Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓi 1992. FEBRUÁR 29. ZAVARGASOK ALBÁNIÁBAN Kritikussá vált a helyzet Albániában, három héttel az általános választások előtt. Több déli városban már napok óta tartanak az éhséglázadások, zavargások, tüntetések. Vilson Ahmeti, a kormány elnöke csütörtökön felszólította a hadsereget, hogy segítsen a rend helyreállításában, vessenek véget az erőszaknak, az űztetek, élelmiszerraktárak kirablásának. A tiranai rádió tájékoztatása szerint két délnyugati városban, Lushjnában és Pogradecben már« három ember meghalt, a sebesültek száma pedig meghaladja a félszázat. Az emiitett három embert agyontaposták, s a sebesülések többsége is ily módon történt, amikor többezres tömegek támadtak rá azokra a boltokra, raktárakra, amelyekben a külföldről érkezett élelmiszer-segélyeket tárolják. A lázadók rendszerint összecsapnak a rendfenntartó erőkkel, amelyek nem képesek a felbőszült tömeg visszaszorítására. A fosztogatók mindenféle ütö- és vágószerszámokkal vannak felfegyverkezve, s nem egy esetben ittasak. Az egyik rendőr elmondta, hogy a rendőrségnek nem szabad lőnie, s ő nem is lőne a tömegbe, mert tudja, hogy másnap a saját rokonai vernék őt agyon. Ahmeti összehívta a kormány rendkívüli ülését is, s a kabinet megpróbált lépéseket tenni a zavargások megfékezésére. A tiranai televízió beszámolója szerint Lushjnában megtámadták és felgyújtották a szocialista párt (a volt kommunista párt) székházát. A rendőrség és a bíróság épülete is a támadók célpontjává vált. Tegnap a Reuter tudósítója arról számolt be, hogy a helyi rendőrséget Tiranából érkezett egységekkel egészítették ki. Ei.ek már figyelmeztető lövéseket adtak a levegőbe, de ily módon sem tudták elriasztani a tömeget a fosztogatástól. A beszámoló szerint Pogradec városban kedden meghalt egy 26 éves gépkocsivezető, aki nem is vett részt a zavargásokban, de véletlenül eltalálta egy rendőr golyója. Az ő halála óriási gyűlölethullámot keltett a hatalmi szervekkel szemben. Tegnap több ezer külföldre menekülni szándékozó ember árasztotta el Bracs kikötőjét. A rendőrség kiszorította őket a városból. SAMIR PALÁSTOLATLAN ROSSZALLÁSA Jicchak Samir izraeli kormányfő szerda este mondott rádióbeszédében első ízben reagált a hitelekhez kért amerikai kormánygaranciák feltételeivel kapcsolatban. Samir kijelentette, Washington a humanitárius segélyt arra használja ki, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre politikája megvalósítása céljából. Megjegyezte, az Egyesült Államok még sosem tett ilyet, sosem gyakorolt még ilyen nyomást Izraelre. s ha ez most precedenssé válik, akkor az rossz lesz. Samir azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy az arabok pártján áll. Emlékeztetett, az USA elengedte Egyiptom 7 milliárd dolláros adósságát, amiért részt vett az Öböl-háborúban. Samir ugyanakkor elutasította a szélsőségesen nacionalista körök felhívását, hogy az amerikai feltételek elleni tiltakozásul vonja vissza garanciakérelmét. KATÓNAK ZENDÜLESE NIGERBEN Niger fővárosában, Niameyben fellázadt egy katonai alakulat. A hírek szerint a lázadás már csütörtökön elkezdődött, a katonák elfoglalták a televízió épületét. A tegnap délelőtti jelentések szerint túszul ejtették a Legfelsőbb Köztársasági Tanács (HCR), vagyis a parlament elnökét, André Salifout és Mohammed Mousu belügyminisztert. Ezt az ottani diplomáciai források is megerősítették. Egyébként a parlament elnökét tekintették a tavalyi novemberi össznemzeti konferenciát követő átmeneti időszak erős emberének. A lázadók a rádióban beolvasták követeléseiket. Az egyik legfontosabb kívánságuk az elmaradt zsold kifizetése volt és az, hogy Abou Mamane, a hadsereg vezérkari főnöke távozzon tisztségéből. Amadou Cheffou, a nigeri kormány ideiglenes elnöke szerda óta a fővárostól 550 kilométernyire lévő Maradi városban tartózkodik. Az öt helyettesítő Albert Wright iskolaügyi miniszter televíziós beszédében felszólította a kormányhoz hü egységeket, hogy védelmezzék meg a demokráciát. A lázadók állítása szerint a fővárosban állomásozó alakulatok, valamint Tondibia kiképzőtábor legénysége sztrájkol. Wright miniszter elmondotta, a lázadók kiszabadították börtönéből Maliki Buraimu kapitányt, akit tavaly októberben tartóztattak le azzal a váddal, hogy ő a felelős a nomád tuaregek egy csoportjának két évvel ezelőtti lemészárlásáért. AZ ÖBÖL-HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉNEK ELSŐ ÉVFORDULÓJA ULTIMÁTUM BAGDADNAK Irakban tegnap megemlékeztek az öböl-háború befejezésének első évfordulójáról. A megemlékezésre rányomta bélyegét az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagnapra virradó éjszaka elfogadott ultimátuma, amely arra kényszeríti Bagdadot, hogy semmisítse meg a Scud rakéták gyártásához szükséges berendezéseket. Christopher Holland, a jelenleg Irakban tartózkodó ENSZ-misszió vezetője tegnap újságírók előtt azt mondta, hisz abban, hogy sikerül áthidalni a válságot. A Holland vezette csoport kutat a rakétákat összeszerelő üzemek után. Bejelentette azt is, még nem kapta meg az iraki hatóságok válaszát az ENSZ ultimátumára. A BT döntése értelmében Bagdadnak közép-európai idő szerint tegnap 20 óráig kellett engedélyeznie az ENSZ-felügyelók szabad belépését a rakétagyártó objektumokba. A világszervezet ultimátuma értelmében, ha ezt Irak nem teszi meg, akkor visszarendelik az ENSZ-szakértóket, tehát a Szaddam-rezsim nem számithat arra, hogy megszűnnek az országa elleni szankciók. JELCIN NYITASA TOKIO FELE RENDKÍVÜLI JOGKÖRE LESZ AZ OROSZ ALELNÖKNEK Borisz Jelcin orosz elnök levelet intézett Miazava Kiicsi japán kormányfőhöz. Tegnapi tokiói sajtóértekezletén Kato Koicsi, a kormány főtitkára elmondta, a levélben a Kurill-szigetek problémájáról, a két ország közti szorosabb együttműködésről és a jövőben lehetséges szövetségről van szó. Jelcin javasolta az együttműködés folytatását a kétoldalú problémák megoldásáról szóló békeszerződés megkötése alapján. A szerződés vonatkozna az északi területekre is - a japánok ezt a kifejezést használják a Kurill-szigetekre. A szóvivő elmondta továbbá, Jelcin köszönetet mondott Japánnak az 50 millió dolláros rendkívüli segélyért és megerősítette: szeptemberben valószínűleg Tokióba látogat. Moszkvai keltezésű az a hír, amely szerint Jelcin aláirta a rendeletet Alekszandr Ruckoj alelnök rendkívüli jogkörének megadásáról. A Jelcinnel nem túl jó viszonyban lévő Ruckojnak erre a jogkörre a mezőgazdasági reform végrehajtásához van szüksége. A rendelet értelmében i Ruckoj közvetlenül Jelcinnek tartozik felelősséggel a reform megvalósítását illetően. Csütörtöki ülésén az orosz kormány jóváhagyta az árliberalizálás újabb szakaszát. Ennek értelmében március végéig gyakorlatilag megszűnik minden központi árellenőrzés. A döntésről a kormány tájékoztatja a Nemzetközi Valuta Alapot is. A mostani árfelszabadítás alól csak a gyógyszerek és a gyermekélelmezési cikkek képeznek kivételt. SZTYEPANAKERT ROMOKBAN AZ IRÁNI KÜLÜGYMINISZTER EGYELŐRE NEM JUTOTT EL KARABAHBA Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter tegnap az örmény fővárosba, Jerevánba érkezett - közölte az AFP hírügynökség. Velajati jó egy héttel ezelőtt ajánlotta fel, hogy közvetít a Hegyi Karabah fölötti örmény-azerbajdzsán konfliktusban. Jerevánban tegnap fogadta öt Levon-Ter Petroszjan elnök és tárgyalt partnerével, Raffi Ovanniszjan külügyminiszterrel. Velajatinak még csütörtökön Karabahba kellett volna utaznia, de a közvetítése érdekében elrendelt tűzszünetet az azeri fél már néhány óra múlva megsértette Az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az azeri egységek harckocsikkal és rakétákkal indítottak támadást Aszkeran város ellen. A harcokban négy MI-24 típusú helikopter is részt vett és több ezer gyalogos. Az összecsapások mindkét oldalon áldozatokat követeltek. A Független Államok Közössége fegyveres erőinek főparancsnoksága bejelentette, hogy délután lelőtték az egyik azerbajdzsán helikoptert. A karabahi belügyi szervek az esti órákban azt jelentették, hogy Aszkeran körzetében megszűntek a harcok. A nap folyamán azonban az azerbajdzsánok rakétákkal lőtték újra Sztyepanakertet, amely már gyakorlatilag egészen romokban hever. Nem kizárt, hogy a karabahi helyzet kiéleződésével áll összefüggésben az örmény védelmi minisztérium csütörtöki felhívása, hogy az örmény tisztek térjenek vissza hazájukba és nyújtsanak segítséget az örmény hadsereg létrehozásához. A Reuter hírügynökség szerint Jereván olyan ütőképes hadsereget szeretne felállítani, amely szembe tud szállni a szomszédos Azerbajdzsán akcióival. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint Jevgenyij Saposnyikov marsall parancsot adott tegnap, hogy a FÁK katonai egységei hagyják el Karabah területét. JUGOSZLAVIA: A KISZÁMÍTHATATLANSÁG CSAPDÁI Ismét elszaporodtak a tűzszünet megsértéséről, a kicsinek már nem is nevezhető összecsapásokról szóló jelentések. Figyelembe véve, hogy a hadsereg támadásainak egyik fő célpontja Eszék és azt, hogy a hadsereg eröátcsoportosításokat hajt végre, reálisnak tűnnek azok a megfigyelői értékelések, amelyek szerint a szerb hadvezetés még a kéksisakosok megérkezése előtt kész helyzetet akar teremteni az általa elfoglalt területeken. Nem lehet ezt egy kézlegyintéssel elintézni, mondván, ha megérkeznek az ENSZ-alakulatok, helyreáll a béke. Erre ugyanis nincs száz százalékos garancia. Ha lett volna, a BT sem halogatta volna ilyen sokáig a döntést a békeművelet megkezdéséről. Most, amikor már biztos, hogy a világszervezet 14 ezer katonát küld a válságövezetekbe, talán illőbb volna az optimistább hangnem. De a délszlávoknál zajló politikai folyamatok nem sok reményt adnak a gyors rendezésre. Vállalva a tévedés kockázatát: egy elhúzódó balkáni válságra is lel kell készülnie a nemzetközi politikának, s különösen azoknak, akik eddig is főszerepet játszottak (vagy akartak játszani) a rendezésben. Egyesek szerint a BT is ezért vonakodott oly sokáig a végleges döntéstől, hiszen ilyen helyzetben a békehadmüvelet nem kockázatmentes vállalkozás. Számítani lehet arra, hogy nem egy évig, hanem sokkal tovább kell itt állomásoztatni a kéksisakosokat. Ami azt is jelenti, hogy ez nem 400 vagy 600 millió dollárjába fog kerülni a világszervezetnek, hanem esetleg jóval többe. Még ennél is lényegesebb: egy elhúzódó politikai válság az ott dúló indulatokat, a nem csillapodó nacionalizmust tekintve mindig magában lógja hordozni a fegyveres konfliktus veszélyét, ami a békekatonák életébe is kerülhet. Amikor a BT meghozta döntését a kéksisakosok kiküldéséről, az volt a hivatalos indoklás, hogy már megvannak hozzá az alapvető feltételek. Pedig nyilvánvaló volt, hogy ez nincs egészen igy, sem a katonai, sem a politikai feltételek esetében. A katonai helyzetről már szó volt, s még hozzá kell tenni, hogy teljes mértékben sosem tartották be a tűzszünetet, mindig történtek provokációk. Ami pedig a politikai vonatkozásokat illeti: igaz, hogy lényegében már minden fél elfogadta a világszervezet béketervét, csakhogy amikor kimondták rá az igent, mindenki mást gondolt. A horvátok azt remélik, hogy a békealakulatok jelenléte megakadályozza a hadsereg által elfoglalt területek leszakítását Horvátországról. A szerbek azt, hogy a kéksisakosok válságövezetekben való állomásoztatása a jelenlegi helyzetet konzerválja. Konkrétan Szerbia olyan megállapodást remél, amely egyelőre csak nagyon lazán kötné Horvátországhoz az ottani szerb területeket (Karjinát), de amint a helyzet engedni fogja - és efelöl nincs kétségem - igyekszik majd azokat a jugoszláv folytonosságra hivatkozva valamilyen módon az új Jugoszláviához (Nagy-Szerbiához) csatolni. Tehát abból kell kiindulni, hogy a békeerök jelenléte csak lehetőséget teremt a politikai rendezésre. Viszont a politikai helyzet rendkívül bonyolult és főleg kiszámíthatatlan. Az említettek mellett tovább kuszálja a szálakat a krajinai szerbek vezetői között dúló hatalmi harc. Az viszont, hogy az ENSZ-terv iránt ellenszenvet érzó Babics-féle csoport, vagy a mérsékeltebb Paszpaljszárny kerül-e ki győztesen, nagymértékben függ attól, miként alakul Szerbiában a helyzet. Világosan látni kell, hogy a posztkommunista Milosevics elnök az utóbbi napokban csupán azért ütött meg békülékenyebb hangnemet, mert érzi, hogy a békével együtt beköszönt az elszámoltatás órája is, felelnie kell a háborúért, az áldozatokért, a gazdasági csődtömegért. Egyre többen követelik aláírásukkal a távozását, és szembe fordult vele a befolyásos pravoszláv egyház is. Krajina és Szerbia után Bosznia-Hercegovina jövője a harmadik olyan fontos tényező, amely alapvetően befolyásolja a délszláv államok sorsát, a politikai rendezés minőségét. E köztársaságban önmagában véve annyira bonyolult a helyzet, mint az egész volt Jugoszláviában. A legnagyobb népességet alkotó muzulmánok az önálló és független államiság hívei, őket eddig az itteni horvátok is támogatták, viszont a szerbek kezdettől fogva Jugoszláviához (Szerbiához) akarnak tartozni. Az utóbbi időben a horvátok egy része is radikalizálódott, ók természetesen Horvátország felé kacsingatnak. Ez egyértelműen Bosznia-Hercegovina feldarabolásával lenne egyenlő, ami pedig egy újabb véres háború rémképét vetíti előre. Igaz, hogy a múlt hét végén a három közösség képviselői Lisszabonban megállapodtak: megőrzik a köztársaság területi egységét és jelenlegi határait, ugyanakkor minden etnikai közösség nagyobb autonómiát kap. De ez ellen az úgynevezett boszniai Krajina vezetői máris tiltakoznak, elszakadással fenyegetőznek, úgyhogy félő: a lisszaboni megállapodás írott malasztnál nem lesz több. Végül negyedikként a horvátországi politikai válságot kell említeni. Már napok óta rebesgetik, hogy a zágrábi kabinetből kiválik két kulcsfontosságú tárca vezetője, a külügy- és a belügyminiszter. Állítólag őket áldozza fel Franjo Tudjman elnök, hogy kifogja a szelet azok vitorlájából, akik azt mondják, a horvát külpolitika súlyos hibákat követett el. Elsősorban Tudjmant vádolják, amiért beleegyezett az ENSZ rendezési tervébe Szerintük ennek a megvalósítása ellentétes Horvátország érdekeivel. A Tudjman-léle vezetés nagyon nehéz helyzetben van, odahaza két oldalról is támadják, s megszaporodtak a külföldi bírálatok. Például Olaszország erőteljesen támogatta Horvátország elismerését, most viszont az olasz lapok arról cikkeznek, hogy Horvátországban nincs demokrácia, megsértik az emberi jogokat. Maga az elnök is kénytelen volt elismerni, hogy a háborúban a hon/át katonák is elkövettek kegyetlen mészárlásokat a szerb lakosság körében. Mivel e négy fontos faktor közül mindegyikre a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság a jellemző, úgy érzem, a kéksisakosok kiküldése miatti optimizmus csak nagyon visszafogott lehet. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN O—czecinben tegnap reggel 9Z megkezdték a Szíriának szánt csehszlovák tankok berakását a Sarmacja nevű lengyel hajóra - közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával Josef Žváska, az Intersped szállítóvállalat igazgatója, összesen 31 harckocsit indítanak útnak, ebből 16-ot már elindítottak egyszer Szíriába a Godewing német hajón, de azt a német haditengerészet feltartóztatta. Az Intersped szerint hétfőn fejeződik be a berakodás és a hajó még aznap útnak indul. M

agyarország csütörtökön megállapodott az ENSZ képviselőjével a területén tartózkodó több tízezer menekült visszatéréséről a független Horvátországba. JoséMaria Mendiluce, az ENSZ menekültügyi főbiztosának képviselője közölte, a menekültek hazatérése nemcsak a biztonságos körülményektől függ, hanem a nemzetközi közösség és a horvát kormány hatalmas erőfeszítéseitől is. Boross Péter magyar belügyminiszter szerint Magyarországon 35 ezer jugoszláviai menekült van, közülük 30 ezer Horvátországból érkezett. A menekültek 58 százaléka horvát, 38 százaléka magyar. A

ndrej Kozirev orosz külügyminiszter Johannesburgban tegnap találkozott dél-afrikai partnerével, Roelof Bothával. Elsősorban a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről volt szó - közölte a dél-afrikai külügyi szóvivő minden további részlet nélkül. Kozirevet, aki csütörtökön este érkezett meg Johannesburgba, fogadja Frederik de Klerk államfő és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke is. G

eorge Bush amerikai elnök és hat latin-amerikai partnere a texasi San Antonióban tartott csúcstalálkozót a kábítószer-gyártás és -kereskedelem felszámolása során való együttműködésről. A csúcs befejeztével nyilatkozatot adtak ki, amely tartalmazza a további lépéseket a kábítószer-csempészet megfékezésére, a piszkos pénzek legalizálására, a fontos információk cseréjére, a rendőrök továbbképzésére és a kábítószergyártás alapanyagainak ellenőrzésére vonatkozóan Mexikó, Kolumbia, Peru, Ecuador, Bolívia és az Egyesült Államok elnöke, valamint a venezuelai külügyminiszter ezenkívül megállapodott az elkobzott kábítószerekből származott jövedelem elosztásában is. L

ondon egyik vasútállomásán tegnap a reggeli csúcsforgalom idején robbanás történt. Nyomban a helyszínre érkezett a rendőrség és a mentőszolgálat. Az első hírek szerint kb. 20 személy megsebesült, közülük ketten súlyosan. A LondonBridge pályaudvarra Essex és Kent grófságból érkeznek be a vasúti szerelvények. A robbanás miatt a föld alatti vasút is lezárta valamennyi fő útvonalát. Egyelőre senki sem vállalta a felelősséget a merényletért, de általános a feltételezés, hogy a bombát az ír Köztársasáqi Hadsereg helyezte el. H

ét személy eltűnt, amikor szerdán lezuhant a Független Államok Közössége fegyveres erőinek helikoptere. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség tegnapi jelentése szerint tíz személlyel a fedélzetén a helikopter a Barents-tengerbe zuhant. A mentőosztagok három férfit kimentettek, a többiek után még folyik a kutatás. D

él-Koreában amnesztiát hirdettek a japán uralom elleni 1919es népi felkelés hétfői évfordulója alkalmából, összesen 1090 bebörtönzöttet engednek a jövő héten szabadon, köztük öt személyt, akik életfogytig tartó büntetésüket töltötték és 138 fiatalkorú bűnözőt. M

iamiban a rendőrség csütörtökön letartóztatta Jack Unterweger gyilkost, aki a börtönben híres íróvá vált. A 42 éves Unterwegert 1975-ben Ausztriában ítélték el életfogytig tartó börtönbüntetésre egy 18 éves német lány meggyilkolásáért. Már neves író volt, amikor 1990ben szabadlábra helyezték ót. Most azzal gyanúsítják, hogy azóta nyolc prostituáltat meggyilkolt. A bűntények Bécsben és Grazban történtek, a gyilkos író ezután az Egyesült Államokba szökött.