Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám, péntek
HÍREK - VELEMENYEK I ÚJSZQm 1992. JANUAR 17. ROMÁN NACIONALISTÁK VÁDJAI Romániában befejeződött az 1989-es rendszerváltás utáni első népszámlálás. Az egy hétig tartó akció során, mely több mint egymilliárd lejébe került a kormánynak, a lakosság mintegy 90-95 százalékának adatait írták össze. A fennmaradó néhány százalékot a következő napokban keresik majd fel a számlálóbiztosok. Január végén pedig elvégzik az ilyen esetekben szokásos ellenőrző összeírásokat, és az eredmények összevetése után megkezdődik a hatalmas adathalmaz számítógépes feldolgozása, kiértékelése. Nyilvánvaló, tehát, hogy az eredmények még nem lehetnek ismertek. Ennek éllenére a Román Nemzeti Egységpárt máris nyilvánosan azzal vádolta meg a romániai magyarságot és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy meghamisították a népszámlálás magyarokat érintő adatait. A szélsőséges nacionalista párt, mely a Vatra Romaneasca politikai szervezete, nem henyélt és ez ügyben hamarján küldöttséget menesztett Ion Iliescu államfőhöz és Theodor Stolojan kormányfőhöz. A romániai szokásokhoz híven a nacionalisták előtt azonnal kinyíltak a kapuk és mindenki talált magának időt arra, hogy meghallgassa őket. A két politikus állásfoglalásai nem ismertek, de a nacionalistáké igen. Tanulságként érdemes őket kicsit közelebbről is megszemlélni. Szerintük a népszámlálás lebonyolításának módja lehetővé tette, hogy „furcsa" eredmények születhessenek. Azt, hogy mindezt honnan tudják előre, sajnos, nem árulták el. Egyebek közt kifogásolták, hogy a kérdőívekbe nem a hivatalos iratok adatait volt kötelező beírni, hanem azt, amit az illető állampolgár kért. Hozzáteszem, az állampolgár hosszú évek után végre szabadon kérhetett, sőt követelhetett, mert joga volt hozzá. Az RMDSZ a párt vezetése szerint azzal hamisította meg a népszámlálás eredményeit, hogy felhívta a magyarokat, székelyeket és csángókat, nyilvánítsák magukat magyarnak. A vegyes nemzetiségű családokban azok román tagjait a magyarok állítólag magyarnak íratták be. Mindezek eredménye az lesz, hogy a magya• rok száma Romániában nem a valóságnak megfelelő egymillió lesz, hanem kettőtől négy millióig terjed majd. Nyilvánvaló a szándék, s az is, hogy a magyarok valós számának napfényre kerülésétől ijedt meg a Vatra. Ezért erélyesen felhívta a kormányt, hogy ellenőrizze a nemzeti kisebbségek, főként a magyarok adatait egy bizottság által és az eredményt hozzák nyilvánosságra: hadd lássa újra a román közvélemény, milyen románellenes politikát folytat az RMDSZ. Arról sem feledkeztek meg, hogy követeljék a bűnösök megbüntetését. A Román Nemzeti Egységpárt kijelentette, ha a felmért adatokat nem igazítják az általa reálisnak tartott adatokhoz, akkor nem fogja elismerni a népszámlálás eredményeit. Nem vitás, hogy nagyon egyedi logikáról van szó, persze, ha van az egészben valami logika. Állítom, hogy van. Mégpedig az, hogy már most megpróbálják negatív fénybe állítani az adatokat a kisebbségekről, főként a magyarokról. Pedig a népszámlálás során éppen ellenkező előjelű jelenségek voltak tapasztalhatók több helyen. KOKES JÁNOS, Bukarest A BAJOROK A BAJKEVERŐK? TOVÁBB TART A HUZAVONA A CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉS KÖRÜL met a CSU politikusa. Ugyanakkor úgy vélekedett, a parafált szerződés szövegén semmit sem kell változtatni. A CDU és az FDP tagjai sürgetik a szerződés megkötését, mondván, meg kell akadályozni, hogy ez a dokumentum a nyomás eszközévé váljon a csehszlovákiai választási kampány során. Dieter Vogel, a kormány szóvivője szerdai sajtóértekezletén azt mondta, szerinte nem fér kétség hozzá, hogy a szerződést rövidesen aláírják. Idézte Helmut Kohl kancellár szavait, hogy az aláírásra még március előtt, vagyis valószínűleg februárban sor kerül. A Bayernkurier CSU-hetilapban a héten jelent meg a párt 12 pontos külpolitikai programja, melyet a parlamenti frakció az elmúlt hét végén hagyott jóvá. Ebben az áll, hogy a CSU elvárja a szövetségi kormánytól, a szerződés aláírása előtt legalább azt érje el, hogy leállítsák a szudétanémet vagyon alárverezését. A párt szerint ugyanis ezt a vagyont a nemzetközi joggal ellentétben kobozták el. HAZATÉRT A GRÚZ ELNÖK GAMSZAHURDIA KERESZTES HADJÁRATRA KÉSZÜL Zviad Gamszahurdia elnök tegnap visszatért Grúziába - jelentették tbiliszi újságírók. A hírt megerősítette Grúzia moszkvai képviselete is. Gamszahurdia, aki az ellenzék nyomására tíz nappal korábban volt kénytelen elmenekülni, szerdáig Örményországban tartózkodott, az éjszakát Szuhumiban töltötte, s tegnap a nyugat-grúziai Zugdidi városban tűnt fel. Közben a Csecsen Köztársaság szóvivője Moszkvában cáfolta azokat a szerdai híreket, hogy Gamszahurdia a csecsen fővárosban, Groznijban talált menedéket. Nem véletlen, hogy Gamszahurdia Nyugat-Grúziába utazott, hiszen innen származik és itt van a legtöbb híve. Támogatói tegnap nagygyűlést rendeztek, ezen Gamszahurdia keresztes hadjáratot hirdetett meg az őt megdöntő katonai tanács ellen. Független források szerint Zugdidi környékén kiéleződött a feszültség, a térséggel megszakadt a telefonösszeköttetés. Néhány órával azután, hogy Tbilisziben elterjedt Gamszahurdia hazatérésének híre, a város központjában megkezdődött hívei tüntetése. Az elnök támogatói követelték a „legális kormány" helyreállítását. Tegnap délután helyi újságírók azt jelentették, hogy az ellenzék egyelőre nem reagált a tüntetők követeléseire MIT JAVASOLT CHURCHILL ÚJ DOKUMENTUM EURÓPA HÁBORÚ UTÁNI FELOSZTÁSÁRÓL A ESBC-1 brit televízió szerda este kezdett sugározni egy négyrészes sorozatot Winston Churchillröl, aki a második világháború idején állt a kabinet élén. A forgatás során találtak egy dokumentumot, amely bizonyítja, hogy a.második világháború végén a győztes hatalmak felosztották egymás között Kelet-Európát. A The Independent napilap közölte, ennek az iratnak a kópiáját. Eszerint Churchill a kelet- és délkelet-európai érdekszférák százalékos felosztását javasolta Sztálinnak. Például Görögország 90 százalékban Nagy-Britannia, 10 százalékban a Szovjetunió érdekszférájába tartozott volna. A magyarországi és jugoszláviai érdekek elosztása 50-50 százalékos volt, mig Romániában 90, Bulgáriában pedig 75 százalékban részesedett volna a Szovjetunió, a fennmaradó arányban a britek. Csehszlovákia nem szerepelt ezen a listán. A négyrészes filmsorozat Churchill magánéletébe is betekintést enged a nézőnek. A miniszterelnök egyik titkárnője például elmondta, hogy a Churchill-házaspárnak külön hálószobája volt, s a nagypolitikus csak akkor látogatott el felesége szobájába, ha erre írásos meghívást kapott. BEFEJEZŐDÖTT A KÖZEL-KELETI TÁRGYALÁSI FORDULÓ FOLYTATÁS KÖVETKEZIK Izrael és a palesztinok megállapodtak abban, a jövő hónapban újabb tárgyalási fordulót tartanak - közölte Hejdar Abdas Sati, a palesztin delegáció vezetője. Erről az egyiptomi rádió tájékoztatott azzal, hogy a megbeszélések helyszínéről még nem döntöttek. Ha a két fél nem tud megegyezésre jutni, az Egyesült Államok eldöntötte, javaslatot tesz a helyszínre. A mostani washingtoni tárgyalási fordulón, amelyet az eredeti elképzeléssel szemben Izrael egy nappal meghosszabbított, a procedurális kérdéseken kívül csak a palesztin kérdés megoldásának kevésbé konkrét problémái kerültek napirendre. A palesztinok továbbra is követelik a zsidó települések építésének beszüntetését a megszállt területeken, míg Izrael legalább három évig nem hajlandó erről tárgyalni. Ezzel összefüggésben Hanan Asravi asszony, a palesztin küldöttség szóvivője közölte, ha folytatódik a betelepítés, akkor rövidesen nem lesz miről tárgyalni. Változatlanul fennállnak az ellentétek a megszállt területek önigazgatása fogalmának értelmezésében is Míg a palesztinok minden jogkört át akarnak venni, Izrael ragaszkodik a biztonsági helyzet és néhány természeti forrás, így a vízforrások ellenőrzéséhez. DICSŐ (FÉL)GYÖZELEM Egy éve kezdődött az öböl-háború. Sok szempontból páratlan volt. Többek között abban is. hogy gyakorlatilag már az első napon eldőlt: a szövetségesek győzelemre vannak ítélve. De csak a harctéren. A politikai arénában egészen másképp alakult a helyzet, ami a katonák dicső győzelmét félgyőzelemmé degradálta Emiatt újra és újra felmerül a kérdés: szükség volt-e a háborúra? Minden kétség ellenére úgy érzem, csak egy választ lehet adni: igen. A háború elkerülhetetlen volt. mert meg kellett állítani Szaddam Husszeint, aki karnyújtásnyira jutott az atomfegyver megszerzéséhez és semmi kétséget sem hagyott afelől, hogy be is fogja vetni. Kuvait lerohanása, meggyőződésem, aféle kísérleti léggömb volt - Szaddam tudni akarta, meddig mehet el Kénytelen volt tapasztalni, hogy nem messzire, ennél meszszebb már semmiképpen sem. Kuvait felszabadult, az agresszor kemény leckét kapott, a nemzetközi összefogás diadalmaskodott, a szuperfegyverek és a jó katonák kitűnőre vizsgáztak. A rosszak elestek, fogságba kerültek, hazatakarodtak. Akár tanmesét is lehetne kerekíteni ebből a háborúból, ha nem lenne egy nagy szépséghibája: a diktátor maradt a helyén és ott folytatja, ahol abba akarták hagyatni vele. Sőt, esetenként úgy tűnik, még a korábbiaknál is szilárdabb a hatalma. S mindez azért, mert a Fehér Ház az utolsó pillanatban meggondolta magát, 48 órányira Bagdadtól megállította a csapatok előrenyomulását, megakadályozta. hogy Szaddam megkapja a kegyelemdöfést. Emberbaráti szeretetből? Nem. Bush csapata taktikázott, s ez a taktika rosszul siilt el. Sok jó döntés után hoztak egy rosszat. És meg kell fizetniük az árát. Nekik is - hiszen elnökválasztás lesz! - és az irakiaknak is Sok merész lépés után az amerikai politikai vezérkar a végső győzelem küszöbén megrettent. Felderengett előtte Irak kettészakadásának veszélye, ami a térség első számú hatalmává tette volna az ádáz ellenséget - Iráni. Az amerikaiak felkelésre ösztönözték Szaddam hazai ellenfeleit, a síitákat és a kurdokat, de a beígért segítséget végül is nem adták meg nekik, mert megint csak megijedtek. Egyrészt ától, hogy az iránihoz hasonló fundamentalista síita rendszer jön létre Irakban is, másrészt tartottak Kurdisztán függetlenné válásától, ami ki tudja, mire ösztönözte volna a Törökországban élő 12 millió kurdot. A NATO-tag Törökországra pedig nagy szüksége van Washingtonnak. Olyan ellenzék pedig, amely minden szempontból megfelelt volna Bushéknak - egy liberális, demokratikus értelmiségi, vállalkozói réteg már régen nincs Irakban. Erről Szaddam gondoskodott ... Csak két eszköze maradt a nemzetközi közösségnek Szaddam megfékezésére, hatalma megingatására. Az egyik a vegyi és hadászati fegyverek, valamint az atomfegyverek gyártóbázisának felszámolása az ENSZ szakértőinek felügyelete mellett - ami meglehetősen döcögve halad, mivel Szaddam a félrevezetés nagymestere, ráadásul semmitől sem riad vissza, még a szakértők fogva tartásától sem. A másik, még kétesebb eszköz a gazdasági embargó. Legfőbb pénzforrását, az olajat Irak csak meghatározott mennyiségben exportálhatja, miközben háborús elégtételt, hadisarcot is fizetnie kell. Importálni pedig csak élelmet és gyógyszert szabad neki - de ezt sem teszi, mivel ezt a megszorítást a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti és a leghatározottabban elutasítja. A következmény: az ország éhezik. Mint azt előre látni lehetett, Szaddam ebből is politikai tőkét kovácsolt. Állításai, miszerint népe szenvedéséért csakis az amerikaiak és szövetségeseik a felelőssek, nemcsak országában, hanem az arab világ több helyén is meghallgatásra találtak. Bár ugyanazok a szövetségesek, akik az embargóhoz ragaszkodnak, komoly humanitárius segélyeket küldenek Irakba, ez csak csepp a tengerben. Viszont abban nem lehet bízni, hogy a gazdasági szankciók feloldása után Szaddamnak az lesz a legfőbb gondja, hogy jóllakassa népét. Arra viszont mérget lehet venni, hogy nyomban előveszi félretett fegyverkezési terveit. Hol kell keresni a megoldást? Erre nincs kielégítő válasz. Az viszont tény, hogy az iraki nép szenvedései elérték az elviselhetóség határát. Bagdad adatai szerint 60-80 ezer kisgyerek vált eddig az embargó áldozatává. Az UNICEF szerint reálisnak látszik ez az adat, sőt, további 340 ezer apróság élete forog veszélyben. A legnagyobb gond, hogy nincs tej, s az alultáplált anyák nem tudják szoptatni csecsemőiket. Fél liter tej ára 10-12 dinár, a havi átlagkereset pedig mindössze 160. Egy családban pedig van 6-10 gyerek is... A kórházakban a legelemibb dolgok hiányoznak: kötszerek, fecskendők, ivóvíz! Igaz, Szaddam a közelmúltban 50 százalékos fizetésemelést rendelt el - a katonatisztek és az állami tisztségviselők számára, akiknek amúgy is joguk van a nevetségesen alacsony áraik miatt hírhedt speciális üzletekben vásárolni Hát elképzelhető egy ilyen emberről, hogy valóban a szívén viseli a szenvedők sorsát? Teljesen nyilvánvaló, hogy Szaddam csak egy dologra összpontosít: saját pozíciója megőrzésére és megszilárdítására. Megbízható források szerint a hírhedt Köztársasági Gárdának ismét 110 ezer tagja van, a hadsereg létszáma újra 400-450 ezer fő. Hiányos fegyverzetük miatt nem jelentenek veszélyt a szomszédos országokra, de ez az erő bőven elég a nép megfékezésére. A változást illetően csak két dologban lehet reménykedni. Abban, hogy a választási kampány felgyorsulásával Bushék egyre nagyobb nyomást fognak gyakorolni Szaddamra - mégpedig az eddigieknél eredményesebben. A másik, az optimálisabb elképzelés pedig az, hogy az élelmiszerhiány keltette elégedetlenség megosztja a diktátor hatalmi bázisát,a hadseregnek pedig választania kell majd: a nép vagy Szaddam ellen fordul. Bízzunk az utóbbiban GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN B écsben tegnap felújították az európai hagyományos, fegyverekről szóló tárgyalásokat. A 22 résztvevő állam a hadseregek létszámának csökkentéséről, valamint a szovjet utódállamoknak a leszerelési folyamatba való bevonásáról folytat tárgyalásokat. Oroszország, mint a Szovjetunió jogutódja vesz részt a bécsi Hofburgban folyó tanácskozáson. A bdal Hamid Mehri, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) főtitkára közleményben tájékoztatott róla, hogy az FLN és a fundamentalista Iszlám Megmentési Front képviselői szerdán véleményt cseréltek az országban kialakult helyzetről. A találkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy Sadli Bendzsedid elnök szombati lemondása és a Legfelsőbb Állami Tanács megalapítása után kapcsolatban maradnak és folytatják a párbeszédet. Mindkét fél alkotmányellenes lépésnek nevezte az államtanács létrehozását. L i Peng kínai kormányfő részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagállamainak január 31-én New Yorkban kezdődő csúcsértekezletén - közölte a kínai külügyi szóvivő. Elmondta továbbá, Li Peng az ENSZ székházában a BT tagállamain kivül más országok képviselőivel is tárgyal majd, ám nem volt hajlandó megerősíteni, hogy született-e megállapodás a találkozóról George Bush amerikai elnökkel. A szóvivő hozzáfűzte: a kínai kormányfő január 27-én európai körútra indul. T egnap tájékoztatott az amerikai külügyminisztérium: az Egyesült Államok megígérte, hogy a következő hat hónap során 36 millió dollárral bővíti az észak-iraki lakosságnak nyújtott humanitárius támogatást. „Ebben a térségben több mint 500 ezer ember szorul rá az azonnali segélyre" - hangsúlyozza a külügyminisztérium által kiadott dokumentum, amely egyben élesen bírálja Szaddam Husszein iraki elnököt. Az amerikai ígéret válasz az ENSZ felhívására, hogy a világközösség 145 millió dolláral bővítse az Iraknak szánt támogatást. L ibanoni ENSZ-források közölték: az izraeli-libanoni határra telepített ENSZ-egységek beleegyeztek abba, hogy a reguláris libanoni hadsereg elfoglalja állásait abban a hat faluban, amelyeket eddig a világszervezet ellenőrzött. Timor Gogsel, a Libanonban állomásozó ENSZ-egységek (UNIFIL) szóvivője hozzáfűzte, hogy a kéksisakosok visszavonulnak Tajír Tiba dél-libanoni város környékéről. Ezzel lényegében befejeződnek a Bejrút és az UNIFIL parancsnoksága közötti két hónapig tartó tárgyalások. E dgar Savisaar észt kormányfő szerdán azzal fenyegetőzött, hogy kormánya lemond, ha a parlament nem hatalmazza fel a kabinetet rendkívüli jogkörökkel. Az észt kormányszóvivő ezzel összefüggésben kijelentette: válságos a helyzet, mivel egyáltalán nem biztos, hogy Savisaar kabinetje megszerzi a parlament bizalmát. A miniszterelnök június elsejétől követeli a rendkívüli jogköröket, hogy szabályozhassa a béreket, ellenőrizhesse az egyes vállalatok gazdálkodását. G eorge Bush amerikai elnök szerdán New Hampshire államban kezdte meg választási kampányát. Az elnök ott töltötte az egész napot, számos beszédet mondott és részt vett több találkozón is. A választók kegyéért vívott harcát az Irak elleni háborúhoz hasonlította, amikor azt mondta, hogy a hazai problémákkal ugyanúgy fog küzdeni, mint az iraki agresszió ellen. U jabb botrányon csámcsoghatnak a londoniak. A szenzációról ezúttal II. Erzsébet királynő menye, Andrew herceg felesége, Sarah gondoskodott. Stephen Wyatt amerikai olajmágnás londoni házában ugyanis a takarítónő rábukkant a hercegnő és az amerikai üzletember közös szabadságán készült felvételekre. Andrew herceg akkor haditengerészeti gyakorlaton vett részt. A takarítónő 120 fényképet talált, s ezeket átadta a Scotland Yardnak, a nyomozók pedig megkezdték a botrány kivizsgálását. L engyelországban tegnap a szakszervezetek és a Szolidaritás 80 által szervezett országos tiltakozó akciókkal folytatódott a „sztrájkok hete". A lengyel sajtó szerint az akció résztvevői a villanyáram, a gáz, a központi fűtés és a melegvíz szolgáltatása árának emelése ellen tiltakoztak. Tovabbra sem tisztázott, mikor is fogja megvitatni a bonni kormány a csehszloválv-német szerződést. Egyes források szerint ezt január 22-re tervezik a magyar-német jószomszédságról szóló megállapodás megvitatásával együtt, de máris elhangzottak a cáfolatok, melyek szerint ebben az időpontban nemhogy a csehszlovák, de még a magyar szerződés sem kerül napirendre. A csehszlovák -német dokumentum esetében a bizonytalanságot és a halogatást az okozza, hogy a bajor CSU-nak, a kormánykoalíció egyik tagjanak, kifogásai vannak a dokumentummal szemben. Kifogásolják a preambulát, amely a müncheni szerződést érinti, pontosabban e dokumentum érvénytelenítésének megfogalmazását. Wolfgang Bötsch, a CSU parlamenti frakciójának vezetője emellett botrányosnak nevezte, hogy Csehszlovákiában elárverezik a szudétanémetek volt vagyonát. Ha valaki jószomszédságra vágyik, akkor nem tehet olyat, ami még nem tisztázott és megoldott - hívta fel a figyel-