Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. MÁRCIUS 14. SORSFORDÍTÓ ERŐVEL 1 Q/Ifi elején, még néhány héttel a forradaI 040 lom elótt is. Pest százezernyi lakosának '- köztük a Fiatal Magyarországnak. Petöfiék körének - politikai magatartása kevéssé befolyásolta az országos politikát. A fontos döntéseket a birodalmi fővárosban. Bécsben hozták, ahol a pozsonyi rendi országgyűlés liberális hajlandóságú többségének állásfoglalása adott indítékot a konzervatív politika magyarországi változatának kidolgozására és alkalmazására, a liberális politikusok pedig elsősorban saját osztályuk, a megyei nemesség ingadozó hangulatát tartották számon A kezdgményezés esztendők óta a reformokat követelő liberális nemesi csoport kezében volt ugyan, de a még mindig erőfölényben lévő Habsburg-abszolutizmus pillanatnyi megingását is csak trónusokat döntö európai események idézhették elő Az 1848 februári párizsi forradalom hírére Petőfi azonnal Pestre siet: érzi, tudja, hogy mostantól Pest minden megmozdulásának egyre növekvő súlya lesz. sót, hogy kedvező esetben a kezdeményezést is magához ragadhatja. Radikalizálódnak a pozsonyi országgyűlés követelései is: március 3-án Kossuth felirati lavaslatában Magyarország, sőt a birodalom nyugati fele számára is alkotmányt követel. Beszéde az osztrák liberális politikusok és a bécsi néptömegek rokonszenvét is elnyeri ugyan, de elfogadása a pozsonyi konzervatív többségű főrendi táblán korántsem látszik biztosítottnak. Kossuth ezért a pesti Ellenzéki Kör vezetőihez fordult, s arra kérte őket, hogy népmozgalmat szervezve, a főbb követelések pontokba foglalásával és aláírások gyűjtésével nyújtsanak be petíciót az országgyűlésnek, hogy ezúton adjanak nagyobb „lendületet a tétovázó törvényhozásnak". Az Ellenzéki Kör a Pilvax kávéháznak politikai jelleget kölcsönző baloldali fiatal Írókat kérte fel a petíció kidolgozására. Közös müvük lett az országgyűlésnek benyújtandó tizenkét pont, amely március 11 -én született meg, s végső fogalmazása Irányi Dániel müve. A petíció, a tizenkét pont, zseniális tömörsége folytán, feltétel nélküli fogalmazásával, valamennyi lényeges követelés beiktatásával vált átfogó, nagyhatású összefoglalássá s a forradalom radikális programjává, elfogadtatása ezért jelenthette a forradalom győzelmét. A petíciónak egy március 19-ére, Rákos mezejére tervezett gyűlésén kívántak tömegtámogatást biztosítani. (A városi polgárság és a plebejus néptömegek mellett számíthattak a József-napi vásárra sereglö falusi-mezővárosi iparosok, kereskedők, parasztok százaira, ezreire is, ezért is tervezték a népgyűlést a város határain kívülre.) Petőfi Sándor erre a népgyűlésre számítva írta meg a Nemzeti Dalt. Március 14-én került sor az Ellenzéki Körben a petícióval és a népgyüléssel kapcsolatos kérdések megvitatására. „Egész Európa tengere forr, s a népek újjászületésének meg kell történnie! - mondotta Vasvári Pál. - Most vagy soha! Ha a kedvező európai eseményeket elszalasztjuk, akkor ismét sínylődhetünk századokon át." A Pilvax ifjainak minden erőfeszítése ellenére mármár eredménytelenül, a népgyűlés elhalasztását elfogadva oszlottak el, amikor berobbant a hír: Bécsben kitört a forradalom, Metternich és rendszere megbukott! Ez volt a döntö lökés, amely nemcsak az elhatározást, hanem a cselekvést is rögtöni követelménnyé tette. Petöfiék történelmi érdeme a történelmi pillanat felismerésével kezdődik, azzal, amikor elhatározták, hogy nem az eredeti terv szerint, hanem azonnal, már másnap cselekedni fognak, s nem a petíció útját, a pozsonyiak megsegítését választják, hanem maguk fogiák követeléseiket a hatalom helyi letéteményeseivel elfogadtatni. Felismerték, a pillanatnyi helyzet nemcsak arra ad alkalmat, hogy tömegnyomás útján gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre és a hatalom birtokosaira, hanem annak lehetőségét is kínálja, hogy maguk avatkozzanak az események menetébe; kész helyzet elé állítsák a már alkura kényszerített, de még pozíciókkal - nem utolsósorban éppen a magyarországi viszonylagos nyugalom biztosította katonai és politikai pozíciókkal - rendelkező feudális államhatalmat. M

agyarország történetének első, győzelmes forradalma. a pesti néptömegek forradalma egyetlen nap leforgása alatt kidöntötte a feudális rend alappilléreit. Első Ízben s azonnal, roppant, sorsfordító erővel lépett a közvetlen politikai cselekvés útjára a politikából addig kirekesztettek tömege. A magyar forradalom városa, Pest, közvetlenül nem hasonlitható össze a francia forradalom városával, Párizzsal. Elsősorban azért, mert kisebb népessége, osztályviszonyainak fejletlensége, gyári munkásságának csekély száma folytán nem tehetett kezdeményező a kontinensen. De egy ország számára megadhatta a jelt; a pesti forradalom tömegeit nem a szónokok igéző szavai, a vezetők később is bámulatosnak bizonyuló hatása kovácsolta tettrekésszé. Többségük puszta létével tagadta már a feudalizmust: a több tízezres, nemzetiségileg is tarka képet mutató, a személyes függési viszonyokból már kiszakadt napszámosréteg, az önálló boldogulás útját kereső céhlegények ezrei, a feudális rendszabályok kötöttségeit már kijátszó, tevékenységét és hasznosságát pedig mielőbb elismertetni kívánó vállalkozók és kereskedők, a pálya és a gondolkodás függetlenségét hirdető értelmiségiek a feudális társadalom ranglétráinak különböző korábbi fokairól kerültek ugyan együvé, s irányuk a későbbiekben újra elvált ugyan, de egy ponton - és egy történelmi pillanatban - teljes volt közöttük az egység: a régi rend elutasításában, sőt erőszakos megdöntésében, s ez az egység, az egykorúak által érdekegyesítésnek nevezett nemzeti egység történelmileg csak a feudalizmus felszámolásának idejére korlátozódhatott ugyan, de nemcsak egyetlen napot, hanem egy egész történelmi időszakot foglalhatott magába, s legfőbb társadalmi ereje volt a forradalmi vívmányok megszerzésének éppúgy, mint e vívmányok későbbi állhatatos védelmének is A régi rend egyöntetű elutasítását és gyűlöletét itt tehát még nem, vagy csak alig színezték az új társadalom ellentétei. A forradalom gyors, vér nélküli győzelme azonban az események menetében sem hasonlítható a klasszikus forradalmakhoz. „Könnyű más városnak forradalmat csinálni - írta élete e nagy napjára emlékezve Jókai tudja, hogy mit tegyen. Legelőször is elkergeti kormányát, körülveszi a parlamentet; de hol vegyünk mi kormányt és parlamentet, mikor a kancellárunk Bécsben van, a parlamentünk pedig Pozsonyban?" Ezért került sor arra, hogy a nagy nap délutánján a húszezernyi néptömeg a már neki engedelmeskedő pesti városházától megindult, s roppant folyamban kígyózva haladt előre, elhagyva a várost, át a hajóhídon a testvérváros felé, fel a budai várba, a feudális államhatalom egyetlen közelben elérhető intézményéhez, ahol a puszta tömegdemonstráció ugyancsak elégséges erőnek bizonyult: „a nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszkedni méltóztatott és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett" (Petőfi). A forradalmi Pest ugyanakkor közvetlenül nem kényszeríthette rá akaratát sem Bécsre, sem Pozsonyra. A pozsonyi liberális politikusok azonban, élükön Kossuthtal, a bécsi forradalom hírére ugyancsak „felemelték politikájukat a pillanat színvonalára", s az azonnali cselekvés mellett döntve, támaszkodva a Pestről érkező bizonytalan hírek hatására is, amelyek az ottani valóságos mozgalmat abban a rémhírben tükrözték vissza, eltorzított formában, hogy „Petőfi negyvenezer paraszt élén áll Rákoson", most már a konzervatívokkal is megszavaztatták javaslataikat. Március 15-én pedig, éppen azokban a percekben, amikor Petöfiék az egyetemi ifjúság élén kinyomtatták a tizenkét pontot és a Nemzeti Dalt, országgyűlési küldöttség indul Pozsonyból Bécsbe, hogy követeléseit az udvarral fogadtassa el. Megérkeztükkor a forradalmi Bécs köszönti őket. Nincs tudomásuk a Pesten történtekről, mégis biztosak a sikerben: hogyan is merné megtagadni a forradalmi városban rekedt kamarilla a magyar országgyűlés határozott követeléseinek teljesítését? S az ország polgári átalakulását jelentő „engedményeket" - amelyeknek horderejével, forradalmi jelentőségével az udvar is tisztában van - mégsem sikerült kicsikarni mindaddig, amíg március 17-ére virradóra a pesti forradalom híre Bécsbe nem érkezett. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az uralkodó körök merevségének nincs már reális hatalmi alapja, s a korlátolt elutasítás az udvart maradék hatalma megsemmisülésével fenyegeti. S amikor az udvar néhány héttel később, adott ígérete ellenére, a végleges törvényszövegeket nem volt hajlandó elfogadni (amelyek többek között Pestet jelölték meg az ország fővárosaként), újra tüntető tömegek lepték el a város utcáit - s a tömegdemonstráció ismét eredményesnek bizonyult. A

pesti forradalom, amely kiharcolta a polgári átalakulás követelményeinek elfogadtatását az ország legnagyobb városában, tetteivel döntö módon járult hozzá ahhoz is, hogy megteremtődjenek a polgári átalakulás alkotmányos, törvényes biztosítékai. E garanciák hiányában jóval nagyobb veszély fenyegette volna a forradalom vívmányait. Az évtizedekig mozdulatlanságban tetszelgő Habsburg-birodalom nemzeti elnyomásra alapozott rendszerét napok alatt forgatta fel a forradalom. A „népek tavasza" a népek forradalma volt, a centralizált birodalomban ezért váltak külön forradalmi gyújtópontokká a nemzeti mozgalmak központjai. Bécs és Prága, Pest és Milánó a saját forradalmával járult hozzá a mindnyájuk fejlődését bénító birodalmi abszolutista államgépezet széttöréséhez. Március 15-e forradalmában a pesti nép is a nemzeti történelem szereplőjévé, sőt szerzőjévé lépett elő, s eldöntötte: lesz polgári Magyarország. E nap kezdet volt csupán - szögezte le a „teljes egyenlőség" híveként Petőfi -, de „kezdetnek nagyszerű, dicső". Március forradalma folytatásában is méltó maradt a nagyszerű kezdethez: a forradalmi átalakulás során néhány lakonikusan tömör mondatba foglalt törvény rögzítette a március napjaiban végbement folyamatot: megszüntették a hűbéri viszonyokat, embernek ember nem volt ura többé. Telkének tulajdonosává tették a jobbágyot, kiterjesztették a politikai jogok gyakorlását. Hazánk a legfejlettebb polgári államrendszerű országok sorába lépett, sőt 1848-49 során e forradalmi vívmányok következetes és állhatatos védelmével az európa' haladás élvonalába került. S a forradalom alapvető vívmányait: a jobbágyfelszabadítást, a törvény előtti egyenlőséget, a közös teherviselést a bukás után felülkerekedő abszolutizmus sem tudta felszámolni. A forradalom által kivívott, az ellenforradalom által megsemmisített vívmányok pedig megvalósulásukig, egy egész történelmi korszakon keresztül, tömegeket szervező-tömörítő politikai követelések maradtak. A távlatos idö, ötnegyed évszázad történelme bizonyította: március tizenötödike forradalma korszakot nyitott hazánk történelmében. Budapest, 1992. március 9. GERGELY ANDRÁS, a Magyar Külügyminisztérium főtitkára OPEL NAP SZENTGOTTHÁRDON A MÚZEUMÉ LETT AZ ELSŐ ASTRA Traktorok és más mezőgazdasági nagygépek gyártására építette hat éve a győri Rába Müvek Szentgotthárdon azt a csarnokot, amelyet ha az eredeti tervek szerint hasznosítanának, akkor már csődbe jutott volna az üzem. Volt tehát egy termékét vesztett gyár és ugyanabban az időben érezte úgy Robert J. Eaton, a General Motors Europe elnöke; hinni kell azon munkatársai 1988ban elkészült tanulmányának, akik szerint érdemes Magyarországon beruházni. A két cég 89 decemberében írta alá az előzetes szándéknyilatkozatot egy gépkocsi-összeszerelő üzem létesítéséről. 1990 júliusában pontosították a szerződést, 13 hónapja felvették az első 16 munkást és tegnap, március 13-án Antall József miniszterelnök beindította az első Astrát. A gyáravató ünnepségre elkísérte a kormányfőt Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, Kupa Mihály pénzügyminiszter, Bod Péter Ákos, a Nemzeti Bank elnöke és több Budapestre akkreditált nagykövet. Antall József beszédében utalt rá, a porlasztó feltalálója, Csonka János hazájában mindig is volt autógyártás, de gazdaságos, nagy sorozatú autóépítés csak most vált lehetségessé. A gyárról szólva kiemelte, ha nem is oldja meg az Őrség foglalkoztatáspolitikai gondjait, azon igen érzékelhetően fog segíteni. A GM Europe elnöke, Robert J." Eaton hangsúlyozta, a GM beruházása Magyarországon hosszú távú stratégia része, és remélhetőleg példamutató lesz a nyugati országok számára is. - Amennyiben támogatni kívánjuk ú| demokráciánkat és egyben szolgálni saját érdekeinket, nem elég csak exportálni a nyugati termékeket Keletre. Beruházások szükségesek, jó munkahelyekkel. munkakörülményekkel, amelyeknek itt, Szentgotthárdon vannak - mondta Eaton úr. Beszéde végén átadta az első Astra kulcsát a miniszterelnöknek. Antall József beült, legalább 100 hazai és külföldi fotós, tévéstáb pergőtüzében indított és leállt a szerelőszalagról. Az első 1,6 literes benzinmotoros katalizátorral felszerelt Astrát a gyár felajánlotta a Közlekedési Múzeumnak. A szerelősort Ernst A. Hoffmann igazgató mutatta be. Az alkatrészeket a németországi Bochumból a ČKD-technológia - azaz a teljesen elemeire bontott gyártásrend - szabályai szerint a tortásdobozok csomagolására emlékeztető precizitással küldik Szentgotthárdra. A kocsik festéke, a gyújtógyertyák és a fényszóróizzók magyar gyártmányok. Első évben 10 ezer, majd a jövő évtől 15 ezer gépkcsit fog összeszerelni a gyár 600 munkása. 1992 júliusában a csarnok ma még üres részében beindul a motorgyártó részleg is, amelyet úgy rendeznek be, hogy 1994-től akár évi 400 ezer darab komplett motorblokkot is gyártani tudjanak. Három éve még jóval kevesebbről volt szó, de az autópiacon nagyon befutott az Astra. Mintegy 230 ezer előjegyzést tartanak nyilván Európában és a vásárlók hajlandók akár 6-7 hónapot is várni rá. Tegnap jelentették be a magyar Astra árát: az alap limuzin 998 500, a kombiváltozat 1 millió 150 ezer forintba fog kerülni. Kép és szöveg: V. PAIZS GÁBOR NÉHÁNY SORBAN M

oszkvában csütörtökön az orosz, a cseh és a szlovák ipari és vállalkozói körök képviselői aláírták a háromoldalú megállapodást, amelynek hozzá kellene járulnia az együttműködés útjában álló akadályok elhárításához. A dokumentum többek között hangsúlyozza: az iparosok és vállalkozók összorosz szövetsége a Cseh és a Szlovák Köztársaság ipari szövetségeivel együtt hozzájárulnak a kölcsönös kapcsolatokban létrejött vámés adóproblémák megoldásához, segítenek a közös vállalatok alapításában, megszervezik a szakértők tanulmányútjait. L

engyelország kormánya úgy döntött, hogy felajánlja a legerősebb ellenzéki pártnak, a Demokratikus Szövetségnek a belépést a kormánykoalícióba. Jan Olszewski miniszterelnök megszerezte a kormányzó pártok beleegyezését abba, hogy előzetes tárgyalásokat folytasson Tadeusz Mazowiecki exkormányfő csoportosulásában. E

mberölés bűntettének elkövetésével vádoltak meg újabb két volt kelet-német határőrt Ezt csütörtökön közölte a berlini bíróság szóvivője. Tájékoztatott róla, hogy a két férfi felelős annak a 25 éves keletnémet polgárnak a haláláért, aki 1986-ban megpróbált átmászni a berlini falon. A volt határőrök géppisztollyal halálosan megsebesítették a menekülőt. H

ét néger gyerek halt meg csütörtökön a Pretoria melletti gyermekotthonban, ahol bombarobbanás következtében tűz ütött ki. Tizenhárom gyereknek úgy sikerült megmenekülnie, hogy kiugrottak az épület harmadik emeletéről. A menekülők közül többen súlyosan megsebesültek. A Reuter hírügynökség szemtanúkra hivatkozva közölte, hogy a tüzet egy gyújtóbomba okozta, amit ismeretlen támadók dobtak az épületbe. M

integy 40 lengyel bőrfejű gyűlt össze csütörtökön Varsóban az izraeli nagykövetség épülete előtt. A radikálisok „El a zsidó megszállókkal", ,,A halott zsidó a jó zsidó" és ehhez hasonló jelszavakat kiabáltak. Tíz perc után megérkezett a rendőrség, tagjai körülzárták a nagykövetség épületét, ám nem léptek fel a rendbontók ellen. T

egnap Helmut Kohl német kancellár felszólította a német igazság-szolgáltatást, hogy szigorítsa a volt NDK képviselői elleni vizsgálatokat - tájékoztatott a Berliner Zeitung. A polgárok követelik a gyors kivizsgálást és az ítélethozatalt az egykori keletnémet „mindenhatók" felett. Igazuk van, hangsúlyozza Kohl abban a levélben, amelyet az új szövetségi tartományok kormányainak küldött. G

eorge Bush amerikai elnök hetente megközelítőleg 50 ezer levelet kap - mondotta Samuel Skinner, Bush személyzeti főnöke. Mint mondotta, a levelek nagy része külföldről érkezik. Amikor azonban amerikaiak írnak, akkor általában tanácsokat adnak a Fehér Háznak. Skinner ugyanakkor beismerte, hogy több levélíró szólította fel Bush elnököt a lemondásra, s arra figyelmeztették öt, hogy „nem végzi túl jól a dolgát". A

drian Nastase román külügyminiszter tegnap rövid hivatalos látogatásra Moszkvába utazott. Orosz partnerével, Andrej Kozirevvel folytat tárgyalásokat a kétoldalú egyúttmúködés és a kölcsönös kapcsolatok megerősítésének lehetőségeiről. A TASZSZ közlése szerint a miniszterek foglalkoznak majd több nemzetközi problémával, beleértve a Dnyeszter mentén kialakult bonyolult helyzetet. H

amburgban csütörtökön a német rendőrség letartóztatott 73 személyt, azokat, akik részt vettek a kurdok tüntetésében a török konzulátus előtt. Az egybegyűltek az ellen tiltakoztak, hogy a török légierő kurd támaszpontokat bombáz Észak-Irakban és Délkelet-Törökországban. Próbaúton az Astra