Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám, csütörtök
1992. FEBRUÁR 20. IÚJSZÓI HAZAI KÖRKÉP FO-WE-RO '92 NEMZETKÖZI SEREGSZEMLE BRÜNNBEN (Munkatársunktól) - Március 3-6. között három nemzetközi részvételű szakmai seregszemle zajlik egyidöben Brűnnben; a vásárváros területén. A FondEx-Welding-Robot 1992 nemzetközi kiállításon az öntödei, hegesztési és robotizációs technikában ismert és elismert hazai, illetve külföldi cégek adnak egymásnak találkát, s mutatkoznak be a szakmai közönségnek. A seregszemlén való részvételre qjözetesen 16 országból több mint 350 kiállító jelezte részvételét, akik mintegy 9 ezer négyzetméter kiállítási területet foglaltak le - tudhattuk meg tegnap a kiállítás kapcsán tartott előzetes sajtótájékoztatón. A legnagyobb érdeklődés Németországból mutatkozik, a külfödi résztvevők közül több mint a fele innét érkezik. Érdekesség viszont, hogy az egykori szocialista országok közül csak Lengyelország képviselteti magát 3 szlovén és egy horvát cég mellett. A közös kiállítás alatt szakmai konferenciák zajlanak mindhárom témakörben. Új formában szervezik a kiállítás szakmai díjainak odaítélését is. A független szakmai bizottság már nem jelentkezés alapján bírálja el a termékek szakmai színvonalát, hanem saját, szigorított kritériumai szerint. A kiállítás szervezői a fiatal szakemberek számára szeretnék megkönnyíteni a seregszemlén való részvételt azáltal is, hogy az egyébként 20 koronás napi belépő díját az ipari szakközépiskolások számára egyénileg a felére csökkentették, csoportos kirándulás esetén, előzetes jelentkezéssel, a belépődíj ingyenes a számukra. -tszl• Eladó egyéves Favorit. Cím: Kövesdi Ferenc, 930 39 Oldza 57. okr. Dun. Streda. Ú-530 • Képkeretezést és üvegezést vállalok, közületeknek, és magánszemélyeknek egyaránt. Cím. Manek László, 925 07 Mostová 373, okr. Galanta Ú-527 Fiatalok, figyelem! Egy új zenekar mutatkozik be Kamocsán 1992. február 22-én (szombat) a művelődési házban. Látványosság és fantasztikus szórakozás. Ez mind a profi zenészekből álló Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. ÚP-288 (WA) ÚJ SZÓ NtaODNA^OBHODl NYÍLT LEVEL BERENYI JÓZSEFHEZ, AZ SZNT KÉPVISELŐJÉHEZ Kedves Jóska, nem szokásom a sajtó hasábjain levelezni, s most sem tenném, ha információid alapján az MPP sajtószolgálata nem tájékoztatta volna kissé félre az olvasót. (Vagy a választópolgárt?) így viszont kénytelen vagyok visszaidézni, mi is történt a Szlovák Nemzeti Tanács oktatási, tudományos, kulturális és sportügyekkel megbízott bizottságának legutóbbi ülésén. A nyitrai egyetemről szóló törvénytervezet kapcsán vetettem föl a létezésében megkérdőjelezett magyar tagozat ügyét, a magyar pedagógusképzés megoldatlanságát kifogásolva. Elmondtam, hogy ha a javasolt három karra - tanítóképző, humán és természettudományi fakultásra - bomlik le a mai Pedagógiai Kar, a magyar pedagógusképzés szétszóródik a három tervezett fakultás keretein belül, s kétséges, sikerül-e még valaha ebből egy olyan önálló intézményt létrehozni, mely kielégítően megoldaná a magyar pedagógusképzést. Mivel a főiskolai törvény értelmében a karok megalakításáról és megszüntetéséről az akadémiai szenátus dönt, s ebbe a jogkörébe gyakorlatilag más törvénnyel beavatkozni nem lehet, ezért merült föl az a lehetőség, hogy a törvényjavaslattal együtt terjesszünk elö egy határozati javaslatot, melyben szorgalmaznánk az önálló magyar kar létrehozását. Arra talán Te is emlékszel, hogy ezt nem a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselője javasolta! Tény, hogy ezután Ďurikovič miniszterhelyettes úr ismét nemzetiségi kultúrák karáról beszélt, amelyet Eperjesen szerveznénk meg. Ezt a javaslatot, sokunkkal együtt, az iskolaügyi miniszter, Ján Pišút sem tartja elfogadhatónak. Mivel a roma tanszék vezetője is levélben fordult a parlamenti bizottsághoz egy önálló Roma kultúra Intézete fölállítása ügyében, ez is közrejátszott abban, hogy a bizottság végül is „nemzetiségi" kart támogatott. Fölszólalásodban e mellett álltál ki te is, Jóska. Hogy miért, ez csak másnap vált számomra világossá, amikor az Új Szóban elolvastam az MPP által javasolt önálló nemzetiségi karra tett javaslatot. Mint Ti is tudjátok, egy új karnak csak akkor van az adott helyzetben esélye, ha a meglévő pénzügyi keretek közt megoldható Ilyennek látszott az önálló magyar kar s mi több, ilyen értelemben maga az iskolaügyi miniszter is így látta reálisnak. A nemzetiségi kultúrák karára tett javaslat önmagában érdekes lehet és megfontolandó. Sajnos, a magyar pedagógusképzést azonban semmiképpen sem oldja meg, hisz egy ilyen soknyelvű fakultáson közös oktatási nyelvként - föltehetően ezt Ti is végiggondoltátok - csak a szlovák képzelhető el. Bármily liberálisnak és nagyvonalúnak túnik a nemzetiségi karra tett javaslat, sajnos a másik - számunkra létfontosságú - tervezet valóra váltását elodázhatja vagy lehetetlenné teheti. Jól emlékszem arra is, hogy éppen Te voltál az, aki a nyelvtörvény tárgyalásakor a bizottságunkban elsőnek kértél szót. Az Együttélés nyelvtörvény-javaslatáról - mely a nemzetközi dokumentumok szellemében európai módon szavatolta volna a kisebbségek nyelvhasználatát - szükségesnek tartottad előrebocsátani, hogy alkotmányellenes és szélsőséges. Ezek után csak sejtem, miért került sor ilyen „információcsúsztatásra", a fél igazságot igazságnak feltüntetve. Azt viszont végképp nem értem, kit és mit képviselsz. Szeretném remélni, hogy az elkövetkező néhány hónap alatt kormánypártként a befolyásotokat és politikai súlyotokat az önálló magyar pedagógusképzés érdekében fogjátok kamatoztatni A lehetséges együttmunkálkodásba vetett megrögzött hittel BAUER EDIT XXX Szerkesztőségünk erről a témáról nem kíván vitát inditani. A (VARIA ) Kft., az Új Szó és a Národná obroda szervezésében NYÁRON (CSAKNEM INGYEN) TUNISZBA ígéretünkhöz híven újabb játékkal szeretnénk szórakoztatni és Fortuna kegyeibe ajánlani kedves olvasóinkat. Ez a verseny egyszerűbb lesz az eddigieknél, hiszen semmilyen fejtörést, különösebb gondot sem okoz. Olvasóink feladata csupán annyi, hogy a Tina teák dobozáról kivágják a Varia Kft. cégjelzését, tízet összegyűjtenek, és beküldik az alábbi címre: (varia ) , 930 39 Zlaté Klasy Ahányszor tíz cégjelzést küld be, annyiszor nagyobb a nyerési esélye. Ne feledje: a tíz cégjelzéshez azt a versenyszelvényt is mellékelnie kell, amelyet mai számunkban közlünk. Hol kapható a Tina tea? Minden nagyobb élelmiszerboltban ós sok magánkereskedőnél. Beküldési határidő: április 25. A nyeremények: 1. díj: Kétszemélyes üdülés Tuniszban (júl. 7-14., utazás repülővel Pozsonyból) 2. díj: Kétszemélyes üdülés a spanyol tengerparton, Barcelonához, a nyári olimpia színhelyéhez közel 3. díj: Varia üvegház 4. díj: Tina tea-csomag 5. díj: Egyéves előfizetés az Új Szóra vagy a Národná obrodára 6. díj: Féléves előfizetés az Új Szóra vagy a Národná obrodára. Sorsolás: május 3-án, a DAC-Slovan bajnoki labdarúgó-mérkőzésen. A nyertesek névsorát május 4-i számunkban közöljük. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 4343/91 Rajczi Dezső, 1921. IX. 2., meghalt, Görgő (Kaukázus) 4345/91 Répák János, 1921. V. 19., Alsómislye (Baksajevo) 4762/91 Rákošiová Alžbeta, 1927. VIII. 23., Jéne (Vorosilovgrad) 4765/91 Radics László, 1923. IX. 23., meghalt, Pálfala (Szovjetunió) 4772/91 Rozkoš Juraj, 1922. XII. 20., Hegymeg (Dombasz) 5352/91 Rosička Alexander, 1925. XII. 9., meghalt, Marcelháza (Sztálingrád) 5449/91 Rácz Zoltán, 1924. VII. 24., Kisgéres (Dombasz) 5602/91 Rácz Ferenc, 1897. II. 20., meghalt, Királyhelmec (Sztalinov) 6883/91 Rákóczy Viktor, 1920. II. 10.. Jánova Lehota (Brianszk) 6884/91 Ranczay Karol, 1906. III. 18, Lőcse (Nuzal) 7008/91 Rozsnyó Lajos, 1923. XI. 7., Udvard (Szvír) (Folytatjuk) ,,MINDEN NAPRA EGY ROSSZ CSELEKEDET" Ezen a résen hatoltak a tettesek Geraldine és Paul kriptájába (Peter Mayer felvétele) SÍRGYALÁZÓK MALACKYBAN tánisták szokásairól, rituáljairól nem sokat tudok. Egy itteni asszonykától hallottam, hogy állítólag minden nap valami gazságot kell elkövetniük. Azt is. beszélik, hogy ezek a fiatalok gyűlölik a gazdagokat és kiváltságosokat, s ez alól még az elhunytak, a régi nemesi családok sem kivételek. Legutóbbi szentmisém prédikációjában felszólítottam a híveket, ha valaki tud valamit az esetről, segítse a nyomozókat. Én is ezt teszem. Az egyik technikusunkkal, aki a templom világításával törődik, tegnap lent jártam a kriptákban, ahol egy ezüst nyakláncot találtunk. Minden valószínűség szerint valamelyik tettes veszíthette el. Éppen most készülök a rendőrségre, hogy leadjam a láncot, hátha segít az ügy felderítésében. Én is Prokopec atyával tartottam. A nyomozók azonban egyelőre nem akartak nyilatkozni, csak megerősítették a feltevést, hogy valószínűleg a sátánisták sátáni művéről van szó. Azoknak a tizenéves fiataloknak cselekedeteiről, akik már a múltban is kimutatták foguk fehérjét, például amikor feldúlták a zsidó temetőt. A malackyi Ferencrendi templomot és kolostort gróf Pállly Pál emeltette 1653-ban. Az évszázados falak már sok mindent megéltek, ám a múlt héten történt gyalázatos eset példa nélküli. ORDÓDY VILMOS - Kit keres? - szólított meg váratlanul egy mankós férfi, látván, hogy hiába nyitogatom a sekrestye ajtaját, s még mielőtt válaszolhattam volna, mintegy mentegetőzve hozzátette: Ne haragudjon a kíváncsiságomért, de az utóbbi időben olyan csúnya dolgok történnek templomunkban, hogy állandóan résen kell lennünk. Nyitástól zárásig mindig van itt valaki. Két óránként váltjuk egymást. Sajnos, szükség van rá. Múltkor meggyújtották a misekönyvet, nemrég pedig kifeszítették a könyöradományokat tartalmazó vaskazettát. Nem is szólva a legutóbbi felháborító esetről. Biztos hallott róla... - Ezért jöttem: írni szeretnék a múlt hét végén történt kriptafeltörésröl és sírgyalázásról - mondtam František Strmenský templomörnek, akiről kiderült, ó fedezte fel a vandálok garázdálkodását. - Furcsa világban élünk, már a halottaknak sincs nyugtuk. De mi mást is várhattunk volna a negyven évig tartó ateista nevelés után - jegyezte meg szomorúan az idős férfi, majd felidézte a történteket. - Szokásos reggeli körutamon voltam. A park melletti fal közelében is elhaladtam, ahonnan egy vasajtó vezet a kriptához. Észrevettem, hogy hiányzik a maszszív lakat, tudtam, baj van. Már megint itt jártak a sátánísták. - Ezek szerint ez nem az első eset? -Sajnos, nem. Egy hónappal ezelőtt már betörtek a templomba, de akkor csak egy falat bontottak, abba a kriptába jutottak be, ahol a városatyák nyugszanak. Csontvázaikat homok takarta. A behatolók tüzet raktak, gyertyákat gyújtottak, majd kikaparták a csontokat és különböző alakzatokat raktak belőlük. Valószínűleg úgynevezett feketemisét tartottak. Minden jel arra vall, hogy a kriptában a sátánísták garázdálkodtak. Az említett eset óta újabb zárral erősítették meg a malackyi ferencesek kolostorának masszív vaskapuját. Michal Prokopec tiszteletes - noha a rendőrségi kivizsgálás miatt a földalatti helyiségek zárva vannak és tilos bemenni - kivételt tett, és végigvezetett a katakombákon, melyek a meggyalázott kriptákhoz vezettek. Mi villanyfénynél tettük meg az utat, a sátánísták, a nyomokból ítélve, gyertyákkal világítottak maguknak. Az imbolygó kísérteties fény a nem éppen bizalomgerjesztő helyen nem ijesztette el ókét, inkább bátorította. Hiszen az első kripta falát megbontották, majd egy kápolnaszerű helyiségbe hatoltak. Oda, ahol a Pálfly család márványtáblái vannak a falra erősítve. Az egyik értékes márványtömböt vasrúddal lefeszítették - szerencsére egy fa padra esett és így nem tört össze -, majd a nyíláson keresztül egy további kriptába másztak, ahol nekiestek a fémkoporsónak. Azokat megrongálták, de felnyitni nem tudták. Utuk Pálfly Paul és Géraldine sírboltjába vezetett, amelybe addig csak a turisták részére hagyott kis ablakocskán lehetett benézni. Szétverték a falat, bemásztak a pár négyzetméternyi helyiségbe, összetörték a fémkoporsókon levó üvegablakocskákat, s elvitték a két halott koponyáját! Távozásukkor a falról leakasztottak egy másfél méter magas értékes fakeresztet és zsákmányukkal nyomtalanul eltűntek. Kifelé jövet egy kápolnán át vezetett utuk. A félhomály ellenére is jól kivehetők voltak az üszkös falak. -Ez is az ö müvük - szomorúan mondta kísérőm. - Jó két éve szintén az éj leple alatt ide is behatoltak, összeszedték a papi ruhákat és néhány kegytárgyat, majd máglyát raktak. Minden leégett. Azóta sincs pénzünk a felújításra. - Vaion kik ezek a barbár, beteg hajlamú fiatalok? Milyen az életfilozófiájuk? - kérdezem a tiszteletes atyától. - Nem tudom, fogalmam sincs. Kinek telhet öröme az ilyen gazságokban? A sá-