Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám, kedd
INTERJÚ iÚJSZÓ* 1992. FEBRUÁR 25. A LAKAS MAGANÜGGYE VALIK MIKOR ÉS KINEK SEGÍT(HET) A HIVATAL? Egyre szaporodnak a lakással kapcsolatos kérdések. A szolgáltatások, a villany, a gáz drágulása és nem utolsósorban a várható lakbéremelés sokakat foglalkoztat. A szövetkezeti lakások használói nem látják tisztán a jövőt: érdemes-e megvenni a lakást, vagy előnyösebb továbbra is a szövetkezet tagjának maradni. Az úgynevezett állami lakások - ezek a helyi hivatalok hatáskörébe kerültek - bérlői csupán az új lakástörvény elfogadása után tudják meg, milyen feltételek mellett maradhatnak bérlők, vagy válhatnak lakástulajdonosokká. Ginzery Andrástól, a dunaszerdahelyi városi hivatal lakás- és reklámosztályának vezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy a járási székhelyen milyen lakásgondokkal foglalkoznak. - A lakosság jelentós hányada még mindig úgy gondolja, hogy lakáskérdésének megoldása a hivatalra tartozik. A fiatalok, miután összeházasodnak, rövidesen önállóan kívánnak élni. Eljönnek hozzánk lakást kérni, vagy postán küldik el kérvényüket és a fogadónapokon személyesen járnak sürgetni az ügyüket. - És önök mit tudnak tenni? - Őszintén szólva nem sokat. Jelenleg 780 lakáskérvényt tartunk nyilván. Az idén 58 egy- és kétszobás lakást adunk át, s a jövővel kapcsolatban pedig semmit sem tudok mondani. - Ennyire bizonytalan a helyzet és mégis ennyien érdeklődnek? - Minden kérvényben az szerepel indokként, hogy más módon nem tudják megoldani a lakáshelyzetüket, mert nincs pénzük. A kérvényeket a héttagú lakásbizottság bírálja felül. A kérvényezők helyzetével a helyszínen ismerkednek. Az igénylőnek kötelessége a kérdőíven feltüntetni anyagi és lakáshelyzetét, s tulajdonképpen ennek néznek utána a bizottság tagjai. A felmérés alapján tesznek ajánlást, hogy besoroljuk-e őket a lakásravárók jegyzékébe. igy alakul ki a rászorultság szerinti sorrend. - Emiitette, hogy a kérvényezők túlnyomó többségének nincs pénze Azt hiszem, ennek ellenére kiválaszthatóak közülük a valóban szociális esetek, amelyekkel soron kívül kell foglalkozniuk. - Igen, szinte minden hónapban felmerül egy-egy ilyen eset. A szociális bizottsággal közösen próbálunk tenni a bajbajutottak érdekében. Persze vannak olyanok is, akik az egy fedél alatt élő nagy családon belüli konfliktusokat próbálják szociális indokként beállítani..: - Előbb-utóbb gyakorlattá válik, hogy aki nem tudja megfizetni az első kategóriába sorolt lakást, kénytelen lesz megelégedni a rosszabb körülményekkel. - Nálunk egyelőre nincsenek ilyen, mondhatnám úgy is, kényszerlakások, de a lakásgazdálkodási vállalattal már beszéltünk arról, hogy szükség lesz az ilyenekre. Ha lennének ilyenek, akkor például a nem fizetőket kiköltöztethetnénk, mert jelenleg ez nem áll módunkban. - Beszédtéma, hogy a jelenleg az önök hatáskörébe tartozó lakásokat a későbbiekben megvételre kínálják majd. Mit tapasztalt, hogyan reagálnak erre az emberek? - Nem lelkesednek. S az ok? A pénztelenség. A fogadónapokon az ügyfelek 95 százaléka úgy nyilatkozik, hogy a lakás megvételére nincs pénzük. Már a lakbéremeléstől is félnek, nem még hogy nagyobb összeget kelljen kiadniuk. - Ez azt jelenti, hogy növekedett a lakbéd nem fizetők száma? - Igen, az év végi kimutatás szerint 418 817 koronával tartoznak Dunaszerdahelyen az .állami" lakások bérlői. Valószínű, hogy tovább emelkedik a nem fizetők száma. A lakásgazdálkodási vállalat illetékesei szerint ugyan még nem kerültek veszélybe a szolgáltatások, de csak idő kérdése, hogy a vállalat fizetésképtelnné válljon, s akkor... A végtelenségig nem tűrhetjük, hogy a nem fizetők miatt a lakbért rendszeresen törlesztőknek is kikapcsolják a fűtést, vagy a melegvíz-szolgáltatást. - Másképp ítélik meg, ha azok nem fizetnek, akik munkanélküli segélyből vagy alacsony nyugdíjukból élnek? Felajánlják nekik, hogy költözzenek kisebb lakásba? - Egyelőre még nem volt erre példa. Megkértem a lakásgazdálkodási vállalatot, készítsenek kimutatást, amelyből világosan kitűnik, kik azok, akik valóban nem tudnak fizetni. Nekik aztán felajánljuk a cserelehetőséget és segítünk is annak lebonyolításában. - Ha valamilyen módon egymásra találnak a cserepartnerek, és megegyeznek, önök nem akadékoskodnak? - Nem. Csupán a lakásgazdálkodási vállalat beleegyezését kérjük tőlük, elsősorban azért, hogy tisztázzuk, rendesen fizetnek-e lakbért. - Amióta a szolgáltatások ára növekedett és szó van a lakbéremelésről is, nagyobb az érdeklődés a cserék iránt? - Nem, körülbelül olyan mint korábban. -Arról is nyíltan beszélnek az emberek, hogy a cseréknél tízezer koronákat kérnek-adnak szobánkénti letépőként... - Mi ezt inkább csak sejtjük, mert nekünk erről nem számolnak be. És ha kérdeznénk is, akkor sem mondanák meg az igazat. Ha a két fél megegyezik - ez az ő dolguk. - ön hogyan látja a lakásgazdálkodás jövőjét? - Amig az új törvényt nem hagyják jóvá, semmi biztosat nem tudok mondani. De nemcsak én vagyok ilyen helyzetben. A lakásokkal kapcsolatban már két országos tanfolyamot szerveztek az illetékesek, de tőlük sem tudtunk meg semmit. Burkoltan beszéltek a témáról, annak ellenére, hogy az előadók között ott voltak a törvénytervezet előkészítői. Szerintem legfeljebb a lakások felét tudjuk majd eladni. Persze ez attól is függ, hogy a törvény alapján menynyit kell majd fizetni értük. A városnak nem lesz érdeke, hogy megtartsa a lakóházakat, mivel a karbantartásukra most nincs és nem is lesz pénze. A megszűnőfélben lévő vállalatok is felkínálják a városnak azokat a lakásokat, amelyeket korábban a munkaerő stabilizálására tartottak fenn. Most már nem érdekük az ilyen csalogatás. Tény: merőben megváltozik a lakáspolitika, s ezzel valamennyiünknek számolni kell. DEÁK TERÉZ EGYENJOGUAN S EGYENRANGÚAN BESZÉLGETÉS JÚLIUS TÁNCOŠSAL, A SZLOVÁKIAI ROMA ÉRTELMISÉG TÖMÖRÜLÉSÉNEK ELNÖKÉVEL A rendszerváltás folyamán a csehszlovákiai cigányság is kitűnt politikai aktivitásával. Több politikai pártjuk szerveződött. Tevékenységüket látványos egymás közti viták, viszálykodások fertőzték meg, igy a legfontosabb feladat teljesítése - a cigányság érdekvédelme - sok kívánnivalót hagyott maga után. Mintegy, a helyzet ellensúlyozásaként - Célunk a közös cselekvés összehangolása. Létrehoztunk egy társulást, a Roma Egységligát, amely három roma politikai pártot, valamint két társadalmi szervezetet - köztük a miénket is - tömöríti. Egyesültek kulturális szervezeteink, létrehozva a Roma Kulturális Szervezetek Asszociációját. Nemrég felhívással fordultunk a roma politikai pártokhoz és a társadalmi szervezetekhez: beszéljük meg a választásokkal kapcsolatos legsürgősebb tennivalókat. Hasznos lenne, ha a roma pártok közös programmal indulnának a választásokon. Sok derűlátásra nincs okunk. Bánt bennünket, hogy politikai pártjaink nem szorgalmazzák a közeledést. Nem a közös ügy szolgálatát, hanem egyéni érvényesülésüket tartják szem előtt. Ezért attól tartunk, hogy a választások balul ütnek ki számunkra. • A szlovákiai romáknak - különböző pártok eíköteíezetteiként - van néhány parlamenti képviselője. Segítenek-e? - A Szövetségi Gyűlésben három, a Szlovák Nemzeti Tanácsban egy roma képviselő van. Érdekeink védelméért különösebben nem állnak ki. A roma választók közé sem járnak, és szervezetünk meghívása is legtöbbször megválaszolatlan maradt. • Vannak országok, ahol a cigány etnikumot nemzetiségként tartják számon. Hátrányt jelent, hogy ez nálunk még nincs igy? - Nemzetközi szinten sem alakult ki egyértelmű álláspont: nemzetiség, avagy etnikai kisebbség. A volt Szovjetunióban, Jugoszláviában például nemzetiségként kezelték a múlt év végén megalakult a Szlovákiai Roma Értelmiség Tömörülése, amely a cigányság sorsát érintő minden jelentős kérdés megoldásában partnere akar lenni a kormánynak. A tömörülés elnökétől, dr. Július Táncoštól afelől érdeklődtünk, hogyan tudják megőrizni politika-mentességüket? Roma gyermekegyüttesek seregszemléjén (Ravasz József felvétele) a romákat, de ez nem pozitívumként mutatkozott meg. Nézetem szerint, mi még nem értünk meg arra, hogy nemzetiség legyünk. Égető feladatunk felemelni, tudatra ébreszteni etnikai kisebbségünket. Tudatosítjuk, hogy ez hosszadalmas, meglehet, több nemzedéken át tartó folyamat. Célunk, hogy a romák ne csak egyenjogú, de egyúttal egyenrangú tagjai legyenek társadalmunknak. Magunknak kell eljutni odáig! • Ismeretes, hogy Dél-Szlovákiában nagyon sok roma származású polgár magyar nemzetiségűnek vallja magát. Szervezetük milyen tevékenységet fejt ki a magyarlakta járásokban? - Természetesnek tartjuk, hogy mindenki maga dönt nemzetiségéről. Az is magától értetődő, hogy a cigányok az évszázados együttélés folyamán kötődtek azokhoz a nemzetekhez, amelyekhez szoros kapcsolat fűzte őket. Ez különösen markánsan mutatkozik meg Szlovákia déli részén. Itt az előítéletek is gyengébbek velünk szemben Klubjaink jól működnek Nagymagyaron, Galántán, Diószegen, Gútán, Komáromban. A közelmúltban egy sikeres közös rendezvényt szerveztünk Nagymagyaron, melynek keretében csoportjaink mellett magyarországi vendégegyüttes is fellépett. A Csemadokkal különböző szinten kialakultak kapcsolataink, amelyeket viszont következetesen bővíteni szeretnénk. • Tavaly novemberben megtartott alakuló közgyűlésükön sokan birálöan szóltak a faji megkülönböztetés eseteiről. Másrészt a romák magas bűnözési aránya, sok esetben agresszívabb életvitelük fokozza a lakosság bizalmatlanságát. On hogyan Ítéli meg ezt a problémát? - Tény, hogy a bűnözés a romák körében magas százalékarányt mutat. Ezt fájó problémaként tartjuk számon, és tenni akarunk a helyzet megváltoztatásáért. Viszont különbséget kell tenni a súlyos bűncselekmények és az enyhébb bűnesetek között. Az utóbbiakat gyakran a szociális helyzet, az emberhez méltatlan életfeltételek váltják ki. A tömeges amnesztia sem volt szerencsés megoldás. A faji megkülönböztetés nem jelentkezik éles problémaként. Egyedi esetek előfordulnak, de jelenségről - szerencsére - szó sincs. Csehországban nyíltabb az ellenséges viszony a cigánysággal szemben, gyakoribb a faji megkülönböztetés. A bűnözés okait magunk is elemezzük. Szerződést készülünk aláírni a belügyminisztériummal, konkrét feladatokat akarunk vállalni a cigányság bűnözésének megfékezésében és megelőzésében. • Mit tudnak tenni a roma kultúra fejlesztéséért? - A roma kultúra - tág fogalom. Kutatásra vár. Fontos célunk a hagyományok ápolása, újraélesztése. Sikernek könyvelhetjük el például, hogy január végén a Szlovák Televízióban megkezdődött a rendszeres roma adás. Az is eredmény, hogy a Szlovák Rádió hétről-hétre sugároz a cigányság számára. Folynak az előkészületek a roma színház létrehozására, amely Eperjesen székelne. A város ukrán színháza új épületbe költözik, helyét társulatunk foglalná el. Roma múzeumot, könyvtárat, könyvkiadót is létre szeretnénk hozni. • Beszélgetésünk során többször emiitette a roma büszkeséget Mit ért ön ezalatt? - öntudat nélkül nehezen lehet ennek az etnikumnak az érdekeit védeni. Képviselni a cigányságot csakis egy öneszmélés, belső büszkeség birtokában lehet. Etnikumunk nem szégyenkezhet eredő ta, múltja miatt. Az önbizalomnak, nemzeti büszkeségnek, öntiszteletnek mindannyiunkban lenni kell. Ez előfeltétele fejlődésünknok. MÁZSÁR LÁSZLÓ ÉVFORDULÓ GEORGE WASHINGTON A Haza Atyjaként vonult be az Amerikai Egyesült Államok történetébe a 260 évvel ezelőtt született George Washington. Nemcsak a felszabadult gyarmatokból létrejövő szövetség fővárosát nevezték el róla. Százhúsz település, harminchárom járás, tíz tó, nyolc folyó, hét hegy, és egy állam viseli nevét. Az első magyar Amerika-utazó, Bölöni Farkas Sándor irta róla 1834-ben, hogy Mount Vernonban a ,.tiszteletnek azon érzelmét, mely mint egy hirtelen borzongás meglepett a sír előtt, csak a Pantheon és a Westminsterben éreztem". Az idó tájt, egy évtizeddel korábban Széchenyi István Naplójában a világalakítók között emlegette, megjegyezve: számára a világalakítók azok, akik a népek szokásaiban, erkölcsi és vallási nézeteiben, életmódjában és ízlésében idéznek elő sorsdöntő fordulatot. George Washington az első modern köztársaság elnöke lett. Népszerűségre, tekintélyre az angol birodalommal szembeni függetlenséget biztosító háború fővezéreként tett szert. Államférfiúi erényei a köztársaság megeremtésében és működtetésében jutottak kifejezésre. Könnyű lenne felszínes, mai áthallásokat sugalló szándékkal idézni tetteit, jellemét és magatartását. Hisz például a mai Kelet-Európában nem teljesen magától értetődő, amit Washington tett: a győzelem kivívása után nyugodt lélekkel visszatért birtokára - ókori elődjéhez hasonlóan -, az eke szarvához. Vagy pedig az a tulajdonsága, hogy első emberként, környezetében mindenkit meghallgatva, napokig mérlegelte az érveket és az ellenérveket. De ellenkező előjelű, mára kivetülő kaján képzettársításokat indíthatna el az is, hogy elnökként a politikai pártokat maga alatt tudva akarta gyakorolni a kormányzást. Napjainkban neve alighanem azon a művön keresztül jelent üzenetet, melynek megalkotása az ö közvetlen elnökletével történt. Az amerikai alkotmányról van szó, mely a kormányzás, a törvényhozás és a bírói hatalom elkülönítésével az egyén jogainak védelmezésére épülő amerikai hagyományt teremtett. Ennek értelmében az emberi jog eredendő s nem a kormányzattól származik. Igaz, mindez csak később terjedt ki a felszabadult rabszolgákra is. Az amerikai alkotmányfejlődés képes volt a kiegészülésre és a kiteljesedésre. S alighanem ma is megnehezíti az egyéni, az állammal szembeni jogbiztonság megingatását. (kiss) (MUNKA)HELYKERESÖ A KÜLFÖLDIEK SZÁMÁRA NÁLUNK OLCSÓ A MUNKAERŐ Köbölkút a nagyobb falvak közé tartozik. A gyors haszonra számító kereskedők mellett itt is olyan vállalkozókra lenne szükség, akik valamilyen termelési ágazat bevezetésére szánnák rá magukat. A helybeliek elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozására gondolnak, hogy a faluban lakó hetvenöt munkanélkülinek is foglalkoztatási lehetőséget biztosithassanak. Egy ilyen természetű vállalkozást ugyan már beindítottak, de ennek bizonyos árnyoldala is van. Egy közgazdász mérnök osztrák céggel közös nádfeldolgozó üzemet alapított. Ausztriából hordják ide a nyers nádat. Az osztrákoknak a 150 kilométeres szállítási út is kifizedödik, mert itt kisebb költséggel dolgozhatják fel a nádat, mint náluk. Úgy tűnik: igen olcsö a KotXMkGti munkaerő. Elszomorító ez, de a cégnél aotgo^Q falusiak igy is hálásak: egy kis pénzhez juthatnak, amikor nehéz manapság munkát találni. (p-b)