Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám, kedd

HIREK - VELEMENYEK . UJSZÖM 1992. MÁRCIUS 31 TBILISZI ULTIMÁTUMA Ä grúz államtanács tegnap felszólította a megdöntött elnök, Zviad Gamszahurdia híveit, akik az ország nyugati részében szombaton elfoglal­tak négy várost, hogy hétfőn éjfélig tegyék le a fegyvert és oszlassák fel egységeiket - közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökség A dokumentum, amelyet az államtanács elnökségének tagjai írtak alá, egyértelműen közli: ha nem tesznek eleget a grúz vezetés követeléseinek, akkor megteszik velük szemben a szükséges intézkedéseket, beleértve a katonai lépéseket is. A közlemény ezenkívül tájékoztat arról, hogy Tbiliszi megszakított minden­nemű tárgyalást a ..gamszahurdistákkal", akik megszegtek minden megálla­podást a nyugat-grúziai helyzet rendezéséről. EGY LÉPÉS OROSZORSZÁG FELBOMLÁSA FELÉ? Moszkvában tegnap zárt ajtók mögött ültek össze az Oroszországi Föderációhoz tartozó autonóm köz­társaságok, kerületek és határterü­letek képviselői. Ez a 18 autonómia március 13-án parafálta a szövetsé­gi szerződést, amelyhez csak két köztársaság nem csatlakozott - Csecsen-lngusföld és Tatársztári. Sajtóforrások szerint azonban nem kizárt, hogy a föderáció társult tagjai lesznek vagy kétoldalú megállapo­dásokat kötnek az orosz vezetéssel. A több mint két héttel ezelőtt para­fált dokumentum az aláíróknak ga­rantálja a teljes ellenőrzést a terüle­tükün található természeti kincsek felett, önállóan alakíthatják külpoliti­kájukat, külgazdasági kapcsolatokat létesíthetnek és meghatározhatják „saját határrezsimjüket". A szövet­ségi szerződés már tervezett ünne­pélyes aláírása egyes források sze­rint az első lépés lesz az Oroszor­szági Föderáció felbomlása felé, míg mások úgy látják, ezzel lelassul a bomlási folyamat Oroszor­szágban. SZAUD-ARABIA A LUDAS A Sunday Times brit újság szerint a Pentagon közölte, bizonyítékai vannak arra, hogy az eredeti feltéte­lezésekkel ellentétben Kína nem Iz­raeltől, hanem Szaúd-Arábiától sze­rezte meg a legkorszerűbb amerikai rakétatechnológiát. A hét végén az izraeli rádió is arról tájékoztatott, hogy az ügy kivizsgálására Izraelbe érkezett amerikai szakértői csoport sem talált semmilyen bizonyítékokat a Patriot rakéták eladására. Sean Walsh, a Fehér Ház szóvivője va­sárnap azt mondta, a szakértők már hazatértek, de még nem áll rendel­kezésére részletes beszámolójuk. Más lapok szerint az izraeli hír­szerzésnek állítólag bizonyítékai vannak arra, hogy e technológia ela­dásáról Rijád és Peking még 1988­ban kötött megállapodást. Tény azonban, hogy ezt az információt egyik érintett fél sem erősítette meg. WALESA NEM KÉREGETNI MENT BONNBA A Richard von Weizsacker né­met államfővel folytatott tárgyalá­sokkal kezdődött tegnap Lech Wa­lesa lengyel elnök hivatalos ötnapos németországi látogatása Megfigye­lők azonban Walesa látogatásának csúcspontját mára várják, amikor is a lengyel elnök Helmut Kohl kan­cellárral és Genscher külügyminisz­terrel folytat megbeszéléseket. Walesa a látogatás előtt azt hangsúlyozta: nem kéregetni, segé­lyekért folyamodni megy Bonnba, hanem elsősorban a német vállalko­zókat akarja rávenni arra, hogy Len­gyelországban fektessék be a tőké­jüket. A bonni General-Anzeiger na­pilap ezzel kapcsolatban azt írta, hogy Walesa a potenciális beruhá­zókat fogja győzködni, akik eddig inkább Csehszlovákiában fektették be a pénzüket A lengyel elnök útjá­nak Bonnban is, meg Varsóban is nagy jelentőséget tulajdonítanak, nemcsak politikai és gazdasági, ha­nem társadalmi szempontból egy­aránt. Walesa szavait idézve nem­csak a megbékélésről és a két nép közötti megértéséről akar beszélni, de elsősorban gyakorlatban szeret­ne hozzájárulni a nem éppen felhőt­len történelmi múlt leküzdéséhez. Ehhez a folyamathoz pedig nem csupán a Lengyelországban élő né­metek járulhatnak hozzá, hanem azok a lengyelek is, akik a múltban különböző okok miatt az NSZK-ban telepedtek le. A biztonsági kérdések ís a tárgya­lások egyik komplex témáját képe­zik. Mint tudjuk, Lengyelországot nem elégíti ki teljesen az Észak­atlanti Együttműködési Tanácsban való tagság, hanem sokkal szoro­sabb kötelékeket szeretne kialakíta­ni a NATO-val is. A FRANCIAORSZÁGI KANTONÁLIS VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI LESZEREPELTEK A KORMÁNYZÓ SZOCIALISTÁK MIT TEHET MITTERRAND? Franciaországban a kantonális választások vasárnapi, második for­dulója megerősítette a kormányzó szocialista párt sikertelenségét, amely egyébként az egy héttel eze­lőtti első forduló után is nyilvánvaló volt. A második forduló eredményei alapján elmondható, hogy 73 körzet­ben a jobboldali ellenzék van több­ségben, a szocialistáknak és szö­vetségeseiknek pedig csak 21-ben sikerült győzniük. A hagyományos jobboldalnak a körzeti főtanácsok­ban 969 képviselőjük van, a szocia­listáknak pedig csak 314. E vereség komolyságát szerda esti beszédében Laurent Fabius szocialista párti első titkár is elismer­te mondván, hogy mind a pártnak, mind pedig a kormánynak a lehető leghamarabb le kell vonnia a tanul­ságokat. Pierre Joxe védelmi mi­niszter is azt mondotta, a választók szavazatukkal fejezték ki, hogy vál­tozást kívánnak. De szerinte ez még nem jelenti azt, hogy a jelenlegi jobboldali ellenzéket akarnák kor­mányon látni. Másként vélekedett erről a jobbol­dal egyik vezéralakja, Alain Juppé, a gaulle-ista Szövetség a Köztársa­ságért főtitkára. Szerinte a kormány nagyon meggyengülten került ki a választásokból, s ezt követően már nem lehet úgy kormányozni Franciaországot, mint eddig. Ennek kapcsán Párizsban azt találgatják, hogy Mitterrand államfő milyen vál­tozásokat fog végrehajtani a kor­mányban, ennek érdekében, ugyan­is egyre nagyobb nyomás nehezedik rá. Edith Cresson miniszterelnök­asszony visszahívása is felvetődött, hiszen az ötödik francia köztársaság történetében még nem volt olyan népszerűtlen kormányfő, mint ő. ÁPRILIS 27-ÉN WASHINGTONBAN KÖZEL-KELETI FORDULÓ? A FELEMÁS DÖNTÉS SZAKADÁS AZ IZRAELI LIKUD-TÖMBBEN James Baker amerikai külügymi­niszter azt javasolja, hogy április 27­én Washingtonban kezdődjön meg a közel-keleti béketárgyalások újabb fordulója. Az AP hírügynökség diplo­máciai forrásokra hivatkozva közöl­te, hogy Baker a múlt hét végén erre levélben tett javaslatot Izraelnek, Jordániának, Szíriának, Libanonnak és a palesztinoknak. Az idézett for­rások szerint az első meghívást a tárgyalások felújítására Baker már egy hónappal ezelőtt megküldte az érintett feleknek, de csak Izraeltől kapott választ. A jordán és a palesz­tin képviselők megerősítették, hogy megkapták a meghívást, de hozzá­fűzték: csak azután válaszolnak, ha David Levy izraeli külügyminisz­ter vasárnap este jelentette be, hogy lemond posztjáról, távozik a kormányból. Élesen bírálta Sa­mir miniszterelnököt, amiért „nem érti meg az amerikai politi­kát". Telefoto: ČSTK/AP már megvalósult az érintett arab országok külügyminisztereinek hol­napra tervezett találkozója. Az eddigi tárgyalások az arabok és az izraeliek között semmilyen kézzelfogható eredményt sem szül­tek, s aligha várható komoly haladás az izraeli parlamenti választások előtt. Főleg nem most, hogy szaka­dás állt be a kormányzó Likud töm­bön belül. David Levy külügyminisz­ter lemondott posztjáról, nyilvánva­lóan hívei nyomására, akik számára nagy csalódás volt a múlt hónapban lezajlott párton belüli választás a mi­niszterelnök-jelölt személyét ille­tően. Reményeikkel ellentétben nem Levy nyert, hanem a jelenlegi kor­mányfő, Jicchak Samir, a kemény vonal képviselője. A Samir oldalán álló párthívek tegnap felszólították Levyt, hogy ha távozott a kormányból, mondjon le párttagságáról is. Egy meg nem ne­vezett Likud-tag szerint, akit az AFP idézett, Levy felemás döntése olyan, mintha egy nő úgy határozna, hogy csak félig esik teherbe. Az 54 éves külügyminiszter le­mondását el kell fogadnia még a kormánynak is, ez azonban csak a jövő vasárnap fog ülésezni. Nem zárható ki azonban, hogy összehív­nak egy rendkívüli kormányülést. Levy hivatalosan a kormány rossz szociális politikájával és a hozzá hasonlóan keleti származású (Levy Marokkóban született) zsidók disz­kriminálásával indokolta távozását. A valós ok azonban a múlt havi választások eredményeiben kere­sendő. A Likudban Samir után Levy eddig a második helyen állt, most azonban lecsúszott a negyedik helyre, a párt választási listáján meg­előzi őt Mose Arensz védelmi és Ariel Sáron lakásépítési miniszter. FÁTYLAT A MÚLTRA Szíria a kapcsolatok normalizálására törekedik hajdani ideológiai ellensé­gével, Irakkal. Ezt tegnap közölte az Al-Hajat című pánarab napilap azzal: ez a lépés részét képezi Damaszkusz erőfeszítéseinek, hogy rendeződjenek a szélsőséges problémák ós megerősödjön a belpolitikai helyzet. A lap szerint Damaszkusz befejezte Bagdad ellenes propagandakampá­nyát, fokozatosan lemond a Szíriában tevékenykedő iraki ellenzék támogatá­sáról, tárgyalásokat folytat két határátkelő és az iraki kőolajvezeték megnyi­tásáról, amely szíriai területen át vezet a Földközi-tengerhez Ezek a lépések alapvető fordulatot jelentenek a két ország közötti feszült kapcsolatokban. RO TE VU KÉRJEN BOCSÁNATOT VÁLTOZÁSOK A SZÖULI KABINETBEN Ro Te Vu dél-koreai államfő tegnap leváltotta a titkosszolgálat főnökét és há­rom új kormánytagot nevezett ki. Ezek a változások összefüggésben vannak az­zal, hogy az egy héttel ezelőtti parlamenti választásokon a Demokratikus Liberális Párt nemcsak kétharmados többségét ve­szítelte el, de még az ötven százalékot sem sikerült elérnie. A nemzetbiztonsági tervezési hivatal élére az eddigi belügymi­nisztert nevezte ki, akinek a tárcáját egy eddigi tartományi kormányzóra bizta. Vál­tozásokat hajtott végre a közlekedési, a mezőgazdasági és halászati minisztéri­um élén is. Közben Szöulban a legnagyobb ellen­zéki párt arra szólította lel az államfőt, hogy oszlassa fel a kormányt, és kérjen nyilvánosan bocsánatot az állítólagos múlt heti választási csalásokéit. A De­mokrata Párt követelését mind a 97 újon­nan megválasztott parlamenti képviselője aláírta. A DP szerint főleg a hadseregben csaltak a szavazatok összeszámolása­kor. Hozzávetőleg 10 olyan ellenzéki jelölt van, akik azt állítják, azért nem ök kerül­tek a parlamentbe, mert manipuláltak a katonák szavazataival. A hadügymi­nisztérium a vádat tagadta, viszont egy tisztet éppen a választásokkal összefüg­gésben vettek őrizetbe. HAZATÉRNEK A KAMBODZSAI MENEKÜLTEK A thaiföldi-kambodzsai határon az ENSZ felügyelete alatt kezdődött meg tegnap a kambodzsai menekül­tek hazatelepítése. Ez lesz a világ­szervezet egyik legnagyobb ilyen jellegű akciója, mivel a thai határvi­déken lévő táborokban 370 ezer menekült él. Az első 500 fős csoport Poipeténél lépte át a határt. A mene­kültek autóbuszait a kéksisakosok követték. Az elképzelések szerint a repatriálást a jövő évben esedékes parlamenti választásokig kell befe­jezni. Nem veszélyezteti közvetlenül, de bonyolíthatja a hazatelepítést az, hogy a kambodzsai kormánycsapa­tok szombaton kiterjeui riauniuvele­tet indítottak a vörös khmerek ellen. A tavaly októberi párizsi békemegál­lapodások szerint mind a négy fél vállalta, hogy tiszteletben tartja a tűzszünetet, ezt azonban az utóbbi hetekben többször is megsértették. A múlt héten hoztunk híreket arról, hogy a vörös khmerek Kompongh­ton tartományban stratégiai fontos­ságú területeket foglaltak el. Egyéb­ként a vörös khmerek és a kormány egymást vádolják a tűzszünet meg­sértésével, és azzal, hogy újabb te­rületeket akarnak ellenőrzésük alá vonni, mielőtt még a 22 ezer fős ENSZ-kontingens Kambodzsába ér­kezne. NÉHÁNY SORBAN I on Iliescu romáp államfő vasárnap esti tévényilatkozatában üdvözölte az orosz vezetésnek azt a javaslatát, hogy az elkövetkező napokban négyoldalú ta­nácskozáson keressenek politikai megol­dást a Dnyeszter menti konfliktusra. Moszkva javaslata szerint Moldova, Oroszország, Ukraina és Románia kül­ügyminisztériumi szakértői ma találkoz­nak Kisinyovban, s megpróbálnak megál­lapodásra jutni abban, hogy a három szomszédos állam kormánya támogatás­ban részesítse a törvényes moldovai ve­zetést a konfliktus rendezésében. Mint ismeretes, a moldovai államfő szombaton rendkívüli állapotot hirdetett a köztársa­ságban. Ion Iliescu ismét megerősítette, Románia kész minden segítséget megad­ni Moldovának. Elutasította viszont azo­kat a híreket, amelyek szerint Románia közvetlenül is érintett a konfliktusban. K ét kommunista ország, a KNDK és Kuba is arról értesítette Bonnt, hogy nem adnak politikai menedékjogot Erich Honeckernek, aki jelenleg Chile moszkvai nagykövetségének épületében tartózko­dik, s el akarja kerülni, hogy Németor­szágban bíróság elé állítsák. Erről a Der Spiegel vasárnapi száma tudósított, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, amelyek szerint egyik kommunista állam sem akarja megrontani a Németország­hoz fűződő viszonyát. Honecker ügyvéd­jei időközben Berlinben közölték, az ügy „a megoldás állapotában van", de nem úgy néz ki, hogy gyorsan megtalálják a megoldást. B orisz Jelcin tegnap a Kreml György­termében tárgyalt Francesco Cossi­ga olasz államfővel, aki vasárnap érkezett négynapos hivatalos látogatásra az Oroszországi Föderációba. A vendég Ruszlán Haszbulatov orosz parlamenti elnökkel is tárgyalt, a program szerint pedig Szuzdalban találkozik II. Alekszisz­szel, Moszkva és egész Oroszország pát­riárkájával. Felkeresi azoknak az olasz katonáknak a sírját is, akik a második világháború idején Oroszországban estek el, és Vlagyimirben és Szentpétervárott vannak eltemetve. F ranciaországban vasárnap letartóz­tatták az ETA baszk szeparatista szervezet állítólagos vezetőjét, Francisco Mugic Garmendiát. Az ETA katonai szer­vezetének vezetőjét egyébként az Arta­palo néven ismerték. A hírt Philippe Mar­chand francia belügyminiszter közölte, hozzátéve, hogy őrizetbe vették Garmen­dia két közeli munkatársát is. H eribert Hellenbroich, a volt nyugat­német titkosszolgálat (BND) egykori főnöke, a Bild című napilapnak adott nyi­latkozatában azt állította, hogy a nyugat­német kormány egykori minisztere, aki jelenleg is parlamenti képviselő, a hírhedt keletnémet Stasi egyik vezető ügynöke­ként működött. Ráadásul - állítólag jelen­leg a KGB utódszervezete számára folytat kémtevékenységet. Egyelőre nem tudni, kiről van szó, Hellenbroich ugyanis azt mondta, csak akkor hozza az illető nevét nyilvánosságra, ha száz százalé­kos bizonyítékok lesznek kezében A leg­olvasottabb német napilap az ügy kap­csán 20 olyan neves és még mindig aktív politikus fényképét közölte, akik jelenleg tagjai a parlamentnek, a múltban pedig a bonni kabinetben foglaltak helyet. F erdinand Marcos volt Fülöp-szigeteki diktátor holttestét április 10-én szál­lítják haza a Hawaii szigetekről, s április 21-én fogják eltemetni. Ezt a diktátor özvegye, Imelda Marcos közölte. Mint ismeretes, az 1986-ban elűzött diktátor 1989-ben hunyt el, s az özvegye azóta követeli, hogy tetemét szülőföldjén, csalá­di kriptában helyezhessék örök nyuga­lomra. A manilai kormány pár hónappal ezelőtt, amikor megengedte Imeldának a hazatérést, kikötötte: a diktátor holttes­tét nem hozhatja haza. Egyébként Imelda ellen jelenleg is bírósági eljárás folyik, az ellene felhozott vádak listája 80 pontból áll. L engyelországban kötelező lesz a hit­oktatás? - tette fel a kérdést tegnapi számában a legnépszerűbb lengyel napi­lap, a Gazeta Wyborcza, miután a címol­dalon ismertette az oktatásügyi miniszter eddig nyilvánosságra nem hozott terveze­tét. A miniszter rendelete szerint minden lengyel alapiskolai tanuló bizonyítványá­ban szerepelni kellene az új tantárgynak: hitoktatás-erkölcstan. Az új elképzelés szerint a jövőben a tanulóknak csak a hit­tan és az etika között lehetne választa­niuk.

Next

/
Thumbnails
Contents