Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám, kedd

KALEIDOSZKÓP iÚJSZÓM 1992. JANUÁR 21. VUB INVEST, b. rt., a Všeobecná úverová banka (Általános Hitel bank) leányvállalata Állandó megbízható kereskedelmi partnerének és Befektetési privatizációs alapjának ajánlata 1035 koronát fektet be és egy éven belül 12 OOO koronát nyer amennyiben + 1000 befektetési pontját bizalommal átadja a VÚB KUPÓN rt. befektetési privatizációs alapnak továbbá + 1000 korona hitelt nyújtunk a regisztrációs bélyeg megvásárlására mindjárt azután, hogy átadja az Általános Hitelbank bármelyik fiókjában a VÚB KUPÓN rt. javára kitöltött, regisztrált vagyonjegykönyvét Ne habozzon! Szlovákia legnagyobb bankjának befektetési privatizációs alapja biztosítékot nyújt! VUB KUPON fUP-91/1 1992. január 17-én a jihlavai ZOO-parkban sorsolták ki a Lutra decemberi nyereményjátékát. 1. díj: Zemánek Ján, Staré Mésto. 2. DÍJ: Milan Tomeš, Ústi nad Orlici, Erika Mariová, Somorja 3. díj: Paszmár Lívia, Vágfarkasd, Ivana Seemanová, Novosedlice, Nádašská Ľubica, Nagygurab, Hajszó Tibor, Kôhídgyarmat, Huňka Pavel, Havíŕov, Košťál Pavel, Neštenice, Gazda Martin, Pŕitluky, Konopčík Roman, Pŕerov, Gašparovič Martin, Lehota pod Ptáčníkom, Haban Sándor, Zsigárd. 4. DÍJ: Matozškova Zdenka, Praha 9-Hloubétin, Laca Marek, Bártfa, Janik Martin, Klonouky Val., Babičové Martin és Viera, Igló, Polónyi Iveta, Nagyudvarnok, Gállová Nikoleta, Rudná, Kŕístková Xénie, Pazderná, Janotová Dagmar, Starovice, Kolačkovská Jana, Zólyom, Romová Jarmila, Chomútov, Dovcová Táňa és Radko, Rožňavské Bystré, Lazar Jenő, Ajnácskő, Šrámková Miroslava, Nyitra, Drugda Marian, Fülek, Kŕivák Jakub, Kunovice, Šrom David, Fridek Místek, Hargaš Andrej, Bzince pod Jav., Fujerík Tomáš, Bochov, Baŕinove Michaela, Bŕeclav, Uhrina Matúš, Karviná, Lachová Šárka, Pŕepeže, Parvonič Daniel, Rychvald, Dubský Kamil, Mariánske Lázné, Chlebo Jaroslav, Kokava nad Rim., Jenča Andrej, Kassa, Kovács Krisztina, Diószeg, Reháková Katarína, Svit, Urban Ondrej, Détrichov nad Bystrici, Pojlová Adriana, Prdu, Kompas Martin, Horni Slavkov, Albert David, Hrotovice, Kutil Michal, Červené Janovice, Bajnai Csaba, Csata, Novák Pavel, Pláná u M L., Petrincová Vladimíra, Rimaszombat, Krepčík Ján, Jablonné v Podješ, Tóth Tímea, Fülek, Chrášč Martín, Lócse, Kužil Viktor, Dubňany, Báští Rita, Ipolybalog, Brand Remé, Klášterec na Ohŕí, Chudáčiková Melinsda, Galánta, Prekop Filip, Merklín, Krížková Lucie, Janovice, Klobušovský Peter, Tulčík, Zátiková Michaela, Lipová, Tomáško Ľubomír, Késmárk, Horňáčková Jana, Bfidličná, Rýchlink Michal, Slatina nad Zdobnici, Čerhit Richard, Pozsony. ÚP-98 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! SZERINTEM ÁLLÍTSÁK VISSZA A HALÁLBÜNTETÉST? Az Új Szó január 4-iki számában olvashattuk a Szlovák Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézetének a halálbüntetés megítélésével kapcsolatos statisztikai adatait, amelyek szerint a 824 megkérdezett polgár 84 százaléka a halálbüntetés visszaállítása mellett foglalt állást, 8 százaléka ellenezte azt, további 8 százaléka nem mondott véleményt. Elgondolkodtató, hogy a Statisztikai Hivatal miért most végzett közvéleménykutatást a társadalomnak a halálbüntetésre vonatkozó véleményéről, miért nem a halálbüntetés elvetése előtt? Bizonyára azért, mert a rablógyilkosságok száma figyelmeztető emelkedést jelez. Mindig izgatott ez a társadalmi kérdés. 1987-ben egy Csehországban történt rablógyilkossággal kapcsolatban hozott ítélet kapcsán megdöbbenéssel olvastam, hogy a kerületi bíróság T. S. és L. D rablógyilkosokat, akik ismerősüket előre megfontolva és kitervelve tőrbe csalták, majd különös kegyetlenséggel sülyosan megsebesítették, s noha tudták, hogy még életben van, a közeli erdőben elföldelték, 18 illetve 13 évi szabadságvesztésre ítélt. Az akkori Btk. erre vonatkozó törvénye szerint ez a bűntény eklatáns példa volt a halálbüntetés kiszabására. E bírósági döntés hatására magam is közvéleménykutatást végeztem, ötven érettségiző diák közül 44 (88) százalék) a halálbüntetést tartotta volna igazságosnak, 6 tanuló (12 százalék) a kirótt ítélettel egyetértett. Kíváncsi voltam a felnőttek véleményére is, s mivel feltételezésem szerint a pedagógusok ítéletét és igazságérzetét objektívnek tekinhettem, megkérdeztem 37 pedagógust, akik közül 35 (94,6 százalék) a halálbüntetés mellett foglalt állást, 2 a bírói ítéletet tartotta igazságosnak. Lényegében az 1987-ben megfogalmazott álláspont megegyezik a társadalom mostani nézetével. Felmerül a kérdés, hogy miért foglal állást a társadalom a halálbüntetés visszaállítása mellett? Talán az alábbiakban lehetne összefoglalni a választ: 1./ A társadalom eddig is a halálbüntetés mellett foglalt állást, kivéve a politikai jellegű perekben való alkalmazását. 2./ Napjainkban jelentősen emelkedik a rablógyilkosságok száma. A halálbüntetést visszatartóbb erejűnek ítélik meg, mint az életfogytiglani büntetést. Ezt el kell fogadnunk, hiszen a múlt tapasztalatai szerint minden halálra ítélt kegyelemért folyamodott, mert a börtön mégiscsak elviselhetőbb a kötélnél. 3./ A társadalom a halálbüntetést tartja igazságosnak, mert az aljas szándékú, előre kitervelt rablógyilkosságért csak a halál lehet az arányos büntetés. A társadalom teljesen indokolatlannak tartja a rablógyilkosok hoszszúéves bebörtönzését, hiszen a költségek a társadalmat terhelik. Vajon mi lesz ezekkel a bűnözőkkel, ha 18-25 év után kikerülnek a börtönből? Be tudnak illeszkedni a társadalomba? Vagy újra bűnözők lesznek? Újabb rablógyilkossággal kerülnek majd a bíróság elé? A végén az államnak még nyugdíjukról is gondoskodnia kell majd? Az az elv, hogy a gyilkosokból rendes embereket lehet faragni, már megdőlt. Évszázadok bizonyítják, hogy ez a beteges humánumnak beteges terméke. Eddig csak az ismert közmondásunk igazolódott be: Kutyából nem lesz szalonna! Úgy gondolom, hogy a statisztikai hivatal nem véletlenül nyúlt ehhez a témához. Tanácsos lenne a halálbüntetés törlését felülvizsgálni és visszaállítani! (Név és cím a szerkesztőségben)