Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. MÁRCIUS 13. BIZTONSÁGI SZEMINÁRIUM VARSÓBAN WÖRNER: EGYELŐRE NEM SZÁMOLUNK A NATO BŐVÍTÉSÉVEL BT: EGYEZKEDNI NEM LEHET BAGDAD MAGÁRA VESSEN, HA MAKACSKODIK NÉHÁNY SORBAN Tegnap nyílt meg Varsóban a kö­zép-európai biztonsággal és katonai együttműködéssel foglalkozó kétna­pos szeminárium, amelyen részt vész Manfred Wörner, a NATO fó­titkára is. A csehszlovák delegáció két vezetője, Martin Palouš külügy­miniszter-helyettes és Karel Pezl altábornagy, a védelmi miniszter he­lyettese. A szemináriumot megnyitó be­szédében Wgrner kijelentette, egye­lőre nem gondolnak a NATO bővíté­sére, bár ez a jövőben nem kizárt. Mint mondotta, ezt a kérdést egyelő­re nyitva hagyja. Jan Parys lengyel védelmi mi­niszter azt a véleményét hangoztat­ta, hogy a ,.háromszög", vagyis Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország katonai szempontból ma gyakorlatilag elszigetelődött, nincsenek aláírt biztonsági garan­ciáik, nem vásárolhatnak védelmi fel­szerelést, még ha lenne is rá pén­zük. Elmondta, hogy a visegrádi hár­mak célja az együttműködés fejlesz­tése a NATO-val. Megjegyezte vi­szont, hogy Lengyelországnak nem célja az azonnali NATO-tagság megszerzése. Tegnap folytatódott a Biztonsági Tanács ülése, amelyen részt vesz Irak delegációja is Tarik Aziz mi­niszterelnök-helyettes vezetésével. Szerdán a testület két ülést tartott. Diego Arria, a BT soros elnöke a délelőtti ülésen azzal vádolta Ira­kot, hogy valótlan nyilatkozatokat tesz közzé és megsérti a BT 687. számú határozatát az öböl-háború utáni tűzszünetről. Válaszul Tarik Aziz azzal vádolta a testületet, hogy határozataival teljesen tönkreteszi Irakot és mérhetetlen szenvedése­ket okoz népének. Szerinte a BT határozatai eszközként szolgálnak egy szabad és független ország tönkretételéhez. Arria súlyos követ­kezményekkel fenyegette meg Ira­kot, ha nem tesz eleget vállalt köte­lezettségeinek. Ez már a harmadik ilyen figyelmeztetés, s az előző ket­tőhöz hasonlóan nem említ konkrét időpontot a mulasztások pótlására, s közelebbről nem is határozza meg, mik is lennének ezek a súlyos következmények. Az esti ülésen a brit, a francia és az amerikai delegátus nagy csaló­dásnak nevezte Tarik Aziz délelőtti beszédét. A francia nagykövet sze­rint teljes mértékben elfogadhatat­lan, mivel kétségbe vonja a Bizton­sági Tanács határozatait. Az ameri­kai Thomas Pickering azt mondta, Irak újra megpróbált egyezkedni a békekötés feltételeiről. Úgy tűnik, a bagdadi kormány még mindig nem fogta fel teljes mértékben, hogy kö­telező jellegű határozatokról van szó, melyekről nem lehet egyezked­ni. Az említett három nagykövet és India képviselője több mint 20 kér­dést tettek föl Aziznak. A nyugati országok követelték, hogy Irak hala­déktalanul tegyen közzé minden részletes adatot programjáról a tö­megpusztító fegyverek gyártására. További követelés, a fogva tartott személyek szabadon engedése, il­letve az eltűnt külföldiek felkutatása. Kuvait képviselője élesen elutasí­totta az iraki állítást, miszerint Bag­dad erejéhez mérten mindent meg­tesz a fogva tartott és eltűnt kuvaiti­ak elengedéséért, illetve felkutatá­sáért, vagyonuk visszaszolgáltatá­sáért. Hangsúlyozta, hogy több más feltétel mellett Irak szabotálja a tár­gyalásokat a két ország közti pontos határ kijelöléséről is. Rolf Ekaus nagykövet, az Irak demilitarizálásá­val foglalkozó különbizottság veze­tője is azt állította, hogy Irak nem tesz eleget kötelességeinek. George Bush amerikai elnök szerdai sajtóértekezletén a Fehér Házban nyomatékosan kijelentette, Iraknak végre kell hajtania a 687. számú határozatot, amely követeli nukleáris, vegyi és biológiai fegyve­reinek megsemmisítését. Ellenkező esetben szembe kell néznie az ame­rikai fél válaszlépéseivel. Bush elu­tasította a választ arra a kérdésre, milyen konkrét lépéseket terveznek Irakkal szemben. W ashingtonban közölték: az Egyesült Államok kész új két­oldalú kereskedelmi szerződést alá­írni Bukaresttel, s ez tartalmazni fogja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmények megadását Románi­ának. E lépést azzal indokolták, hogy Románia haladást ért el a de­mokrácia és a piacgazdaság felé vezető úton. A döntést még az ame­rikai Kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Mint ismeretes, az USA 1988-ban vonta meg Romániától a kedvezményeket, mert a Ceau­sescu-rezsim sorozatosan megsér­tette az emberi jogokat. Az amerikai külügyminisztérium most hangsú­lyozta: az USA elvárja, hogy Romá­nia tovább fogja javítani választási rendszerét, tekintettel arra, hogy még ebben a félévben parlamenti választások lesznek az országban. G rúziában a rendőrség lelőtt két azerbajdzsán férfit, akik a FÁK fegyveres erőitől ellopott rakétákat próbálták átcsempészni a határon Azerbajdzsánba. A grúz belügyi szóvivő elmondta, a rendörök ked­den Rusztavi városban feltartóztat­tak egy gépkocsit, amely egy indító­állást és 32 rakétát szállított. Az azeriak kézigránáttal a kezükben felszólították a rendőrséget, hogy tegyék le a fegyvert. A rendörök azonban nem engedelmeskedtek, tüzet nyitottak és a három férfi közül kettőt halálosan megsebesítettek. A harmadik tettest őrizetbe vették. Nem kétséges, hogy az azeriak a ra­kétákat a karabahi háborúban akar­ták bevetni. G ennagyij Novikov, a Cselja­binszk 70 speciális biztonsági technikával foglalkozó laboratórium vezetője elmondta: a szovjet utódál­lamokban az atomfegyverek raktá­rozásának biztonsága jelentős mér­tékben leromlott. Igaz ugyan, hogy a technikai biztonság azonos szin­ten marad, de megbízható ellenőr­zés szinte már nem létezik. A szak­értő figyelmeztetett azokra a ve­szélyekre, amelyek a közelmúltban keletkeztek az egyes tagállamokban tárolt nukleáris robbanófejek elszál­lítása során. Az eszközöket a speci­ális támaszpontokról rosszul előké­szített, elöregedett objektumokba szállították, olyanokba, amelyeket nem is nagy mennyiségű fegyverzet tárolására építettek. I zraelnek mielőbb csatlakoznia kellene az atomsorompó-szer­ződéshez, úgy ahogy ezt arab szomszédai már megtették. Erről Amr Musza egyiptomi külügyminisz­ter beszélt tegnap Kairóban. Megíté­lése szerint egy ilyen jeruzsálemi lépés jelentós mértékben hozzájá­rulna ahhoz, hogy a Közel-Keletet tömegpusztító fegyverek nélküli övezetté alakítsák. Áz említett szer­ződéshez már minden arab állam csatlakozott, beleértve Irakot és Al­gériát is, Izrael viszont mind ez ideig elutasítja a paktum aláírását. Az egyiptomi diplomácia vezetője sze­rint nagyon valószínű, hogy Izrael az egyedüli atomfegyverrel rendelkező közel-keleti ország. S antiago de Chilében a tegnapra virradó éjszaka letartóztattak 100 tüntetőt, akik Patricio Aylwin elnök két éve hivatalban levő kormá­nya ellen tiltakoztak. A tömegmeg­mozdulás résztvevői követelték azon politikai foglyok szabadonbo­csátását, akiket a Pinochet-diktatúra éveiben börtönöztek be, vagyis 1973 és 1990 között. Megfigyelők ezzel kapcsolatban ismét emlékez­tettek rá: annak ellenére, hogy Pino­chet két évvel ezelőtt lemondott az elnöki posztról, gyakorlatilag to­vábbra is hatalmon maradt. Ezt bi­zonyítja a diktátor szerdai kijelenté­se is. Azt állította, hogy a hadsereg vezérkari főnökeként továbbra is Chile első emberének érzi magát, s az ő pozíciójában a jövőben sem következik be változás. U krajna 1994-ig kilép a Független Államok Közösségének védel­mi rendszeréből. Ezt Leonyid Krav­csuk ukrán elnök jelentette ki a Trud cimü orosz napilapnak adott tegnapi nyilatkozatában. Mint mondotta, négy éven belül az önálló ukrán hadseregnek 220 ezer katonája lesz. Egyben elutasította azt a lehe­tőséget, hogy Ukrajna kilépjen a FÁK-ból. EAGLEBURGER MEGÉRTŐ Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán, a képviselőház egyik külügyi albizottságában említést tett a csehszlovák fegyverexporttal kapcsolatos problémákról is. Azt mondotta, megérti, hogy milyen bonyolult helyzetbe került a csehszlovák kormány. Larry Smith floridai demokrata párti képviselő feltette neki a kérdést: miként tekint az amerikai kormányzat hazánk szíriai tanküzletére? Eagleburger válasza az volt, hogy a csehszlovák kormány a demokrácia felé halad, és tudatosítja a fegyvereladásokból származó veszélyeket. Ugyanakkor látni kell, hogy Csehszlovákiában a fegyverüzlet a Cseh és a Szlovák Köztársaság közötti kapcsolatok része is. Es éppen Szlovákia az, ahol magasabb a munkanélkü­liség és nagyobbak a gazdasági problémák. „Ha bezárják a harckocsigyártó üzemeket, az nagy szociális problémákat fog okozni" - tette hozzá rámu­tatva, hogy a kihívásokra a legegyszerűbb válasz a tankok exportálása. Ugyanakkor ez sem megoldás. A problémák egyedüli hosszú távú megol­dása a hadiipar konverziója, mondotta a külügyminiszter-helyettes. KARABAHBAN FOLYTATÓDIK AZ ÖLDÖKLÉS TOTÁLIS HÁBORÚ FENYEGET Bakui ellenzéki források, neveze­tesen az Azerbajdzsán Népfront tá­jékoztatása szerint tegnap délelőtt az örmények lőtték Agdan azeri vá­rost. A támadás öt emberéletet kö­vetelt, s 20 lakóház megsemmisült. A Karabahban fekvő Nahicsevanik és Hanabad örmény falvakból indí­tották a támadást A már idézett források szerint emberáldozatokat és jelentős anyagi károkat okoztak az örmény alakulatok éjszakai táma­dásai is hat azerbajdzsán falu ellen az örmény-karabahi határvidéken. Gaszan Gaszanov azeri minisz­terelnök Douglas Hogg brit külügyi államminiszterrel folytatott tárgyalá­sai után tegnapi sajtóértekezletén Bakuban úgy vélekedett, ha az ör­mény egységek nem vonulnak ki azonnal Karabahból, esetleg totális háború robban ki Örményország és Azerbajdzsán között. Gaszanov szorgalmazta a konfliktus békés megoldását, de ragaszkodott ahhoz, hogy ennek előfeltétele az örmény alakulatok távozása. A Független Államok Közössége fegyveres erőinek parancsnokságá­ra hivatkozva tegnap arról számolt be az ITAR-TASZSZ hírügynökség, hogy a kora reggeli órákban szaba­don engedték a közösségi haderő­nek azt a tíz tisztjét, akiket az ör­mény fegyveresek vasárnap ejtettek foglyul Artik örmény város katonai támaszpontján. Mint arról már be­számoltunk, az örmények fegyver­szerzés céljából támadták meg a bázist, de a tiszteket előtte elcsal­ták onnan. Az örmény-azeri konfliktus szem­pontjából meglehetősen nyugtalaní­tó dologról számolt be kedd esti tévéinterjújában Alekszandr Ruc­koj orosz alelnök. Megerősítette, hogy a két köztársaság területén vannak atomfegyverek, de azt állí­totta, hogy ezek megszerzése és bevetése teljes mértékben kizárt. Úgy vélekedett, hogy a volt szovjet csapatokat azonnal ki kell vonni Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia területéről, hiszen szuverén államokról van szó, állapodjanak meg egymás között. Vlagyimir Korotkov altábornagy, a közösségi fegyveres erők egyik vezetője tegnap cáfolta Ruckoj állí­tását. Az Interfax hírügynökségnek azt nyilatkozta, teljes felelősséggel kijelentheti, hogy a Kaukázuson túl­ról 1990 nyarán elszállították az utolsó atomtöltetet is. ROMANIA TÜNTET A MAGYAR KISEBBSÉG Az Adevarul című bukaresti napilap is tájékoztatott tegnap arról, hogy a Romániában élő magyar kisebbség tiltakozó akciókat szervez az új iskolaúgyi törvény tervezete ellen. E lap adatai szerint szerdán Székelyud­varhelyen 2000-en tüntettek. Az akciót az RMDSZ, Románia második legerősebb politikai pártja szervezte. A résztvevők az iskolaügy decentralizá­lását követelték és azt, hogy a törvény tegye lehetővé az anyanyelven történő oktatást az oktatási rendszer minden fokán. Úgyszintén lényeges és jogos óhaja a magyar kisebbségnek, hogy vezessék be a Romániában élő magyarok történelmének, mint kötelező tantárgynak, a tanítását, s tegyék lehetővé az egyházi iskolák létesítését. Az Adevarul beszámolója szerint Hargita megyében már március 9-én megkezdődtek a demonstrációk, s a megyei prefektusnak átnyújtották javaslataikat a törvénytervezet módosí­tására. Az RMDSZ szerint ezek tükrözik a nemzeti kisebbségek szükségle­teit. A Kínai Kommunista Párt legfelsőbb irányító szerve, a 14 tagú politikai bizott­ság jóváhagyta a reformok mélyítésének irányvonalát, amelyet az év elején fogal­mazott meg a kínai reformok atyja, Teng Hsziao-ping. A pekingi sajtó tegnap is­mertette a politbüro március 10-11-i ülé­sének határozatait, amelyek azt is jelzik, hogy a merész, újszerű kezdeményezé­sekre épülő reformfelfogással szemben a pártvezetésben ellenállás tapasztalha­tó. A dokumentum hangsúlyozza, hogy Kínában napjaink fó feladata a „baloldali­ság" elleni harc. Az ülésről kiadott közle­ményben az áll, hogy a kínai reformfolya­mat visszafordithatalan, és még száz évig fog tartani Pragmatikusan kell megvaló­sítani, olyan módszerek alkalmazásával, amelyek hasznot hoznak, tekintet nélkül arra, hogy „kapitalista", vagy pedig „szo­cialista" jellegűek. Viszont a reformok célja „a kínai arcú szocializmus" tökéle­tesítése. Semmilyen esetben nem jöhet számításba a négy alapelvtől való eltérés, lényege a proletárdiktatúra és a párt ve­zető szerepe. LENGYELORSZÁG T apasztalatból tudhatjuk, hogy ahol labilis a politikai helyzet és válságban van a gaz­daság, ott fokozottan érzékenyek minden külföldi bírálatra, sanda szándékot keresnek ott is, ahol nem kellene. Varsóban nagyon érzékenyen rea­gált a sajtó Václav Klaus minap, Amerikában tett kijelentésére arról, hogy a lengyel politikai elit képtelen biztosítani bármiféle társadalmi és politi­kai konszenzust, s ez intő jel lehet Csehszlovákia számára is. De nemcsak lengyel, hanem pozso­nyi szlovák újságírók is megpróbálták elverni a port a pénzügyminiszteren, mondván: netán azt az időt sírja vissza Klaus úr, amikor a parlament­ben mindenki egységesen szavazott és a társa­dalom azt ítélte el. amit megparancsoltak neki? Nos, nem vagyok Klaus fogadott prókátora és gazdasági programját illetően sem értek sok mindennel egyet, de azzal sem, amit a Práca kommentátora tett: tudatosan félremagyaráz, il­letve belemagyaráz valakinek a szavaiba olyan gondolatokat, amelyek abban nem voltak. Külö­nösen bosszant, ha ezt külpolitikai újságíró teszi, akinek legalább nagy vonalakban tisztában kelle­ne lennie a lengyel helyzettel. Ott tényleg sokkal kuszább a politikai tabló, az októberi választások eredményeként huszonkilenc párt került be a parlamentbe, ami szinte kizárja a megegyezés lehetőségét. A kéthónapos, nem mindig tiszta eszközökkel folyó politikai cselezgetések után, közvetlenül karácsony előtt megalakult Olszews­ki-kabinet kisebbségbe került, jónéhányszor fe­nyegetőzött lemondással a nem egészen három hónap alatt. A legutóbb a múlt héten közölte a kormányszóvivő: ha a parlament nem fogadja el a kormány gazdasági programját, azt a kabinet bizalmatlansági indítványnak fogja tekinteni és benyújtja a lemondását. Nos, a parlament a prog­ramot nem fogadta el, a kormány válságülést tartott és haladékot adott magának. Március 23­ig kidolgozza a költségvetési tervezetet, s ha a törvényhozás azt is visszadobja, akkor fog lemondani. Azt szintén hozzátették, hogy a költ­ségvetés ebből a visszautasított programból fog kiindulni. Márpedig ha ezt komolyan gondolták, akkor Olszewski akár csomagolhat is. BUKIK A KORMÁNY? Nagy bátorság volt Olszewski részéről, hogy másodszorra mégis elfogadta a kormányalakítási megbízatást, pedig tudta, Walesa úgy bizta ót meg, hogy közben azt kívánta, mielőbb bukjon bele. Walesa ugyanis az előző kabinet sokkterá­piaként ismert radikális reformjainak a folytatását szerette volna, míg Olszewski lassúbb reformo­kat és nagyobb szociális érzékenységet ígért. Ezt próbálta tükrözni gazdasági programja is, ame­lyet a két előző Szolidaritás-kormány vezetői, Mazowiecki és Bielecki támadtak a legjobban. Egyrészt azért, mert a program letér a radikális reformok útjáról, másrészt azért, mert növeli azt a veszélyt, hogy egy újabb hiperinfláció zúdul az országra. Ök ketten egyben a két legerősebb parlamenti pártnak, a Demokratikus Uniónak, illetve a Liberális Demokrata Kongresszusnak a vezetői is, tehát Olszewski ezekre a szavaza­tokra eleve nem számíthatott. Meglepő módon a baloldal és a szélsőjobb is összefogott a program ellen A Demokratikus Baloldali Szövetség és a Független Lengyel­ország Konföderáció azért szavazta le, mert nem eléggé tér el az előző kabinet (Bielecki-kormány) radikális reformprogramjától. Olszewski így nem két, hanem sok tüz közé került, már a nemzetközi pénzintézetek is kifejez­ték rosszallásukat a gazdaságpolitikai irányváltás miatt. A nyugatiak a sokkterápia hívei, amelynek szülőattyját, Balczerowícz egykori pénzügymi­nisztert az egyik legjobb kelet-európai szakem­bernek tartják. Közben a szejm abban is kereszt­be tett Olszewskinak, hogy Walesa elnök jelöltjét, Gronkíewicz-Waltz asszonyt nevezte ki a Len­gyel Nemzeti Bank elnöki posztjára, akinek első dolga volt bejelenteni: nem engedi fedezet nélküli pénzek kibocsátását, mert az hiperinflációt ered­ményezne. Megfigyelők következtetése: ismét erősödnek az államfő pozíciói. Ez a kormány megalakulása pillanatától vál­ságba van, s csak az menthetné meg, ha az említett két erős párt, a Mazowiecki és a Bielecki vezette erők támogatnák. Ennek viszont szinte semmi valószínűsége nincs, hiszen Mazowiecki két-három héttel ezelőtt egy új, a fő parlamenti erőkre támaszkodó kormány létrehozását java­solta más politikai pártoknak Megfigyelők szerint ez a terv egyértelműen Olszszewski eltávolítását célozza. Nem kizárt tehát, hogy a mostani kor­mány még a száz napot sem éri meg. S a helyzet bonyolultságának érzékeltetéséhez hozzá kell tenni: minden lehetséges, még az új parlamenti választások kiírásának lehetőségét sem lehet teljesen elvetni, bár ez senkinek az érdekét nem szolgálná MALINÁK ISTVÁN SZÁZ ÉV REFORM...

Next

/
Thumbnails
Contents