteni, valami újjal betörni a piacra? - kérdezem Czvedler Jánost. - A Hírlapterjesztő Vállalatot Somorján kezdetben sokkolta piaóralépésünk. Napok múlva ocsúdtak csak fel, válaszlépésük az volt, hogy terjesztőik - bár kétszer járják körbe körzetüket - a napilapokat reggel hét óráig széthordják a városban. Azt tehát már elértük, hogy felráztuk a konkurenciát. Somorján jelenleg három újságárus standunk van. Ezen kívül lapot terjesztünk Szencen, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, de hamarosan kiterjesztjük működési körünket Légre, Patonyokra, Bősre. Jelenleg 22 terjesztővel dolgozunk, ez a szám is hamarosan emelkedni fog • Mi az a többlet, mik azok az előnyök, amelyeket az állami hírlapterjesztéssel szemben nyújtani tudnak? - Mi nagyobb kockázattal dolgozunk, jobban figyelünk a keresletre, a piac igényeire. Emlékszem milyen tanulságos versenyhelyzetet teremtettünk Szencen, amikor megjelentünk a Televízió közkedvelt képeslap árusításával, amely ott már évek óta pult alatti áru volt. Annyira sokkoltuk a kényelmes monopolhelyzethez szokott állami szektort, hogy perrel fenyegettek meg bennünket. Pedig mi csak azt tettük, amit a piacgazdaság szelleme diktál: a valós keresletet igyekeztünk kielégíteni. Kínálatunk széleskörű, nem félünk nagyobb mennyiségű lapot rendelni partnerünktől, a pozsonyi Mediaprinttöl. Ez persze azzal a veszéllyel is jár, hogy nem mindig tudjuk eladni a rendelt mennyiséget. Abban is különbözünk az állami terjesztőktől, hogy számítógépes rendszerrel dolgozunk. Segítségével naponta felmérjük a keresletet, s igyekszünk igazodni hozzá. Sajnos a lakosság vásárlóereje kinénk hozni Somorján a magyar kultúra házát. Olyan központot akarunk felépíteni a város szívében, amely mindenekelőtt a hazai magyar és az egyetemes magyar kulturális értékek terjesztését, népszerűsítését vállalná fel. Újságokat, képeslapokat, könyveket, de képzőművészeti alkotásokat is árusítanánk; kiállításokat, tárlatokat és sok egyéb népszerűsítő rendezvényt szerveznénk. A kulturális termékek árusítását a felvilágosító, nevelő munkával kapcsolnánk egybe. Rugalmasan akarnánk a cseh-szlovákiai magyarokhoz eljuttatni a legújabb és legjelentősebb magyarországi kulturális termékeket. Úgy gondoljuk, létezik ilyen igény. Célunk: az egyedi igények kielégítésével a kultúrszomjat fokozni. • A megvalósítás milyen szakaszában van tervük? - Készek a tervrajzok. Azon a helyen Somorján, ahol jelenleg a Juszufhoz címzett török specialitások üzlete, újságárus standunk, illetve a Tomi-büfé áll, egy korszerű, esztétikailag is minden igényt kielégítő épületet szeretnénk emelni. A három tulajdonos közös erővel építené fel az épületet, melynek központi részét alkotná a magyar kultúra háza. Számításaink szerint az építkezés közel 10 millió koronába kerülne, ezért folytatjuk szponzorok, üzlettársak keresését, akik tőkével vennének részt az objektum létrehozásában. Beszélgetésünk során megbizonyosodtam, hogy Czvedler Jánost nem csak az üzleti szellem, a bomba vállalkozás víziója vezérli Többet jelent számára az a lehetséges küldetés, amelyet a magyar kultúra terjesztésében vállalni akar és mer. Fontosabb számára az a szerepkör, amellyel, a maga módján, a nemzetiségi felemelkedést is szolgálja. S ez mindenképpen - főleg napjainkban - értékelendő. (mázs

ár) ORSZÁGOS PHILIPS-TÚRA (Munkatársunktól) - Prágában 1991 decemberében alapították meg a Philips Kommunikációs Rendszerek Kft-t, amely a világhírű elektronikai cég csehszlovákiai leányvállalataként többek között az adatátviteli, távközlési és adatközlési rendszerek területén célozta meg a hazai piacot A társaság jelenleg 25 alkalmazottal működik, a termelés megkezdését 1993 elejére tervezik. Ekkor már mintegy 150-200 dolgozóval számolnak, és a kutatásban, a termelésben, valamint az értékesítésben is számottevően jelen kívánnak lenni a hazai piacon. Elképzeléseik komolyságát mutatja, hogy már erre az évre csaknem 5 millió márka értékű megrendelésük van. Elsősorban a postai hírközlés, a vasút és egyéb állami szervek, minisztériumok kommunikációs rendszerekkel való ellátását kínálják. Nagy érdeklődés előzi meg jóváhagyásra váró terméküket, a PCM 30 FC multiplex rendszert, amely a hazai telefonhálózat siralmas állapotán próbál segíteni. Ezt a rendszert kifejezetten a csehszlovák piacra fejlesztették ki, s bevezetésével jelentősen megnövelhető a leterhelt telefonhálózat kapacitása. A Philips kommunikációs termékeit vándorkiállításon mutatják be az egész országban. Bemutatóbuszuk tegnap Pozsonyban a Szakszervezetek Háza előtti téren csalogatta a szakmai látogatókat. A Philips termékekről ugyanitt háromnapos szakmai szemináriumon szerezhetnek részletes információkat az érdeklődők. -tszlFELTÉTELEKHEZ KÖTVE NÉGYSZEMKÖZT BUGÁR BÉLÁVAL, A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM. ELNÖKÉVEL • A választási koalíciókban mindig előfordulhatnak nézeteltérések. Ismeretes, hogy a múlt választási időszak elején Önök és az Együttélés közt is hónapokig tartó súrlódások voltak a választások eredményeit illetően. Ilyen összefüggésben ön szerint hogyan értelmezhető Mihályi Molnár Lászlónak, az Együttélés alelnökének legutóbbi állítása, miszerint nekik négyszer annyi a támogatójuk, mint az önöké? - Valóban voltak súrlódások köztünk, és e tapasztalatokból kiindulva ezúttal nemcsak koalíciós szerződésben gondolkodunk, hanem egy együttműködési modellt szeretnénk kiépíteni. A támogatást illetően tudni kell, hogy választóink többsége falvakon él, és mivel ezeket a felméréseket telefonon készítik, ők nagyobb arányban maradnak ki belőlük. A felmérések tehát nem objektívak. Az sem mindegy, hogy milyen választókerületben kerül sor a felmérésre. A nyugat-szlovákiai kerületben ez az arány megfordul, de például a Rimaszombati járásban, ahol főleg református testvéreink élnek, erősebb az Együttélés. • önök az elmúlt két évben a parlamentben minden lényeges kérdésben támogatták a kormánykoalíciót, mégis a választási együttműködés fejében - stílusosan szólva - Canossa járást követeltek az MPP-töl. A Magyar Néppárt parlamenti képviselőit korábban önök zárták ki soraikból, erre ók az MKDM-t súlyos vádakkal illették, amelyek miatt például ön is kétszer bíróság elé került. Velük milyen feltételek mellett hajlandóak együtt indulni a választásokon? - Ami a Canossa járást illeti, tudjuk, hogy volt egy hatpontos feltételrendszer. Mi az Együttéléssel is kölcsönösen feltételekről beszéltünk. A velük megkötött és Duray Miklós által is aláírt előszerződés szintén feltételekről beszélt. A két év tapasztalatai alapján ugyanis el kell mondanunk, hogy sokszor személyes érdekek, vagy a sértődöttség beszélt belölünk. Ezt viszont most ki kell zárni, mivel itt négy év alatt eldőlhet a magyarság, illetve a kisebbségek kérdése. Minden politikai mozgalomnak össze kell fognia, és kisebbségi kérdésekben - ha lehet - egy véleményt kell alkotnia. Ami a Néppártot illeti, tudjuk, hogy a tőlünk kizárt négy képviselőjük az állami ellenőrzéstől kezdve minden elképzelhetőt ránk küldött. Az országos választmány feljogosította a tárgyalóküldöttséget, hogy ha az MPPvel vasárnap délig nem sikerül egyezségre jutni, akkor a Magyar Néppártnak ajánljuk fel a választási szerződést, de ennek egyik feltétele, hogy a négy tőlünk kizárt képviselő közül egyik sem lehet a jelöltlistán. -tlHOLNAPTÓL MÁR KISKATONÁK BAKARUHÁBAN Április elseje nemcsak a bolondos ugratások és tréfák napja, de a regrútáké is. Hazánkban holnap csaknem 40 ezer fiatal magára ölti a bakaruhát. Szlovákiából 14 100-an vonulnak be. Közülük 3600-an Csehországban szolgálnak majd, ám egy részüket (900) bizonyos idő után szlovákiai laktanyákba helyezik át. A Dunaszerdahelyi járásból, ahogy azt Varga Ferenc századostól a regrúta osztály vezetőjétől megtudtuk, a bevonulóknak mintegy 30 százaléka szolgálja majd a hazát a cseh országrészekben. A többieket a Nyugatszlovákiai kerületbe osztották. A rendszerváltás a katonai szolgálat idejének módosításán kívül - két évről másfél évre csökkentették - a civil szolgálat bevezetését is lehetővé tette. Ezt a humánus lehetőséget a múlt évben sokan kihasználták. A Nyugat-szlovákiai kerületből például minden tizedik sorköteles fiatal élt ezzel a törvényadta lehetőséggel. Sokan nem ismerve a pontos „játékszabályokat" például, hogy a tényleges katonaidő másfélszeresének ledolgozásán kívül még a szokásos hadgyakorlatokat is megszorozzák 1,5-el, megbánták lépésüket. • Most, a múlt évi pozitív és kevésbé jó tapasztalatok birtokában vajon hányan döntöttek úgy, hogy a laktanyai élet helyett kórházakban, szociális otthonokban, ökológiai intézetekben fognak dolgozni? - kérdeztük Varga Ferencet. - Érdekes, hogy járásunkból ezúttal egyetlen fiatal sem élt ezzel a lehetőséggel. Ebben valószínűleg közrejátszott a tavalyinál jobb tájékozottságuk, és az a tény, hogy járásunkban elég kevés a munkalehetőség. Ha jól tudom a tavalyi „civilszolgálatosok" közül a munkahivatal nem mindegyiknek tudott megfelelő helyet biztosítani. • A civil szolgálaton kívül létezik ún. katonai pótszolgálat is. Sokan öszszetévesztik ezeket a fogalmakat. Ha röviden elmagyarázná a köztük levő különbséget. -Az nagyon is lényeges. Ha valaki vallási, lelkiismereti, családi vagy valami hasonló okbói nem akar angyalbőrbe bújni, akkor jelentkezhet az ún. civil szolgálatra, amely, mint tudjuk, a 18 hónapos . katonaidőnek a másfélszerese. A pótszolgálat pedig 5 hónapra rövidített rendes katonaidő. Természetesen ezt is kérvényezni kell. • Kik jogosultak az öt hónapos katonaságra? - Például azok a nős katonák, akiknek családjuk van vagy egyedülélő, beteg, esetleg magatehetetlen személyekről gondoskodnak, de azok a mezőgazdasági dolgozók is, akik visszakapták földjüket és megművelésükből élnek. A kérvényt az említett indokokkal kell alátámasztani és igazolni. • Gondolom ezzel a lehetőséggel többen éltek... - Ha jól emlékszem járásunkban vagy 10-12 családos fiatal és két „kisparaszt" vonul be öt hónapra. És még egy információ. Azoknak a sorköteles fiataloknak, akik holnap vonulnak be, 9 leszolgált hónapért 21 nap szabadság jár. A másfél éves katonaidőből tehát 42 napot tölthetnek otthon. Szabadságuk alatt jogosultak civilruhában járni, ám az oda-vissza utat egyenruhában kell megtenniük. (ordódy) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 5259/91 Vadkerti Béla, 1922. 4 13. Udvard (Dombasz) 5325/91 Varga László, 1927. 6. 5., Nagymegyer (Orel) 5326/91 Varga István, 1922. 12. 18., Nagyölved (Jasiba) 5328/91 Vitárius Gyula, 1922. 12. 15., Uzapanyit (Dulejovo) 5381/91 Vontszemű Béla, 1920. 5. 2., Pozsony (Dombasz) 5515/91 Varga István, 1923. 5. 10., Bese (Antroveszimov) 5526/91 Vígh Sándor, 1924. 5. 27., meghalt, Vecseklő (Aleksin) 5562/91 Varga Ferenc, 1918. 11. 18., Dacsókeszi (Szovjetunió) 5711/91 Varga Béla, 1925. 9. 20., Chorváty (Kujbisev) 5745/91 Vörös Dezső, 1920. 5. 21., Hetény (Kirov) 5902/91 Végh János, 1910. 8. 13., Vecseklő (Kaukázus) 5901/91 Végh György, 1915. 1. 24., meghalt, Tajti (Nyikolajev) 5904/91 Wagner Jenő, 1927. 3. 17., Rozsnyó (Borovici) 5955/91 Varga Béla, 1924. 8. 15., Nyárasd (Krematorszk) 5997/91 Vaskó Ferenc, 1921. 3. 16., meghalt, Csallóközaranyos (Kamiska) 5998/91 Vimmer József, 1923. 8. 3., Alistál (Moszkva) (Folytatjuk)