Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám, hétfő

1992. MÁRCIUS 30. . ÚJ SZÓM HÍREK - VELEMÉNYEK HAVEL: A MEZŐGAZDASÁG ÁTALAKULÁSA HÁTTÉRBE SZORUL A csehszlovákiai mezőgazdaság­ban kezdődő átalakulási folyamatot a tömegtájékoztató eszközökben némileg háttérbe szorítja a vagyon­jegyes privatizáció, holott a szövet­kezetek átalakulása kétszer akkora vagyontömeget érint, állapította meg Václav Havel köztársasági elnök a tegnapi Lány beszélgetések című rendszeres adásban. Az adás egyébként rendhagyó módon ké­szült. Václav HaVel hétvégi olomouci és Uherské Hradišté-i látogatása so­rán a lakossággal folytatott beszél­getéseiből vágták össze. A köztár­sasági elnök említést tett arról is, hogy munkajellegű látogatásai so­rán meg akarja ismerni az egyes régiók és lakosaik gondjait és az ilyen látogatásokat a választások előtti időszakban is folytatja. TOREKENY TŰZSZÜNET Az egy hétig tartó összecsapások után Bosznia-Hercegovinában nyugodtabb lett a helyzet Szombaton Bosanszki Brodban a szerb, a horvát és a muzulmán képvise­lők megegyeztek a tűzszünetben. A felháborodott horvát képviselők és a fegyveresek nincsenek megelégedve á tüzszüneti megállapodással, arra pa­naszkodnak, hogy az ütközőzóna, amely­nek létrehozásáról szombaton állapodtak meg az egymással szemben álló felek és amely megosztja a város központját, csakis a szerbek számára előnyös. MAGYARBÁL-PRÁGÁBAN (Munkatársunktól) - A Cseh- és Mor­vaországi Magyarok Szövetsége szom­baton este a vasutasok központi művelő­dési házában rendezte meg az első prá­gai (és egyáltalán: csehországi) magyar bált. A maga nemében (Csehországban legalábbis) egyedülálló rendezvényen, melyen a résztvevők jó hangulatát az érsekújvári Špirál együttes biztosította, jelen volt Varga György, a Magyar Köz­társaság prágai nagykövete, Stanislav Gawlik, az Együttélés alelnöke és Boh­dan Zilinskýj, a Csehországi Ukránok Szövetségének elnöke is. A bál védnöke a főpolgármesteri hivatal volt. (kajó) KALVODA PÁRTELNÖK A Polgári Demokrata Unió elnöké­vé Jan Kalvodát, a CSNT első alel­nökét választották meg a párt tegna­pi negyedik országos konferenciá­ján. Jan Kalvoda elnöki tisztségében Pavel Bratinkát cserélte fel, aki a párt alelnöke lett. ISMÉT GÖRÖG HATÁRZÁR A görög fuvarozók szombaton is­mét elzárták a határátkelőhelyeket a kamionok előtt. A Csehszlovák Sajtóirodával ezt a csehszlovák kül­képviseleti hivatal közölte. A görög televízió információi szerint a határ­átkelőhelyeken pillanatnyilag olyan helyzet uralkodik, mint idén február elején, amikor több száz kamion vesztegelt a határon. KÖZLEMÉNY A Diákhálózat irodájának szervezésében 1992 március 31-én a CSEMADOK OV nagytermében 19.30 órai kezdettel Waszlavik Gazember László zenés est­jére kerül sor. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. MÁRCIUS 30-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 50,73 51,54 Francia frank 5,23 5,31 Német márka 17,76 18,04 Olasz líra (1000) 23,57 23,94 Osztrák schilling 2,53 2,56 •Svájci frank 19,49 19,83 USA-dollár 29,42 29,83 A SZLOVÁKIAI FÖLDMŰVESEK PÁRTJÁNAK ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE REJTETT KOALÍCIÓ A SZOCDEMEKKEL (Munkatársunktól) - Szombaton Besz­tercebányán szerény külsőségek között, nyugodt légkörben, de már a közelgő parlamenti választásokra való konkrét előkészületek jegyében zajlott a Szlová­kiai Földművesek Pártjának országos közgyűlése A tanácskozáson hivatalosan is bejelentették, hogy a párt jelöltjei az idei júniusi parlamenti választásokon az Ale­xander Dubček nevével fémjelzett Szlo­vákiai Szociáldemokrata Párt jelölőlistá­ján szállnak harcba a parlamentbe való bejutásért. Közismert ugyanis, hogy két évvel ezelőtt a mezőgazdasági dolgozók mozgalmával közösen létrehozott koalíci­ójuk nem érte el a megszabott szavazat­küszöböt, s így parlamenti képviselet nél­kül kényszerültek ellenzéki szerepre. Együttműködésük a mezőgazdasági dol­gozók mozgalmával kisebb-nagyobb né­zetkülönbségek ellenére továbbra is fenn­maradt, viszont a még mindig érvényben levő szavazatküszöb megkötések miatt a szociáldemokratákkal sem kötnek nyílt koalíciót, csupán jelöltjeik indulnak a kö­zös listán. Amint azt Pavol Delinga, a párt elnöke értékelő beszámolójában elmondta, ez a választási megegyezés elsősorban a pártprogramok közös, illetve hasonló vonásain alapul. A képviselőjelöl­tek kiválasztásában elsősorban a szak­mai rátermettség és az erkölcsi szempon­tok érvényesültek. A gazdasági reform folyamatát, s főleg az agrárreform végrehajtását eddig is nyíltan bíráló pártvezetés a közgyűlésen előterjesztett beszámolóban hagyomá­nyainak megtelelöen kemény hangon marasztalta el az uralkodó kormánykoalí­ció gazdaságpolitikáját. Hangsúlyozták, hogy gazdaságunk teljesítőképességé­nek radikális csökkenése nem csupán az előző gazdaságirányítási rendszerből ránk maradt örökség. A jelenlegi válságot előidéző kedvezőtlen folyamatokat a gaz­dasági retorm végrehajtása során hozott összehangolatlan és szakmailag meg­alapozatlan döntések következményei csak elmélyítették. A kialakult kritikus helyzetért a kormánykoalíció felelős, álla­pította meg a beszámoló. A kétségtelenül kritikus állapotok bírá­lata mellett a párt választási kampányára készülve válságkezelő programjavaslatot terjesztett a közgyűlés és a nyilvánosság elé, amelyben az állami beavatkozások rendszerének meghatározásától kezdve, a földtulajdon rendezésén, a vállalkozási formák egyenjogúsításán, a feldolgozó­ipar monopolhelyzetének megszünteté­sén át az ágazatban dolgozók szociális biztonságának megalapozásával ad kiin­dulópontokat a jelenlegi válságból való kilábalásra. (tszl) KÉT NAP A FEGYVERLETETELRE Moldovában szombaton este bevezet­ték a rendkívüli állapotot. Mircea Snegur elnök a néphez intézett délutáni beszédé­ben mutatott rá arra, hogy az intézkedést a Dnyeszter bal partján levő orosz párti erők szeparatista törekvései tették szük­ségessé. Az ún. Dnyeszter Menti Köztár­saság ,.megalapítóit és kiszolgálóit", va­lamint a törvényellenesen létrehozott fegyveres egységeit ultimátumban szólí­totta fel arra, hogy adják meg magukat a moldován hatóságoknak. A rendkívüli állapot bevezetésével összefüggésben Moldávia nagyobb váro­saiban 10-15 fős különleges bizottságo­kat hoznak létre, melyek rendkívüli jogkö­rökkel bírnak. A belügy- és a nemzetbiz­tonsági minisztériumnak a moldován had­sereg most formálódó egységeivel együtt meg kell tenniük a „szükséges lépése­ket" a törvényellenesen létrehozott kato­nai csoportok leszerelésére és felszámo­lására. Többek között az is a feladatukhoz tartozik, hogy megakadályozzák a kozá­kok belépését Moldávia területére. Valériu Moravskí moldován kormány­fő kisinyovi sajtóértekezletén két napot adott a Dnyeszter Menti Köztársaság „szeparatistáinak" arra, hogy letegyék a fegyvert. Ellenkező esetben Moldávia fegyveres akciót kezd ellenük. Az eseményekkel összefüggésben nyilatkozott Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter. Felszólította a moldovai konfliktusban részt vevő feleket, azonnal szüntessék meg a vérontást, vessenek véget az erőszaknak és az ellenségeske­désnek. Mint mondotta. Oroszország haj­landó részt venni a konfliktus rendezé­sében. ÖT PERCCEL A KAMPÁNY ELŐTT.,. (Folytatás az 1. oldalról) repel František Mikloško, Franti­šek Javorský, Ján Čarnogurský, Ladislav Pittner és Ján Petrik is. Az önálló Szlovákiáért A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom szombati alakuló közgyű­lésén Ján Klepáčot választották meg a mozgalom elnökévé, illetve Bartolomej Kuncot és Viliam Oberhausert alelnökökké. Ján Kle­páč a közgyűlésen hangsúlyozta, hogy a mozgalom nemzeti, de nem nacionalista, és hogy Szlovákia az önálló államiság építésének befeje­zésére törekszik. Csak ezt kővetően szándéka állami kötelék létrehozá­sáról tárgyalni a cseh partnerrel, illetve a közép-európai együttműkö­dés keretén belül más szomszédos államokkal. Nézete szerint minden egyes szlovákiai politikai reprezen­tációnak Szlovákia teljes szuvereni­tása kikiáltására kellene törekednie, mert „holnap" erre már nem kerül­het sor. Éppen ezért a mozgalom kötelességének tartja, hogy azon munkálkodjanak, ha sor kerül a nép­szavazásra, a lakosság többsége a szuverén, önálló és demokratikus Szlovák Köztársaságra voksoljon. Az alakuló közgyűlést követő saj­tóértekezleten Ján Klepáč kizárta azt a lehetőséget, hogy a választá­sok után koalícióra lépjenek a KDM­mel, és többek között azt is el­mondta, hogy a Szlovák Államnak Szlovákia szempontjából rendkívüli jelentősége volt és a történészek kötelessége, hogy a nemzetnek el­mondják erről az igazságot. Névmódosítás A Polgári Demokrata Unió - NYEE tegnapi rendkívüli köztársa­sági közgyűlésén a párt elnevezésé­ből törölték a NYEE rövidítést, majd titkos szavazással a PDÚ első alel­nökévé választották Ivan Miklošt, aki ebben a tisztségben Jozef Ku­cerak helyébe lépett. A köztársasági tanács tevékenységéről szóló be­számolóban főként a gazdasági programmal foglalkoztak, miközben - más pártok programjaival történő összehasonlításban - kiemelték an­nak szélesebb emberi dimenzióit is. Dubčeka szocdemek élén A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt II. kongresszusán a leköszönő Borisz Zala helyébe Alexander Dubčekot választották meg a párt elnökévé. Boris Zala a jövőben az első alelnök tisztségét látja el. A kongresszus a továbbiakban a vá­lasztási programmal és a választási kampány előkészítésével foglalko­zott. Boris Zala elemezte a párt választási programját, miközben an­nak pilléreiként említette többek kö­zött az államhatalom következetes ellenőrzését, a községek és városok önkormányzatát, a virágzó gazdasá­got és szociálpolitikát, a minőségi egészségügyhöz, oktatásügyhöz és kultúrához való általános hozzájutás lehetőségét. Alexander Dubček fel­szólalásában főként a párt program­jának alapelveiről és 'célkitűzései elérésének módjairól szólt. Ki­emelte, hogy a párt szociális, kör­nyezetvédelemre orientált piacgaz­daságot kíván teremteni, amely szo­ciálisan igazságos lesz. Weiss bírál A Demokratikus Baloldal Pártja a hétvégén kongresszust tartott, amely természetesen a. választási előkészületekkel foglalkozott. A párt abban látja esélyét, hogy véleménye szerint Szlovákia lakosságának túl­nyomó többsége baloldali gondolko­dású. Peter Weiss pártelnök a kor­mánykoalíciót bírálva elmondta, hogy nem tartották be választási ígéreteiket. A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM NYILATKOZATA 1992-ben újra választások lesz­nek. A Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalomnak minden igyekezete arra irányul, hogy mint neve is mu­tatja -, védje és becsülettel képvi­selje kisebbségi magyarságunkat, keresztény-keresztyén eszmeisé­günket és küzdjön a demokrácia létrejöttéért és megőrzéséért. Ennek érdekében kívántunk koa­líciós tárgyalásokat folytatni. Ennek érdekében először is a Magyar Pol­gári Párt felé fordultunk, kölcsönö­sen ismertettük választási elképze­léseinket. Majd az Együttélés Politi­kai Mozgalommal folytattunk koalíci­ós előtárgyalásokat. Az EPM konst­ruktívabb és aktívabb hozzáállása folytán kidolgoztuk a leendő koalíci­ós partnereinkkel és magunkkal szemben is az érvényes feltétel­rendszert. Ezek a feltételek lesznek hivatottak biztosítani az egységes politikai platformot a választások előtt és után. Az elmúlt két év ta­pasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy nem elégséges egy választási koalíció megkötése, hanem hosszú­távú együttműködésre van szükség. Miután ezeket a feltételeket az EPM és az MKDM is elfogadta, elkezdtük tárgyalásainkat az MPP-vel ugyano­lyan feltételek mellett. Az egységes ellenzéki és kisebbségi politizálás érdekében úgy láttuk jónak, hogy a kormány nem elfogadható kisebb­ségi politikája miatt az MPP lépjen ki a koalícióból. Ezt az MPP nem tudta elfogadni. Tudomásunkra hozta, hogy csakis egyenrangú partner­ként, egyenrangú (tehát egyharma­dos) arányban kíván részt venni a hármas koalícióban. Ezt a tényt az MKDM tudomásul vette. Miután a tárgyalások során az MPP a felté­teleket mereven • elutasította, az MKDM kezdeményezte, hogy az MKDM és a EPM tekintsen el a kor­mányból való kilépés feltételétől és azt indítványozta, hogy az MPP mi­nősítse a kormány eddigi kisebbségi politikáját, valamint az MPP részvé­teli arányát. Ezeket a szerényebb feltételeket sem volt hajlandó az MPP elfogadni, mereven ragaszko­dott kiinduló álláspontjához. Az MKDM többször próbálta pozitív irányba terelni a tárgyalások mene­tét, de igyekezetét az MPP mindun­talan meghiúsította. Váltig nem volt hajlandó a megváltozott feltételekről tárgyalni, csak saját elveit hangoz­tatta. Ezzel kapcsolatban az EPM és az MKDM is részletesen kifejtette véleményét, ezért feleslegesnek tartjuk ismételni (lásd. Új Szó, márci­us 28. „Két nyilatkozat"). Az MPP többször kijelentette, hogy csak hár­mas koalícióban indul vagy egyedül vesz részt a választásokon. Azon­ban ez nem bizonyult valónak, mert az MPP a képviselőjelöltjeinek a szavazólistára való felvételéről tár­gyalt a Polgári Demokratikus Unióval is. Ugyanúgy nem tartotta be a koa­líciós tárgyalásokra vonatkozó hír­zárlatot, amiben a tárgyalófelek kö­zösen megegyeztek. Mindezek után az MKDM-nek kétségei vannak az MPP koalíciós megbízhatósága fe­lől, főleg akkor, ha szemügyre vesz­szük az elmúlt két év tapasztalatait és az MPP politikájának negatív ha­tásait a magyar nemzeti kisebbség­re nézve. Sújt minket a nyelvtör­vény, amelynek a megszületésénél az MPP (FMK) is aktívan bábásko­dott, valamint annak gyakorlati vég­rehajtása is. Sújtanak bennünket a belügyminiszteri rendeletek is, an­nak a kormánynak a rendeletei, amelynek tagja az MPP is. Mindezen érvek felsorolása és kifejtése után az MPP nem változtatott álláspont­ján, egy lépést sem közeledett az MKDM-EPM-javaslatok felé. Váltig han­goztatta a legelső tárgyalásokon előter­jesztett, minden politikai realitást nélkülö­ző álláspontját. Az MKDM és az EPM is a szlovákiai magyarság megfelelő parlamenti képvi­seletére törekszik. Az MKDM kezdemé­nyezésére az MKDM-EPM tárgyalókül­döttsége felajánlotta az MPP-nek sor­rendben harmadik javaslatát: ha az előző feltételek mellett az MPP nem hajlandó koalícióra lépni, felveszi képviselőjelöltjeit a koalíció listájára minden feltétel nélkül. A részleteket a választási szerződés sza­bályozná Ezzel kapcsolatban elmondtuk választási együttműködésünk lényegét, továbbra is ragaszkodva a hármas szö­vetséghez. Az MPP csakis önálló politikai szubjektumként, egyenlő arányban és fel­tételek nélkül volt hajlandó elfogadni a vá­lasztási szerződést, amely ebben a for­mában egyenlő a teljes értékű koalícióval, aminek feltételeit az MPP többszörösen elutasította, meghiúsítva ezzel a koalíció létrejöttét. Minden ésszerű rugalmassá­got nélkülöző MPP-álláspontnak az lett az eredménye, hogy a hosszú, kb. 30 órás tárgyalássorozat zsákutcába jutott Az MKDM tudatosította a kudarc okát: nem lehet egyszerre miniszteri bársonyszék­ben ülni és ellenzéki politikai mozgalom­ként védeni a kisebbségi érdekeket, vala­mint azt, hogy a bársonyszéket nagyon nehéz felcserélni a kisebbségi érdekvé­delem keserű kenyerére. Mindezek után az MKDM és az EPM előkészítette koalí­ciós szerződését, amit a felsőbb mozgal­mi szerveknek kell jóváhagyni. Az MKDM országos elnöksége, 1992. március 27-28-ra hívta össze országos választ­mányát, ahol a hosszas vita után a követ­kező nyilatkozatot hagyta jóvá: Az MKDM országos választmánya 1992. március 28-án Nagyölveden a vá­lasztási koalícióval kapcsolatban a követ­kezőket fogadta el: - jóváhagyta az elnökség által előter­jesztett beszámolót a koalíciós tárgyalá­sokról; - jóváhagyta az előterjesztett koalíciós szerződést az MKDM és az EPM között; - felhatalmazta az elnökséget és an­nak tárgyalóküldöttségét arra, hogy már­cius 29-én vasárnap délig elfogadja a po­zitív választ az MPP felé nyújtott választá­si szerződéstervezetre abból a célból, hogy legyen a szlovákiai magyarságnak megfelelő parlamenti képviselete. Tüzetesebb vizsgálódás nélkül is szemügyre vehető az MKDM keresztényi magatartása - még egy utolsó lehetősé­get adni az MPP-nek, hogy átértékelhes­se álláspontját és csatlakozhasson a koalícióhoz. Mindez nem következett be, az MPP még csak nem is válaszolt a felhívásra. Sajnálattal kell tudomásul venni, hogy a harmadik magyar parlamenti párt nem tudott elszakadni a hatalomban való rész­vétel vágyától. Az MPP folyamatos időhú­zása és merev álláspontja következtében lehetetlen bármilyen választási együttmű­ködés megteremtése. Ennek ellenére, mi­vel a szlovákiai magyar kisebbségről van szó, az MKDM nem kíván negatív válasz­tási kampányt folytatni az MPP ellen. Reméljük, tagjaink és támogatóink megértik, az MKDM álláspontját, reális mozgásterének határait és értékeli, hogy a keresztény eszmeiséget mindig szem előtt tartva próbálta megteremteni az óhajtott hármas koalíciót. Az MKDM sajtószolgálata ELFOGADTÁK A KOALÍCIÓS SZERZŐDÉST (Folytatás az 1. oldalról) sokat kezdeményez az országos vá­lasztási bizottsággal a koalíció pon­tos megnevezéséről, esetleges mó­dosításáról. A következőkben a képviselője­löltek listáinak, a választási bizottsá­gok és a közös jelölőbizottságok jelöltjeinek jóváhagyásával foglal­koztak. Ehhez az egyes járások elő­zetesen kidolgozott listái nyújtottak támpontot. A lengyel nemzeti ki­sebbség képviselője itt hívta fel a je­lenlévők figyelmét a koalíció megne­vezésének fontosságára, mert ők egyedül csak a csehországi listákra (tehát a cseh és szövetségi parla­mentbe) állítanak jelölteket. A listák egyeztetése az MKDM képviselőivel egy közös egyeztető bizottság kine­vezése után e hét folyamán történik meg. A tanácskozás utolsó pontja a választási program volt. Az MKDM-mel egy közös választási kampánybizottság felállítását terve­zik, de továbbra is nyitott kérdésként kezelik a Magyar Néppárttal kötendő esetleges hármas koalíció lehető­ségét. Mindennek ezen a héten kell eldőlnie. (polgári)

Next

/
Thumbnails
Contents