Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám, kedd

VELEMENVEK KETTEN A HARMAS KOALICIOROL Szerkesztőségünk az elmúlt napokban igyekezett minél részletesebben és tárgyilagosan beszámolni azokról a tárgyalásokról, amelyeket az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt képviselői folytattak a hármas választási koalícióról. Úgy véljük, a szlovákiai magyarság ügyét és hiteles tájékoztatását szolgáljuk azzal is, hogy a megbeszélésekről háttérinformációkat is közlünk, segítve olvasóink véleményalkotását. Az alábbi két anyagot is ilyen megfontolásból adjuk közre. MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM-EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM: Az MPP vezetősége - a koalíciós együttműködésről folytatott tárgyalások lezárása előtt - úgy döntött, hogy az 1992. március 20-án az EPM—MKDM tárgyalóküldöttsége elé terjesztett nyilatkozatát nyilvánosságra hozza. Ezek után az EPM—MKDM vezetőségei fontosnak tartják a hangulatkeltés kiküszübölése, a félreértések elkerülése és az olvasók teljes tájékoztatása érdekében közölni a kormányban részt vevő MPPvel kötendő esetleges választási koalíció feltételeit. Mozgalmaink az elmúlt választási időszakban konstruktív ellenzékként léptek fel a törvényhozó szervekben, a kormányprogram végrehajtásáért nem vállaltak felelősséget, a kormányt azonban a demokratikus jogában és a hatékony piacgazdaság kiépítésében támogatták, egyúttal bírálva a kisebbségi kérdésekben folytatott kormánypolitikát. Ezt az eltérő álláspontot és felelősséget tartjuk szükségesnek tisztázni a kormánypárttal folytatott koalíciós tárgyalások kapcsán. Ezeket a következő pontokban fogalmaztuk meg, s nyújtottuk át az MPP-nek: Az EPM és az MKDM, mint a parlamentben konstruktív ellenzékként szereplő politikai erők a kormányban részt vevő MPP-vel a választási koalíció megkötését a következő feltételekhez kötik: 1. A Magyar Polgári Párt kilép a kormánykoalícióból, ami nem zárja ki a kormány demokratikus jogállamiság és piacgazdaság kialakítása érdekében tett Csehszlovákia egész története bizonyítja, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése egyike azoknak a fájó pontoknak, melyre a demokratikus intézményrendszer segítségével gyógyirt kell találni. Nem lehet szabad az a társadalom, mely embereket. embercsoportokat kirekeszt soraiból és másodrangú lényekként kezeli őket, a lehetőségét sem teremtve meg annak, hogy kultúrájukat. közösségi életüket maguk alakítsák és elképzeléseik szerint formálják. Jogaink nem azért vannak, mert azokat mások adják, hanem mert létezünk. De jog csak ott van, ahol a joggal élni tudnak, ahol jogot formáló polgárok vannak. Ahhoz, hogy beleszólhassunk a sorsunkat meghatározó döntésekbe, jelen kell lennünk mindenütt, ahol rólunk döntenek. Ha nem élünk lehetőségeinkkel és elutasítjuk a bennünket érintő ügyek intézésében való részvételt, akkor csak a siránkozás marad, hogy már megint mások döntöttek rólunk, nélkülünk. Határozottan viszszautasitjuk azt az egyre inkább teret hóditó nézetet, hogy a kisebbségeknek és a csehszlovákiai magyarságnak a kommunizmus ideje alatt több joga volt, mint ma van. Ha akad olyan politikai erő, amely a kommunista rendszer látszatjogait többre értékeli ennél, csak tehetetlenségéről tesz tanúbizonyságot. Ugyanakkor tény, hogy a rendszerváltás óta újonnan létrejött, illetve megújhodott szerveződések mindeddig nincsenek megfelelő alkupozícióban az államhatalommal szemben. Magyar nemzet csak egy van, ahogy kulturális-etnikai értelemben egységes a többi nemzet is, melynek tagjai Csehszlovákia területén élnek. A csehszlovákiai magyarság a magyar nemzet része, elidegenitlépéseinek konstruktív ellenzékként történő támogatását. 2. Az MPP átértékeli a nemzeti kisebbségek jogállása szempontjából tanúsított eddigi politikáját: a) a Tt 23/91-es, az alapvető emberi és szabadságjogokról szóló alkotmánylevél nemzetiségi részével kapcsolatos álláspontját (a nemzetállam elvének hetetlen jogunk, hogy nemzeti kultúránkat ápoljuk és a magyarság részének tudjuk magunkat. A Magyar Polgári Párt meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek problémái csak demokratikus viszonyok között oldhatók meg. Olyan demokráciába, amelyben minden nemzeti, etnikai, politikai, vallási és egyéb kisebbség a kölcsönös tolerancia légkörében érvényesítheti jogait. A Magyar Polgári Párt leszögezi, hogy hatékony kisebbségvédelmet mindig csak a többség, a kisebbségeket védő törvény által tud nyújtani. A többség nem háríthatja el magától ezt a felelősséget pusztán azzal, hogy teret enged a kisebbségi önszerveződésnek. Ilyen körülmények között az ország egymással szemben álló etnikai tömbökre szakadhat és destabilizálódhat az egész társadalom. A tartós etnikai konfliktusok az egész ország fejlődését hátráltatnák. Úgy véljük, a nemzeti kisebbségek gazdasági, kulturális, iskolaügyi helyzetét, jogainak biztosítását komplex módon kell megközelíteni és így törekedni a megoldásokra. A kisebbségi jogokat demokratikus viszonyok között nem lehet elvitatni semmilyen kisebbségtől. A nemzeti kisebbségek és etnikumok jogállása, a kisebbségi kérdés megoldása szorosan összefügg a csehszlovákiai és a szlovákiai jogrend egész fejlődésével. Ezért a kisebbségi jogokat nem szabad elszigetelten kezelni, hanem a nemzetközi megállapodások, illetve a demokratikus állami életet biztosító csehszlovákiai és szlovákiai jogrend szerves részeként. A kisebbségi jogok biztosítása elsősorban kormányzati feladat, de nem történhet elvetése), b) a nemzetiségi felsőoktatással kapcsolatos álláspontját. 3. Az önigazgatás (autonómia) elvének elfogadása. 4. Elhatárolja magát a nyelvtörvény alkalmazásával kapcsolatos eddigi kormányállásponttól. 5. Átértékeli eddigi politizálási módszerét és elfogadja a konstruktív politizálás alapelvét. 6. Az MPP e kérdések átértékelését nyilvánosságra hozza, felülbírálva eddigi álláspontját. E feltételek teljesítése után a személyi, technikai valamint anyagi feltételek tisztázását követően kerülhet sor a választási koalíciós szerződés megkötésére, csatlakozva az EPM és az MKDM koalíciójához. Tudatában vagyunk felelősségünknek a csehszlovákiai magyarság politikai képviseletéért. A magunk részéről az elmúlt két év tapasztalataira építve olyan koalíaz adott kisebbség akarata és érdeke ellenében. A különböző jellegű és nagyságrendű problémákat a maguk helyén és idejében kell megoldani, a helyi önkormányzati szinttől az államigazgatás különböző szintjein keresztül a parlamentekig és kormányokig bezáróan, arra törekedve, hogy a nemzetközi normák maradéktalanul érvényesüljenek. Az egyéni kisebbségi jogokat az emberi jogok részeként kell kezelni, hogy az általános nemzetközi emberjogi normák és garanciák a nemzeti kisebbségekre is vonatkozzanak. Éppen ezért a törvényalkotás nemzeti kisebbségek és etnikumok szempontjából a legfontosabbés legérzékenyebb terület, amely hosszú távon kihathat a kisebbségek jogállására, érdekeik képviseletére és érvényesítésére. A törvényalkotásban minden politikai pártnak szem előtt kell tartania a kisebbségek érdekeit, mert ez a demokrácia alapja. Csehszlovákiában a nemzeti kisebbségek védelme és. érdekeinek érvényesülése olyan neuralgikus pont lehet, amely kihathat az egész ország fejlődésére Elfogadhatatlan az az álláspont, mely bizonyos nemzeteket fölébe helyez másoknak, államalkotónak kikiáltva azokat. Minden egyes állampolgár az állam alkotója, akiknek lehetőséget kell teremteni, hogy akár egyénenként, akár közösségként a szükségleteiket és érdekeiket kifejezhessék és érvényesíthessék. A kisebbségi jogvédelem területén alkotmányos jogvédelemre van szükség és egy nemzetközi garanciarendszer működésére Csehszlovákiában. A kisebbségek érdekeit minden olyan törvénybe be kell építeni, amely kihatással lehet a nemzeti kisebbség létezésére. Az előzőekhez kapcsolódva ki kell dolgozni és a parlamentbe beterjeszteni a nemzeti kisebbségekről és etnikumokról szóló törvénytervezetet, mely szabályozza a nemzeti kisebbségek jogállását, jogaikat és kötelességeiket, a kisebbségi önkormányzat kereteit. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségi kultúra és művelődés problémáinak, igényeinek megfogalmazása nem lehet a politikai pártok feladata. A politikai párt csak arra vállalkozhat, hogy a fenti területek szabad fejlődésének feltételeit biztosítja. A kultúrát, az iskolaügyet, a tudományt, az egyházak kulturális tevécióra és hosszú távú politikai együttműködésre törekszünk, amely összehangolja, egyesíti a magyar nemzeti kisebbség politikai erejét, érdekképviseletét. Mivel az MPP-től az első alapvető fontoságú feltételre nem kaptunk kielégítő választ, épp a közös fellépés szükségességét tudatosítva alternatív javaslatként igényeltük, hogy a kormányból való kilépés nélkül az MPP nyilvánosan határolja el magát a kormány nemzetiségi politikájának mulasztásaitól és minősítse saját felelősségének részarányát. Sajnos azonban az MPP által nyilvánosságra hozott nyilatkozat nem értékeli a kormány eddigi nemzetiségi politikáját, és nem határozza meg az MPP felelősségének részarányát. Szándékunk szerint a választási koalíció nemcsak a képviselők „gyártásának" eszköze, hanem célja a kisebbség érdekeinek valódi képviselete. kenységét, a közművelődést nem szabad függővé tenni az állami gyámkodástól. Az államnak ugyanakkor gondoskodnia kell a kisebbségi kultúra anyagi feltételeinek biztosításáról. Az anyagi eszközök szétosztását egy igazságos, célirányos állami alapítványi rendszeren keresztül kell biztosítani, hogy a kultúrára szánf állami pénzek kulturális értékek létrejöttét és ne pusztán a kultúrában dolgozók megélhetését biztosítsák. Alapvető feltételünk szerint biztosítani kell az oktatás és művelődés szabadságát. Biztosítani kell alkotmányos szinten az anyanyelven való művelődés jogát, az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig. Csak az anyanyelvi oktatás biztosíthatja a személyiség szabad fejlődését. Áz iskolák, ezen belül is elsősorban a felsőoktatási intézmények autonómiája, olyan érték, amelyet minden körülmények között meg kell őrizni. Biztosítani kell, hogy mindenki ott tanulhasson, ahol kíván, sem oktatási módszerek, sem államhatárok ne állhassanak ennek útjában. Támogatni kell a magán- és egyházi iskolák létrejöttét, melyek versenyhelyzetet teremthetnek az oktatás területén. Rövid időn belül ki kell építeni a csehszlovákiai magyarok teljes oktatási rendszerét. Modern pedagógiai elvek alapján működő óvodákat, alapiskolákat, középiskolákat, szaktanintézeteket, szakiskolákat kell létrehozni. A felsőoktatási intézményekben biztosítani az anyanyelven folyó felvételizés jogát. A folyamatos pedagógusképzés biztosítását egy önálló magyar kar létrehozása révén kell elérni. A Magyar Polgári Párt teljes mértékben átérzi történelmi küldetését, s azt a felelősségét, amellyel a csehszlovákiai magyarságnak tartozik Mindamellett világosan látja, hogy a kormányra nehezedő nacionalista és soviniszta hatások tompítása érdekében nemzeti kisebbségi politizálásában fellelhetők mulasztások is. Másrészt viszont a Magyar Polgári Párt le kívánja szögezni, hogy attól a pillanattól kezdve, amióta önálló jogi szubjektumként működik a kormány munkájában, programja szerint éppen annak a kívánalomnak tesz eleget, hogy védi a magyar kisebbség érdekeit. Pozsony, 1992. március 20. 1992. MÁRCIUS 24. HÁROMPÁRTI TALÁLKOZÓ - HÍRZÁRLATTAL A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt tárgyalóküldöttségeinek vasárnapi megbeszélése a késő éjszakai órákban ért véget. Értesüléseink szerint, most sem született döntés arról, hogy a magyar politikai mozgalmak illetve pártok együtt indulnak-e a parlamenti választásokon. A felek megegyeztek abban, hogy a tanácskozásról nem adnak ki közleményt és nem is nyilatkoznak a sajtónak. A tárgyalásokat ma folytatják. MAGYAR NÉPPÁRT: VÁLASZTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS? Hétfőn megbeszélét folytatott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom koalíciójának megbízott küldöttsége a Magyar Néppárt országos elnökével az esetleges választási együttműködés feltételeiről. A magyar koalíciós mozgalmak delegációja - Bugár Béla, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád - ismertette Popély Gyulával azokat az alapelveket és feltételeket, amelyek lehetővé tennék választási együttműködésüket. dNEMCSAK MOST AKTUÁLIS (Munkatársunktól) - Immár szép hagyománnyá vált, hogy március utolsó napjai országszerte természetvédelmi napoknak számítanak. Ennek jegyében a rimaszombati Gömöri Múzeum és a Szlovákia Természet- és Tájvédök Egyesülete járási bizottsága értékes kiállítással lepte meg a nyilvánosságot. A kiállítás - mely május 8-áig tart nyitva - a füleki hegység (Cerová vrchovina) 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított területének természeti értékeit, az itt előforduló növény- és állatfajok egyedeit és az egyes tájegységek jellegzetességeit mutatja be. (polgári) GREENPEACE-IRODA NYÍLT PRÁGÁBAN NEM ÉRTENEK EGYET BÖS FELÉPÍTÉSÉVEL „Ha majd az utolsó fa is ki lesz vágva, az utolsó folyó is be lesz szennyezve, és az utolsó hal is ki lesz fogva, akkor ébredtek majd rá, hogy a pénz ehetetlen" - ennek a jelmondatnak a jegyében tartottak az elmúlt napokban Prágában sajtótájékoztatót a Greenpeace újonnan megalakult csehszlovákiai fiókirodájának képviselői. A tulajdonképpen afféle bemutatkozásnak is nevezhető eseményen jelen volt Matti Wuori, az amszterdami székhelyű Greenpeace International elnöke és Richard Titchen, a londoni székhelyű Greenpeace Communications igazgatója is. A sajtótájékoztatón Ivo Šilhavý, a fiókiroda igazgatója elmondta, hogy az iroda működésével kapcsolatos költségeket, egészen addig, míg önellátóak nem lesznek, a Greenpeace International fogja fedezni és, hogy a levegő és az energiaforrások tisztaságáért, a bioszféra mérgező anyagokkal szembeni védelméért folytatott kampányra és az atomenergiával kapcsolatos felvilágosító tevékenységre kívánják fektetni a hangsúlyt. Céljaik között szerepel a Csehszlovákia területén már működő atomerőművek üzemen kívül helyezésének elérése, illetve a még be nem indított atomerőműveken folyó munkálatok leállítása is. A bős-nagymarosi vízművel kapcsolatban ugyan a Greenpeace eddig még hivatalosan nem foglalt állást, ám Honza Piňos, a fiókiroda kampányfőnöke hangsúlyozta, hogy a felépítésével természetesen nem értenek egyet, hiszen energetikai szempontból minimális lesz a hozadéka, a környezetre gyakorolt káros hatása viszont óriási. (kajó) MAGYAR POLGÁRI PÁRT: — A Magyar Polgári Párt koalíciós tárgyalódelegációja meglepetéssel vette tudomásul, hogy tárgyalópartnerei szombaton az Új Szó hasábjain az MPP által pénteken beterjesztett Nyilatkozatban látják az eddigi tárgyalások sikertelenségét. A Magyar Polgári Párt véleménye más. Az Együttéléssel és az MKDM-mel történt konzultáció után ezért közzé teszi a Nyilatkozatot, mely alapján képezhette volna a közös tárgyalásoknak. Az olvasóra bízza annak eldöntését, hogy ez a nyilatkozat vajon oka lehet-e a koalíciós tárgyalások további elutasításának partnerei részéről. A Magyar Polgári Párt kitart a hármas magyar koalició létrehozása mellett - minden előzetes feltétel nélkül. NYILATKOZAT