Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám, hétfő

RIPORT - INTERJÚ . ÚJ szól 1992. FEBRUÁR 3. SZÉLKEREK IS LESZ A GBELCE NÉVNEK SEMMI KÖZE HOZZÁNK Kovács Ferenc: - A főiskolai vizsgán egy életre megtanultam, mit jelent a „gbelce" szó. A falu jelenéről Kovács Ferenc mérnökkel, Köbölkút polgármesterével beszélgettünk. - Az 1991 -es költségvetésünk a falu lakosainak számához viszonyítva elegendőnek bizonyult. Átgondolt tervezéssel és a költségvetés értelmes felhasználásával mindenre futotta. 8,5 millió korona állt rendelkezésünkre, ebből a község saját bevétfele 3 millió volt. A választási programban szereplő beruházások közül az összes elindult. Legfontosabbnak a vízvezeték bővítése és a község gázosítása tűnik. A négy kilométeres vezetékbővítés viszont elakadt egy apróságon - október óta késik a jókai vezeték építése. A Bánov-Párkány távolsági gázvezeték 3 kilométerre van a falutól, így nincs különösebb gondunk a bevezetéssel, Ha elkészül a közel négymilliós beruházásként tervezett nyomáscsökkentő, lesz gáz is. Természetes, mindehhez feltétlenül hozzátartozik a csatornahálózat építése is. - Most csupán jó dolgokat mondott. Szerintem azonban van egy-két dolog, ami bántja a község lakosait. Melyek ezek? Itt áll majd az új művelődési központ. (Méry Gábor felvételei) a főútvonaltól, szálláshelyekkel ellátva, tisztességesen kihasználva talán hozna egy kis pénzt a konyhára. Arról nem is beszélve, hogy a falu alatt termálvíz van. Kb. 450 méteres fúrásra volna szükség, de annak költségei fölemésztenék az önkormányzat költségvetését. Úgy látszik, ez egyike lesz azon gondoknak, amelyeket önerőből Köbölkút önkormányzata nem old meg. A falu közepén álló katolikus temDlom és a temető méretei szerint a község lakosainak nagy része katolikus. Piri József plébánosnál többek közt arra voltunk kíváncsiak, mit hoztak a társadalmi változások. -Nekem jóformán semmit. 14 éve vagyok a falu plébánosa és az elmúlt két évben semmivel sem lett jobb a helyzet az egyházközségben. Korán polgárosodott ez a vidék, nincsenek hagyományai. Az emberek fölvették a városi ruhát, elvetették a község és a vidék szokásait. S ez a hitéletben is meglátszik. 91-ben két házasságot kötöttem és három gyermeket kereszteltem meg. A templomba nagyjából 80 ember jár és nincsenek többen a nagy - Jóformán a falu közepén húzódik az Érsekújvár-Párkány vasútvonal. Nemrég felmérést készítettem: naponta 11,5 órán át zárva van a sorompó. Rossz nézni, ahogy az iskolás gyerekek a lezárt sorompón át közlekednek és még rosszabb, ha beáll egy-egy tehervonat. Olyankor átbújnak a kocsik között vagy a fékfülkéken másznak át. Rossz elgondolni, mi történhetett volna ennyi év alatt. Ha minden jól megy, az államvasút idén felüljárót épít. Ebbe a község 250 ezer koronával száll be. Ugyanilyen gondot jelent az átmenő forgalom, amelynek sűrűségét a párkányi Mária-Valéria híd felújítása után nem merem meglósolni. Arról nem is beszélve, hogy a vasúti aluljáró nagyban korlátozza a gépkocsiforgalmat. A kikerülésre 2 kilométernyi út kellene. Építése csak távlati tervként jöhet szóba. Nagyjából 1994-ben lesz időszerű, hogy ezzel is foglalkozzunk. Azt is megtudhattuk, hogy a közelmúltban még gyakran példaértékűnek kikiáltott Z-akció néha rosszul sülhet el. A falubeliek aktiv támogatásával felépült a fürdő, amelyet viszont a Honvédelmi Szövetség használt, most pedig a jogutódra szállt a tulajdon. Hiába dolgoztak hát a köbölkútiak, a fürdő nem az övék. Pedig nem messze ünnepeken sem. Hitoktatásomat közel húszan látogatják, ök azok, akik az első áldozásra készülnek. - Ha körülnézek Köbölkúton, Piri József: - A plébánián nem változott semmi rendezett házakat, szép telkeket látok. Úgy gondolom, dolgos emberek lakják a falut. - Bizony így van. Az egyik temetésen el is hangzott: jó ember volt az illető, éjt nappallá téve dolgozott. Még vasárnap is. Hát hogyan jöhetett volna el a templomba? A templomtól nem messze emelkedik a „hegy", a község legmagasabb pontja. Ez önmagában nem volna érdekes. Az önkormányzat által jóváhagyott tervdokumentáció szerint azonban az öreg vályogházak helyén új művelődési központ épül. A község megpályázta az állami támogatást és remélhetőleg anyagiakkal segít majd a kulturális kormányzat is. Az új művelődési házzal is bizonyítani akarják a köbölkútiak: természetszerető emberek és nem áll távol tőlük a környezetvédelem. A házat ugyanis - ha minden sikerül - a mellette épülő szélkerék látja majd el villamos energiával. A vasútállomáson fehér alapon kék felirat: Gbelce. Nemrég azonban megtudtuk, Gúta és Párkány példájából merítve a köbölkútiak is szeretnék visszakapni a falu 1948 előtti nevét. Hogy miért? Mert Köbölkút kataszterében soha nem volt halastó. A „gbelce" pedig szlovákul a halastó vízszintjének szabályozó berendezését jelenti. így hát ehhez a névhez a falunak semmi köze. A világ is Köbölkútként ismerte meg e dunavölgyi települést. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen kis település ad a világnak egy közel négy és fél millió példányban, 42 kiadásban, több világnyelven forgalmazott katolikus énekeskönyvet. Szerzője. Stampay János helybéli tanító, az „Énekek és imák" címet viselő könyvért 1904-ben X. Piusz pápától köszönő levelet kapott. Köbölkút tehát méltán büszke múltjára, (gy nem csodálkozhatunk, ha a választópolgárok 64 százaléka az urnák elé járult és a régi név visszaállítása mellett szavazott. Születésnapra ajándékot szokás adni. Köbölkútnak a legszebb ajándékot a szlovák kormány adhatja. Hadd ne súgjam meg, mi legyen az LOVÁSZ ATTILA PALYAZATI FELHÍVÁS i. A Szlovák ftádió magyar főszerkesztősége hangjátékpályázatot hirdet, a következő feltételekkel: a) a jeligés magyar nyelvű pályamunka eredeti alkotás, amely sem nyomtatásban, sem hangfelvételen nem jelent meg a pályázatot megelőzően. b) terjedelme nem haladja meg a 30 gépelt oldalt c) témája nem sérti a jóízlést és a közerkölcsöt d) alkotója csehszlovák állampolgár A beküldött pályamunkákat szakmai zsűri bírálja el, melynek jogáoan áll a dijakat megosztani, esetleg oda nem ítélni. 1. díj 10 000 Kčs 2. díj 8 000 Kčs 3. díj 6 000 Kčs Az alkotások beküldési határideje 1992. június 30. A pályázat eredményét szeptember végén hirdetjük ki, illetve közöljük a napilapokban. Kérjük pályázóinkat, jeligés munkájukhoz ugyanilyen jeligével ellátott lezárt borítékban mellékeljék nevüket és címüket. II. A Szlovák Rádió magyar főszerkesztősége pályázatot ír ki kabaréjelenetekre, tréfákra, humoros monológokra, a következő feltételekkel: a) a névvel ellátott, magyar nyelvű pályamunka eredeti alkotás, amely a pályázatot megelőzően nem jelent meg nyomtatásban, és nem hangzott el színpadon vagy hangfelvételen b) terjedelme nem haladja meg a 10 gépelt oldalt c) alkotója csehszlovák állampolgár A beküldött pályamunkákat szakmai zsűri bírálja el, melynek jogában áll a díjakat megosztani, esetleg oda nem ítélni. A beküldési határidő 1992. május 31. Az eredményhirdetés időpontja 1992. szeptember 15. 1. díj 4000 Kčs 2. díj 2500 Kčs 3. díj 1500 Kčs Címünk: A Szlovák rádió magyar főszerkesztősége 812 90 Bratislava, Mýtna 1. KÖZLEMÉNY A Komáromi Jókai Színház 1992. február 10-én, hétfőn Pozsonyban a Hviezdoslav Színházban Háy Gyula: Mohács című drámáját mutatja be. Jegyelővétel a Tatratour pozsonyi irodájában (Františkánske nám. 7. tel.. 07/333 647), Interjú Jaroslav Volf mérnökkel, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt első alelnökével - A világban a liberális jobboldali politikai irányzat ellensúlyozásaként egyetlen reális politikai erő kristályosodott ki és ez a szociáldemokrácia. A komoly politikai opponens szerepét - reméljük már a közeljövőben - pártunk is felvállalhatja Szlovákiában - hangsúlyozta beszélgetésünk kezdetén Jaroslav Volf mérnök, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt első alelnöke. A politikai baloldalon betöltött helyüket így jellemezte: - A baloldali értékeket képviselő pártok, mozgalmak hazánkban fokozatosan a szociáldemokrata eszmeáramlatban egyesülnek. Bár egyértelműen a politikai baloldalt képviseljük, nem vagyunk a jobboldal ellenségei. Inkább értelmes, reális opponensei. Azt szeretnénk kivívni, ami már a világ fejlett országaiban természetes: a jobboldal mellett a demokratikus módszereket alkalmazó baloldal is jelen legyen. • A kommunizmus fogalmát elvetette a történelem, önök viszont a szocializmusban továbbra is hisznek. Miért? - A szocializmus fogalma régebbi keletű, mint a kommunista pártok. Más kérdés, hogy visszaéltek ezzel a fogalommal. Sokak számára magának a,,szociális" jelzőnek is kommunista kicsengése van. A szocializmus, mint az emberek szolidaritásán alapuló kapcsolatrendszer, nem holt fogalom: magasan humánus kategóriát képvisel. A demokratikus társadalom bizonyos fokú állapotát jellemzi. A demokratikus szocializmus lényegében a világ szociáldemokrata pártjainak alaptétele. • Pártjuk szociális érzékenysége közismert. Programjukban tő helyen szerepel a munka embere érdekeinek védelme. Hogyan tükröződik ez kes kongresszusán szeretnénk közvélemény elé tárni. • ön utalt a csehországi szociáldemokratákkal való kapcsolataikra. Mennyire szoros ez az együttműködés? - Kontaktusaink cseh- és morvaInternacionálénak. Röviddel Willy Brandt tavalyi csehszlovákiai látogatása után a csehországi szociáldemokratákkal együtt lettünk tagjai e nemzetközi szervezetnek. A Szocialista Internacionáléban a csehszlovákiai szociáldemokráciát két „VÁLLALJUK A SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉGET" a szakszervezetekkel való kapcsolatukban? - A szociáldemokrácia épp a munka embere védelmének céljából fogant. A szakszervezetekkel való kapcsolat tehát természetes. Ezt programunk, eddigi tevékenységünk világosan tükrözi: szorosra fűztük kapcsolatainkat, s az elkövetkező választásokon közös programmal, közös képviselőjelöltekkel indulunk. • Pártjuk a közelmúltban bejelentette, hogy Valtr Komárek elképzelései alapján kidolgozta a gazdasági reform alternatíváját. Mi ennek a lényege? - Következetesen tartjuk magunkat az 1990 áprilisában meghirdetett gazdaságpolitikánkhoz, amelynek fő célja a méltó emberi élet feltételeinek megteremtése. A korlátozó gazdasági politika helyett az ország gazdaságának növekedését szorgalmazó, a lakosság vásárló erejét javító politikát támogatjuk. Szociális és gazdasági stratégiánkat csehországi partnereinkkel közösen formáljuk. Megújult gazdasági politikánkat pártunk februárban esedéországi partnereinkkel sokrétűek, a közös gazdasági politikára alapulnak. Ilyen céllal hoztuk létre - alig két hónappal ezelőtt - a Szociáldemokrata Úniót. Azt szeretnénk, ha az Unióba nemcsak politikai pártok, hanem társadalmi szervezetek is tömörülnének, amelyek elfogadják programunkat. A csehországi szociáldemokráciával kialakult kapcsolatrendszerünk az együttélés konkrét modelljével is szolgálhat az ország számára. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy mindazon problémák, amelyek nerr^etiségi villongásokat eredményeztek, gazdasági és szociális okokra vezethetők vissza. Az elszakadás helyett megoldást egy új gazdasági politika megvalósítása jelentene. • Pártjuk a Szocialista Internacionálé tagszervezete. Mit jelent ez önök számára? - Egyre több politikus tudatosítja: a szociáldemokrácia perspektív politikai irányzat. Mi kezdettől ezt az irányt szorgalmaztuk, s jelenleg az egyedüli politikai erő vagyunk Szlovákiában, amely tagja a Szocialista egyenrangú - cseh és szlovák - partner képviseli. • Ez, gondolom, a világgal való kapcsolataik bővülését is jelentette? - Szinte mindennaposak kapcsolataink az osztrák és a német szociáldemokrata pártokkal. A közelmúltban küldöttségünk Svédországban tett hosszabb látogatást. Szorosabbra fűztük kapcsolatainkat Közép- és Kelet-Európa új szociáldemokrata pártjaival is, melyek közül egyedül mi vagyunk tagjai a Szocialista Internacíonálénak. A közelmúltban a Magyar Szocialista Párt küldöttsége is nálunk járt. Meggyőződhettünk arról, hogy a magyarországi szociáldemokrata típusú politikai mozgalmak közül az MSZP rendelkezik a legnagyobb nemzetközi tekintéllyel, s egyúttal eséllyel is, hogy a Szocialista Internacionálé tagszervezete lehessen. • Minden politikai mozgalom Szlovákiában a maga módján számít a magyar nemzetiségű választópolgárokkal. önök hogyan szándékoznak megnyerni őket? - A szociáldemokrácia programja kezdettől fogva internacionalista Politikánktól mindig idegen volt az összeférhetetlenség, a nemzeti megkülönböztetés. Nemzetiségi politikánk is ebből indult ki. Minden állampolgárnak - legyen az magyar, német, cseh, vagy szlovák nemzetiségű - emberi jogait garantálni kell. Ezért természetesnek tartjuk, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői ugyanolyan szabadságjogokkal rendelkeznek, mint a többségi nemzethez tartozók. Tény, hogy a nemzetiségi kérdés jelenleg kiélezett, de meggyőződésünk: átmeneti jelleggel. Sok szál köt össze bennünket. Hisszük, hogy egy emberibb szociálpolitika pozitívan érinti úgy a szlovák, mint a magyar nemzetiségű dolgozót. Vannak - Érsekújvár, Komárom, Dunaszerdahely környékéről - magyar nemzetiségű tagjaink is. örülnénk persze, ha magyar polgártársaink közül még többet tudnánk megnyerni. MÁZSÁR LÁSZLÓ Hétfőn, kora reggel érkeztünk Köbölkútra. A község mintha kihalt volna - úgy látszik, mindenki a munkahelyén tartózkodott. Mátyusföld egyik legrégibb településére a kíváncsiság vitt minket: a 900 éves községnek ezúttal nem a történelme, hanem a jövője, a kilátásai, lakosainak dolgos hétköznapjai érdekeltek valójában. A Szent István birtokaként alakult település lakosainak 81,5 százaléka magyar nemzetiségű, 17 százalék szlovák. 1926-ban települtek ide azok a csehek, akik lélekszáma elenyésző ugyan, de nemzetiségüket és vallásukat megtartották. A képviselőtestület 24 tagjából 16 az Együttélés, ötven az FMK és ketten az MKDM listáján kerültek be az önkormányzatba. Mindannyian magyar nemzetiségűek, a polgármester szerint ez <jsak az arányos választási törvény esetében lehetne máshogy. Ahogy az a községben látható volt, és ahogy ezt a környéken mindenhol tapasztalhattuk, a nemzetiségek egymás mellett élése természetes és konfliktusmentes.