Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám, péntek

1992. JANUÁR 17. HAZAI KÖRKÉP 4 TRANSFER ALAPÍTVÁNY -VÁLLALKOZÓKNAK (Munkatársunktól) - A fejlett piacgazdasággal működő nyugati országok vállalkozói tapasztalatai­nak Közép-Kelet Európába való transzformációját tűzte ki célul a Transfer közművelődési alapít­vány, amelyet néhány svájci főisko­lai hallgató kezdeményezésére és Ota Šik professzor, neves közgaz­dász támogatásával 1990-ben hoz­tak létre Svájcban. Az alapítvány első támaszpontját Csehszlovákiá­ban alakítja ki. Prágában, Brünnben, Pozsonyban és Karvinán, a későb­biek során pedig további városok­ban a Transfer egyéves levelezői tanfolyamot indít kis- és középvállal­kozók, valamint a középszintű válla­lati vezetők számára. A résztvevők megismerkednek az alapvető piaci fogalmakkal, a vállalati gazdálkodás és irányitás feladataival, a személy­zeti, könyvviteli, kereskedelmi és adózási kérdésekkel, a kisvállalko­zások legfontosabb követelménye­ivel. Tegnap a Tarnsfer által szerve­zett egyéves levelezői tanfolyam po­zsonyi megnyitójának kapcsán a szlovák fővárosban megjelent Jo­sef Feldmann professzor, az alapít­vány tanácsának elnöke, és Ota Šik professzor, a tanács tagja. Amint elmondták, a tanfolyam elsősorban azok számára indul, akik a piaci feltételekre való átállás során fon­tosnak tartják a haladó tapasztalatok gyakorlati alkalmazását. A tanfo­lyamra való jelentkezésnek nem fel­tétele a középiskolai végzettség, bárki folyamatosan jelentkezhet; a részvételi díj 8900 korona. —tszl— SZÜLŐFÖLDÜNK ÜZENETE (Munkatársunktól) - Tizennégy csehszlovák magyar fotóművész fényképeiből nyílt kiállítás szerdán a prágai Magyar Kulturális Központ­ban. A kiállítást Glndelené Bencsko Klára nagykövetségi tanácsos, a PMKK igazgatója nyitotta meg. A csehszlovákiai magyar fotóművé­szet hagyományait és a kiállítás anyagát Kubičková Kucsera Klára művészettörténész ismertette. A február végéig megtekinthető kiállítás a cseh közönség számára elsősorban azért jelenthet felfede­zést, mert sajátos szemszögből egy sajátos társadalmi valóságról, a csehszlovákiai magyarság min­dennapi életéről és szellemiségéről tanúskodik. Nagy László, Prandl Sándor, Farkas Sándor jelenről valló „szociofotói", Tóthpál Gyula, Hrap­ka Tibor és Kuky János időszerű kompozíciói, a Csehországban élő Zubkó András nosztalgikus, hon­vágyról tanúskodó fotói, vagy Ko­pasz Viktor szellemes, költői ihleté­sű felvételei, képletesen szólva, el­hozták szülőföldünk üzenetét a Moldva-parti fővárosba. ^ VÉGRE VAN TÖRVÉNY AZ EMBEREK GONDOLKODÁSMÓDJÁT IS TRANSZFORMÁLNI KELL Aligha van e napokban olvasnivaló, amely többeket érdekelne, mint a szövetkezetekben vagyoni viszonyok szabályozásáról és a vagyoni igények rendezéséről szóló törvény. Dolgozzon az ember ipari vagy mezőgazdasági szövetkezetben, legyen földtulajdonos, a fogyasztási szövetkezetek tagja, vagy „csak" szövetkezeti lakás tulajdonosa, a transzformációs törvény közvetlenül érinti. Mai összeálllításunkban azok nézetét gyüjtöttük csokorba, akikre a törvény mezőgazdasági részei vonatkoznak. BAKÓ FERENC, a Pozsonyeperjesi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke: - Megjelent a törvény, és ezzel lezá­rult egy bizonytalan időszak. Azonnal munkához látunk, hiszen a transzformá­lásra mindössze egy évünk van, és az elvégzésre váró munka szempontjából ez meglehetősen rövid időszak. Nemcsak nekünk, a tulajdonosok számára is. Saj­nos lesznek, akik az illetékes hivatalok lassú munkája miatt tulajdonjogukat a tör­vény megvonta időben nem tudják bizo­nyítani, s ezért mint jogosult személyek kimaradnak a döntésekből. Jónak tartom, hogy mindenki saját be­látása szerint választhat: a szövetkezet tagja marad, magángazdálkodó lesz, esetleg a jelenleginél kisebb közösség keretében folytatja a gazdálkodást. Sze­rintem a többség a jövőben is a szövetke­zet keretében akar majd gazdálkodni, annál inkább, mivel az erősen szelektá­lódott közősség tagjait összeköti majd a vagyoni betét, s ezáltal a gazdálkodás eredményeiben közvetlenül érdekeltekké válnak. Úgy gondolom, hogy a szövetkezeten kívül álló jogosult személyekkel is meg­egyezünk. A többség hü marad jelenlegi munkájához, és földjét, illetve vagyoni hányadát bérbe adja. A bizalmat megala­poztuk, hiszen már tavaly minden földtu­lajdonosnak kifizettük a bérleti díjat. Aki ezt a jövőben is így akarja, azzal - hogy kölcsönös legyen a biztonságérzet - öt­éves időszakra szerződést kötünk. NAGY LÁSZLÓ, magángazdálkodó, Kulcsod: Pozitívan értékelem, hogy a transzfor­mációs törvény a mezőgazdasági szövet­kezetek földnélküli tagjaira is gondol. Ahol a törvényben foglaltakat következetesen végrehajtják, ott a jövő, a folytatás nincs veszélyben. Sok függ majd a transzfor­mációs tanácstól, amelynek egy minden­kitől független, valamennyi jogosult sze­mély érdekeit egyformán képviselő szerv­nek kell lennie. A vagyon nevesítése szerintem meg­erősíti a tulajdonosi szemléletet. A tagok a jövőben jobban odafigyelnek majd a gazdálkodási eredményekre, de arra is, hogy akit megbíztak a vezetéssel, az milyen hatékonyan bánik vagyoni betét­jeikkel. Úgy gondolom, hogy a transzfor­mációs törvény nyomán a magángazdál­kodási kedv is fellendül. A kiváltható va­gyoni hányad önmagában kevés lesz a gazdálkodáshoz, de a kilátásba helye­zett szubvenciókkal együtt már megfelelő bátorító alap. Különösen akkor, ha néhá­nyan összefognak és közösen hasznosít­ják a kiváltható hányadokat. VARGA ISTVÁN, a Vásárúti Mező­gazdasági Szövetkezet elnöke: Végre van törvény és ez mindenkép­pen jó. Tudjuk, hogy jogi és közgazdasági szempontból mihez tartsuk magunkat. A törvény gyakorlati megvalósítása nem lesz könnyű, számos problémát hoz a fel­színre. Remélem, az arra illetékes szer­vezetek, intézetek tartanak majd tájékoz­tatókat, hogy a törvényből adódó fel­adatainkat elvégezhessük. Közgazdasági szempontból a tiszta vagyon értékének és a jogosult szemé­lyek vagyoni hányadainak megállapítása nagy feladat lesz. Ezzel, maiH * vagyon negyedének eladásával egy telje­sen új falukép alakul ki. Az egyik a tör­vényben lefektetett alapelvek szerint töb­bet kap, a másik kevesebbet. Akinek van befektethető pénze, az több vagyoni há­nyadot vehet meg, illetve ha bátor és vállalja a munkát, akkor a szövetkezeten belül vállalkozásba kezdhet. Ezt véve ala­pul nemcsak a mezőgazdasági szövetke­zeteket, hanem az emberek gondolko­dásmódját is transzformálni kell. Az egyenlősdiség káros gyakorlata után majd nehezen fogadja el, hogy az egyik ember gazdag, a másik pedig szegé­nyebb lesz. SÜLI JÓZSEF, a Rappi Mezőgazdasági Szövetkezet szolgáltatási részlegének vezetője: - Őszintén megmondva még nem eléggé mélyedtem el a törvény részletei­ben, de mindenesetre elmondhatom, po­zitív változásokat várok tőle. Ha igaz­ságosan nevesít|ük a vagyont és érde­keltté tudjuk tenni a tagokat a termelés­ben, akkor ez a törvény minden bizonnyal lendit a mezőgazdasági termelésen. Min­denképpen számolok azzal, hogy a mun­kaerkölcs javulásával az eredmények is előbb vagy utóbb megmutatkoznak - per­sze a mezőgazdaság felemelkedéséhez az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján nemcsak ez kell ÁDÁM ISTVÁN, a Péterfalai Mezőgaz­dasági Szövetkezet elnöke: Sajnos, a tulajdonjogokat illetően na­gyon összekuszálódtak a szálak. Utólag nehéz lesz kibogozni, ki mit kapott eddig, és mire van még joga. Maga a törvény, annak alapgondolata tehát jó és nemes célt követ, de a gyakorlatba való átültetés sokkal nehezebb lesz. PANDI LAJOS, a Földtulajdonosok Bodrogközi Társulatának ideiglenes ügyvezetője: A törvény egyes rendelkezéseinek a jelenlegi helyzetben képtelenség eleget tenni. Ilyen például a törvény 14. paragra­fusának b. pontja, amel a jogosult szemé­lyek csoportjába besorolt földtulajdono­soknak előírja, hogy a törvény kihirdeté­sétől számított három hónapon belül iga­zolniuk kell tulajdonjogukat. Töketerebe­sen a telekkönyvi hivatalban a telekkönyvi kivonatért jelentkezőknek már ma 1993 júniusára szóló sorszámokat osztogat­nak. Ebből tehát logikusan következik, hogy a földtulajdonosok nagy többségé­nek nem lesz lehetősége jogosult sze­mélyként részt venni a transzformációs folyamatban. Automatikusan kirekesztőd­nek a döntéshozatalból, és ami a legsú­lyosabb, a hányadok megvásárlásának lehetőségéből. Félek, hogy így a jogor­voslásra született törvény a jogfosztás eszközévé válik. Alighanem bonyodalmakat fog okozni a transzformáláskor a törvény értelmezé­se is, mert a jogi formulák sok helyen eléggé zavarosan vannak megfogalmaz­va. Vonatkozik ez például a tiszta vagyon, a hányadok terminológiájára. Kifogásaink ellenére természetesen a törvényt elfo­gadjuk, mást nem is tehetünk. (egri, polgári, szaszák) BŐS - JÁN ČARNOGURSKÝ SZEMÉVEL A bősi vízlépcső környékén ural­kodó jelenlegi helyzet elsősorban környezetvédelmi szempontból tart­hatatlan. Az építkezés a Duna cseh­szlovák partján mintegy 40 négyzet­kilométernyi termőterületet érint, és az esetek nagy részében helyreállít­hatatlan károkról van szó. Komoly gond a Duna medrének bevágódása a Pozsony alatti szakaszon is, ami együtt jár a felszín alatti vizek szint­jének csökkenésével, illetve minő­ségének romlásával. Ezért szeret­nénk az építkezést minél előbb be­fejezni, hogy így elejét vegyük a ká­rok további növekedésének. - mondta a Szövetségi Gyűlés kör­nyezetvédő bizottságainak szerdaj ülésével kapcsolatban Ján Čarno­gurský a szlovák kormány elnöke, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósító­jának. Ezenkívül leszögezte, hogy a csehszlovák fél szeretné a vízlép­csőt magyar partnereivel együtt kö­zösen befejezni. Ilyen megoldás le­hetne például az ün. B variáns, amely a Dunakiliti gát üzemeltetésé­vel számol. Hozzátette viszont, hogy ha a magyar fél érdektelensége mi­att ezt nem sikerülne megvalósítani, nem marad más hátra, mint a bősi erőmű hazai területen való ideigle­nes üzembehelyezése. Úgy gondol­ja, hogy az ideiglenes megoldásról szóló döntésre nem kellene a ma­gyar félnek ingerülten válaszolnia, hiszen ezzel saját érdekeit is veszé­lyezteti. Már az 1991 júliusában folytatott tárgyalásokon a magyar küldöttség egyik tagja felvetette, hogy ilyen esetben a Magyar Köz­társaság mérlegelné a hazai kamio­nok és hajók Magyarország terüle­tén való mozgásának megtiltását Ezt természetesen nálunk hasonló lépések követnék. Tekintettel a ma­gyar export összetételére úgy gon­dolom, hogy ez az aktus jobban érintené Magyarországot, mint Csehszlovákiát, szögezte le a szlo­vák kormányfő. Megjegyezte továb­bá, hogy a totalitárius rendszerek bukása után megnövekedett Ma­gyarország, Csehszlovákia és Len­gyelország együttműködésének szerepe. Ezen belül Szlovákia köz­ponti helyet foglal el, és így aktív részvétele nélkül lehetetlenné válna e három ország együttműködése. CSAK A KÖTELEZŐ KERÜL TÖBBE BIZTOSÍTÁSI DÍJAK '92-BEN Ebben az időszakban már csak azért is hosszabbodnak a sorok a postai pénzfelvevő pultok előtt, mert aktuálissá vált a biztosítási díjtételek befizetése, márpedig valamilyen formában minden háztartás, család kapcsolatban áll a biztosítóval. De akár kötöttek, akár nem valamilyen biztosítást, az autótulajdonosokat kötelezően is érinti ez a befizetési tétel. Az elmúlt év sikeres árváltozásai vajon befolyásol­ták-e a biztosítók díjtételeit? Erre a kérdésre kértünk választ Csiba Sándortól, a Szlovák Biztosító Részvénytársaság dunaszerdahelyi fiók­jának igazgatójától. - Kezdjük talán a kötelező gépjár­műbiztositással. Többet kell az idén a pénzesutalványra felírnunk, mint tavaly? - Elsősorban elmondom, hogy már a biztosító szakmában is meg­jelent a konkurencia, és alakultak magánkezdeményezésre is, állami ösztönzés hatására is új biztosító­társaságok, de a törvényrendelet a kötelező gépjárműbiztositást kizá­rólagosan a Szlovák Biztosító Rt. hatáskörében hagyja. A díjszabások erre az évre megváltoztak, de a befi­zetés határideje megmaradt. Febru­ár 28-ig kell a postákon és a biztosí­tó fiókjaiban megkapható postai utalványt kitölteni és feladni. Ennek a hátlapján feltüntettük, hogy a leg­gyakoribb esetekben milyen biztosí­tási dijat köteles a gépjárműtulajdo­nos befizetni. - Mondhatnánk jellemző pél­dákat? - A legtöbb ember személygép­kocsira fizeti be a kötelező biztosí­tást. Ez tavaly a 2000 köbcentiméte­resnél kisebb motorral rendelkező autóknál 144 korona volt, és külön 20 koronát kellett hozzáadni a külföl­di utakra szóló biztosításra. Az idén 288 korona a kötelező gépjárműbiz­tosítás ebben a kategóriában, de ebben már benne van a külföldi utak biztosítási díja is. A 2000 köbcenti­nél nagyobb űrtartalmú motorok esetében a kötelező biztosítási díj 384 korona. Szeretném még egy újdonságra felhívni a figyelmet. 1992-ben már kötelező a személy­gépkocsik után kapcsolt teherután­futók biztosítása is. 750 kg-os súlyig 60, e fölött 120 korona az utánfutók biztosítási díja. Eddig is kötelező volt ugyan az egytengelyű kerti traktorok biztosítása, de valahogy nem na­gyon vették komolyan, pedig a Robi, Terra vagy más típusú kisgéppel is komoly kárt lehet okozni. Ennek biz­tosítási díja 60 korona. - S ha valaki elfelejti február vé­géig befizetni a biztosítási dijat? - Akkor a következő hónapokban már havonként emelkedő büntetést is fizetni kell a késedelemért. - A biztosítás természetesen nemcsak kötelező beflzetnívalóból áll. Változnak a szerződéses biztosí­tások díjtételei. - Mi a pénz inflálódását egyelőre csak a kifizetések, tehát a kártéríté­sek oldalán követjük nyomon, a befi­zetéseknél egyelőre nem. Például '90 őszén a családi házak biztosítá­sára 15 %-os kedvezményt adtunk. Azóta a házak értéke jócskán meg­emelkedett, talán a duplájára is és mi a kártérítést már a mai, éppen aktuális áron fizetjük ki, de a biztosí­tás díja még most is az 1990-ben megállapított, tehát a 15 %-os ked­vezmény érvényes. Ugyanúgy a személygépkocsik balesetbiztosí­tásánál is érvényben maradnak azok a kedvezmények, amelyeket a balesetmentes évek után adtunk, és amely 5 év után 50 százalékos lehet. - Új ügyfelek is megjelentek a biztosítási piacon, a magánvállal­kozók. Számukra mit ajánlanak? - Szinte mindent biztosítani tu­dunk, csak az érték meghatározásá­ban kell megegyeznünk. Tanácsol­nám viszont, hogy a magánvállalko­zó egy-két dolgot biztosítson. Elő­ször is az épületet, ahol vállalkozik, s amely sok esetben a családi háza is, mert ha ez valamilyen okból tönk­remegy, akkor a vállalkozó anyagi egzisztenciája is veszélybe kerül. A következő, amit érdemes biztosí­tani, a raktári készlet. Ha a magán­vállalkozó a raktárhelyiségbe tűzjel­ző berendezést, vagy betörésbiztos ajtót szerel fel, akkor kedvezményt adunk a biztosítási díjra. S itt van még a szavatossági biztosítás is. A vállalkozó tevékenységével kárt okozhat valakinek mondjuk a tévé­szerelő ki akarja cserélni a rossz ellenállást, és véletlenül elégeti a transzformátort, vagy a fél tévét. Ezek komoly károk is lehetnek, de mi megtérítjük, ha nálunk erre is köt biztosítást. A fagylaltárus például, ha szalmonellás fagylalttal megfer­tőz több tucat embert és beperelik, aligha ússza meg magas kártérítés (kórházi költségek stb.) nélkül, de segíthet rajta egy 100 koronás sza­vatossági biztosítás. - Mi az, ami gondot jelent a bizto­sítónak az ügyfelekkel kapcso­latban? - Az, hogy nagyon kevesen ol­vassák el tisztességesen a biztosí­tási kötvényen, hogy mire is kötöttek biztosítást. így sokan jönnek és kö­vetelnek olyant, amire nincs joguk, és vannak olyanok is, akik éppen ellenkezőleg, még akkor sem kérnek kártérítést, amikor erre igényük len­ne. Tehát kérnék mindenkit, olvassa el néha biztosítási kötvényeit. - Mivel próbálnak önök még jobb szolgáltatást nyújtani? - Most az a célunk, hogy helyben egy pénztárunk legyen, ahol a ki­sebb ügyekben azonnal kifizethet­nénk a kártérítést. Ezzel nagyban meggyorsíthatnánk a szolgáltatást, noha a nagyfokú számítógépesítés már eddig is sokat javított rajta. SZÉNÁSI GYÖRGY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 5443/91 Németh András, 1919. V. 6., Oroszka, (Kujbisev) 5026/91 Miko Gizella, 1916 XI. 11. Uzapanyit, (Dombasz) 5027/91 Németh Gyula, 1920, IX. 17., meghalt, Zseliz, (Gorkij) 5028/91 Nolentics József, 1914. VII 8., meghalt, Pozsony, (Bigacsev tábor) 5113/91 Nagy Sándor, 1922, VIII. 3., Muzsla, (Dombasz) 5154/91 Nagy Sándor, 1921 IX. 8., Bese, (Sztalinov) 5155/91 Nagy Mihály, 1910. VI., Tornaújfalu, (Mizur) 5157/91 Nagy József, 1913. I. 11, Ekei, (Petrozavodszk) 5307/91 Nagy Pál, 1913. IV. 1., Csallóközaranyos, (Ivanovo) 5341/91 Németh Sándor, 1914. IX. 14., Párkány, (Voronyezs) 5344/91 Nagy István, 1926. I. 30., Feketenyék, (Moszkva) 5347/91 Nagy János, 1920. I. 22., meghalt, Ghymes, (Novorosszijszk) 4725/91 Nagy Sándor, 1923. IV. 7., Ajnácskő, (Ogyessza) 4726/91 Nagy Alajos, 1921. VI. 7., Izsa, (Szevasztopol) 4727/91 Nagy Sándor, 1909. IX. 22., Sőreg, (Gorkij) 4728/91 Nagy Lajos, 1923. VI. 9., Csicsó, meghalt, (Dnyepropetrovszk) 4729/91 Szamaránszky Sándor, 1909. V. 27., meghalt, Ekecs, (Kraszno­ural) 4730/91 Nagy Gyula, 1911. IX. 6., meghalt, Iványi, (Cserovjubilszk) 4731/91 Nagy Árpád, 1919. VIII. 5., meghalt, Ipolyszakálas, (Kijev) 4732/91 Narancsik Sándor, 1913. I. 29., meghalt, Csallóközaranyos, (Dom­basz) (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents