Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám, szerda

FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1992. január 22. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 18. szám ÜLÉSEZETT A SZLOVÁK KORMÁNY CSÚSZIK A LAKÁSREFORM A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. együttes ülése A PARLAMENT RATIFIKÁLTA AZ EMBERJOGI EGYEZSÉGOKMÁNYT (Munkatársunktól) - Nagy várakozás előzte meg a Szövetségi Gyűlés kamaráinak tegnap délután megkezdődött 20. együttes ülését. A legfelsőbb törvényhozó testület megvitatja a két köztársaság együttélésének új formáját. A képviselők szavazataikkal állást foglalnak a köztársasági elnök, illetve a törvényhozó testület tagjai által az alkotmány és néhány alapvető fontosságú alkotmánytörvény megváltoztatására tett javaslattal kapcsolatban, amelyek - jóváhagyásuk esetén - kihatnának a szövetségi parlament, a szövetségi kormány és a köztársasági elnök jogállására. Ezen az ülésen kell dönteni a új alkotmány elfogadásának módjáról és a Szövetségi Gyűlésbe való választási törvényről. A parlament tanácskozására kihathat a CSNT és az SZNT képviselők közti tárgyalások nem minden tekintetben kedvező lefolyása is. Az ülésen, amelyet Milan Šútovec, a Szövetségi Gyűlés alelnöke vezetett, részt vett Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök és a kormány több tagja. A tanácskozás elején a két kamara egyetértett azzal, hogy a napirendet egészítsék ki azzal a határozati javaslattal, hogy a következő ülésen a kormány adjon számot 1991 negyedik negyedévének költségvetési gazdálkodásáról, illetve azzal a indítvánnyal, hogy a kormány még ezen az ülésen számoljon be a privatizációs folyamat eddigi tapasztalatairól. Ezután Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettes megindokolta a kormány javaslatát, hogy a Szövetségi Gyűlés ratifikálja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában 1950-ben elfogadott egyezségokmányt, s a vonatkozó jegyzőkönyveket. Rychetský hangoztatta, az egyezségokmány már eddig is ösztönzően hatott jogalkotásunkra, hiszen ebből indult ki a parlament, amikor megalkotta az emberi jogok(Folytatás a 2. oldalon) A SURÁNYI HÁZKUTATÁS TOVÁBBI FEJLEMÉNYEI HORVÁTHÉK EGYMILLIÓ KORONA KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELNEK HARVARD Akármennyit szidják és szakmailag bírálják Václav Klaust, be kell ismerni, hogy a vagyonjegyes -privatizáció lehet nálunk az a tényező, amelynek hatására a kisember is rádöbben arra, hogy régi módon, bármennyire kényelmesnek tűnt is a jelenlegi viszonyokhoz képest, nem lehet élni. (4. oldal) (Munkatársunktól) - A karácsonyi ünnepek elmúltával a bűnözők újra teljes erőbedobással dolgoznak - derült ki a szlovák kormány tegnap Pozsonyban tartott ülése kezdetén Ladislav Pittner belügyminiszter beszámolójából. Leginkább a fegyveres rablások száma nőtt meg. Az utóbbi időben egyre gyakrabban támadják meg például a postai kézbesítőket. Január első felében 19 lőfegyvert és 72 kilogramm robbanóanyagot loptak el. Ezenkívül folytatódik a hamis számlázással elkövetett csalások sorozata is. Tavaly például A

/T nem a megszokottat ÍVJ. Cl kellene írni, helyette a szavak hétköznapiságát ünneppé fényesítő gondolatot kellene keresni, mert most is visszaforog önmagába a szó, ha árván hagyom. Valójában az a vágy él bennem, hogy az ünnep egyszerűségéhez méltó gondolatokat keressek. Mert a magyar kultúra napja akkor lenne igazán ünnep, ha létezését a maga természetessége határozná meg. Úgy, mint a szív az erek és a hajszálerek bonyolult közlekedőedény-rendszerét, amely fáradhatatlanul szállítja a vért a testet alkotó sejtekig. A nemzeti kultúrát csak ehhez a csodához lehet hasonlítani. Amíg rendben mennek a dolgok, észre sem vesszük, hogy a nemzet testének elevenségét, az anyagi és szellemi kultúra gyarapodását táplálja. Csak a zavarok, a meg-megremegő ritmikus mozgás sejteti velünk, hogy baj van. A szívtől a hajszálerekig érő nemzeti kultúra vérkeringése mindazt mozgatja, ami nélkül modern nemzet nem létezhet. Sejttől sejtig — magyartól magyarig szállítja a test építőköveihez az alkotóanyagot. Néhány éve a nemzeti himnusz megszületésének napjához kapcsolták ezt a napot. Kölcsey Ferenc a Hymnust 1823. január 22-én írta. az ügyeskedők ily módon több mint 20 millió koronával rövidítették meg a vállalatokat. A tegnapra tervezett programpontok közül a kormány elsőként az SZNT-be esedékes választásokról szólót hagyta jóvá, így a parlament elé kerülő javaslat szerint lényegében a két évvel ezelőtt megismert arányos rendszer maradna érvényben. A parlamentbe való bejutáshoz 5 százalékos küszöböt javasolnak. A továbbiakban jóváhagyta a panaszokról szóló törvényjavaslatot. (Folytatás a 2. oldalon) Olyan időszakban, amikor a nemzet a reformkori nagy megújhodásra készülődött, amelynek eredményeiben a Széchenyi, Kossuth, Eötvös, Deák képviselte modern politikai gondolkodás megerősítette a magyar nemzet frigyét Európával. Ennek a társadalmi bölcseletnek a serkentője volt a magyar kultúra, benne a költészet Vörösmartytól Petőfin át Arany Jánosig. Méltóbb eseményt, a nemzet modernné válásának kezdetét jelképi erővel kitűző más időpontot aligha találhatnánk a magyar kultúra napjának kijelölésére. Hiszen Kölcsey Hymnusa egyszerre történelmi összegzés és jövendölés, egyszerre fohász és reménykedés. Bár akkor még nem tudhatta, hogy költeménye, amely 1844. július 2ától Erkel Ferenc zenéjével lett egyre ismertebb, igazából századunk születésének idején lesz összefogó lelki tapasztóanyaga a magyar nemzetnek. Január 22-én ehhez kapcsolódva mostanság hagyomány születik. (Munkatársunktól) - Becsületünkbe gázoltak, alaptalanul megvádoltak, jogtalan házkutatást tartottak, feldúlták a lakásunkat, és noha a fegyveres kommandó nem találta meg a Holešovból eltulajdonított géppisztolyokat, a mai napig senki sem kért elnézést az éjjeli atrocitásért, ezért úgy döntöttünk, egymillió korona kártérítést fogunk követelni a családunkat ért erkölcsi károkért - hangzott el többek között tegnap a Surányi Városi Hivatalban rendezett sajtótájékoztatón, melyet a Horváth család nevében az alaptalanul gyaA magyar kultúra napja sem lehet más jellegű, mint amilyen volt az a kor, amelyben a nemzeti himnusz a nagy költő szatmárcsekei magányában megszülethetett. A reformkor a nyitottság kora volt. Szemek és lelkek nyíltak akkor Európára, hogy hazaáramoltassák mindazt, amiből felépülhetett az anyagi és szellemi kultúra harmonikus egysége. Erre kellene gondolnunk ma is, amikor az évtizedekig határokkal gátolt szellemi vérkeringés újra teljesebb épülését szolgálja a nemzetnek. Arra kell törekednünk, hogy ez a véráram a kisebbségi és a diaszpórabeli magyarok felé se szűnjön meg többé. A magyar nemzet nemcsak a fő szerveiben, de a végtagokban, a legtávolabbi sejtekben is gyarapodhat, ha odaáramoltatják a szellemi táplálóerőt. Állapotunkból eredő feladat, hogy ne az elválasztó határokat, hanem az összekötő vércsatornákat gondozzuk. Ez kulturális nyitottságot, nemzeti türelmet, mások iránti toleranciát kíván. Még akkor is azt, ha mások nusított Roman Horváth sógora, Jozet Pacacha hívott össze. A család szóvivője, aki foglalkozását tekintve rendőr, cinikusnak és botrányosnak nevezte Lángoš szövetségi belügyminiszternek a házkutatással kapcsolatos nyilatkozatát. „Lángoš úr azt állította, hogy a mošnovi kommandós akcióval ellentétben a surányi házkutatás legális és teljesen szabályszerű volt. Nos ez nem felel meg a valóságnak. A Brünni Katonai (Folytatás a 2. oldalon) éppen az ellenkezőjére törekszenek. A magyar kultúra napján tudatosítanunk kell, hogy ebben a kultúrában sejtépítő anyagként élnek mindazon nemzeti kultúrák elemei is, amelyeknek teremtő népeivel a történelmi sors a Kárpát-medencében egymás mellé sodorta a magyarokat. Dőreség lenne ezt a napot a nemzeti elkülönülés és kizárólagosság nevében ünnepelni. Egy nemzet kultúrájának teljességébe a nyitottság is beletartozik. Szellemi építőenergiáit egy nemzet elszigeteltségben képtelen megtermelni. Mindaz, ami a magyar nemzet anyagi értékeiben is tárgyiasult, igazából a szellemi értékek kultúrateremtő véráramán keresztül született meg, márpedig ez a véráram a világ felé is nyitott. Befogad mindent, amit az emésztőrendszer továbbít. Éppen ezért az anyagi épülést szabályoznia kell a szellemi gyarapodásnak, s meg kell válogatnia mindazt, amit az új évezred küszöbén a nemzet kultúrája befogad, hiszen egymás mellett születnek nemes tápanyagok és mérgek is. Csak rajtunk múlik, hogy mit építünk be a nemzet sejtjeibe, hogy az ott termelődő anyagi és szellemi energiák az általános épülést segítsék. DUSZA ISTVÁN A HOLLANDIAI PÉLDA A demokrácia alapgondolata tehát Európában született, de először Észak-Amerikában valósult meg. Az ottani telepesek 1776-ban kihirdették Függetlenségi Nyilatkozatukat. Ebben a dokumentumban hangsúlyozzák, hogy minden embernek alapvető joga van az életre, a szabadságra és a boldogulásra. (5. oldal) MEGYÉKRE OSZTJÁK SZLOVÁKIÁT? A pénzügyminiszter is meglepődött Szlovákia területi és közigazgatási átszervezése nem feltétlenül kell, hogy kötődjön az adóreformhoz, mely a tervek szerint a jövő év januárjában kezdődne meg. A területi elrendezés még az 1993-94-es években megvalósulhat - nyilatkozta tegnap az újságíróknak Jozef Dančo szlovák pénzügyminiszter, azután, hogy az SZNT Elnökségének tegnapi ülésén előterjesztette a Szlovákia területi és közigazgatási átszervezésére irányuló javaslatokat, tárcájának szemszögéből. Hangsúlyozta, hogy számára újdonságot jelent az SZNT-képviselők ama javaslata, hogy Szlovákiát megyékre osszák, ami egyúttal a megyeadók bevezetésével is járna. Megkülönböztetünk helyi és köztársasági adókat, így a megyeadók újabb anyagi megterhelést jelentenének a polgárok számára. Arra a kérdésre, hogy ő személy szerint a területi elrendezés melyik változatát tartja a legmegfelelőbbnek, azt válaszolta, hogy tárcájának megfelel a jelenlegi felépítés, tehát a 38 járás, amelyekből 7-8 régiót lehetne alkotni. Jozef Dančo elmondta azt is, hogy az SZNT Elnöksége tájékoztatott azokról a kormányintézkedésekről, amelyeknek meg kellene akadályozniuk az állami költségvetés kedvezőtlen alakulását, ugyanis a hiány már az új év első tíz napjában elérte az 5 milliárd koronát. Hangsúlyozta, hogy az állami vagyonból élő szervezetek pénzgazdálkodásának korlátozása mellett, új formaként, (Folytatás a 2. oldalon) Háromoldalú tárgyalások Pécsett BELGRÁDBAN AZ ÚJ JUGOSZLÁVIÁT SZORGALMAZZÁK Tegnap délelőtt Pécsett megkezdődött a háromoldalú tárgyalások újabb fordulója a horvát nemzeti gárda, a jugoszláv néphadsereg és az Európai Közösségek megfigyelői missziója képviselőinek részvételével. A horvát felet Imre Agotic tábornok, a jugoszláv hadsereget Andrija Raseta tábornok, az EK megfigyelőket pedig Joao Guerra Salbueiro portugál nagykövet képviseli. Tíz nappal ezelőtt tartották az első találkozót Pécsett, s akkor született határozat az újabb fordulóról is, melynek célja tűzszünet megtartásának megvitatása. Napirenden szerepelt ezenkívül a január 7-i incidens vizsgálati eredményeinek ismertetése is. Mint arról annak idején beszámoltunk, a jugoszláv hadsereg lelőtte az EK helikopterét, és öt megfigyelő életét vesztette. Az előzetes jelentések arról szóltak, hogy a három fél rendszeresen, hetenként fog találkozni. Közben Belgrádban beindultak az „új Jugoszlávia" kikiáltásának előkészületei. Az „alapítók" azzal számolnak, hogy ha minden az elképzeléseik szerint történik, az új államalakulat parlamentjét már az őszszel létrehozhatják. A szövetségi parlament tagjaiból és szakértőiből létrehozott különbizottság dolgozta ki az önrendelkezésre való jog feltételeiről és érvényesítéséről szóló „törvény" alapelveit. Ez a törvény lenne az alapköve az új Jugoszláviának. A szövetségi parlament elé (Folytatás a 2. oldalon) CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉS ALÁÍRÁS FEBRUÁRBAN A csehszlovák-német jószomszédi és együttműködési szerződést februárban írják alá, anélkül, hogy bármit is változtatnának a szövegén. Ezt Helmut Kohl kancellár erősítette meg. Bonnban tegnap délelőtt ugyanis arról tanácskoztak a német kormánykoalíció pártjai, a CDU, a CSU és az FDP, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) javaslatával kapcsolatban. Dieter Vogel kormányszóvivő kijelentette: a koalíciós partnerek egyöntetű állásfoglalása szerint a szerződést a lehető leghamarabb alá kell írni. Hozzátette viszont: a kormánypártok az elkövetkező hetekben folytatják a vitát a CSU azon javaslatáról, amely szerint a szerződéshez a német parlament fogadjon el egy kiegészítő határozatot, s ez tartalmazná a szudétanémetek követeléseinek a megoldását. Vogel szerint a kétoldalú szerződéshez csatolják majd a két külügyminiszter által aláírt kísérőlevelet, s ebben ugyanaz fog szerepelni, amiben a két ország diplomáciai vezetői már előzőleg megállapodtak. Az eredeti információk szerint a levelek tartalmazzák majd azokat a problémákat, amelyeket a szerződés szövegébe nem vettek be. Elsősorban a szudétanémetek vagyonjogi követeléseiről, valamint a csehszlovák fél kártérítési törekvéseiről van szó - mondotta a kormányszóvivő. A CSU által javasolt parlamenti határozattervezettel - ennek elfogadását a szerződés aláírása után, a parlamenti ratifikálás során fogja szorgalmazni a bajor párt - München arra törekszik, hogy Bonn egyértelmű állást foglaljon a szudétanémetek kártérítési igényeivel kapcsolatban. A CSU sérelmezi, hogy a kitelepített szudétanémetek egykori, egyébként államosított vagyonát most „elán/erezik", s a párt szerint meg kell hagyni a kitelepítettek visszatérési jogát Csehszlovákiába. A CSU a müncheni szerződést is másként értelmezi. A mostani csehszlovák-német szerződés előszavában szereplő kitétellel ellentétben a CSU álláspontja szerint „a müncheni dokumentum mindaddig érvényes, amíg azt Hitler meg nem sértette és el nem foglalta Csehszlovákia fennmaradó részét 1939-ben". Megfigyelők a tanácskozás kapcsán úgy vélték, hogy a bonni parlament a ratifikálás során támogatni fogja a szerződést. Nemcsak a-CDU és az FDP szavazataira lehet számítani, hanem az ellenzéki SPD-re és DSZP-re is. A SZÍVTŐL A HAJSZÁLÉRIG A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN