Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám, szombat

Ítár«: mii' MINISZTÉRIUM MINISZTER NÉLKÜL Minisztériumunkat kezdetben felszámolásra ítélték. A terv az volt, hogy a gazdasági minisztérium vállalná fel hatáskörünket. Ezért jelentősen csökkentettük a tárca dolgozóinak létszámát. (5. oldal) FÜGGETL EN NAPILAP Szombat, 1992. január 25. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 21. szám MARIAN CALFA KELET-SZLOVÁKIÁBAN (Munkatársunktól) - Marián Calfa szövetségi kormányfő tegnapi kelet-szlovákiai munkalátogatása során a délelőttöt Jolsván töltötte, azon a helyen, ahol a magnezitipar környezetromboló hatása az utóbbi évtizedekben meglehetősen sok megoldásra váró problémát halmo­zott fel. A helyzetet csak nehezíti, hogy ezeknek a gondoknak a meg­oldása eléggé összetett és sokrétű feladatot jelent. Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy a világ megne­zitszükségletének 13 százalékát még mindig a Szlovák Magnezitmű­vek kassai vállalata termeli, s to­vábbra is kellő érctartalékkal rendel­kezünk ahhoz, hogy a világpiacon elfoglalt pozíciónkat a jövőben se veszítsük el. Ez persze, csak akkor tartható fent, ha az iparágban szük­ségessé vált beruházásokat elvég­zik. A kassai magnezitmüvek tavaly a külföldi és a hazai megrendelők­nek 2,3 milliárd korona értékben szállította termékeit, s a tiszta nyere­sége 140 millió korona volt. Ezt az eredményt a kapacitás 55 százalé­kos kihasználásával érték el. Ez a kép így nem is olyan rossz, (Folytatás a 2. oldalon) INTERPELLÁCIÓ-ZÁPOR A SZÖVETSÉGI GYŰLÉSBEN ÖTVEN OLDAL AZ EMBERI JOGOKRÓL MILYEN A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETE? • KÉPVISELŐINK FELSZÓLALÁSAI EURÓPAISÁGRÓL ÉS TÜRELEMRŐL TANÚSKODTAK (Munkatársunktól) - Interpellációkra adott válaszok megvitatásával zott intézkedéseket és tennivalókat, s újabb kérdések előterjesztésével folytatta pénteken tanácskozását Ezen a téren rendkívül nagy a jelen­a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. ülése. Ez alkalommal nagyszámú tősége az emberi jogokról és alap képviselői interpelláció került a teritékre. Marián Calfa szövetségi miniszterelnök például 15, Jiri Dienstbier külügyminiszter 11, Václav Klaus miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter 7 kérdést kapott... A képviselők nem minden eset­ben voltak elégedettek a kérdéseik­re írásban adott válaszokkal. Sokan firtatták a csehszlovák-német szer­ződés körüli vitás kérdéseket. Őket Pavel Rychetsky szövetségi mi­niszterelnök-helyettes nyugtatta meg, mondván, hogy a szövetségi kormány nem ír alá olyan szerző­dést a német kormánnyal, amely kétségbe vonná Csehszlovákia ha­tárait. Élénk, a liberális szemlélet és a nemzeti, illetve vallási felfogás közti határvonalakat jól tükröző vita alakult ki Sándor Eleonóra (FMK) felszólalását kővetően. A képviselő­nő arrogáns hangvétele miatt eluta­sította Jozef Míkloskónak arra az interpellációjára adott válaszát, amely a sajtószabadság gyakorlati értelmezésével foglalkozott, és a fő­ügyészséghez is eljuttatott állásfog­lalását tartalmazta. Az interpelláció után került sor az emberi jogok be­tartásának helyzetéről a parlament elé terjesztett kormánybeszámoló vitájára. A beszámolót Jozef Miklos­ko szövetségi miniszterelnök-he­lyettes indokolta meg. A Szövetségi Gyűlés 1991. no­vember 7-ei határozata alapján Jo­zef Miklosko, továbbá Ivan Gaspa­rovic szövetségi főügyész és Ján Lángos szövetségi belügyminiszter már a múlt év végén eljuttatták a parlamentbe |elentésüket arról, milyen az emberi jogok betartásá­nak helyzete Csehszlovákiában. A mintegy 50 oldalas jelentés összefoglalja és elemzi az emberi jogok érvényesítése érdekében ho­vetö szabadságjogokról szóló Alkot­mánylevél elfogadásának, a Szövet­ségi Gyűlés és sz SZNT emberjogi, illetve nemzeti és etnikai kisebbségi kérdésekkel foglalkozó bizottságaik létrehozásának. Az emberi jogok vé­delme szempontjából további fontos intézmény az alkotmánybíróság. Részletesen foglalkozik a jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével, s kitűnik belőle, hogy ezzel a kérdéssel a cseh és a szlo­vák kormány után rövidesen a szö­vetségi kormány is foglalkozni kíván. A teendők közt a jelentés említést tesz a Cseh Köztársaságban élő magyar, ruszin és horvát nemzetisé­gű, illetve a Szlovák Köztársaság­ban élő lengyel nemzetiségű állam­polgárok sajátos, nemzeti kultúrája fejlesztésének támogatásáról. Nyíl­tan szól arról, hogy az egypártura­lom idején a nemzeti kisebbségek (Folytatás a 2. oldalon) Döntés született egy olyan össze­kötő munkacsoport felállításáról, amely a jövő héten Minszkben fog • tárgyalni a FÁK-nak nyújtandó konk­rét segítségről. Határozat született arról, hogy a következő segélykon­ferenciát még ebben a félévben, valószínűleg Lisszabonban rendezik meg. Japán pedig felajánlotta, hogy szívesen vendégül látja a harmadik ilyen fórum résztvevőit. Az Egyesült Államok bejelentette, 5 milliárd dol­lárra növelik az amerikai segítséget. Baker külügyminiszter pedig tegnap közölte, az USA február 10-től köz­vetlen légiutat létesít a szovjet utód­államokkal, s ennek keretében, két héten keresztül az amerikai légierő 54 segélyszállítmányt visz a 12 or­szágnak. Az Európai Közösségek azt hang­súlyozta, az utódállamok megsegí­tésére már 78 milliárd dollárt fordí­tottak, s ebből hozzávetőleg 45 mil­liárdot Németország adott - ha bele­számítjuk a Németországból haza­térő katonáknak épülő lakások érté­két is. Dienstbier külügyminiszter a vi­segrádi hármak, vagyis Lengyelor­szág, Magyarország és Csehszlová­kia nevében megismételte javasla­tát: a Nyugat oly módon is segítsen a FÁK-on, hogy a három közép­európai országban vásárolt termé­(Folytatás a 3. oldalon) Sok mindenről szó esett a segélykonferencián, így csak találgathatunk, mi volt az, amitől Hans-Dietrich Genscher ilyen komor lett, viszont James Bakert nevetésre késztette MAGYARELLENES PROVOKÁCIÓ MAROSVÁSÁRHELYEN Marosvásárhelyen a napokban újabb súlyos magyarellenes provo­káció történt. A helyi román szélső­séges nacionalista körök óvást emeltek Király István, a város ma­gyar nemzetiségű polgármesterje­löltje ellen, s a befolyásuk alatt lévő bíróság helyt is adott a tiltakozás­nak. Ez azt jelenti, hogy érvénytele­nítette Király jelölését az említett tisztségre. A vádak természetesen alaptalanok, koholtak. A Vatra Ro­maneasca körei azt állították, hogy 1990 márciusában a világ által ma­gyarellenes pogromként ismert ma­rosvásárhelyi események idején - a Vatra szerint ez románellenes magyar provokáció volt - Király a helyi kenyérgyárban leállította a termelést és csak a magyaroknak adott el kenyeret. Azt, hogy azóta ezeket a kósza híreket, ezt a szóbe­szédet már többször is tényszerűen megcáfolták, a szélsőségeseknek mit sem számít. Tehát szerintük Ki­rály egyértelműen magyar naciona­lista, románellenes elem, és megvá­lasztása esetén - amire reális esé­lye volt - a román nemzetet sérelem érné - véli a Vatra. Jelenleg minden arra vall, hogy ezzel a manőverrel el is érték a céljukat. Nyilvánvaló, hogy jól átgondolt, nem spontán akcióról van szó. A koholt vádak és a bírósá­gi döntés ugyanis az utolsó pillanat­ban hangzott ei. S bár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ma­ros megyei szervezete az ország föügyeszéhez fellebbezett, még a felsőbb szerv pozitív döntése alap­ján sem lesz ideje újra jelöltetni Királyt, mert egyszerűen kifutnak az időből. A megváltozott helyzetben (Folytatás a 2. oldalon) RÓLUNK IS ÉRDEKLŐDTEK NYUGATI VENDÉGEK AZ FMK-NÁL Tegnap délután a Független Ma­gyar Kezdeményezés közpohti iro­dájában A. Nagy László elnök, Tóth Károly főtitkár, Huncik Péter és Gyurovszky László választmá­nyi tagok, valamint Petöcz Kálmán, az FMK külügyi bizottságának veze­tője fogadták a Csehszlovákiában tevékenykedő nyugat-európai diplo­maták küldöttségét. A belga, az USA-beli, a norvég, a svájci, a spanyol, a francia, az ausztráliai, a finn és a brit konzul tájékozódott a csehszlovákiai belpo­litikai helyzetről, a választások vár­ható kimeneteléről, a lehetséges ko­alíciók megkötésének esélyeiről és a magyar kisebbség helyzetéről. Az FMK delegációja vázolta a nemzetiségi kérdés megoldásá­nak jelenlegi helyzetét, rámutatva a restitúcióban, az iskolaügyben, a kultúrában és a törvényalkotásban tapasztalható problémákra, valamint megoldatlan kérdésekre. A. Nagy László kifejtette a Független Magyar Kezdeményezés elképzeléseit a helyzet megoldására, és tájékoz­tatta vendégeit az FMK mai közgyű­lésének céljairól is. (F. S.) BRAVÚR LAUSANNE-BAN: BARNA-ARANY! (sr) - Bravúros teljesítményt nyújtott Petr Barna a Lausanne­ban folyó műkorcsolyázó Euró­pa-bajnokságon: a csehszlovák versenyző a férfiak viadalában az első helyen végzett! Hat év után tehát ismét csehszlovák sportoló nyakába akasztották az aranyérmet. Barna negyedszer végzett dobogós helyen a konti­nensviadalokon: tavaly és 1990­ben második lett, három évvel ezeíőtt pedig harmadik... Rész­letes tudósításunk, valamint az újdonsült Európa-bajnokkal ké­szült telefoninterjúnk a 7. oldalon található. HA RENDEZETTEK LESZNEK A TULAJDONVISZONYOK... A MEZŐGAZDASÁGI MINISZTERHELYETTES AZ AGRÁRREFORMRÓL gos egyensúlyi helyzetet, azzal, hogy a piacról elvontuk az árufelesleget, s így a termelök számára lehetővé tettük ter­mékeik értékesítését. Sajnos, a bankok hitelpolitikája is hozzájárult a kedvezőtlen állapotokhoz, bár a körülmények enyhíté­sére több lépést is tettünk. Gondolok itt elsősorban a váltóval történő termékfel­vásárlásra, a termelök hitelmentesítésé­re, amelyre 1,8 millió koronát kaptak a mezőgazdasági vállalatok, további 1,8 milliárdot pedig a fejlesztési hitelekre for­díthattak. A múlt év végi két hónapos bértömegadó befizetésének elhalasztása úgyszintén javított az ágazat csöppet sem kedvező anyagi helyzetén. Számokban kifejezve az elsődleges termelés veszte­sége az elmúlt évben mintegy 8,2-8,4 milliárd korona volt. Ezt az ágazatba köz­vetlenül juttatott 6,4 milliárd korona állami támogatás csökkentette, a fennmaradó mintegy 2 milliárd koronát pedig a már Nehéz, s egyben mozgalmas évet zárt tavaly a mezőgazdaság. A piacgazda­ságra való áttérés kezdeti nehézségei, az előző tervutasításos gazdaságirányítási rendszerből örökségként ránk maradt termelési struktúra és a liberalizáció irányába mozduló gazdaságpolitika ellentétei gyakran teremtettek válságos pilla­natokat az ágazatban. A kétségkívül komoly gondok ellenére azonban mégiscsak talpon maradtak a termelők, bár több mint 70 százalékuk ráfizetéssel zárta az évet. Sajnos, az előrejelzések erre az évre sem ígérnek egyszerű sétagaloppot. Hosszas viták és kemény követelések nyomán az év végére összeállt a kormány agrárpoli­tikája, amelyet nemrégiben hoztak nyilvánosságra. A dokumentum alapelveiről Podstránsky Vladimil mérnökkel, a szlovák mezőgazdasági miniszter helyettesével beszélgettünk. • Mielőtt az agrárprogram alap­elveit taglalni kezdenénk, célszerű lenne a tavalyi eredményeket is mérlegre tenni. Személy szerint Ön hogyan értékeli a múlt évet? - Számomra is, akárcsak mindazok számára, akik ebben az ágazatban tevé­kenykedtek, gondokkal terhes nagyon ne­héz átmeneti év volt. Amint köztudott, az élelmiszerárakból lebontott negatív for­galmi adó rögtön az év elején kedvezőtlen kiindulási helyzetet teremtett a termelök számára. Szélesre nyílt az agrárolló, a visszaesett kereslet miatt kialakult érté­kesítési válság jelezte, komoly gondok várhatók. Az első félévben az állami tá­mogatások még az ágazaton belül próbál­ták kivédeni a kedvezőtlen hatásokat, sajnoá, kevés sikerrel. Nyilvánvalóvá vált. hogy a piaci keresleti-kínálati viszonyokat kell helyreállítani. A második félévben bevezetett intervenciós támogatáspoliti­kával, a piacszabályozási alap felhaszná­lása révén sikerült kialakítani viszonyla­(Folytatás az 5. oldalon) BEFEJEZŐDÖTT A WASHINGTONI SEGÉLYKONFERENCIA NEM EGYSZERI HUMANITÁRIUS AKCIÓ MÁR A HÁROMSZÖG-TRANZAKCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRA KELL GONDOLNI Tegnap reggel megérkeztek a bővebb hírügynökségi jelentések a csütörtökön este véget ért washingtoni segélykonferenciáról. A 47 állam részvételével megtartott fórum általános jellemzéseként elmond­ható, egyetértés volt abban, hogy globális segítséget kell nyújtani a Független Államok Közösségének. Születtek figyelmet érdemlő rész­leges kezdeményezések, s néhány tekintetben ismét felfedezhetők voltak az eddig is ismert véleménykülönbségek.

Next

/
Thumbnails
Contents