Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám, szerda
1992. JANUÁR 29. iÚJSZÓM HAZAI KÖRKÉP EURÓPAI SZINTEN Konfucíus, az ókori kínai bölcselő mondta tanítványainak, hogy ,,a hatalom gyakorlását a fogalmak tisztázásával kell kezdeni". Szomorú dolog, hogy a höszadik század vége felé még fogalmi zavarok nehezítik egymás megértését. Sok a félreértés a szuverenitás, önálló államiság, államszerződés, nemzet és nemzetiség szavak tartalma körül. Én itt csak az utóbbi kettővel foglalkozom. Számomra elfogadhatatlan, hogy az alkotmánytervezet szövege nemzetiségi kisebbségként emleget bennünket. A nemzeti kisebbség viszont nemzeti öntudattal rendelkező, kollektív jogokkal is élni akaró, azonos kultúrájú népcsoport, amely sokáig közös államiságban élt anyanemzetével, hozzá szoros rokoni, nyelvi és szellemi kapcsolatok fűzik. Töle a mostani fennhatóságú hazájában csak a mesterséges határok választják el. Ezek vagyunk mi, szlovákiai magyarok. Szükségesnek tartom, hogy az elsó cikk második bekezdését átfogalmazzák. A szlovák nemzet mellett tételesen fel kell sorolni a magyar, a lengyel, a német és a ruszin nemzeti kisebbséget, mint államalkotó elemet. Nem fogadható el, hogy a legkisebb és szórványos etnikai csoporttal egy szinten kezeljék a nemzeti kisebbségeket. Az ötödik cikk elsó bekezdése megállapítja, hogy a szlovák nyelv államnyelv. Én csak a hivatalos nyelv megjelölést tartom helyesnek, amikor az állami szervek, a hivatalok és až ügyintézés nyelvéről beszélünk. Az államnyelv kizárólagos rangot jelöl, amilyen már nincs is egész Európában. Az államnyelv kötelezösége visszaélésekre adhat okot, mert sokan úgy értelmeznék, hogy az állam területén mindenhol, tehát a hivatalos ügyintézéseken kívül: az utcán, a családban, de még a kis közösségekben is szlovákul kell beszélni. A 9. cikk kettős jogrendet tételez fel. Elrendeli, hogy a nemzetközi szerződések előnyt élveznek a törvényekkel szemben. Úgy kellene fogalmazni, hogy a Szlovák Köztársaság törvényeit haladéktalanul azokhoz az emberi jogokról és szabadságokról szóló nemzetközi szerződésekhez kell igazítani, amelyek a Szlovák Köztársaságot kötelezik. A 31. és a 32. cikk a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogaival foglalkozik. Az itt megfogalmazott alapelvek önmagukban nem rosszak, de nem teljesek, kissé homályosak, ezért félrevezetők lehetnek. Egyértelműen az MKDM-Együttélés parlamenti klubjának javaslatát tartom jobbnak és egyedüli elfogadható megoldásnak, amely 11 cikkben részletezi a nemzeti kisebbségek jogait. Igenis, részletezni kell már alkotmányi szinten ezeket a jogokat, mert a végrehajtó törvényekben másként a jó szándék elsikkadhat. Az általános, nagyvonalú és az ún. európai laza alkotmányos tételek a részlettörvények, s önkényes intézkedések indoklásaivá változhatnak. Úgy vélem, hogy az alkotmánytörvény és a végrehajtási törvények betartását szigorú és független Alkotmánybírósággal kell biztosítani. Ennek a jogorvoslati intézménynek megalapításáról és hatásköréről szóló információ az alotmánytervezet 48. cikkébe illene. Mindent egybevetve bízom abban, hogy a parlamenti vita során az előterjesztett tervezetnél egy lényegesen jobb, a kisebbségek jogait a függelékben vázolt terjedelemben biztosító, európai szintű szlovák alkotmány születik, amelyet minden polgár magáénak érezhet BARTUSZ GYULA, mérnök önkormányzati képviselő, Párkány CSAK A NÉV A RÉGI MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ÚJ ARCULATA Tizenévesek, az Udvardi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet mellett alakult leány-szakközépiskola elsősei. Galla Terézia és Németh Mónika helyben, Szekeres Krisztina Kürtön lakik. Arcukról sugárzik a fiatalos gondtalanság és jókedv, de az, amiről beszélnek, már a felnőttek világa. Közgazdaságtan, informatika, menedzselés és számítástechnika a témánk, a programozás, amelynek alapjait a Commodore-on már elsajátították, de most jön az igazi, mert legközelebb már a nyomtatókkal is kiegészített IBMekhez ülnek le. Ezeket most vásárolta az iskola. Szóba kerül még az egészségvédelem, a gyermeknevelés, varrás és főzés, mert, akárcsak a gépírás és az angol, szintén a tantárgyak sorába tartoznak. Ezt hallva nyolcadikos barátnőik, ismerőseik közül máris sokan elhatározták, követik példájukat; az, amit ebben az iskolában tanítanak, őket is érdekli. Kóta Róbert igazgató arcáról szinte leolvasható az elégedettség, amelyet a lányok szavai kiváltanak. Egy-másfél évvel ezelőtt megközelítően sem volt ennyire egyértelmű a helyzet. A testvériskolákhoz hasonlóan Udvardon is felmerült a kérdés, hogyan tovább. Mi az, amivel megtarthatják a szülök és a gyerekek bizalmát, s elejét veszik a leépülésnek. A jelek szerint helyes irányba indultak el. Az előző tanévhez viszonyítva nemhogy nem csökkent a létszám, hanem éppen fordítva, három új osztállyal bővült az iskola. Nemcsak azért, mert a pedagógusok, szakoktatók a széles környék iskoláiban hatásos toborzómunkát végeztek, hanem azért is, mert amivel „csábították" a gyerekeket, az valóban meggyőző volt. A vártnál is többen jelentkeztek a kereskedelem és vállalkozás, illetve vállalkozás a mezőgazdaságban érettségivel végződő tanulmányi szakokra, amelyeket a lányok számára nyitottak Hasonlóan töretlen a bizalom a mezőgazdasági szakmunkásképző iránt, amelynek hovatovább már csak a neve a régi. Az oktatás tartalma most szeptemberre teljesen átalakul. A hagyományos, a nagyüzemi mezőgazdaságra szabott, csak növénytermesztöket, illetve csak állattenyésztőket képesítő osztályok helyett agrárvállalkozói szak létesült, tartalmában teljesen új tanulmányi programmal. Ennek keretében a hagyományos tananyagon túl tanítják a vállalkozási és üzletkötési alapismereteket, a tanulók megismerik a termékek feldolgozásának lehetőségeit, a lányoknak táplálkozástani és kertészeti ismereteket nyújtó tantárgyakat vezettek be, a fiúk pedig megtanulják a motordiagnosztika és a gépjavítás alapjait, az ívhegesztést, és tanulmányaik végére mindannyian megszerzik az autóvezetői jogosítványt. Most szeptember 1 -tói ugyancsak száműzik a nagyüzemekre szabott gépesítö-növénytermesztöi szakot. Mezőgazdászokat nevelő osztályt nyitnak helyette, és már formálódik a négyéves, érettségivel végződő elektroműszerészszak tanterve. Mindez az élet kikényszerítette változás. Az udvardi igazgató és pedagógusok érdeme, hogy felismerték: új időket élünk, a falunak többé nincs szüksége csak ehhez, csak ahhoz értő növénytermesztőkre, állattenyésztőkre, gépesítőkre. A jövő embere a vállalkozni tudó és merő, sokoldalúan képzett egyén, aki magángazdaként és mezőgazdasági vállalkozóként is érvényesülni tud, illetve - ha úgy hozza az élet - az iskolában szerzett ismeretekre építve egy adott területen képes továbbfejlődni. Nemcsak az élet, hanem a szülök is ezt kívánják a pénzükért, mivel már egyre többen kénytelenek fizetni. A mezőgazdasági szakmunkásképző harmadikosai annak idején mindannyian üzemmel kötött szerződéssel jöttek az iskolába; a mostani elsősöknek már több mint négyötöde „állami gyerek". Olyan, akinek tanulmányi költségeit egyetlen mezőgazdasági üzem sem volt hajlandó átvállalni, s igy az állami hozzájárulást meghaladó költségeket a szülők fedezik. Mi sem természetesebb, hogy ezek után jobban odafigyelnek, hol, melyik iskolában mit kap a fiuk, lányuk. Ha már elmondtam, miként igyekszik túlélni az iskola a kor hozta válságot, úgy érzem, szólni kell arról is, hogy miből. A számítógépek, a nyelvi laboratórium vagy az ívhegesztés oktatására szolgáló műhely nem kevés pénzbe kerül. Honnan jut minderre, ha az iskola csak annyi pénzt kap, mint a többi, és csak tavalyról közel 400 ezer koronával adósak a gyerekeket szerződéses alapon itt taníttató mezőgazdasági üzemek? Nos, aki keres, erre is talál ellenszert. Nem a bíróságon, hiszen a templom egerénél is szegényebb mezőgazdasági üzemeken a pénzt semmiféle bírósági döntés sem képes behajtani. Az viszont, ha többletmunkát nem sajnálva közvetlenül a termelőknél veszik meg, ami a konyhára kell, már jelent valamit. Akárcsak az, ha a végzősök szakoktatóik felügyelete alatt bérben felszántják a magángazdák földjeit, ha a tanulók a diagnosztikai alapismeretek elsajátítása közben szolgáltatást végeznek, a fémmegmunkálási órákon pedig nemcsak tanulnak, hanem az ívhegesztő műhely tartóállványainak részelemeit is elkészítik. Ha mindehhez az iskola megkapja az illetékes minisztériumtól az igényelt 150 hektáros tangazdaságot, akkor lényegében már megalapozták azt a mezőgazdasági szakmunkásképzőt, amelyre a jövőben is szükség lesz. EGRI FERENC HA ÖSSZEFOGUNK... Evekig azt hallottuk, hogy egészségügyi ellátásunknak köszönhetően egyre kevesebb a kezelhetetlen beteg, hogy az országban sikeres harcot vívnak a veszedelmes kórokkal, hogy egészségügyünk állja a versenyt a tőkés országokéval Napvilágot láttak a nagyszabású egészségügyi programok, miközben a felelősek nem vették tudomásul, hogy azok, akik tartalommal tölthetnék meg, alapvető műszerek hiányával, napi gondokkal küszködnek. S az orvosok többsége tehetetlennek bizonyult .. Pedig valamennyien jól tudták, léteznek műszerek, melyekkel pontosabban diagnosztizálhatnának, vannak gyógyszerek, melyek gyorsabban, hatékonyabban segítenék a gyógyulást. Szerencsére a dél-szlovákiai járásokban akadtak olyanok is, akik felszólították a vállalatok, szövetkezetek vezetőit, nyújtsanak segítséget egy-egy nélkülözhetetlen, széles rétegeket szolgáló műszer anyagi fedezésében. Tették ezt annak ellenére, hogy voltak minisztériumi dolgozók, akik minduntalan hangsúlyozták, a szocialista egészségügy nincs rászorulva a „könyöradományokra". A '89-es novemberi események után napvilágra kerülő, valós tényeken alapuló elemzésekből kiderült, hogy egészségügyünk halódik. Rá kellett döbbenni arra is, hogy belátnato időn belül nem lesz mód a lemaradás behozására. Az ok prózai: az anyagiak hiánya. A Csallóközben élő és dolgozó egyházi személyek, tanárok, műszakiak és orvosok a napokban összefogtak, s létrehozták az Egészséges Csallóközért Alapítványt. Abból indultak ki, hogy a régió lakosságának egészségügyi ellátása - az orvosok igyekezete ellenére - hátrányos helyzetű. A Dunaszerdahelyi járás területén egyetlen kórház működik, s felszereltsége sem biztosítja a lakosság megfelelő ellátását. -Tűrhetetlen, hogy a csallóköziek otthonuktól, szeretteiktől távol, más járásban kénytelenek kezeltetni magukat - mondták az alapítvány létrehozói -, miközben tudomásul kell venniük, hogy a központi költségvetés nem elegendő a Csallóköz hátrányos egészségügyi és ökológiai helyzetének megoldásához. Az alapítvány létrehozói jól tudják, hogy a megélhetés egyre nehezebb, mégis bíznak abban, hogy sokan tudatosítják majd: értük történik mindez, mint ahogy azt is, hogy az elképzelések összefogás nélkül nem valósíthatók meg. Mert a tét nagy: a csallóköziek egészsége! Bankszámla: 8439-122 VÚB Dunajská Streda Devizaszámla: 34278-272854 VÚB Dunajská Streda (péterfi) „...NEM TŰRÖM A SARAT..." - Az inkriminált naplójegyzetben nem történt utalás arra, hogy a G. G. által közzétett hirdetést idézi annak első bekezdése Mindennemű ellenkező állítás G. G részéről a tények elferditésének minősül, ami magyarul azt jelenti: Gálád hazugság! - A tények kedvéért el kell ismerni, hogy a naplójegyzetben említett filmet, amely G. G. videómúhelyében készült, közvetlenül nem a dunaszerdahelyi pártbizottság rendelte. Nem tudhatni, hogy G G mit, mikor s miképpen egyeztetett, vagy egyeztet valamely hatalommal. Amit „vállal", lelke rajta. - Alulírott sem „hivatalból", sem félhivatalból nem rendelkezett, nem rendelkezik cenzori jogosítvánnyal. - Alulírott „egynémely hajdani rendszerbeli (G. G. - kiemelés B. L.) párttagok" hajdani és jelenlegi ténykedéséről csak egyes szám első személyben hajlandó nyilatkozni. Legkevesebb azonban, hogy csupán önmaguk korlátaitól is független embereknek. -A tényekhez hozzátartozik végül, hogy G. G. nem kínálta fel az inkriminált naplólegyzetre írt válaszát a Nap szerkesztőségének. „(Lássuk hát, milyen is egy sajtóper egy szabad országban.)'' BARAK LÁSZLÓ Szerkesztőségünk ezt a vitát lezártnak tekinti. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapfán tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 859/91 Nothart József, 1925. 12. 5.. Szógyén (Arhangelszk) 860/91 Nógell István, 1911. 9. 18., Nyárasd, (Sztalinogorszk) 862/91 Neubauer Emil Károly, 1898 6 13., Igló, (Kijev) 863/91 Nyitrai Gyula, 1922. 9. 29., Nagymácséd, (Novgorod) 864/91 Nagy Károly, 1891. 12. 3., Igló, (Ordzsonikidze) 865/91 Nagy László, 1922. 9. 21., Igló, (Ordzsonikidze) 866/91 Nagy Ferenc, 1920. 10. 16., Nagyölved, (Groznyij) 867/91 Novácky Józset, 1920. 1. 24., Lekér, (Satura) 868/91 Nagy Dénes, 1915. 2. 25., Vásárút, (Sestroj) 869/91 Németh József, 1913. 1. 18., meghalt, Vámosfalu (Nyizsnyij Tagil) 870/91 Nagy Gyula, 1920 4 2., Nádszeg (Vladomír) 871/91 Nagy Lajos, Udvard, 872/91 Nalepa Andrej, 1908. 11. 25., Iliašovce, (Dombasz) 873/91 Najmik Jozef, 1924. 5. 17., Jasov, (Kisinyev) 875/91 N ízi Pavel, 1912. II. 9., Nemčiňany (Gorlovka) 874/91 Németh Ferdinánd, 1925. 10. 13., Nyárasd (Harkov) 876/91 Nepko Jozef, 1911. 4. 5., Kassa, (Sztalinov) 877/91 Nemák Ernest, 1903. 6. 11., meghalt, Ótátrafüred (Nuszal) 878/91 Nap János, 1919. 10. 14., Sáró (Donyeck) 879/91 Noszák Lajos, 1923. 5. 30., Nagykér (Kirov) 882/91 Neu pauper Viliam, 1915. 11. 29., Spišské Vlachy (Sztalinszk) 883/91 Nadaský Ľudovít, 1918 2. 7 , Špačince (Novij Dombasz) 885/91 Nagy Lajos, 1914 2. 28., Nagybalog, meghalt a táborban 886/91 Nyitrai Ferenc, 1919 5. 24., Szomotor, (Sztalinov) 887/91 Ňukovič Štefan dr., 1911. 3. 28., meghalt, Pozsony (Almaznaja) 1760/91 Nagy Ferenc, 1929. 12. 20., Szögyén (Rajec) 1761/91 Nagy László, 1920. 6. 27., Farnad, (Bjela Cerkev) 1762/91 Nagy Lajos, 1912. 12. 7., Dobrá (Szambor) 1763/91 Nagy Lajos, 1912. 10. 18., Magyarbél (Rubezsnaja) 1764/91 Nagy Mihály, 1909. 9. 28., Gúta (Kraszna Uralork) 1765/91 Nagy Béla, 1922. 7. 1., Losonc (Novoszibirszk) 1766/91 Nagy István, 1910. 9 7., meghalt Polučka (Kirov) 1769/91 Nemes Gyula, 1906 2. 19., Párkány (Cseljabinszk) 1770/91 Németh András, 1921. 5. 14., Izsa (Kijev) 1774/91 Nyárády Sándor, 1897. 6. 3., Čierna pri Óope (Dombasz) 2301/91 Nagy László, 1921. 9. 29., Nána (Buharajka) 2302/91 Nagy Lajos, 1922. 8 18., Muzsla (Krasznouralszk) 2303/91 Nagy István, 1914. 1 9.. Újbódva (Vadovice) 2304/91 Nagy Vilmos, 1921. 5. 4., Ujbást (Kisztín) 2305/91 Nagy István, 1921. 12. 10., meghalt, Muzsla (Ural) 2306/91 Nagy Zoltán, 1926 4 20., meghalt, Gömöralmágy (Szumi) 2307/91 Nagy Géza, 1921. 8. 13., Újbást (Kisztim) 2308/91 Névtelen Pál, 1911 12 3 . Deménd (Taganrog) 2704/91 Nagy János, 1925 10 8 , Szalka (Ivanovo) 2705/91 Nagy István, 1921. 4. 30., meghalt, Szentmária (Orlovka) 2706/91 Nágel János, 1926. 11. 15.. Szógyén (Archangelszk) 2707/91 Nágel Ferenc, 1927. 10. 23., meghalt, Szőgyén (Archangelszk) 2709/91 Németh Vilmos, 1914. 11.6., meghalt, Besnyö 2977/91 Narancsik Dániel, 1914. 6. 19., Farkasd (Dombasz) (Folytatjuk) Alulírott ezúton közli az Új Szó népes olvasótáborával, hogy egy Gálán Géza nevű szerző, a Független és szabad sajtóról című, 1992. január 27-én megjelent „dolgozatában" reám, az alulírottra célozgatott. G. G. „sipkát-kalapot" összehordván, mérges nyilakat lövöldözött a NAP-ra is, amely mint köztudott, független közéleti hetilap. G. G. mindezt önös érdekektől vezérelve cselekedte meg, mivel a már emiitett független közéleti hetilapban (1991. 51-52. szám) egy. az alulírott tollából származó naplójegyzetben önmagára ismert. Ez a leiismerés valószínűleg a legkevésbé sem volt G. G. számára hízelgő... Pedig a naplójegyzet nem azt taglalta, hogy G. G. nénikéje kicsoda... Sőt, őt (G G.) sem frusztrálta. Alulírottnak ugyanis a legkisebb gondja is nagyobb annál, minthogy gégét metsszen nyilvánosan, „saját" lapjában. Egy más lapban pedig meg sem próbálkozna ilyesmivel. Feltételezvén, hogy egy más lap meg sem engedné ezt neki... G. G. számára pedig a következőt üzeni az alulírott: - Az alulírott íráskészségével és sÄkmai felkészültségével kapcsolatos epés és kvalifikálhatatlan megjegyzéseire csak annyit: „Nem mese az gyermek!" - Mindenképpen méltányolandó, hogy G. G. 1964-ben „lelkesen felfedezte" Václav Havelt. - Hogy mit gondol G. G. a „gyöngéd forradalomról", arról senki sem tehet, rajta kívül...