Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám, kedd

KALEIDOSZKÓP iÚJSZÓM 1992. JANUÁR 21. VUB INVEST, b. rt., a Všeobecná úverová banka (Általános Hitel bank) leányvállalata Állandó megbízható kereskedelmi partnerének és Befektetési privatizációs alapjának ajánlata 1035 koronát fektet be és egy éven belül 12 OOO koronát nyer amennyiben + 1000 befektetési pontját bizalommal átadja a VÚB KUPÓN rt. befektetési privatizá­ciós alapnak továbbá + 1000 korona hitelt nyújtunk a regisztrációs bélyeg megvásárlására mindjárt azután, hogy átadja az Általános Hitelbank bármelyik fiókjában a VÚB KUPÓN rt. javára kitöltött, regisztrált vagyonjegykönyvét Ne habozzon! Szlovákia legnagyobb bankjának befektetési privatizációs alapja biztosítékot nyújt! VUB KUPON f­UP-91/1 1992. január 17-én a jihlavai ZOO-parkban sorsolták ki a Lutra decemberi nyereményjátékát. 1. díj: Zemánek Ján, Staré Mésto. 2. DÍJ: Milan Tomeš, Ústi nad Orlici, Erika Mariová, Somorja 3. díj: Paszmár Lívia, Vágfar­kasd, Ivana Seemanová, Novo­sedlice, Nádašská Ľubica, Nagy­gurab, Hajszó Tibor, Kôhídgyar­mat, Huňka Pavel, Havíŕov, Koš­ťál Pavel, Neštenice, Gazda Mar­tin, Pŕitluky, Konopčík Roman, Pŕerov, Gašparovič Martin, Leho­ta pod Ptáčníkom, Haban Sándor, Zsigárd. 4. DÍJ: Matozškova Zdenka, Praha 9-Hloubétin, Laca Marek, Bártfa, Janik Martin, Klonouky Val., Babičové Martin és Viera, Igló, Polónyi Iveta, Nagyudvar­nok, Gállová Nikoleta, Rudná, Kŕístková Xénie, Pazderná, Ja­notová Dagmar, Starovice, Ko­lačkovská Jana, Zólyom, Romo­vá Jarmila, Chomútov, Dovcová Táňa és Radko, Rožňavské Bystré, Lazar Jenő, Ajnácskő, Šrámková Miroslava, Nyitra, Drugda Marian, Fülek, Kŕivák Ja­kub, Kunovice, Šrom David, Fri­dek Místek, Hargaš Andrej, Bzin­ce pod Jav., Fujerík Tomáš, Bo­chov, Baŕinove Michaela, Bŕec­lav, Uhrina Matúš, Karviná, La­chová Šárka, Pŕepeže, Parvonič Daniel, Rychvald, Dubský Kamil, Mariánske Lázné, Chlebo Jaros­lav, Kokava nad Rim., Jenča Andrej, Kassa, Kovács Krisztina, Diószeg, Reháková Katarína, Svit, Urban Ondrej, Détrichov nad Bystrici, Pojlová Adriana, Prdu, Kompas Martin, Horni Slavkov, Albert David, Hrotovice, Kutil Mi­chal, Červené Janovice, Bajnai Csaba, Csata, Novák Pavel, Plá­ná u M L., Petrincová Vladimíra, Rimaszombat, Krepčík Ján, Jab­lonné v Podješ, Tóth Tímea, Fü­lek, Chrášč Martín, Lócse, Kužil Viktor, Dubňany, Báští Rita, Ipolybalog, Brand Remé, Klášte­rec na Ohŕí, Chudáčiková Me­linsda, Galánta, Prekop Filip, Merklín, Krížková Lucie, Janovi­ce, Klobušovský Peter, Tulčík, Zátiková Michaela, Lipová, To­máško Ľubomír, Késmárk, Hor­ňáčková Jana, Bfidličná, Rýchlink Michal, Slatina nad Zdobnici, Čerhit Richard, Po­zsony. ÚP-98 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! SZERINTEM ÁLLÍTSÁK VISSZA A HALÁLBÜNTETÉST? Az Új Szó január 4-iki számában olvashattuk a Szlovák Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intéze­tének a halálbüntetés megítélésével kapcsolatos statisztikai adatait, amelyek szerint a 824 megkérdezett polgár 84 százaléka a halálbüntetés visszaállítása mellett foglalt állást, 8 százaléka ellenezte azt, további 8 százaléka nem mondott véle­ményt. Elgondolkodtató, hogy a Statiszti­kai Hivatal miért most végzett köz­véleménykutatást a társadalomnak a halálbüntetésre vonatkozó véle­ményéről, miért nem a halálbüntetés elvetése előtt? Bizonyára azért, mert a rablógyilkosságok száma figyel­meztető emelkedést jelez. Mindig izgatott ez a társadalmi kérdés. 1987-ben egy Csehország­ban történt rablógyilkossággal kap­csolatban hozott ítélet kapcsán megdöbbenéssel olvastam, hogy a kerületi bíróság T. S. és L. D rablógyilkosokat, akik ismerősüket előre megfontolva és kitervelve tőr­be csalták, majd különös kegyetlen­séggel sülyosan megsebesítették, s noha tudták, hogy még életben van, a közeli erdőben elföldelték, 18 illetve 13 évi szabadságvesztésre ítélt. Az akkori Btk. erre vonatkozó törvénye szerint ez a bűntény ekla­táns példa volt a halálbüntetés ki­szabására. E bírósági döntés hatá­sára magam is közvéleménykutatást végeztem, ötven érettségiző diák közül 44 (88) százalék) a halálbün­tetést tartotta volna igazságosnak, 6 tanuló (12 százalék) a kirótt ítélet­tel egyetértett. Kíváncsi voltam a fel­nőttek véleményére is, s mivel felté­telezésem szerint a pedagógusok ítéletét és igazságérzetét objektív­nek tekinhettem, megkérdeztem 37 pedagógust, akik közül 35 (94,6 százalék) a halálbüntetés mellett foglalt állást, 2 a bírói ítéletet tartotta igazságosnak. Lényegében az 1987-ben megfogalmazott álláspont megegyezik a társadalom mostani nézetével. Felmerül a kérdés, hogy miért foglal állást a társadalom a halál­büntetés visszaállítása mellett? Ta­lán az alábbiakban lehetne össze­foglalni a választ: 1./ A társadalom eddig is a halál­büntetés mellett foglalt állást, kivéve a politikai jellegű perekben való al­kalmazását. 2./ Napjainkban jelentősen emel­kedik a rablógyilkosságok száma. A halálbüntetést visszatartóbb ere­jűnek ítélik meg, mint az életfogytig­lani büntetést. Ezt el kell fogadnunk, hiszen a múlt tapasztalatai szerint minden halálra ítélt kegyelemért fo­lyamodott, mert a börtön mégiscsak elviselhetőbb a kötélnél. 3./ A társadalom a halálbüntetést tartja igazságosnak, mert az aljas szándékú, előre kitervelt rablógyil­kosságért csak a halál lehet az ará­nyos büntetés. A társadalom teljesen indokolat­lannak tartja a rablógyilkosok hosz­szúéves bebörtönzését, hiszen a költségek a társadalmat terhelik. Vajon mi lesz ezekkel a bűnözőkkel, ha 18-25 év után kikerülnek a bör­tönből? Be tudnak illeszkedni a tár­sadalomba? Vagy újra bűnözők lesznek? Újabb rablógyilkossággal kerülnek majd a bíróság elé? A vé­gén az államnak még nyugdíjukról is gondoskodnia kell majd? Az az elv, hogy a gyilkosokból rendes embereket lehet faragni, már megdőlt. Évszázadok bizonyítják, hogy ez a beteges humánumnak beteges terméke. Eddig csak az is­mert közmondásunk igazolódott be: Kutyából nem lesz szalonna! Úgy gondolom, hogy a statisztikai hivatal nem véletlenül nyúlt ehhez a témához. Tanácsos lenne a halál­büntetés törlését felülvizsgálni és visszaállítani! (Név és cím a szerkesztőségben)

Next

/
Thumbnails
Contents