Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám, péntek
1992. JANUAR 24. NEM KÖTNEK VÁLASZTÁSI KOALÍCIÓT (Munkatársunktól) - Ján Petrik, a Kereszténydemokrata Mozgalom ügyvezető alelnöke azt tartja a KDM tanácsa hétvégi ülésének egyik legfontosabb döntésének, hogy a mozgalom nem köt senkivel választási koalíciót. Ugyanakkor hajlandó a választások előtt együttműködni mindazokkal a szervezetekkel, amelyek attól tartanak, hogy az ötszázalékos választási küszöb miatt nem jutnának be a parlamentbe. Az egyetlen feltétel, hogy programjuk közel álljon a KDM-éhez. Megtudtuk, hogy eddig két esetleges partnerrel folytattak ilyen megbeszélést, ám döntés még nem született. Az újságírók kérdésére, melyik cseh pártokat tartják ideológiai szempontból közelállóknak, Ján Petrik név szerint a Klaus-féle Polgári Demokrata Pártot jelölte meg. Ugyanakkor beismerte, hogy a KDM Viliam Óberhauser-léle irányzata nem folytat jobboldali politikát. G. A. HARVARD-A LEVÉL ELMENT A Befektetési Társaságok és Alapok Asszociációjának nincs jogi önállósága, nincs regisztrálva - jelentette ki tegnap a Harvard részvénytársaság alelnöke, Karel Ružička. így reagált az Asszociáció Elnökségének szerdai kijelentésére, mely szerint azonnali hatállyal felfüggesztették a Harvard Befektetési Alap tagságát. A felfüggesztés ideje addig tart, amíg egyértelműen nem oldják meg azokat a kérdéseket, amelyek a részvénytársaság ügynökeinek negatív eljárásaival kapcsolatosak. Karel Ružička bejelentette: az Asszociáció döntése tulajdonképpen az elnökség magánvéleménye és szöges ellentétben van annak javasolt jogszabályaival, s hogy Čenék Petáknak, az Asszociáció, elnökének a Harvard képviselői elküldték azt a levelet, amelyben többek között arra is figyelmeztetik őt, hogy az elnökségnek nem áll hatáskörében a Harvard asszociációbeli tagságának felfüggesztése. FOLYTATODIK A NYOMOZÁS (Munkatársunktól) - Kassán, a Szolojev utca 3-ban, a toronyház 10. és 11 emelete között január 15én történt robbantás elkövetője (elkövetői) után tovább nyomoz a rendőrség. Amint azt tegnapi tájékoztatásukból megtudtuk, az üggyel kapcsolatban eddig több mint 150 személyt hallgattak ki, és három polgári, illetve két katonai objektumot vizsgáltak át. A nyomozó szervek újfent kérik a lakosságot, hogy akik január 15-én 16.30 és 16.50 óra között felfigyeltek arra, hogy valaki(k) a szóban forgó toronyházból feltűnő módon, a megszokottól eltérő viselkedéssel távozott(ak), az tegyen feljelentést a 158-as telefonszámon vagy bármelyik kassai rendőrőrsön. (-szák) HAZATERTEK A SEBESÜLTEK A jugoszláviai Nisböl Ostravába érkezett tegnap az a különrepülögép, amely a pár nappal ezelőtti autóbusz-szerencsételenség sérültjeit szállította haza. Mint ismeretes, az ostravai autóbusz balesete során hat személy életét vesztette, a könnyebb sérüllek már korábban hazatértek, most pedig a leskovaci kórházban ápolt 14 személyt szállította a különgép. Közülük 13-nak az állapota gyorsan javult, csupán egy olyan páciens volt, Rastislav Ler, akit a nisi idegsebészeti, majd pedig az ortopédiai klinikára kellett szállítani. A tegnapi telefonjelentés szerint azonban most már az ó állapota is olyan volt, hogy rizikó nélkül vállalhatta az utazással járó fáradalmakat. Csehszlovákia belgrádi nagykövetsége tegnap értékelte a gyors és szakavatott segítséget, a gondoskodást, amelyben a jugoszláv fél részesítette állampolgárainkat. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JANUÁR 24-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,89 52,69 Francia frank 5,31 5,39 Német márka 18,11 18,39 Olasz lira (1000) 24,06 24,42 Osztrák schilling 2,58 ?,61 Svájci frank 20,43 20,76 USA-dollár 28,82 29,23 ÚJ SZÓm— m A SZÖVETSÉGI KORMÁNY VOLT SZOVJET KÖZTÁRSASÁGOK FÜGGETLENSÉGÉT ISMERTE EL A szövetségi kormány nyilatkozatban ismerte el Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizia, Moldávia, Tádzsikisztán, Türkménia és Üzbegisztán önállóságát, s mint független államokkal kezd majd velük tárgyalásokat, a diplomáciai kapcsolatfelvétel feltételeként. Az egykori Szovjetunió kilenc köztársaságával a szövetségi kormány a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján fejleszti majd baráti kapcsolatait. HIREK - VELEMENYEK A VISEGRÁDI HÁRMAK JAVASLATÁNAK KEDVEZŐ FOGADTATÁSA A MEZŐGAZDASÁGI MINISZTER SZERINT IS: LASSÚ A TULAJDONJOGI VISZONYOK RENDEZÉSE (Munkatársunktól) - Jozef Kršek, Szlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere tegnap kétnapos keletszlovákiai munkalátogatásra érkezett. Délelőtt a minisztérium regionális irodáinak igazgatóival, valamint a földhivatalok vezetőivel tárgyalt, délután pedig a környék mezőgazdasági szövetkezeteinek, üzemeinek és élelmiszer-ipari vállalatainak képviselőivel folytatott eszmecserét. A sajtótájékoztatón közölte, hogy az ágazat szakembereivel mindenekelőtt a földtörvény gyakorlati megvalósítását elemezték, s megvitatták az ún. transzformációs törvényt is. Elmondta, hogy neki is lassúnak tűnik a föld tulajdonjogi viszonyainak rendezése, ám a 40 éves kihagyást nem könnyű bepótolni, s inkább lassabban és körültekintőbben történjen a dolog, mint elhamarkodva. A transzformációs törvényről megjegyezte, hogy jobb lett volna, ha néhány hónappal korábban fogadja el a Szövetségi Gyűlés, mert a téli időszakban több idejük lett volna a vele kapcsolatos ügyekre a mezőgazdasági dolgozóknak, mint a tavasz küszöbén. Az ágazat jövőjét illetően a minisztériumnak az a célja, hogy minél kevesebb ember távozzon az agráriparból, s ne csökkenjen a termelés, a termelés jelenlegi szintjének megtartása pedig az élelmiszerexport lehetőségeitől függ. Ma a miniszter kelet-szlovákiai körútja során ellátogat a perbenyiki mezőgazdasági szakmunkásképzőbe is. A KIS LÉPÉS IS ELŐRELÉPÉS? (Folytatás az 1. oldalról) viszont elegendő ideje lesz és szakemberekkel is megvitattatja a vitás kérdéseket. Azt is hozzátette: a bizottság az elnökségek tanácsadó szerveként működik majd. František Mikloško azzal egészítette ki cseh partnereit, hogy a szlovák parlamentben már befejezte munkáját az alkotmány-elökészitó bizottság, igy részükről nem gond egy ilyen testület megszervezése. Délelőtt nem kerültek napirendre a vitás kérdések, nem boncolgatták azokat a problémákat, amelyek hosszú ideje megoldásra várnak, hanem egy új kezdeményezést fogadtak el, amely - úgy gondolják -, elősegíti a nézetek közeledését. František Mikloško arról is beszámolt, hogy a délelőtt folyamán faxot kaptak a Szövetségi Gyűlés politikai grémiumától Ebben többek között az áll, hogy az SZNT és a CSNT elnökségeinek tanácskozása, illetve a szerződés szövegének megfogalmazása összefügg a szövetségi parlament ülésének napirendjén szereplő alkotmánytörvény-módositással. A Szövetségi Gyűlés képviselői felszólítják a nemzeti parlamenteket, gyorsítsák meg tárgyalásaikat úgy, hogy február 15-éig tájékoztathassák döntésükről a Szövetségi Gyűlést. Mint ismeretes, a szövetségi parlament megszakította az alkotmánytörvények módosításának vitáját, lehetőséget adva a nemzeti parlamenteknek, hogy ezek is felelősséget vállaljanak az új alkotmányjogi elrendezésért. A tanácskozás végén a két parlament elnöke elmondotta, hogy sikerült megegyezniük a bizottság létrehozását illetően. Ez a jövő héten megkezdi munkáját. A parlamentek elnökségi tagjai és további képviselők képezik. Ök szakértőket, kormánytagokat hívnak majd meg a szerződés kidolgozásához. Arra a kérdésre, hogy a tanácskozáson összevetették-e a szerződésre vonatkozó különböző nézeteket, Dagmar Burešová válasza a következő volt: „Csak felleltároztuk őket. A legfontosabb tárgykörök a szövetségi és a köztársasági alkotmányok közti viszony, a bankrendszer, a távközlés, a közlekedés, valamint a külés a vámpolitika." František Mikloško válasza arra a kérdésre, mi történik, ha a Szövetségi Gyűlés által megjelölt határidőig nem sikerül megegyeznük: „Akkor továbbra is a jelenlegi alkotmányos rend marad érvényben, és arra fogunk törekedni, hogy semmilyen alkotmányellenes lépésre ne kerüljön sor." Végezetül mindkét parlament elnöke megelégedését fejezte ki az üléssel kapcsolatban. D. T. ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS VAGY STATUS QUO (Folytatás az 1. oldalról) Milan Šútovec továbbá bejelentette: a parlament politikai tanácsának tegnap délelőtti ülésén olyan döntés született, hogy az előző nap tárgyalt, a parlament szerkezetének megváltoztatására, a kormány és az államfő jogkörének meghatározására vonatkozó alkotmánytörvény-javaslathoz fűzött módosító javaslatokról való szavazást, ha ezzel a plénum egyetért, halasszák február 17-ére, mert akkor már ismertek lesznek az SZNT és a CSNT közti tárgyalások eredményei. A javaslattal az SZNP parlamenti klubján kívül valamennyi klub egyetértett. A Szövetségi Gyűlés programja annyiban változott, hogy tegnap délután bizottságokban folyt a munka, ma pedig az emberi jogok érvényesüléséről szóló jelentést vitatják meg, illetve interpellációkra kerül sor. Milan Šútovec hangoztatta: a nemzeti tanácsok az alkotmányjogi kérdések tárgyalásába történő bevonása elősegítheti e fontos kérdések felelősségteljes megoldását. Megállapította: „Február 17-én vagy elfogadjuk az alkotmányt módosító javaslatokat, vagy pedig megerősítjük a status quót!" Ezután Miroslav Tahy (KDM) felolvasta azt a levelet, amelyet a Szövetségi Gyűlés politikai testülete küldött telefaxon a CSNT és az SZNT Elnökségéhez A levélben a testület közli a két elnökséggel: tudatában van annak, hogy az alkotmány három fejezetének módosítása szorosan összefügg a nemzeti tanácsok közti szerződésről folyó tárgyalások sikeres befejezésével, s arra szólítja fel a két nemzeti tanács bizottságait, gyorsítsák meg tanácskozásaikat a szerződésről, hogy a szövetségi parlament február 17-i ülésén ismert legyen az eredmény. Az ülés zárószakaszában Otakar Motejl, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tolmácsolta Václav Havel elnök kérését, hogy a napirendben 6. pontként feltüntetett alkotmánytörvénymódosító javaslatát a február 17-ére halasztott napirendi ponttól (a parlament szerkezetének megváltoztatása, a kormány és az államfő jogköre) függetlenül még a parlament januári ülésén vitassa meg. SOMOGYI MÁTYÁS (Folytatás az 1. oldalról) szágnak is jó lehetőségei vannak, tudnának lakóházakat, energetikai létesítményeket építeni. Azok az anyagi források, amelyeket a középeurópai országok kapnának, három célt szolgálnának. Először: stabilizálnák a FÁK posztszovjet államait. Másodszor: az egész posztkommunista világ demokratizálási folyamatát és - harmadszor - ennek újjáépítését is elősegítenék. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter washingtoni sajtóértekezletén történelmi eseménynek nevezte a visegrádi hármak közös kezdeményezését. Genscher szerint ez a háromszög-akció azt mutatja, hogy azok az államok, amelyek megszerezték függetlenségüket és érdekük a kapcsolatok fejlesztése a Nyugattal, kialakítják reális keleti politikájukat is, gondolok az új típusú kapcsolatok felvételére a Kelettel. Genscher Németország támogatásáról biztosította ezt a tervet. A visegrádi hármak javaslatára pozitívan reagált Korea, Japán, Mexikó, Katar, Omán és Belgium képviselője is. Több fejlődő ország úgy vélekedett, hasonló módon ők is szívesen részt vennének a segélyakciókban. A The Washington Post napilap tegnap azt írta, hogy a konferencián a kisebb nemzetek új javaslatokkal álltak elő, s ezek közül a legkedvezőbb fogadtatásban a csehszlovák külügyminiszter indítványa részesült. Az Európai Közösségek lényegében máris támogatja ezt a tervet azáltal, hogy Magyarországon vásárolt gabonát szállít Oroszországba. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő szerdai televíziós nyilatkozatában az államközösség nagyobb fokú támogatására szólította fel a nyugati államokat. A washingtoni konferencia résztvevőinek címzett felhívásában azt mondta, nagyon rövidlátó politika lenne a Nyugat részéről, ha a legközelebbi hónapokban nem támogatná hatékonyan a volt szovjet köztársaságokat, melyeket a káosz fenyeget. Douglas Hurd brit külügyminiszter már bejelentette, még az első félévben Portugáliában újabb hasonló konferenciát tartanak. Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke úgy vélekedett, az elkövetkező három-öt évben, amíg az államközösség a saját lábára áll, évente 10-20 milliárd dolláros segélyre lesz szüksége. Itt összefogásra van szükség, mivel ez a probléma az egész világot érinti, nem is szólva arról, hogy egyetlen nagyhatalomnak sincs ennyi pénze. PÁNALBÁN TÖREKVÉSEK KOSZOVÓBAN KRAJINA: SEM IDE, SEM ODA? Branko Kosztics, a csonka jugoszláv államelnökség alelnöke a Szerbia ellen felhozott vádakra reagálva tegnap arról beszélt, hogy Belgrád semmi olyat nem tesz, ami megakadályozhatná az ENSZ békefenntartó erőinek Jugoszláviába küldését. Ugyanakkor hozzátette, megérti a horvátországi Krajinában élő szerbek aggodalmait, s azt is, hogy fenntartásaik vannak az ENSZ béketervével szemben. Ezt kővetően azt hangsúlyozta, hogy ezt a tervet nem szabad megkérdőjelezni. ,,A kéksisakosok jelenléte nem fogja eleve meghatározni a krajinai szerbek politikai és társadalmi helyzetét, csupán a háborús konfliktus befejezését jelenti." A Bosznia-Hercegovinában tapasztalható kritikus helyzet kapcsán azt állította, e köztársaság békéjének megőrzése szempontjából az lenne a legjobb, ha az új jugoszláv államközösség részeként és a lelenlegi határai között maradna lenn ez a tagköztársaság. Kosztics felrótta Alija Izetbegovic boszniai elnöknek azt, hogy ragaszkodik a köztársaság szuverenitásához, mondván: ezzel nemcsak a jugoszláv, hanem a boszniai alkotmányt is . sérti. A továbbiakban arról beszélt, szerinte semmi sem indokolja, hogy Jugoszlávia ne ismerje el Szlovéniát. Ugyanez vonatkozik Horvátországra is, de csupán azokon a területeken, amelyek jelenleg Zágráb ellenőrzése alatt állnak. Emlékeztetőül: a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok Horvátország területének egyharmadát tartják megszállva. Kosztics szerint Krajinának egyelőre Horvátországon és Jugoszlávián kívül kell maradnia, ugyanakkor az ENSZ felügyelete alatt. A Tanjug hírügynökség beszámolója szerint a Szerbiához tartozó, többségében Albánok lakta Koszovo tartományban egyesek egyre erőteljesebben követelik a népszavazást ,.az albán nemzet egyesítéséről", a Nagy-Albánia létrehozásáról. A Tanjug szerint ezt a helyi albán nyelvű sajtó cikkei bizonyítják. A koszovói Albán Kereszténydemokrata Párt elnöksége felszólította Albánia parlamentjét és államfőjét, valamint az úgynevezett koszovói nemzetgyűlést, hogy teremtsék meg e népszavazás lebonyolításához szükséges feltételeket. Mint ismeretes, a koszovói albánok a múlt év tavaszán már tartottak egy titkos népszavazást, amelynek eredményeként kihirdették az úgynevezett Koszovói Köztársaságot Szerbia területén, s létrehozták a saját szerveiket is. A jugoszláv szövetségi árhivatal legújabb adatai szerint az infláció évi mértéke Jugoszláviában eléri az ezer százalékot. Az nem derült ki, hogy a Jugoszlávia címszó alatt hány köztársaságot értettek. A belgrádi Politika című napilap tegnap arról számolt be, hogy január 1-től 10-ig tízezer féle árucikk lett drágább. A leggyorsabban az élelmiszerek, a pipere- és ruházati cikkek árai nőnek. A piackutató intézet munkatársai egyáltalán nem látják rózsaszínűnek a jövöt, szerintük a havi infláció könnyen elérheti a 40 százalékot, ami évi 5500 százalékos inflációt jelentene. De még náluk is vannak pesszimistábbak, akik azt állítják, hogy a 13 ezer százalékos infláció sem kizárt. MIRE JÓ A JOGHÉZAG? A befektetési privatizációs alapok tevékenysége, a Szlovák Monopóliumellenes Hivatalnak a struktúrájukat illető álláspontja, valamint e struktúrának a versenyhelyzet kialakítására gyakorolt hatása volt a fő témája a szóban forgó hivatalban tartott tegnapi pozsonyi sajtóértekezletnek. Ľubomír Dolgoš, a Szlovák Monopóliumellenes Hivatal elnöke elmondta: fő feladatuknak a versenyhelyzet kialakulásának előmozdítását tekintik. De mindeddig nem született olyan szabály, mely meghatározná a befeketetési privatizációs alapok tevékenységét. Az illetékes minisztérium adatokat szerzett ezekről az alapokról s létrehozóikról és bizonyos „személyi és tőkeösszefonódásokat" állapított meg, amelyek a joghézag folytán veszélyes deformációkat okozhatnak a tulajdonosi szerkezetben. „Ha az állami monopólium felszámolására törekszünk, nem nézhetjük tétlenül, miként alakulnak ki kisebb, de annál veszélyesebb vagyoni összefonódások" - állapította meg az elnök. Ebből eredően a Szlovák Monopóliumellenes Hivatal január 21-én az említett problémákat feszegető anyagot tárt a kormány elé. A befektetési társaságokról szóló törvénytervezet minden valószínűség szerint ez év második felében lép hatályba, de azok a szabályok, melyek meghatározzák, milyen arányban részesülhetnek az egyes befektetési alapok és részvénytársaságok az állami vagyonból, az előzetes elképzelések szerint csupán 1995-ben léptek volna érvénybe - hangsúlyozták a hivatal képviselői. Ľubomír Dolgoš kijelentette: a tervezetről a szövetségi kormánynak kell majd döntenie. Elmondta, hogy a privatizáció első hullámába bekerülő vállalatok jegyzéke még nincs lezárva és gazdasági helyzetük sem tisztázott. Pedig a privatizációs hullám csak akkor kezdődhet, ha a polgár kellő információkkal rendelkezik, ahhoz, hogy eldönthesse, hova fekteti be vagyonjegyeit.