Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám, szerda

1992. FEBRUÁR 12. ÚJ szói DOKUMENTUM 6 AZ ÚJ VÁLLALK0Z0I ALANYOK ADOMENTESITESE A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK RENDELKEZÉSEI, AMELYEK MEGHATÁROZZÁK*AZ ÚJ VÁLLALKOZÓI ALANYOK JÖVEDELEMADÓJÁBÓL VALÓ MENTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEIT ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSÁNÁL AZ ADÓKEDVEZMÉNYEKET A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban csak minisztérium) az állami költségvetésbe való elvonásokról szóló 156/1989 Tt. sz. törvény 25. §-ának d/ pontja, a jövedelemadóról szóló 157/1989 Tt. sz. törvény 26. §-a 2. bek. b/ és e/ pontja, a mezőgazdasági adóról szóló 172/1988 Tt. sz. törvény 40. §-a 2. bek dl pontja és az általnános jövedelemadóról szóló 389/1990 Tt. sz. torvény 27. §-a 3. bek. b/ pontja szerint így rendelkezik: Első rész Az új vállalkozói alanyok mentesítése a jövedelemadótól bejelentés vagy kérvény alapján I. cikkely Mentesítés kérvény nélkül Az új vállalkozói alanyokat (kivéve a községi vállalatokat), amelyek a jövedelemadóról szóló törvény 2. §ának 1. bekezdése értelmében jövedelemadó-kötelesek ( a továbbiakban csak adóalanyok), kérvény be. nyújtása és a minisztérium külön döntése nélkül mentesülnek a jövedelemadó ( a továbbiakban csak adó) fizetése alól, ha megfelelnek e mentesítés II. és III. cikkelyben rögzített feltételeinek s az adó egyetlen adózási időszakban

1' sem haladja meg a/ az egymillió koronát a II. cikkely 1. bekezdésében említett adóalanyoknál, b/ a 700 ezer koronát az ezen rendelkezésekben említett többi adóalanynál. II. cikkely A két adózási időszakra való mentesítés feltételei 1. A tevékenység kezdetétől két adózási időszakra való mentesítés arra az adóalanyra vonatkozik, akinek székhelye Bártfa, Čadca, AlsóKubín, Losonc, Vágbeszterce, Rimaszombat, Rozsnyó, Igló, Ólubló, Tőketerebes és Nagykürtös járás területén van, ha aj az adóalany munkavállalóinak legalább 75 százaléka dolgozik az említett járások területén levő üzemegységben, b/ nem vonatkozik rá a IV. cikkely 1. bekezdésének e/, f/, g/ és h/ pontja. 2. Az adóalanyt két adózási időszakra mentesítik tevékenysége kezdetétől

2', eltekintve a rendelkezések IV. cikkelyében említett kivételtől, ha abban az időszakban, amelyre a mentesítés vonatkozik, az összteljesítménynek (összbevételnek) több mint 75 százalékát képezik az alábbi tevékenységből következő teljesítmények (bevételek): a/ az 1. sz. mellékletben feltüntetett, a környezetvédelmet szolgáló termelés és szolgáltatások, b/ az egészségügyi szükségleteket kielégítő termelés és szolgáltatások, c/ a 2. sz. mellékletben feltüntetett lakossági termelés és szolgáltatások, d/ élelmiszeripari termelés. 3. A tevékenység kezdetétől két adózási időszakra mentesítik az olyan külföldi vagyonrészesedésű vállalatokat, amelyeknél a külföldi résztvevő (résztvevők) vagyonrészesedése az alaptőkében meghaladja a 30 százalékot, ha nem vonatkoznak rá ezen rendelkezések IV. cikkelyének rendelkezései. III. cikkely Az egy adózási időszakra való adómentesítés feltételei Az az adóalany, akire nem vonatkozik ezen rendelkezések II. és IV. cikelye, mentesül az adófizetéstől tevékenysége kezdetétől, saját választása szerint, a két első adózási időszak egyikében. IV. cikkely - Adóalanyok, akikre a mentesítés nem vonatkozik 1. Az adómentesítés nem vonatkozik azokra az adóalanyokra, akik a/ közvetítő és kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtanak, b/ kereskedelmi tevékenységet és kioszkárusítást

3' folytatnak, c/ tervező és műépítészeti munkát végeznek, d/ számítástechnikai tevékenységetfejtenek ki, e/ tájékoztató, tanácsadó, ügyvédi, fordítói, tolmács, konzultatív s más hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, f/ erotikus jellegű termeléssel és szolgáltatásokkal foglalkoznak és erotikus árut értékesítenek, g/ a sors- és a más hasonló játékokról szóló, a későbbi jogszabályokkal módosított 194/1990 Tt. sz. SZNT-törvény szerint sors- és más hasonló játékokat üzemeltetnek, h/ szeszes italt és dohányárut gyártanak. 2. A mentesítés nem vonatkozik az olyan új adóalanyokra, akik a korábban létező állami vagy más szervezetekből jöttek létre vagy ezekből váltak ki, ha alapvetően nem változott meg tevékenységük tárgya vagy módja. 3. A mentesítés továbbá nem vonatkozik a vállalati, ill. a cégjegyzékben szereplő olyan természetes személyre, aki azonos tevékenységet folytat mint a bejegyzés előtt, tevékenységének első két évében már élt az adófizetés elhalasztásának lehetőségével az általános jövedelemadóról szóló 89/1990 Tt. sz. törvény 28. §-ának 7. bekezdése alapján, esetleg általános jövedelemadó-kedvezményben részesült vagy mentesült ennek az adónak a fizetése alól. V. cikkely Az adómentesítéssel nyert eszközök felhasználásának és merítésének feltételei 1. Az adómentesítéssel nyert eszközök csak az anyagi-műszaki bázis fejlesztésére és új munkahelyek létesítésére használhatóak fel, vagyis a gépek és gépi berendezés beszerzésére (kivéve a személygépkocsikat), amelyek a vállalati, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységet szolgálják, eltekintve a IV. cikkely 1. bekezdésében említett tevékenységtől, valamint az említett célra szolgálja a hitelek megtérítését. 2. Az adómentesítéssel szerzett eszközöket legkésőbb az azt követő év végéig kell kimeríteni, amelyben adómentességet biztosítottak. 3. Az adómentesség időszakában a nyereségből nem fizethetnek osztalékot, részesedést, illetve jutalmakat a vállalkozók különszámiáira, még anyagi teljesítés formájában sem, miközben az adóalanynak bizonyítania kell, hogy a rendelkezésére álló nyereséget tevékenysége bővítésére használta fel. 4. Az az adóalany, aki az adómentes adózási időszak elteltét követő három éven belül csődbe jut vagy más formában szűnik meg, köteles a vállalati, ill. a cégjegyzékből való törlése előtt visszaadni az adómentesítéssel nyert összeget. 5. Az adóalany az elvonások elszámolásával (az adóbevallással) egyidejűleg köteles okmányokkal bizonyítani az illetékes adóhivatalnak, hogy megfelelt az adómentesség e rendelkezésekben meghatározott feltételeinek. 6. Az adóalany csak akkor meríthet az adómentesítés által nyert eszközökből, ha az illetékes adóhivatalnak a meghatározott határidőn belül bejelenti, hogy vonatkozik rá ezen rendelkezések II. vagy III. cikkelye. A bejelentésnek tartalmaznia kell a VI. cikkely 2. bekezdése a/—

g/ pontjaiban foglalt tartozékokat. 7. Az adóalany az adóbevallás (utólagos adóbevallás) szerint merít az I. cikkely szerinti mentesítéssel nyert eszközökből. 8. Ezen rendelkezések alapján az adómentesség feltételeinek, valamint az ezáltal nyert eszközök merítése feltételeinek megtartását az adóhivatalok az V. cikkely 6. bekezdése szerinti bejelentés előterjesztése alkalmából közvetlenül hivatalukban ellenőrzik, valamint az adóalanynál a kimutatott adóalap helyességének felülvizsgálata keretében. Ha az adóhivatal az adó fizetése alól mentesített adóalanynál nem ellenőrzi az adóalap kimutatásának helyességét, akkor legkésőbb az adómentes adózási időszak elteltét követő három éven belül köteles ellenőrizni a mentesítés feltételeinek megtartását. 9. Az adóalany az 1. bekezdésben említett munkahelyek számát nem csökkentheti, illetve az itt említett gépeket és gépi berendezést nem adhatja el három éven belül attól az időponttól számítva, amelyet a 2. bekezdés ír elő. VI. cikkely Mentesítés kérvény alapján 1. A minisztérium kérvény alapján, tekintetbe véve az állami költségvetés lehetőségeit, adómentességet engedélyezhet annak az adóalanynak, aki megfelel a II. és a III. cikkely feltételeinek s akinek adója (feltételezett adója) meghaladja az I. cikkelyben említett összeget. Ez azonban nem érinti az adóalany jogát, a minisztériumtól adómentességet kérvényezni a jövedelemadóról szóló törvény alapján. 2. Az 1. bekezdés szerinti kérvénynek tartalmaznia kell: a/ a fő tevékenység részletesebb jellemzését és százalékos hányadát az összteljesítményben (összbevételben), b/ az adott évben (években) a nyereség és a nyereségadó feltételezett szintjét, valamint az adókötelesség szintjét, cl az adózási időszakot (időszakokat), amelyre igénylik az adómentességet, d/ az igényelt adómentesség időszakára az adóalany feltételezhető szükségleteinek és erőforrásainak mennyiségi meghatározását, e/ az adómentesség igénylésének okát, főleg azt, hogy az ezzel nyert eszközöket milyen konkrét célokra fordítják, f/ az arról szóló adatot, hány új munkahelyet hoznak létre, g/ az adóalany saját nyereségének (vagyis az adó levonása után megmaradt nyereségnek) feltételezett felhasználási módját, h/ kivonatot a vállalati, ill. a cégjegyzékből, a kereskedelmi vállalatok esetében a társasági szerződést, a részvénytársaságok esetében az alapító szerződést, i/ a vállalati, ill. a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek esetében a tevékenységi engedélyt, j/ további adatokat, amelyek szükségesek az ezen rendelkezések szerint nyújtandó adómentesség feltételeinek megítéléséhez. 3. Az adóalany a minisztérium döntése alapján merít az adómentességgel nyert eszközökből. Ha a minisztérium engedélyezi a részleges mentességet, akkor annak éves összegét úgy merítik, hogy az engedélyezett adómentesség havi (negyedévi) előlegeit egytizenketted-, illetve egynegyedrészre csökentik. 4. Az adóalany, akire a III. cikkely értelmében vonatkoznak az egy adózási időszakra való mentesítésnek feltételei s aki az V. cikkely feltételei szerint az eszközöket felhasználja a II. cikkely 1. bekezdésében említett járások területén, a minisztériumtól kérheti az adómentességet a további adózási időszakra e cikkely rendelkezései szerint. VII. cikkely Átmeneti rendelkezések 1. Az adóalany az illetékes adóhivatal elé terjeszti 1991. évi bejelentését a rendelkezések V. cikkelyének 6. bekezdése szerint, az adóbevallás benyújtásának határidejében. Indokolt esetekben 1992 február végéig, az utólagos adóbevallás beterjesztésével egyidejűleg. 2. Az 1992. évi bejelentést az 1. bekezdés szerint legkésőbb 1992 végéig nyújtja be. 3. Az adóalany, aki a 2. bekezdés szerint nyújtja be bejelentését, nem köteles adóelőleget fizetni az ilyen bejelentést követő részlet térítésének időpontjától. 4. Az adóalany a minisztériumnak legkésőbb 1992 febrár végéig juttatja el kérvényét, hogy a VI. cikkely szerint 1991-ért adómentes legyen. 5. Az adóalany a minisztériumnak legkésőbb 1992 végéig juttatja el kérvényét, hogy a VI. cikkely szerint 1992-ért adómentes legyen. 6. Ezekhez a rendelkezésekhez igazodik az az adóalany is, aki a minisztériumnak beadta kérvényét a jövedelemadó-mentességre, de arról még nem döntöttek. Az adóalany beterjesztett kérvényét összhangba hozza ezekkel a rendelkezésekkel. 7. A minisztériumnak az adómentességről, az adóalany kérésére az 1991-es esetleg 1992-es évre kiadott döntése érvényben marad, ha az az adóalany számára előnyösebb. 8. Ha az adóalany az ezen rendelkezésekben meghatározott feltételekkel ellentétben igényli felmentését a jövedelemadó fizetése alól, ez az igénye semmisnek minősül és az illetékes adóhivatal a tényleges helyzetnek megfelelő adót vet ki rá, beleértve a bírságot is. 9. A minisztérium az illetékes adóhivatal javaslatára ezen rendelkezések alapján csökkentheti vagy megszüntetheti az adómentességet abban az esetben is, ha az adóalany súlyosan megsérti a pénzügyi fegyelmet. 10. A rendelkezések alkalmazásának, esetleg a mentesség 7. bekezdés szerinti részleges csökkentésének kétes eseteiben a minisztériumot illeti meg a döntés. Második rész A nyereségelvonás, a jövedelem-, mezőgazdasági és az általános jövedelemadó kedvezményei megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásánál VIII. cikkely Az elvonásokról szóló törvény 6. §-ának 1. bekezdése szerint nyereségelvonás alá eső vagy a jövedelemadóról szóló törvény 2. §-ának 1. bekezdése szerint jövedelemadóra köteles vagy a mezőgazdasági adóról szóló törvény 11. §-a szerint nyereségadóra köteles vagy az általános jövedelemadóról szóló törvény 6. §-a és 7. §-ának 1. bekezdése szerint általnános jövedelemadó alá eső szervezetek és adóalanyok (a továbbiakban csak adóalanyok), amelyeknél a megváltozott munkaképességű munkavállalóik hányada meghaladja munkavállalóik átlagos számának 50 százalékát, a nyereségelvonásban, vagy a jövedelemadóban, vagy a nyereségadóban vagy az általnános adóban az alábbi kedvezményekben részesülnek: a/ a megváltozott munkaképességű munkavállalók fizetésére szánt béreszközök volumenjének 15 százalékával, b/ a súlyosabban egészségkárosodott megváltozott munkaképességű munkavállalók fizetésére szánt béreszközök volumenjének 25 százalékával. IX. cikkely A rokkantak ipari szövetkezetei

4' az 1991-es és az 1992-es adózási időszakban ténylegesen elért adókötelességnek megfelelő jövedelemadó" és bérvolumenadó-kedvezményt kapják. X. cikkely Az 1991 -es és az 1992-es elvonási vagy adózási időszakban a kedvezményes elvonás vagy adó érvényesíthető úgy, hogy az elvonás elkönyvelésénél, illetve az adóbevallásnál csökkentik az adókötelességet, csatolva a kedvezmény kiszámítását. XI. cikkely Ha az adóalany nem érvényesítheti a kedvezményt, mert nem hozza létre az adóalapot, akkor bérvolumenadójából, bérvolumen-elvonásából s a bérek és jutalmak volumenjének adójából kedvezményt kap a VIII. cikkely a/ és b/ pontjában meghatározott szinten. XII. cikkely Az ezen rendelkezések VIII., IX. és XI. cikkelye szerint kapott kedvezmények pénzeszközeit fel kell használni az egészségkárosultak munkahelyi anyagi-műszaki ellátottságának javítására. Az adóhivatalok az adóalanyok adóbevallásainak és adóalapjainak ellenőrzése során felülvizsgálják a kedvezmények nyújtása feltételeinek megtartását. Harmadik rész XIII. cikkely Ezek a rendelkezések 1992. február 1-jével lépnek hatályba s az 1991-es és az 1992-es elvonási, valamint adózási időszakban alkalmazzák őket. Jegyzetek 1/ Adózási időszak alatt naptári év értendő 2/ A tevékenység kezdete alatt a vállalati, ill. a cégjegyzékbe való bejegyzés napja értendő 3/ Kioszkárusításnál nem állandó s nem ingatlan jellegű létesítményben való árusításról van szó (ide tartozik a házaló kereskedelem is) 4/ A Szövetségi Pénzügyminisztériumnak a jövedelemadóról szóló törvény végrehajtására hozott 193/1989 Tt. sz. hirdetménye 7. §ának 2. bekezdése 1. sz. melléklet A környezetvédelmet szolgáló termelés és szolgáltatások Ezen rendelkezések II cikkelye 2. bekezdésének a/ pontja szerint környezetvédelmi termelésnek és szolgáltatásoknak tekintendő: a/ a környezetre kedvezően ható vagy a környezetkárosodást szüntető berendezések gyártása, beszerelése, karbantartása és javítása (beleértve a hulladékmentes technológiák fejlesztését) b/ az eddig alkalmazott gyártmányoknál a környezetnek sokkal kevésbé ártó gyártmányok termelése c/ a környezetre kedvezően ható tevékenység (beleértve a káros hulladéknak s a környezeti balesetek okainak felszámolását) dl ökológiai építkezések 2. sz. melléklet A II. cikkely 2. bekezdésének c/ pontja szerinti tevékenységek jegyzéke AZONOSÍTÁSI A TEVÉKENYSÉG ELNEVEZÉSE SZÁ

M 58389 Kőfaragás 799 634 1 Üvegezés, keretezés, ablakok és ajtók szerelése, szigetelés 918 9 Rádió-, tévé- és lejátszó készülékek, valamint tartozékaik javítása és karbantartása 819 14 Hézimérlegek javítása 921 Más gépipari fogyasztási cikkek, pl. varrógépek, háztartási villamos fogyasztók, hűtőgépek, mélyhűtők, mosógépek, centrifugák, gázfogyasztók stb. javítása és karbantartása 922 Gumigyártmányok javítása 923 Textil- és készruhaipari gyártmányok javítása 925 Bőripari gyártmányok javítása 926 Kulturális cikkeknek és más ipari termékeknek, pl. hangszereknek, sportkellékeknek, iskola- és irodaszereknek, játékoknak, ortopéd és protetikai gyártmányoknak stb. javítása 955 Városi szolgáltatások, pl. kéményseprés, szemét, hulladék, valamint ürülék elszállítása, környezeti higiénia, parkolók üzemeltetése 968 Kommunális és személyi szolgáltatások, továbbá lakásállag-szolgáltatások és -javítás sjjj N m in ill; £ t s >ra </> a 9 i;i o >. fc c É,f r-> O

1 " S 1 r ra cn ••E * <5 M E — O B "O c -s o ui r > is — •C 'O £ S " < •o w jj » i: Š S Ä m r* N a>