Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám, hétfő

1992. JANUÁR 6. MOZAIK tÚJSZÓi KESERŰ SZÁJÍZZEL -MÉZÜGYBEN - Korántsem azonosak a méhészkedés feltételei az ország egyes tájain. A Szlovákiai Méhészek Szövetsége lénártfalai alapszervezetébe tartozó tizenkét falu méhészei nem éppen kedvező körülmények között végzik munkájukat, hiszen a környéken kevés az erdő, a méhlegelő. Régen a tarlókon, ugarokon volt hol legelniük a méheknek, mostanában azonban csak a magnak termesztett lóherét, lucernát nem szántják le a mezőgazdasági üzemek. Akácosok pedig csupán a magyar határ mentén vannak, s az alapszervezetbe tartozó községek többsége ezektől távol esik. Ez idén az akác nem is mézelt, mert virágzáskor nem volt párás meleg. Olykor az eső veri el az akácvirágot, vagy elfagy. Mindezt Rados József, a hatvanöt tagú alapszervezet titkára mondta el, és szomorúan tájékoztatott arról is, hogy vidékükön egyre kevesebben méhészkednek, és a méhcsaládok száma is apad. Az érdeklődés csökkenését több okkal magyarázza. - Nagy kárt tesznek a méhekben az atkák. Szerencsére újabban létezik ellenük egy hatásos szer, a Marvik. Nem is drága: négy korona, s méhcsaládonként csupán két darab kell belőle. A szervezet tagjai többnyire idős emberek, huszonnégyen hetven éven felüliek. Huszonegy évesnél fiatalabb tagjuk mindössze egy van. Nők ritkán méhészkednek, ebben a szervezetben négyen vannak. Rados József szerint azért is méhészkednek kevesebben, mert a méhészkellékek, pl. a műlép drágulásával nem arányos a méz felvásárlási árának emelése. Egy új kaptár 800-900 koronába kerül, ami egy nyugdíjas számára nem kevés. A legnagyobb gondot a permetezés okozza a méhészek számára. Előfordul, hogy a mezőgazdasági üzemek bejelentik: két napon át permetezni fognak. A méheket azonban ennyi időre nem lehet becsukni, mert nyáron a kaptárban megfulladnának. Igaz, a méhészek kárának egy részét megtérítheti a járás, illetve a permetező üzem. Régebben a méhészek szerződést köthettek a szövetkezetekkel pl. a gazdaság repcéjének a beporoztatására, aminek fejében a méhek elszállítását a mezőgazdasági üzemek vállalták. Mostanában ilyen együttműködésre nem számíthatnak. A mezőgazdasági üzemek szerződés nélkül is biztosak benne, hogy a méhészek tavasszal elviszik méheiket a repcébe, ahol azok felerősödnek. Az alapszervezet tagjai közül néhányan minden évben tanfolyamon vesznek részt, hogy megtanulják pl. az egyes méhbetegségek felismerését és az ellenük való védekezést. Szakelőadásokat is szervez a vezetőség a tagok számára, bár 1991ben nem volt előadás. Az idős embereket még az évzáró taggyűlésre is nehéz összehívni a tizenkét községből. Viszont elég szép számban vettek részt a méhészkedés újdonságainak nemrég megrendezett pozsonyi kiállításán. - Ellenőrizni kellene a mezőgazdasági termékek mérgezettségét - vélekedik Rados József. - Ez hozzájárulna a biokertészet fellendítéséhez, s jót tenne a méhészek munkájának. A mezőgazdaság privatizálása is áldásos hatással lehetne a méztermelésre, hiszen a hatalmas területeken gazdálkodó szövetkezetek repülőgépekkel permeteznek, aminek következtében sok méh pusztul el még akkor is, ha pl. nem a napraforgóra, a lucernára juttatnak permetezőszert. A méhészek, persze, tisztában vannak a mezőgazdasági termelés jelentőségével, s együttműködésre törekszenek a szövetkezetekkel. F. I. Sokszor úgy tűnik, a kis- és a nagyprivatizáció hullámverésében a kereskedelmi egységek közül egyedül a Jednota fogyasztási szövetkezet állja a sarat. Teheti, vágnák rá sokan, hisz óriási bázisa, több ezret meghaladó támogató tagsága van. De vajon mi változott a szövetkezet házatáján a felerősödött konkurenciaharcban? Hogyan alakult a tagok száma, annál is inkább, mert a tagsági betéteket többszörösére emelték. A helyzet Szlovákia 38 fogyasztási szövetkezetben minden bizonnyal más és más, ezért sem lehet általánosítani a nógrádi példa alapján. Viszont a losonci fogyasztási szövetkezet jelenlegi helyzete több tanulsággal szolgál. A piacgazdaság buktatói - Az az érzésem, napjainkban a piacon az árú minősége, a fogyasztó érdeke, sem a választék nem olyan fontos, mint a pénzszerzés - fejtette kí a véleményét Miloslav Legiň, a kereskedelmi és üzemeltetési részleg vezetője. - A gyors meggazdagodásra vágyó vállalkozók szinte már anarchikus állapotokat teremtettek a piacon. Minket a tagság - a mi esetünkben mintegy 16 ezer ember - érdekei köteleznek. Nekünk nemcsak azt kell csinálnunk, ami jövedelmező. Járásunkban rengeteg a kis település, ezekbe is el kell jutni az élelmiszernek. Sajnos, addig míg nem születik meg a fogyasztási szövetkezetekről szóló törvény, nem leszünk egyenlő helyzetben a magán és az állami kereskedelemmel. Meg szeretném említeni két kezdeményezésünket. Bővítettük a nagykereskedelmi tevékenységünket, amitől sokat remélünk a jövőben. A leépülő állami nagyraktárak szerepét itt Nógrádban mi vennénk át, mi látnánk el központi nagyraktárunkból a kereskedőket, a magánvállalkozókat is. Ezenkívül november elsejével, egyelőre kísérMÁSOK ÍRTÁK - A Polgári Törvénykönyv módosításának részét képezte a lakások személyi tulajdonáról szóló törvény módosítása is. Bővítette a lakások és a nem lakóhelyiségek eladásának lehetőségeit. Ez a rendelet azonban nem alkalmazható a privatizációs folyamatban. Sem a községek, sem a lakásgazdálkodási vállalatok - melyek saját eszközeikből építettek házakat - nem élhetnek e törvény adta lehetőségekkel. A jogrendben léteznie kellene egy előírásnak, amely lehetővé tenné a lakásnak, mint a ház részének az eladását. Hasonló eljárások világszerte közismertek. Ezért fontolgatjuk, hogy idehaza is bevezetjük ennek lehetőségét. A törvénynek lehetővé kellene tennie a lakástulajdonjog legkülönbözőbb alanyok közötti korlátlan átruházását; teljesen mindegy lesz, hogy eladásról vagy vételről lesz-e szó, hogy a község, az állam, vagy természetes, illetve jogi személy lesz-e a vevő, illetve az eladó. A törvényt éppen ezért a szövetkezetek transzformációjáról szóló törvénnyel párhuzamosan készítjük elő. Átruházhatók lesznek az egyes lakások is. A tulajdonos ily módon egy lakás eladásával megfelelő pénzeszközökhöz juthat. Bizonyos esetekben ez sokkal célszerűbb megoldást jelenthet, mint a banktól felvett, jelzáloggal biztosított hitel. Hasonló alapelvek érvényesülnek majd a nem lakóhelyiségek esetében is. A Centrotex például csupán nem lakás céljára szolgáló, vagyis irodahelyiségekkel rendelkezik. Az új törvény értelmében az egyes irodahelyiségeket eladhatja majd az érdeklődőknek. Ugy vélem, hogy egy ily módon eladott irodaépület Prágáleti jelleggel egyik poltári üzletközpontunkban szabad árakat vezettünk be. Az üzletvezető szabad kezet kapott - természetesen bizonyos keretek között - az árképzésben. Akár naponta is változtathatja az árakat, tehát rugalmasan reagálhat a vásárlói igényekre. Ha ez beválik, jövőre másutt is alkalmazzuk ezt a módszert. Nincs kivel konkurálni -Ajóértelemben vett konkurenciaharc nálunk még nem létezik - vélekedik Danes Tibor, a nagykereskedelmi szolgáltatási részleg vezetője. - Ez csak a sűrűn lakott, üzlethálózattal átszőtt városokban képzelhető el, de nekünk nincs kivel konkurálnunk, hisz a kis települések nem vonzzák a vállalkozókat. Mi jelenleg 250 üzemegységet jegyzünk és ebből 194-ben csak egy elárusító van. Gyakran vádolnak azzal, hogy monopolhelyzetünket kihasználva drágák vagyunk. A magyarázat egyszerű: megnövekedett üzem- és tüzelőanyagárak mellett, hogyan lehet valamit is nyereségesen üzemeltetni egy isten háta mögötti helyen, ahová rendszeresen kell szállítani, nagy árukészletet kell tartani, hogy az ott élő idős embereknek ne kelljen pl. egy doboz gyufáért húsz kilométert is utazniuk. Az árak pedig? Nálunk mások a feltételek, más az elszámolási rendszer, de az árakról szóló törvényt nekünk is be kell tartanunk. A monopolhelyzet nem miránk, hanem a termelőkre jellemző. Csak egy friss példát mondanék: szétküldtük üzleteinkbe a tejtermékek új árlistáját, s öt nap múlva egy új árlistát kaptunk a termelőktől, akiket ugye nem érdekel, hogy harmincnapos bejelentési kötelezettség van és mi egy-két nap alatt még az információt sem tudjuk eljuttatni a 250 üzletbe. Annak ellenére, hogy több kisüzlet magasan ráfizetéses, az év elejétől mindössze 17-et zártunk be, 28-at bérbe adtunk, hatot összevonban lényegesen csökkentené a nem lakóhelyiségek bérleti díját. • Vásárolhatnak nálunk lakásokat, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségeket külföldiek is? És mi lesz azokkal, akik emigráltak és mindössze az évnek egy részében akarnak nálunk élni, illetve vállalkozni? - Az alkotmányból és a devizatörvényből következő korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Külföldiek nem vásárolhatnak lakásokat és irodahelyiségeket, csak akkor, ha csehszlovák jogi alannyá válnak. • Milyen lesz az eddigi bérlő szerepe? Lesz elővásárlási joga? - Igen, de ezt időben korlátozni kell. Három-hat hónapos határidővel számolunk. Amennyiben ezalatt nem veszi meg a lakásegységet, beleegyezését kérjük, hogy az másnak legyen eladható. Persze, a Polgári Törvénykönyv valamennyi rendelkezése érvényes lesz a bérlő védelmére. A bérlői viszony továbbra is fennáll majd, az új tulajdonos pedig átveszi a korábbi bérbe adó összes jogát és kötelességét. • Közülünk sokan elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a különböző érdekű lakástulajdonosok miként gazdálkodnak majd közösen a házzal. A törvény részletezi majd ezt a kérdést is? - Ez az egyik legbonyolultabb kérdés. Az egyik lehetőség, hogy szerződést kötnek, amelyben megegyeznek valamennyi részletkérdésben, beleértve azt is, hogy a különböző tanácskozásokon ki képviseli őket. Eddig azonban inkább arra az elképzelésre voksolnak többen, hogy kötetünk és csak kilencet adtunk el a 311-ből. Betörések, lopások - Erről is beszélnünk kell, hisz ez is összefügg az előbb említettekkel és alátámasztja, hogy nem vagyunk irigylésre méltó helyzetben. - veszi át a szót ismét Miloslav Legíň. - Minket hatványozottan sújtanak a lopások, mert a vállalkozók üzletei nincsenek olyan elhagyott helyen, mint a mieink javarésze. Ha az egyetlen elárusító megbetegszik, még rosszabb a helyzet, hisz néha több napig is zárva van az üzlet, így a betörésről csak később értesülünk. Október végéig 66 esetben jártak hívatlan látogatók üzleteinkben, akik 1 millió 37 ezer korona értékben tulajdonítottak el árut, a berendezéseinken pedig 250 ezer korona kár keletkezett. Támogató vagy támogatott tagság - Az eddig elmondottakból is nyilvánvaló, hogy sokmindent a tagságért teszünk és vállalunk - folytatja Danes Tibor. - Eredetileg 16 ezer tagunk volt, az ún. százkoronás tagok, mivel azonban a tagsági illeték ebben az évben 100 koronáról 500-ra emelkedett, a tagok egyharmada lemorzsolódott. Az általunk kibocsátott értékpapírok iránt is volt érdeklődés, viszont ebből sem származott olyan bevétel, amely jelentősen előmozdította volna gazdálkodásunkat. Mindenesetre munkatársaink 786 tagú kollektívája úgy érzi, hogy a tagság a mi oldalunkon áll, és ez erkölcsi támaszt jelent. Jelenleg ugyan másfél millió korona a veszteségünk, de ezt az év végéig be akarjuk hozni, márcsak azért is, hogy a tagoknak nyereségrészesedést tudjunk fizetni. Ha másképp nem fog menni, akkor a 150 milliós, állóeszközökben fekvő alaptőkénket is igénybe fogjuk venni. POLGÁRI LÁSZLÓ lező lesz a bérlőknek jogi személlyé való társulása, mivel a különböző szervekkel kell kapcsolatba lépniük, szerződéseket kell kötniük például a házmesterrel, azokkal, akik bizonyos szolgáltatásokat nyújtanak majd a ház lakóinak stb. A törvény talán részletesen tárgyalja majd azokat a pontokat, amelyeket egy ilyen szerződésnek tartalmaznia kell. • A tulajdonosok miként hozzák majd meg a házat érintő különböző döntéseket? Minden lakástulajdonosnak egy szavazata lesz, vagy a lakás nagyságától, esetleg minőségétől, tehát árától is függ majd a szavazatainak száma? - Bizonyára döntő lesz a lakóterület nagysága. Ez szerepet játszik majd a társtulajdonos közös ügyekbe való beleszólási jogában. Az alapszabályban a társtulajdonosok azt is leszögezhetik, hogy mely kérdések esetében lesz szükség 50 százalékot meghaladó beleegyező szavazatra és mikor háromnegyedes többségre. • Ha megveszem a lakást, tovább adhatom-e bérbe? - Ez az egyik kérdés, mely a vita tárgyát képezi. A tulajdonjogot ugyan nem kellene korlátozni, de a többi lakástulajdonosnak is érdeke bizonyos szabályok megtartása. Például: valaki mondjuk azért vásárol lakást, mert allergiában szenved, és fontos, hogy a házban ne legyenek állatok. A társtulajdonosok ilyen részletkérdésekben is megegyezhetnek, s leszögezhetik ezeket az alapszabályban. • Milyen áron értékesítik majd a lakásokat? - Eddig még nem világos, hogy szabályozzák-e majd az eladási árat. Amennyiben a lakásegységet az elővásárlási jog alapján az addigi bérlő venné meg, arra az árra lenne joga, amelyet a már említett rendelet szerint határoznak meg. Olyan vélemények is elhangzanak, melyek szerint a lakások vétele, illetve eladása esetén teljes szabadságot kellene biztosítani. • Mikor lép hatályba a törvénymódosítás? - A törvényjavaslatnak a közeljövőben a köztársasági kormányok elé kellene kerülnie, majd a szövetségi kormány és a Szövetségi Gyűlés elé megvitatás céljából, hogy a törvény 1992. április 1-jén hatályba léphessen. ZUZANA ŠUBERTOVÁ, Lidové noviny ALKALMI ISMERETSÉG... Éva nem kimondott szépség, de jó megjelenésű, kedves lány, olyan, akin szívesen rajta felejtik tekintetüket a férfiak. Általában csak akkor lett kedvtelen, amikor szüleitől azt hallotta: - Lányom idéje volna már férjhez menni... Ilyenkor rosszkedvűen ült a tükör elé, kifestette magát, s ment szórakozni. Könnyen vette az életet, semmiből sem csinált problémát. Azon a nyári napon lekéste az esti találkát. Gondterhelten állt a Palace Szálló előtt. Várt, de hiába. Arra lett figyelmes, hogy a szállodából kijövő két férfi és nő feléje tart. Az egyik 30 év körüli, jó megjelenésű férfi felajánlotta: töltsék négyesben az estét. Be is mutatkozott: - Vili vagyok. Éva eleinte nemet mondott, de végül nem talált semmi rosszat abban, hogy az estét kellemes társaságban töltse el. - Talán menjünk §

a Carltonba - ajánlotta az a férfi, aki Dusánként mutatkozott be. Egyetértett, hiszen ott táncolni is lehet. Italozás és tánc közben gyorsan múlt az idő. Alkalmi ismerőse elmondta, hogy élsportoló, és jól megy a sora. Elhitte. Figyelmes ós gáláns volt. - Megnézhetnénk, mi a helyzet a Jalta bárban - javasolta egy idő múlva Vili. Fizettek, aztán mentek. Ettek-ittak, szórakoztak. Jól érezték magukat. Éjfél felé járt az idő, amikor Dušan azzal állt elő, hogy a Tokaj borozóban egy régi ismerőse dolgozik, el kellene ugrani meglátogatni, elvégre messze van még a reggel. Dušan és barátnője, Ilonka támogatta az ötletet, s mi tagadás, Évának is tetszett az ajánlat. Arra gondolt, hogy lesz mivel dicsekednie barátnői előtt, hiszen ritkán fordul elő, hogy egy éjszaka három mulatóban is megforduljon az ember. Felkerekedett a jókedvű társaság. A járdán párosával haladtak. Éva nem ellenkezett, mikor Vili átölelte a derekát, és erősen magához szorította. A Nedbal utcában Dušan becsengetett az egyik házba: A bácsikám lakik itt, hetek óta nem láttam. Egy pillanatra beugorhatnánk hozzá. Az ajánlatot elfogadták. Amikor a gyengén megvilágított kis szobába léptek, amelyben két vetetlen ágy volt, no meg rendetlen-, ség, Éva rosszat kezdett sejteni, de már késő volt. Dušan és Ilonka bebújtak az egyik ágyba, Vili pedig Évát bedöntötte a másikba. A lány ellenkezett, segítségért kiabált, mire a gavallér ököllel az arcába csapott. Amikor látta, hogy nem boldogul a félig levetkőztetett lánnyal, konyhakést kapott fel, ós egy félreérthetetlen mozdulattal mutatta, mi történik, ha nem jár a kedvében. Mit tehetett ... Vili jóformán még fel sem öltözködött, amikor Dušan is kezdte követelni a „jussát", miközben gúnyosan mondta: - Ha ellenkezel, jön Vili a késsel. Éva beletörődött... Aztán megengedték, hogy lezuhanyozzon. Az alkalmat Éva szökésre szerette volna kihasználni, de a bejárati ajtó kulcsra volt zárva. Magába roskadva tért vissza a szobába. Ekkor döbbent rá, hogy számára a dráma még nem ért véget. Hátravan a házigazda, aki azt mondta, a szállásért fizetni kell, mégpedig természetben. Reggel együtt hagyták el a lakást a házigazdával. Éva némi töprengés után a rendőrségre ment, ahol éjszakai rémlovagjai ellen feljelentést tett. Néhány éjszaka a nyomozókkal együtt járta a szórakozóhelyeket, hogy megtalálja őket. Kiderült, hogy a rendőröknek is jó ismerőseik, mint visszaeső bűnözők, továbbá, hogy Vili valójában Béla, Dušant pedig Zsigmond névre keresztelték. Az ügy után a bíróság tett pontot. Mindent mérlegre téve, Bélát és Zsigmondot 10-10 évi börtönbüntetésre ítélte, Aladár, a szállásadó házigazda pedig öt évet kapott. A társaság leány tagja, a 30 éves Ilonka, aki szemtanúja volt az esetnek, s mindent tagadott - nem látott, nem hallott semmit - büntetlenül úszta meg az esetet. Éva pedig minden bizonnyal nem felejti majd el, hogy az alkalmi ismeretség rosszul is végződhet. (németh) MEGVESSZÜK A LAKÁSUNKAT? KÉSZÜLŐBEN A TÖRVÉNYTERVEZET A háztulajdonosoknak nincs pénzük javításokra és karbantartásra, rekonstrukciókról pedig már nem is álmodhatnak. A lakbérek emelése ugyan már közeleg, de e vonatkozásban még mindig nem beszélhetünk majd teljes liberalizálásról. És nem is ez az egyetlen lehetősége annak, hogy a lakóházból pénzre tegyünk szert. Készülőben a lakások eladásáról szóló új törvény. Mi újat tartalmaz, arról érdeklődtünk dr. Arnošt Vodičkától, a szövetségi kormány legiszlatív szakosztályának dolgozójától. TALPON MARAD A JEDNOTA?