Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám, kedd

1992. JANUÁR 7. G ALKOTMÁNYÁNAK TERVEZETE azokban (3) Ezeknek a jogoknak gyakorlá­sát csak a törvény által megállapított esetekben lehet korlátozni, ha ez a demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, a bűncselekmények megelőzése és mások jogai és sza­badságai védelme érdekében elke­rülhetetlen. (4) A politikai pártok és politikai mozgalmak, valamint egyéb egye­sületek az államtól elválasztva mű­ködnek. (5) A politikai pártok és mozgal­mak, illetve egyéb egyesületek a tör­vény által megállapított mértékben kötelesek a bevételeikről és azok­nak eredetéről szóló adatokat nyil­vánosságra hozni. 28. cikk (1) Az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy közvetlenül vagy szabadon választott képviselőik ré­vén a közügyek vitelében részt ve­gyenek. (2) A választásokat a törvény által megállapított rendszeres választási időszakokat meg nem haladó időkö­zökben kell megtartani. (3) A választójog általános és egyenlő, a szavazás titkos. A vá­lasztójog gyakorlásának feltételeit törvény állapítja meg. (4) Az állampolgárok egyenlő fel­tételek mellett férhetnek hozzá vá­lasztott tisztséghez és egyéb közhi­vatalhoz. 29. cikk Valamennyi politikai jog és sza­badság törvényi szabályozása és annak értelmezése, illetve alkalma­zása a politikai erőknek a demokrati­kus társadalomban való szabad ver­senyét kell lehetővé tennie és védel­meznie. 30. cikk Az állampolgároknak jogukban áll szembeszegülni bárkivel, aki az eb­ben az alkotmányban említett embe­ri jogok és alapvető szabadságok demokratikus rendjét eltávolítaná, ha az alkotmányos szervek tevé­kenysége és a törvényes eszközök hatékony alkalmazása gátolva van. NEGYEDIK RÉSZ A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogai 31. cikk A nemzetiségi vagy etnikai ki­sebbséghez való tartozás senkinek sem okozhat hátrányt. 32. cikk (1) A nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állam­polgároknak a Szlovák Köztársa­ságban szavatolják a mindenoldalú fejlődést, főként azt a jogot, hogy a kisebbség más tagjaival együtt fejlesszék saját kultúrájukat, az in­formációknak az anyanyelven törté­nő terjesztéséhez és befogadásá­hoz való jogot, és a nemzetiségi egyesületekben való egyesülés jo­gát. A részleteket törvény állapítja meg. (2) A nemzetiségi kisebbségek­hez vagy etnikai csoportokhoz tarto­zó állampolgároknak a törvény által megállapított feltételek mellett sza­vatolva van továbbá a) az anyanyelvi művelődéshez való jog, b) az anyanyelvnek a hivatalos kap­csolatokban történő használatá­hoz való jog, c) a nemzetiségi és etnikai kisebb­ségeket érintő ügyek vitelében történő részvételhez való jog. (3) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjai számára eb­ben az alkotmányban szavatolt jo­gok gyakorlása nem vezethet a Szlovák Köztársaság integritásá­nak megbontásához és a többi la­kosság hátrányos megkülönbözteté­séhez. A 32. cikk alternatív javaslata: (1) A nemzetiségi kisebbségeket vagy etnikai csoportokat alkotó ál­lampolgárok számára szavatolva vannak a mindenoldalú fejlődés fel­tételei, főként a jog, hogy önállóan vagy a kisebbség többi tagjával együtt fejlesszék saját kultúrájukat, s a nemzetiségi egyesületekben tár­suljanak. (2) A nemzeti kisebbségeket vagy etnikai csoportokat alkotó állampol­gárok számára szavatolva van to­vábbá a) az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonossághoz való jog, b) a nemzeti és etnikai sajátossá­gaik megőrzéséhez, védelméhez és fejlesztéséhez való jog, c) az anyanyelvi művelődéshez való jog, d) az anyanyelvi információkhoz va­ló jog, e) az anyanyelvüknek a hivatalos érintkezésben történő használa­tához való jog, f) a saját kulturális intézmények lé­tesítéséhez való jog, g) a nemzeti kisebbségeket és etni­kai csoportokat érintő ügyek vite­lében történő részvételhez való jog. A részleteket törvény állapítja meg. (3) A nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állam­polgárok a jogaikat önállóan vagy csoportjuk más tagjaival közösen gyakorolhatják és élvezhetik. (4) A nemzetiségi kisebbségekbe és etnikai csoportokba tartozó ál­lampolgárok jogainak érvényesítése nem sértheti más állampolgárok ha­sonló jogait. ÖTÖDIK RÉSZ Gazdasági, szociális és kulturális jogok 33. cikk (1) Mindenkinek joga van hivatása szabad megválasztásához és a hi­vatásra való felkészüléshez, továb­bá joga van vállalkozni és egyéb tevékenységet folytatni. (2) A törvény megállapíthatja bi­zonyos hivatások vagy tevékenysé­gek folytatásának feltételeit és korlá­tozásait. (3) Mindenkinek joga van munká­val megszerezni az életszükségletei fedezéséhez szükséges eszközö­ket. Az állam megfelelő mértékben anyagilag biztosítja azokat az állam­polgárokat, akik ezt a jogukat önhi­bájukon kívül nem gyakorolhatják. A feltételeket törvény állapítja meg. (4) A törvény a külföldiek számára az (1), (2) és (3) bekezdésben emlí­tett jogok eltérő szabályozását is megállapíthatja. 34. cikk Az alkalmazottaknak joguk van az igazságos és kedvező munkafeltéte­lekhez. Törvény biztosítja főként: a) az olyan munkához való jogot, amely elégséges arra, hogy tisz­tességes megélhetést bizto­sítson, b) az önkényes elbocsájtás elleni védelmet, c) a biztonságos és egészséges munkavégzés védelmét, d) a munkaidő maximálisan engedé­lyezhető tartamát, e) a munka utáni megfelelő pihe­nést, f) a fizetett üdülési szabadság legki­sebb megengedhető tartamát. 35. cikk (1) Mindenkinek joga van arra, hogy gazdasági és szociális érdekei védelmében másokkal együtt sza­badon társuljon, (2) A szakszervezetek az államtól függetlenül jönnek létre. A szakszer­vezetek számát korlátozni ugyanúgy megengedhetetlen, mint közülük egyeseket a vállalatnál vagy az ága­zatban előnybe helyezni. (3) A szakszervezetek tevé­kenysége, valamint a gazdasági és szociális érdekek védelmét szolgáló egyéb társulások keletkezése és te­vékenysége törvény által korlátoz­ható, ha a demokratikus társadalom­ban az állambiztonság, a közrend vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükséges in­tézkedésekről van szó. (4) A sztrájkhoz való jog a törvény által megállapított feltételek mellett szavatolva van, ez a jog nem illeti meg a bírákat, ügyészeket, a fegyveres testületek tagjait és a rendőri testületek tagjait. 36. cikk (1) A nőknek, a fiatalkorúaknak és az egészségükben károsodott sze­mélyeknek a munkájuk során foko­zott egészségvédelemhez és külön­leges munkafeltételekhez van joguk. (2) A fiatalkorúaknak és az egész­ségükben károsodott személyeknek a munkajogi viszonyokban különle­ges védelemhez van joguk és segít­ségre a hivatásra való felkészü­lésnél. (3) A részleteket a törvény állapít­ja meg. 37. cikk (1) Az állampolgároknak joguk van öregségük, munkaképtelensé­gük és eltartójuk elvesztése eseté­ben megfelelő anyagi ellátáshoz. (2) Mindenkinek, aki anyagi szük­séget szenved, joga van olyan segít­séghez, amely az alapvető életszük­ségletei biztosításához szükséges. (3) A részleteket törvény állapítja meg. 38. cikk Mindenkinek joga van egészsége védelméhez. Az állampolgároknak a közbiztosítás alapján joguk van az ingyenes egészségügyi ellátáshoz és egészségügyi segédeszközök­höz a törvény által megállapított fel­tételek mellett. 39. cikk (1) A házasság, az anyaság és apaság, a család a törvény védelme alatt állnak. A gyermekek és a fiatal­korúak különleges védelme szava­tolva van. (2) A nőknek a gyermekszülés előtt szavatolva van a különleges gondoskodás, a védelem a munka­jogi viszonyokban és a megfelelő munkafeltételek. (3)A házasságban és a házassá­gon kívül született gyermekeknek egyenlő jogaik vannak. (4) A gyermekekről való gondos­kodás és a nevelésük a szülők joga: a gyermekeknek joguk van a szülői neveléshez és gondoskodáshoz. A szülők jogait korlátozni és a kisko­rú gyermekeket a szüleiktől azok akarata ellenére elválasztani csak a törvény alapján és bírósági határo­zattal lehet. (5) A gyermekekről gondoskodó szülőknek joguk van az állami támo­gatáshoz. (6) A részleteket a törvény állapít­ja meg. 40. cikk (1) Mindenkinek joga van a műve­lődéshez. Az iskolalátogatás a tör­vény által megállapított ideig köte­lező. (2) Az állampolgároknak joguk van az ingyenes oktatáshoz az alap­és középiskolákban, s až állampol­gár képességei és a társadalom le­hetőségei szerint a főiskolákon is. (3) Más mint állami iskolákat léte­síteni és azokban oktatni csak a tör­vény által meghatározott feltételek mellett lehet; ezekben az iskolákban térítés ellenében lehet oktatni. (4) Törvény állapítja meg, milyen feltételek mellett van az állampolgá­roknak joguk állami támogatásra ta­nulmányaik során. 41. cikk (1) A tudományos kutató és alkotó tevékenység szabadsága szavatol­va van. Az alkotó szellemi tevékeny­ség eredményeihez való jogokat tör­vény védi. (2) A kulturális gazdagság kihasz­nálásához való jog a törvény által megállapított feltételek mellett sza­vatolva van. HATODIK RÉSZ Természetvédelemhez, környezetvédelemhez és a kulturális örökség védelméhez való jog 42. cikk Mindenkinek joga van a kedvező és az egészséget nem veszélyezte­tő környezethez, amely megteremti a feltételeket a mindenoldalú testi és szellemi fejlődéshez. Ezt a jogot mindenki köteles tiszteletben tartani. Alternatív javaslat: a 42. cikket törölni. 43. Cikk (1) Mindenki védeni köteles a ter­mészetet, környezetet és kulturális örökséget, tekintettel az eljövendő nemzedékekre is. (2) Senki sem károsíthatja a tör­vény által megállapított mértéken felül a természetet, környezetet és a kulturális örökséget, főként a ter­mészet fajgazdagságát, az egyes organizmusokat, a bioszféra ökoló­giai stabilitását, a természeti forrá­sokat, az élettelen természetet és a kulturális műemlékeket. 44. cikk Mindenkinek joga van a termé­szet, a környezet és a kulturális örökség védelmét szolgáló intézke­dések meghozatalának követelé­séhez. 45. cikk Mindenkinek joga van időben tör­ténő és teljes tájékoztatáshoz a ter­mészet, a környezet és a kulturális örökség állapotáról és védelméről, a szennyezés és a károsítás mérté­kéről, s ennek az állapotnak okairól és következményeiről. 46. cikk Jogai gyakorlása során a törvény által megállapított mértéken felül senki sem veszélyeztetheti vagy ká­rosíthatja a környezetet, a természe­ti forrásokat, a természet fajgazdag­ságát és a kulturális műemlékeket. 47. cikk Az állami szervek és a területi önkormányzati szervek a határoza­taik meghozatalakor ügyelnek arra, hogy biztosítva legyen a társadalom megtartható fejlődésének a célja és megteremtik a feltételeket a fiatal nemzedéknek a természet, környe­zet és kulturális műemlékek védel­mére való neveléséhez. HETEDIK RÉSZ Bírósági és egyéb jogi alkalomhoz való jog 48. cikk (1) A megállapított eljárással min­denki érvényesítheti a jogát a füg­getlen és pártatlan bíróságon, illetve a megállapított esetekben a Szlovák Köztársaság más szervénél. (2) Mindenki, aki azt állítja, hogy jogaiban a közigazgatási szerv hatá­rozatával megrövidítették, a bíró­sághoz fordulhat, hogy az felülvizs­gálja az ilyen határozatot, hacsak a törvény nem rendelkezik másként. A bíróság hatásköréből azonban nem szabad kizárni az ezen alkot­mány szerinti alapvető jogokat és szabadságokat érintő határozatok felülvizsgálatát. (3) Mindenkinek joga van a bíró­ság vagy más állami szerv vagy közigazgatási szerv törvénytelen ha­tározatával vagy helytelen hivatali eljárásával okozott kár megtéríté­séhez. (4) A feltételeket és a részleteket törvény szabályozza. 49. cikk (1) Mindenkinek joga van a tanú­vallomás megtagadásához, ha azzal önmagát vagy a hozzá közel álló személyt bűnvádi eljárás veszélyé­nek tenné ki. (2) Mindenkinek joga van jogse­gélyhez a bíróságok, más állami szervek vagy közigazgatási szervek előtti eljárásban, mégpedig már az eljárás kezdetétől. (3) Az eljárásban valamennyi fél egyenlő. (4) Tolmácshoz van joga annak, aki kijelenti, hogy az eljárás nyelvét nem ismeri. 50. cikk (1) Senki sem vonható el törvé­nyes bírájától. A bíróság és a bíró illetékességét törvény szabályozza. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy fölösleges késedelem nélkül és a jelenlétében tárgyalják az ügyét, s hogy minden bizonyítékhoz észrevételeket fűzzön. A nyilvános­ságot csak a törvény által megállapí­tott esetekben lehet kizárni. • 51. cikk Csak törvény állapíthatja meg, mely cselekmények a bűncselekmé­nyek, s elkövetésükért milyen bünte­tés, illetve milyen egyéb joghátrány vagy vagyoni hátrány szabható ki. 52. cikk (1) A bűnösségről és a bűncselek­ményért járó büntetésről csak bíró­ság határozhat. (2) Azt, aki ellen büntető eljárás_ van folyamatban, ártatlannak kell te­kinteni mindaddig, amíg a bűnössé­gét jogerős bírósági ítélet nem álla­pította meg. (3) A vádlottnak joga van ahhoz, hogy időt és lehetőséget biztosítsa­nak számára védelme előkészítésé­re, s hogy személyesen vagy védője útján védekezhessék. Ha nem vá­laszt védőt, holott a törvény szerint védővel rendelkeznie kell, a bíróság rendel ki számára védőt. Törvény állapítja meg, a vádlottnak mely ese­tekben van joga a védő ingyenes segítségéhez. (4) A vádlottnak joga van a vallo­más megtagadásához; ettől a jogá­tól sehogy sem fosztható meg. « (5) Senkivel szemben sem lehet büntető eljárást indítani olyan cse­lekmény miatt, amely miatt jogerő­sen elítélték vagy a vád alól felmen­tették. Ez az elv nem zárja kí a rend­kívüli jogorvoslati eszközöknek a törvénnyel összhangban történő érvényesítését. (6) A cselekmény büntethetőségét és a büntetést a cselekmény elköve­tésekor hatályos törvény alapján ál­lapítják meg. A későbbi törvényt ak­kor alkalmazzák, ha az az elkövető számára kedvezőbb. (Az alkotmánytervezet befejező ré­szét holnapi számunkban közöljük.) 7 DOKUMENTUM

Next

/
Thumbnails
Contents