Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám, kedd

1992. JANUÁR 7. MOZAIK 4 GO '90 NEMZETKÖZI IDEGENFORGALMI KIÁLLÍTÁS (Munkatársunktól) - Az elmúlt évben .rendezték meg először a brünni kiállítási területen a nemzetközi idegenforgalmi szalont. A hazai cégek közül 87 mutatko­zott be és rajtuk kívül 11 ország 25 vállalata is elhozta kínálatát. Az érdeklő­dés meglehetősen nagy volt: öt nap alatt mintegy 20 ezren keresték fel a rendez­vényt. Idén január 9-12 között szintén Brünn­be várják az utazás szerelmeseit. A teg­napi pozsonyi sajtótájékoztatón a rende­zők elmondották: a kiállítók száma előre­láthatólag eléri a 300-at: többségük itthoni utazási iroda, de 13 ország 33 turizmus­sal foglalkozó lársasága is jelezte részvé­teli szándékát. Ez utóbbiak közül érde­mes megemlíteni a francia, a portugál, az egyiptomi, a török, a német, az osztrák és a spanyol cégeket, de a Kanári-szigetek, Görögország, Tunisz, Svájc, Bulgária és Románia is képviselteti magát. S hogy miért érdemes Brünnbe, a GO '92-re utazni? Elsősorban azért, hogy az utazási irodák bő választékából akár a helyszínen is megvásárolhatják a kivá­lasztott utat, de csupán kíváncsiságból is, hogy áttekintést nyerjenek a szállodák kínálatairól és például a légitársaságok szolgáltatásaival is megismerkedhetnek. Akik pedig a turizmus terén próbálnak vállalkozni, szintén hasznos információk­hoz juthatnak. A brünni Technika Házá­ban két szemináriumot tartanak a szak­emberek: az egyik témája a környezetvé­delem és a turisztika, a másikon pedig a műemlékek és az idegenforgalom összekapcsolásával foglalkoznak. A 20 koronás belépőjegyért katalógust is kapnak a látogatók, melyben a kiállítási területen szervezett műsor is megtalálha­tó. Egy apróságról sem feledkeztek meg a szervezők: a hazai emléktárgyak, árusí­tással egybekötött kiállítását is megren­dezik, hogy az érdeklődök ajándékkal térhessenek haza D. T. TÍZ KICSI NÉGER A Poloska Színház bemutatója A nagymegyerí Poloska Színház nem­régiben bemutatót tartott: Agatha Christie Tíz kicsi néger című darabját vitték színre Dráfi Mátyás rendezésében, Zsákovics László zenéjével, a díszletet és jelmeze­ket Kopócs Tibor tervezte. Ennyi lenne a hír, amelyhez mindenképpen hozzá kell csatolni még: mint Nagymegyeren min­dig, ezúttal is telt ház előtt zajlott le a bemutató. Ami a hír, pontosabban az előadás mögött van, az: rengeteg munka, sok-sok pénz, ilyen-olyan probléma, de mindenek­előtt elszántság, szeretete a színjátszás­nak, kényszerítő ereje az önkifejezésnek. Az együttlét varázsa. A Csemadok helyi alapszervezetének , a városi művelődési központnak, mint fenntartószerveknek a részéről pedig úgyszintén: akarása a cselekvésnek, akarása a kultúrának, hogy az az új helyzetben se kerüljön perifériára, mint a legtöbb helyütt ma­napság. Végeredményben feladhatták volna a csatát a megyeriek (is), amikor tavaly tavasszal kiderült, hogy a Poloska Szín­ház - eltérően a korábbi esztendőktől - a Tíz kicsi négerrel nem lehet ott a Jókai Napokon, minthogy egyrészt későn kezd­ték a próbákat, másrészt a díszletek sem készültek el időre. Nem, ősszel folytatták a munkát, s ha nem is könnyen, ha a végén már feszített tempóban is, de karácsony előtt sikerült megtartani a be­mutatót, mely a vastapsból és a visszhan­gokból ítélve tetszett a közönségnek. A Poloska eddig teljesen más játéktípus­hoz szokott szereplői, valamint a társulat két új tagja a dialógusokra, replikákra, léleknyomozásra épülő, mélyebb jellem­formálást követelő híres krimitörténetben is helyt állt, az előadás több szakaszában árnyalt alakítással tudtak feszültséget te­remteni, mely különösen a végkifejletben volt hatásos. A Poloska Színház természetesen szeretne tájolni a Tíz kicsi négerrel, igaz, a díszletek miatt csak nagy színpadokon léphetnek majd fel; és a tavalyi kényszerű kihagyás után újra ott szeretnének lenni a Jókai Napokon. Terveikben szerepel még a csoport megalakulása tizedik év­fordulójának megünneplése; a múlt télen már készültek is rá egy jókedvű összeállí­tással, melynek a próbái azonban a Tíz kicsi néger miatt félbe szakadtak. Ami késik, nem múlik. (b. k. m.) MIÉRT NINCS MÉG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGUNK? 1992. január 1-jétől kellett volna működnie Csehszlovákia brünni székhelyű Alkotmánybíróságának. Ez nem valósult meg, mivel még mindig nem teljes a bírójelöltek listá­ja, melyen 24 névnek kellene szere­pelnie. - Egy jelölt hiányzik, öt a szlovák parlamentnek kellene ja­vasolnia - mondta el Leopold Ne­domanský, az alkotmánybíróság irodájának vezetője a Mladá fronta dnes tudósítójának. - Január folya­mán a köztársasági elnök, szakem­berekkel konzultálva, kiválasztja a jelöltek közül a 12 bírát, pontosab­ban kinevezi a bíróság elnökét, alel­nökét és 10 bíráját. Tudjuk, Václav Havel nagyon fontosnak tartja az alkotmánybíróság működését, ezért valószínűnek tartjuk, hogy rövid időn belül dönt. A törvény értelmében a bírák megbízatási időszaka hét év. Eddig 70 indítványt terjesztettek az alkotmánybíróság elé különböző ügyek felülvizsgálatára. A legtöbbet küiMiriön élő csehszlovák állampol­gárok terjesztették be, akik a nem bírósági rehabilitációról szóló tör­vény módosítását követelik, mivel szerintük őket ez a jogszabály disz­kriminálja. - Az indítványok többségét visz­sza kell küldenünk a feladóknak - mondotta Leopold Nedomanský. - Az állampolgároknak ugyanis nem volt lehetőségük, hogy megismer­kedjenek az új törvénnyel, amely szerint minden beadványt először ügyvédnek kell átadni, aki szakvé­leményt mond, majd ennek alapján javasolja a beterjesztőnek, hogy to­vábbitsa-e beadványát az alkot­mánybíróságnak. A polgároknak számolniuk kell azzal, hogy megala­pozatlan beadvány esetében 2000 koronáig terjedő bírságot kell fizetni­ük a jogászok fölösleges munkája miatt. Amennyiben a kezdeményező beadványához mellékeli a jogi vég­zettségét igazoló, hitelesített bizony­latot, ügyét maga is beterjesztheti. OTHELLO ITTHON JART Kivételek pedig a művészi pályán is vannak. Nem is akármilyenek. Hogy a legfrissebb példát említsem: Andrej Kuchársky. Négyéves volt, amikor először énekelt közönség előtt: Kassán, a tiszti kaszinóban. Gimnazistaként, ugyanebben a vá­rosban, az Aidában lépett színpad­ra. Ez volt az első nyilvános szerep­lése, ,.beugrott" egy osztálytársa helyébe. Egyiptomi pap volt, méretre szabott reve­rendában. De mert korábban sohasem vi­selt Hyen földig érő ru­hadarabot, járni, leg­alábbis lelteié a lép­csőn, nem tudott ben­ne. Olyannyira nem, hogy első szereplése már-már botrányba fulladt. Az ötödik lép­csőfoknál tarthatott ugyanis, amikor a re­verenda elülső része a talpa alá került és húzta-húzta lefelé, míg csak orra nem bukott, s ezzel négy -öt társát sodorta magával. A gimnazis­ta kamasz nevét min­denki megjegyezte aznap, aki fellépett az előadásban, hiszen a rendező egy­szer s mindenkorra kitiltotta őt a színházból. Andrej Kuchársky élete mégis­csak a színpadon teljesedett ki. Édesapja kérésére elvégezte ugyan az állatorvosi főiskolát, hivatása mégsem ez tett, mert elcsábította őt az operaénekesi pálya. Éveken, év­tizedeken át ő volt a pozsonyi Szlo­vák Nemzeti Színház legjobb tenor­ja: Don Jósét énekelte a Carmen­ben, Rudolfot a Bohéméletben, Pin­kertont a Pillangókisasszonyban, Lenszkijt eiz Anyeginben. A környék­beli országokban ugyanolyan jól csengett a neve, mint a Távol-Kele­ten. Aztán Nyugaton is felfigyeltek rá; a németek le is szerződtették. Nem egy évre, nem kettőre és nem is háromra - több mint két évtizede a magukénak tartják. Klagenfurt, Hamburg. München, felesleges is sorolni a városokat. Andrej Kuchars­kýt mindenütt taps és elismerés fo­gadta, ahol fellépett. Sikerrel szere­pelt Japánban és Amerikában is, énekében mindig a lélek hangjait hallották. Az örök Lenszkij - ahogy kollé­gái nevezik őt - itthon járt a minap. Hatvanadik születésnapja alkalmá­ból egykori sikerei színhelyén, a Szlovák Nemzeti Színházban ta­lálkozott azokkal, akik ismerték és szerették őt. Kivételek pedig a művészi pályán is vannak, írtam az előbb. Andrej Kuchársky e kevés kivételek egyike. Énekesi pályájának voltaképpen há­tat is fordított már, Németországban is már ,,csak" pedagógusként mű­ködik. Életének e jelentős napját azonban itthon akarta megünnepel­ni, és a lehetőség megadatott neki. Othello áriájával adta mindenki tud­tára: hangja ma is ugyanolyan fé­nyesen, ugyanolyan tisztán cseng, mint régen, legszebb éveiben. Szép volt a búcsú, Művész Úr. Legyen még folytatás! (szabó) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nam tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alaplén tüntethetjük fal a neveket magyarul.) 1752/91 Mucha Ján, 1927. V. 1„ Nagymácséd (Moszkva) 3600/91 Magyar Antal, 1916. 11.9., Bešeňov (Almaver) 3602/91 Majerčák Martin, 1914. 11.8., Spišské Podhradie (Kijev) 3603/91 Majkath Jozef, 1901. 1. 25., meghalt, Skalica (Kaukázus) 3604/91 Majoroš Mikuláš, 1914. 12. 11., Szomotor (Sztalinov) 3606/91 Makyta František, 1927. 3. 8., Malacky (Sibéria) 3607/91 Manek Ľudovít, 1919. 11. 30., Tallós (Vorosilovgrad) 3612/91 Maňo Štefan, 1903., meghalt, Matyóc (Fokino) 3613/91 Mánya Gyula, 1925. 6. 25., Szőgyen, meghalt (Tiraszpol) 3614/91 Marafkó László, 1921. 12. 8., Komárom (Ivanovo) 3616/91 Martiš Pavol, 1907. 8. 27., Kismánya (Dombasz) 3620/91 Maurer Pavol, 1928. 6. 27., Újfalu (Mariapol) 3654/91 Major Gyula, 1906. 11. 24., meghalt, Kassa (Jakuck) 3658/91 Mikóczy Jenő, 1924. 3. 9., meghalt, Dunaszerdahely (Harkov) VÁLLALNI A FELELŐSSÉGET Interjú Henk Faber holland kereszténydemokrata politikussal A legutóbbi hollandiai parlamenti választásokon a Holland Keresz­ténydemokrata Párt (CDA) a 150 tagú parlamentben 54 székhez jutott. A szocialistákkal és a liberálisokkal alkotják a jelenlegi kormányt. A pártnak közel 120 ezer tagja van, választópolgárainak száma viszont jóval magasabb. Henk Faber, a CDA iskolaügyi szakelőadója nemrég hazánkban tartózkodott. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezésében két előadást tartott a kereszténydemokrácia jelenlegi helyzetéről. Ekkor nyílt alkalmunk egy rövid beszélgetésre is. - Faber úr, Európában több ke­resztény párt működik, nem egy közülük kormányt is alakított. így van ez Szlovákiában is. Mi az, ami a kereszténydemokratákhoz vonzza a választópolgárokat? - Egyértelműen a felelősség vál­lalása. A Bibliában is felteszik a kér­dést: akarunk-e felelősséget vállalni. A kereszténydemokraták, más pár­tokhoz hasonlóan, igennel válaszol­tak a kérdésre, természetesen más módszerekkel vállalják a kormány­zással járó terhet. A szocialisták, a liberálisok, a konzervatívok is fele­lősséget akarnak vállalni, módsze­reik, programjaik viszont eltérnek a miénktől. A kereszténydemokrata pártok - annak ellenére, hogy elvi alapjaik azonosak - ugyancsak sok mindenben eltérnek egymástól. Ez így természetes, minden országban más kérdésekre kell választ találni, és más időszerű problémákat kell megoldani. ~A kereszténydemokraták és az egyház közötti kapocs is or­szágonként változó. Milyen a CDA és az egyház közötti viszony? - A felekezetek és az egyházak vezető egyéniségeivel jó a viszo­nyunk, de nem békés. Többször el­mondottuk már: más a templom és más a politikai párt feladata. Ezt nagyon nehéz elmagyarázni a politi­kába ugyan beleszólni kívánó, fele­lősséget viszont nem vállaló egyházi méltóságoknak. Ugyanakkor nem ti­tok, hogy igenis meg akarjuk szerez­ni a hívők bizalmát. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a templom hangját sem. Az egyházak és a felekezetek az emberek legintimebb gondjaival is foglalkoznak, legyen az világné­zetük, személyes vagy családi prob­lémájuk stb. így tehát egy politikai párt komoly visszajelzéseket kaphat a felekezetektől. A keresztényde­mokrata politikusok nem titkolják, hogy alapvetően keresztény norma­tívák szerint cselekszenek, de ne feledjük, hogy elsősorban egy mű­ködőképes, jómódú polgárokból álló társadalom építésén fáradozunk. Pártunkat természetesen ideológiai­lag is megalapoztuk, de gyakorlati programunk kialakításakor figyelem­be vesszük az országban végzett felméréseket és saját munkánkat is komoly elemzésnek vetjük alá. így nem csoda, hogy programunk alap­elvei nem változnak, de a gyakorlati kérdésekre adott válaszaink igen, így tehát minden választási hadjá­ratba látszólag más programmal in­dulunk. A háború óta többször meg­fogalmaztuk: elvetjük a szegénysé­get, mert az megalázó. Azt hiszem, Hollandiában korszerű és a világon egyedülálló szociális programot va­lósítunk meg. - Csehszlovákiában a szociális program komoly gondokat okoz a politikai pártoknak, mozgalmak­nak. Részletezné kérem a holland szociális programot? - Az ötvenes években kidolgoz­tunk egy állami nyugdíjbiztosítási rendszert. Ugyanígy állami alapokra helyeztük a betegbiztosítás és a munkanélküli segélyek rendszerét. Hátrányos helyzetű, egészségügyi problémákkal küszködő polgáraink szociális biztosítása nálunk a leg­jobb Európában. Sőt! Ma már ott tartunk, hogy a munkanélküli segé­lyeket komoly feltételekhez szeret­nénk kötni, mert a kormányzat szá­mára elviselhetetlen a szociális jut­tatások mértéke. - ön mint politikus, az iskola­üggyel foglalkozik. Milyen Hollan­diában a politikai pártok szerepe az iskolaügyben, és milyen isko­latípusok működnek hazájában? - A pártok nem befolyásolják az is­kolákat, azok életébe semmilyen be­leszólásuk nincs. Ennek ellenére az iskolák igazgatói szívesen hívnak meg politikusokat, parlamenti képvi­selőket a diákok közé. A fiatalok nagyon fogékonyak és nagyon kriti­kusak: diákfórumokon, beszélgeté­seken mi magunk is sok ötlettel, gondolattal gazdagodunk. Ami az iskolatípusokat illeti, az iskolák nagy része magán- vagy felekezeti iskola, egy része pedig állami. Az állami iskolák, függetlenül attól, hogy a kor­mányzat pénzeli őket, aránylag nagy autonómiával, szabadsággal rendel­keznek, és a szó legszorosabb értel­mében apolitikusak. - Előadása során elmondotta, hogy hatodszor jár hazánkban. Milyennek ítéli a csehszlovákiai helyzetet s ezen belül a honi ki­sebbségek helyzetét? - Nem akarok sommás véle­ményt mondani, hiszen elsősorban a tapasztalat- és ismeretszerzés mi­att utazom hazájukba. Hollandia is örömmel vette tudomásul, hogy megdőlt a totalitárius rendszer. Azó­ta is komoly érdeklődéssel figyeljük, mi történik ebben a térségben. Di­cséretet érdemel, hogy éppen Cseh­szlovákiában sikerült megakadá­lyozni az infláció ellenőrizhetetlen növekedését. A térség egyik stabil országáról van szó, függetlenül at­tól, hogy ezt a nyugati sajtótermékek sokszor megkérdőjelezik. Kapcsola­taink célja nem lehet az egyoldalú segítség. Adományt adni és kapni mindkét fél számára kínos. Nagyon örülök annak, hogy Szlovákiában nem erre várnak, és észrevették, csak a kölcsönösen előnyös, koope­ratív jellegű kapcsolatoknak van jö­vőjük. Csehszlovákia egy sor olyan terméket gyárt, amelyek iránt Hol­landiában is van kereslet. A hazai művészek, kulturális szakemberek pedig kiválóak, többet személyesen is volt szerencsém megismerni. A ki­sebbségekről nyilatkozni nehéz. Igaz ugyan, hogy Nyugaton is élnek kisebbségek, de nem jelentenek ek­kora problémát. Magam is kisebbsé­gi vagyok, az anyanyelvem fríz. A 2. világháború előtti kormányzat nem vette tudomásul, hogy az országban vannak más nyelvet beszélő, és kultúrával, hagyományokkal ren­delkező polgárok. Ez a háború után - nehéz munka eredményeként - megváltozott. Természetes, hogy kétnyelvű felirataink vannak, hogy gyermekeink fríz tanítási nyelvű is­kolába járnak. A kormány mellett ugyan nem működik nemzetiségek­kel foglalkozó hivatal vagy tanácsa­dó testület, a tartományi kormányza­tokban viszont igen. Sőt, a fríz terü­leteken is foglalkoznak egy kisebb­séggel - a hollanddal. - Az ön pártjának milyen kap­csolatai vannak hazánk keresz­ténydemokrata mozgalmaival? - Több mint egy éve vettük fel a hivatalos kapcsolatot a Keresz­ténydemokrata Mozgalommal. Ed­dig sajnos nem tudtunk arról, hogy magyar kereszténydemokraták is vannak, de szerencsére 91 decem­berében sikerült találkoznunk, és most már gyakrabban folytathatunk eszmecserét. A magyar keresztény­demokraták már jártak Hollandiá­ban, most én vagyok itt, és február­ban újra találkozunk. LOVÁSZ ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents