Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám, kedd

SZOCIÁLDEMOKRATÁK -DUBČEKKEL Nyilvánvaló, hogy Dubček már nem a múlt szociáldemokrata mozgalmába tér haza, de még nem is egy olyan pártba, mint amilyen napjaink németországi, skandináviai, vagy franciaországi szociáldemokrata (vagy szocialista) pártja. (4. oldal) HŰVÖSRE KERÜLTEK A TEMPLOMFOSZTOGATÓK A helyszínen talált nyomokból a rendörök gyorsan rájöttek, hogy a betöréseket egy és ugyanaz a banda követi el. Azt sem volt nehéz kitalálni, hogy a tettesek a lopott holmit elsősorban külföldön próbálják értékesíteni. (6. oldal) Kedd, 1992, március 17. * Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 65. szám VÁCLAV HAVEL SZLOVÁKIÁBA LÁTOGAT AZ ÁLLAMFŐ NEM KÍVÁN VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTANI A SZLOVÁK ÁLLAM KIKIÁLTÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁRÓL RENDEZETT POZSONYI ÜNNEPSÉGRŐL Kétnapos véres harcok űzték ki ezeket az embereket a moldovai Dubosszari várost környező falvakból. (További részletek a 2. oldalon a Rendkívüli állapot a Dnyeszter mentén című közleményben.) (Telefoto: ČSTK/EPA) RETROGRÁD ERÖK SZERVEZKEDÉSE ÖRMÉNY-AZERI PÁRVIADAL RAKÉTAVETŐKKEL (Munkatársunktól) - E hét csü­törtökét és péntekét ismét Szlováki­ában. pontosabban Pozsonyban tölti Václav Havel - jelentette be tegnap Prágában Michael Žantovský elnö­ki szóvivő. A köztársasági elnök két­napos szlovákiai munkalátogatásá­nak programjáról elmondta, hogy még nincs lezárva, annyi azonban már biztos, hogy csütörtökön részt vesz egy, az Egyesült Arab Emirátusok és Japán csehszlovákiai beruházási terveivel foglalkozó tanácskozáson, fogadja a Szlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának és a szlovákiai nyugdíjasoknak a képvi­selőit, és részt vesz a szlovák kor­mánynak a privatizáció szlovákiai lefolyásával foglalkozó tanácskozá­sán is. Pénteken fogadja a szlová­kiai zsidók deportálása megkezdé­sének 50. évfordulója alkalmából megrendezendő konferencia szer­vezőit és a szlovákiai püspöki konfe­(Munkatársunktól) - Az elmúlt évben a mezőgazdaság eredmé­nyeire kihatott a gazdasági reform, a piacgazdaságra való áttérés. A bi­zonytalan agrárpolitika, együtt az ár­liberalizálással, 1991-ben a hazai piacon az élelmiszer-fogyasztásnak közel 22 százalékos csökkenését okozta. Különösen aggasztó, hogy 13 százalékkal csökkent a mező­gazdasági állatállomány - hangoz­tatta tegnap újságírók előtt Jirí Za­jíc, az Országos Földmüves-szövet­kezeti Szövetség titkára. rencia képviselőit, majd - a szóvivő szavaival élve - ,,a szlovák világvá­logatottat", melyről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy alighanem a szlovákság 11 legismertebb mű­vészéből és sportolójából fog állni. A kérdésre, hogy a köztársasági elnök hogyan vélekedik a szlovák állam kikiáltása 53. évfordulójának apropóján megrendezett pozsonyi ünnepségről, és hogy Václav Havel erre is kitér-e majd szlovákiai láto­gatása során, Michael Žantovský azt válaszolta, hogy a köztársasági el­nök nem kíván véleményt nyilváníta­ni e kérdésben, illetve ha igen, akkor olyan értelemben, hogy az 5 milliós szlovák nemzet azzal, hogy figyel­men kívül hagyta az említett ünnep­séget, egyértelműen kinyilvánította, hogy nem kíván olyasmit ünnepelni, ami nemzeteink történelmének - fi­noman szólva is - vitatott pontjai közé tartozik (kajó) Az élelmiszer-ipari cikkek árának mintegy 29 százalékos növekedésé­ből elsősorban az élelmiszer-ipari feldolgozóvállalatok és a kereskede­lem profitált. Az élelmiszeripar nye­resége 1991-ben az előző évihez viszonyítva Csehszlovákiában 10,5 milliárd koronával növekedett, mi­közben a mezőgazdasági szövetke­zetek vesztesége meghaladta a 20 milliárd koronát. Ennek oka főleg a mezőgazdaság által felhasznált eszközök, anyagok árának közel 50 (Folytatás a 2. oldalon) Szazsi Umalatova, a Szovjetunió népi küldöttei kongresszusa szervezőbizottsá­gának elnöke tegnap Moszkvában sajtó­értekezletet tartott. Bejelentette, ma dél­előtt 10 órakor mindenképpen megkezdő­dik a kongresszus, bármilyen nyomás, bármilyen akadályok ellenére, hacsak 20 vagy 100 küldött lesz is jelen. ,,Ha kidob­nak minket a teremből, melyet nekünk ígértek, akkor az utcán fogunk tanácskoz­ni, mert nem sértjük meg sem az alkot­mányt, sem a törvényekel". Az elnökasz­szony szerint az orosz parlament által törvénytelennek nyilvánított rendkívüli kongresszuson valószínűleg nem lesznek kevesen, 1470 küldött ígérte meg részvé­telét. Még akkor sem lesznek kevesen, ha sokan közülük a helyi közigazgatási szer­vek és az ügyészség nyomására nem tudnak eljutni Moszkvába. Az előkészítő bizottság tagjai arról nem voltak hajlandó­ak beszámolni, hogy már hány küldött van Moszkvában, de annyit elárultak, hogy valamennyi volt szövetségi köztársaság képviselteti magát. Umalatova, aki a küldöttkongresszus utolsó előtti tanácskozásán azzal vált hí­ressé, hogy lemondásra szólította fel Mi­hail Gorbacsovot, cáfolta, hogy a küldöt­tek az orosz kormányt akarják megdönte­ni. Nem akarnak párhuzamos hatalmi szeneket létrehozni, s új szovjet elnököt sem fognak választani. A szervezőbizott­ság egy további tagja azt mondta, a kong­resszus döntéseinek kötelező jellege attól függ majd, megfelelő számű küldött gyú­lik-e majd össze. A szervezőbizottság által előkészített dokumentumok szerint a kongresszus javasolni fogja a volt szö­vetségi köztársaságok elnökeinek, hogy legalább a minimális föderációs szerveket hozzák létre. (Folytatás a 3. oldalon) NEM ÉPPEN KECSEGTETŐ SZÁMOK A SZÖVETKEZETEK HÁROMNEGYEDE VESZTESÉGES L esz-e hármas magyar választási koalíció? Ezt kérdezgetik mostanában egyre gyak­rabban azok, akik a sok váratlan és lehangoló esemény után még nem csömörlöttek meg a politikától. Ugyanezt az esélyt mérlegelik azok is, akiket közvetlenül nem is annyira a konkrét belpolitikai történések érdekelnek, ha­nem sokkal inkább a szlovákiai magyarság sorsa, jövője iránt aggódnak. Mert az nyilvánvaló, hogy a hazai magyar pártok és mozgalmak politikai stratégiája, s még inkább a júniusi választások eredménye jelentős mértékben befolyásolja majd nemzeti kisebbségünk további sorsát, távlatait. Lehet-e hármas magyar választási koalíció? Erről tárgyalnak immár hetek óta pártjaink és politikai mozgalmaink képviselői. A megbeszélé­sek meglehetősen vontatottan haladnak, ám né­hány tény így is nyilvánvaló. A legfontosabb szempont az, hogy a választási törvényből eredő­en a hármas koalíció esetében ugyanúgy hétszá­zalékos a parlamenti küszöb, mint két párt vagy mozgalom szövetségének esetében. A jól megvá­lasztott hármas koalíció nyilvánvalóan több sza­vazatot hozhat, következésképpen több magyar képviselőnk lehet Pozsonyban és Prágában. Sze­rintem kevés a valószínűsége annak, hogy az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom mellett a Magyar Néppárt lenne a har­madik partner. Ennek a nemrég megalakult párt­nak ugyanis még nincs világos programja, vélhe­tően nem nagy a tömegbázisa, másrészt vezetőik között ott találjuk azokat, akiket a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom közgyűlése kizárt sorai közül. Lehetséges harmadik partnerként tehát a Magyar Polgári Párt jöhet szóba, habár már az eddigi tárgyalások is igazolták: különböző okok miatt bizony nem könnyű egyezségre jutni. A feszültség egyik forrása az elmúlt két eszten­dő több övön aluli ütése, amely nem mosható össze a másfajta értékrendből fakadó politikai ellentétekkel. Letagadhatatlan tény ugyanis, hogy már 1990 januárjában a Független Magyar Kez­deményezés egyes militáns képviselői méltatlanul támadták, sőt sértegették Duray Miklóst csupán azért, mert másként értékelte a belpolitikai hely­zetet, az övékétől más politikai értékrend alapján szervezte meg az Együttélés Politikai Mozgalmat. Nem sokkal később ezt a tömörülést az FMK egyik szóvivője az Echo című lapban a Szlovák Nemzeti Párt magyar megfelelőjének minősítette, megfeledkezve arról, hogy ezzel a meggondolat­lan kijelentésével nemcsak az Együttélés vezetőit, hanem jelentős számú támogatóit és szimpatizán­sait is sérti. S bizony nem vallott politikai megfon­toltságra az sem, amikor az egyik legifjabb képvi­selőnk bizottsági ülésen alkotmányellenesnek tar­totta az Együttélés nyelvtörvényjavaslatát. Több ilyen sajnálatos eset borzolta a hazai magyarság kedélyeit. Természetesen, meg kell nézni az érem másik oldalát is. A Független Magyar Kezdeményezés vezetői nyilvánvalóan nem voltak tévedhetetle­nek, ám nemzetárulók, behódolok sem, ahogy rosszakaróik és politikai ellenfeleik iparkodtak láttatni és minősíteni őket. Sohasem rejtették véka alá, hogy milyen elvek alapján képviselik nemzeti kisebbségünket, s ezzel a politizálással találtak szlovák és cseh partnereket több fontos törvény jóváhagyásához. Ez nem kis eredmény. A különböző sérelmek, tehát a szubjektív okokon kívül kétségtelenül az is gátolja a közele­dést, hogy a leendő partnerek közül az egyik jelenleg kormánypárti, a másik kettő pedig ellen­zéki. Hosszabb távon elképzelhetetlen az ilyen szövetség, itt és most azonban ez nem lehet kizáró ok. A sok kínálkozó érv közül hadd említsek meg egyet: már eddig is előfordult, hogy kormánypárti és ellenzéki magyar képviselők nemzeti kisebbségünk sorsát érintő kérdésben egyformán szavaztak. Legyen-e hármas magyar választási koalíció? Kérdezzük immár a legfontosabb összefüggések ismeretében. A végső döntés joga egyértelműen pártjaink és politikai mozgalmaink vezetőit illeti meg. Nyilvánvalóan tudják ők is, hogy a kedvező döntés növelheti a szlovákiai magyarság politikai súlyát, valóra válthatja nagyon sok potenciális választópolgár óhaját, mely szerint szükséges több magyar párt, de számunkra az is fontos, hogy alapvető kérdésekben pártjaink és politikai mozgalmaink legyenek képesek összefogni, együttmunkálkodni. Nem szabadna megfeledkez­ni arról sem, hogy ha nem jön létre a koalíció, akkor szükségszerűen megoszlanak - igaz, várha­tóan nem egyenlő arányban - a magyarok szava­zatai. Hármas koalíció híján nemzetiségi vonatko­zásban is nyilván élesebb lesz a választási kam­pány, különféle támadások, személyeskedések mérgezhetik a légkört, s emiatt a magyar válasz­tópolgárok egy része el sem megy szavazni, aminek a választási eredmények szempontjából súlyos következményei lehetnek. K ét esztendő történéseire nem lehet fátylat borítani, a következtetéseket és a tanul­ságokat mindenképpen le kell vonni. Mégis úgy vélem, a mostani döntéskor az a he­lyes, ha a magyar tárgyalópartnerek előre tekin­tenek, képesek lesznek felülemelkedni jogos és vélt sérelmeiken, különböző feszültségeken, sze­mélyes ellentéteken. Bölcs döntést csak azok hozhatnak, akik egyetlen szempontot tartanak legfontosabbnak: a szlovákiai magyarság érdeke­it. SZILVÁSSY JÓZSEF SZNT-KÜLDÖTTSÉG FINNORSZÁGBAN A Szlovák Nemzeti Tanács kül­döttsége František Mikloško elnök vezetésével hivatalos finnországi lá­togatásra utazott. Az ötnapos prog­ramban szerepel a finnországi svéd autonóm tartomány parlamentjének meglátogatása is az Áland-szígete­ken. A szlovák képviselők találkoz­nak a svéd kisebbségi parlament elnökével, és részt vesznek plenáris ülésükön is. Helsinkiben az SZNT küldöttségét likká Suominen, a finn parlament elnöke látja vendégül. KDM-MKDM TALÁLKOZÓ 1992. március 16-án Bogár Bélát, az MKDM elnökét és Tirinda Pétert, a moz­galom SZNT-beli képviselőjét fogadta Ivan Čamogurský, a KDM vezetőségé­nek tagja, az SZNT alelnöke. A munkajellegű megbeszélésen a ven­déglátó biztosította az MKDM küldöttsé­gét arról, hogy a KDM parlamenti klubjá­nak tagjai támogatni fogják a magyar tannyelvű egyházi iskolák alapításának ügyében benyújtandó javaslatot. A javas­lat változtatna az iskolaügyi miniszter által kiadott 529/92-es számú irányelvén, mi­vel ennek egyik pontja hátráltatja a ma­gyar tannyelvű egyházi iskolák alapítását. A megbeszélésen a továbbiakban szó volt a magyar püspökség iránti kérelem­ről, valamint a két mozgalom közötti az idei parlamenti választások előtti és utáni konfliktusmentes együttműködés kialakí­Az MKDM sajtószolgálata PÉNZ BESZÉL... Az illetékes egyiptomi hatóságok ezekben a napokban nem engedé­lyezték a FÁK tizenegy hajójának áthaladását a Szuezi-csatornán. Az ok egyszerű - kapitánjaik valuta hiá­nyában képtelenek voltak megfizetni a csatornahasználati díjat. A hajók most a Port Said-i kikötőben, illetve a csatorna bejáratánál veszte­gelnek. Megjegyezzük, hogy ez már az idén a második ilyen eset. Egyéb­ként Egyiptom a csatornahasználat címén évente kétmilliárd dollárt könyvel el bevételként. VILLÁMGYORS TOLVAJOK Négy képet loptak el vasárnap este a Nechanice melletti Hrádek­ben a kastélyból. A műalkotások értéke százezer korona. A rendőr­ség megállapította, hogy a biztonsá­gi berendezés jelzett ugyan, de a tol­vajok pillanatokon belül eltűntek. HOLNAPI SZÁMUNKBAN • A szlovákiai magyarok kitelepítéséről és deportálásáról - Balogh Sándor írásának II. része • A veszprémi Petőfi Színház komáromi vendégjátéka elé - Kiss Péntek József írása • Orgonajátékából szeretet áradt - Kucsora Ibolya Schrnidthauer Lajos életművéről • Born Ignác, a felvilágosodáskori tudós

Next

/
Thumbnails
Contents