Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám, csütörtök

1992. JANUÁR 16. ÚJ szól KALEIDOSZKÓP 10 A MÉRLEG ROSSZ MÁSUTT A HIBA? ELLENÖRÖK TAPASZTALATAI Felfigyeltetö, hogy a Szlovákiai Keres­kedelmi Felügyelőség munkatársait az el­múlt hét folyamán kevesebbszer csapták be mint korábban. Tehát már nem minden második alkalommal. A közép-szlovákiai kereskedők viszont továbbra is 58 száza­lékos árdrágitási aránnyal „büszkélked­hetnek". Kár, hogy lehetetlen olyan sta­tisztikát készíteni, amely rámutatna, az összes vásárló közül hányan fizettek pon­tosan az áruért Félő, hogy az ilyen kimu­tatás az eladók nagy részére rossz fényt vetne. De nézzük inkább, hol jártak pórul az elmúlt héten az ellenörök, pontosabban hol, kit kaptak rajta azon, hogy ügyeske­déssel próbált jogtalanul pénzhez jutni. A pozsonyi Olympia nappali bárjában 84,20 korona értékű italt rendeltek, de 10,80 koronával többet számláztak - az italt szúken mérték. A Liptovský Mikuláš-i El Grecoban a 91 koronás számlát 18 koronával toldották meg jogtalanul, szin­tén az itallal spórolva. A važeci Kriváň tulajdonosát is kénytelenek voltak figyel­meztetni, hogy hibát követett el: a 107 koronás számlához 25 koronát tettek hoz­zá, pontosabban ennyi értékű ital hiány­zott a poharakból. De nem csupán az italeladással lehet jól keresni. A Liptovský Hrádok-i Jaga csárdában a kolbászból, a kenyérből, sőt még az ásványvízből sem tették a vendég elé a kiszámlázott mennyiséget. Ezért a 94,10 koronás rendelés ellenőrzésekor nem a helyes összeget, hanem 12,90 koronával többet fedeztek fel a számlán a szúrópróbát végző ellenőrök. A Jednota 62-610-es számú, feledi vendéglőjében 91,60 koronáért vásárol­tak, de az italt szűken mérték és a két adag csirke súlya is jóval kevesebb volt a kelleténél: az árkülönbözet 11 koronát tett ki. A strážovi Považan sportklubban 119,80 koronáért rendeltek, de a tányér­jukra 11,80 korona értékű étellel keveseb­bet tettek. A závadai Pokrok csárdában két adag juhtúrós galuskán 5,90 koronát próbált jogtalanul keresni a tulajdonos. Hogy a jövőben pontosabban mérje­nek, 122 mérleg további használatát tiltot­ták meg az ellenőrök. A kifogásolt minő­ségű termékekét sem forgalmazhatják a kereskedők, összesen 15 239,75 koro­na értékű 35 féle élelmiszert találtak kifo­gásolhatónak, több mint 100 ezer koroná­ért olyan termékekre bukkantak, ame­lyeknek lejárt a fogyaszthatósági ideje. Az iparcikkek közül 5000 korona értékűt von­tak ki a forgalomból D. T. CSEHSZLOVÁKIA IDEÁLIS PARTNER A kultúrát, művelődést, tudományos­műszaki együttműködést támogató CO­MENIUS társaság Kereskedelem, együtt­működés és beruházási lehetőségek cí­men február 20-21 -én a prágai Kultúrpa­lotában nemzetközi kongresszust szer­vez. Ugyanerről a témáról sorrendben a 3. nemzetközi találkozónak a védnöksé­gét az idén Václav Havel vállalta. - Az előző évekhez képest előbbre léptünk - mondotta Karel Muzikár, a COMENIUS igazgatótanácsának elnöke a sajtó képviselőinek. - Szeretnénk, ha a nyugati, nevezetesen az amerikai beru­házók tudatosítanák, hogy Csehszlovákia ideális partner a keleti piacok meghódítá­sának elősegítésében. - A kongresszus programja lehetőséget nyújt a széles vé­leménycserére. A plenáris ülések előadói névsorán a neves nyugati közgazdászoké mellett a legismertebb hazai személyisé­gek is megtalálhatók, mint például Václav Klaus, Josef Tošovský, Pavel Hoff­mann, Ján Čarnogurský, Vladimír Dlouhý. A témák az együttműködés és a nyugati tőke megjelenésének időszerű kérdéseit ölelik föl, így a bank- és pénzü­gyi szolgálatokért, jogi problematikát, a vegy- és gyógyszeripar kérdéseit stb. A külföldi résztvevőknek alkalmuk lesz arra, hogy átfogóan megismerkedjenek a vagyonjegyes privatizáció elveivel és alkalmazásával. A vállalkozók szövetségének kívánsá­gára külön vitaklubot szerveznek a kisvál­lalkozók és a külföldi befektetők közötti kapcsolatok létesítésére. A rendezők sze­rint az idén a kongresszus propagálására valóban színvonalas volt, s külföldről 300-400, itthonról 700-800 résztvevőt várnak. KIS ÉVA AZ ÁLLAMHATÁRON TÖRTÉNT A határrendőrség Örsei már megszokták, hogy naponta foglalkoz­niuk kell olyanokkal - fóleg külföldi állampolgárokkal -, akik a zöldhatá­ron keresztül akartak a túloldalra jutni. A legtöbbjüknek nincs szeren­cséje. Számuk a múlt évben meghaladta a tízezret. Többszázan voltak, akiknek sikerült a kísérlet, de szerencséjüknek általában nem sokáig örülhettek. Az ellenőrzések során kiderült, hogyan kerültek oda, s visz­szatoloncolták őket hazánkba. Találóan mondta róluk az egyik határ­rendőr tiszt: a nyomor és a szegénység turistái ők, akik helyüket keresik, valahol Európában. Sikerült, de... Négyüket sokat foglalkoztatta, hogyan is juthatnának el valamelyik nyugati országba. Nem kalandvágy, a jobb megélhetés reménye volt, ami erre ösztönözte őket. Esténként sokáig nézegették Európa térképét, s úgy találták, hogy céljuknak legin­kább Németország felel meg. Az egyik hétvégén a közeli városba mentek, és megálltak az utazási iro­da kirakata előtt. A legfiatalabb, 23 éves fiú izgalommal jegyezte meg: „Ennél jobb lehetőségről álmodni sem mertem volna!" A többiek is félhangosan olvasták a hirdetést: Pozsonyba egyhetes kirándulást szerveznek. Mondani sem kell, hogy a turistaűtra befizettek. A bolgár rendszámú turistabusz délután érkezett meg a szlovák fő­városba. A legtöbben a szállodába mentek, how az utazás fáradalmait kipihenjék. Ok négyen átmentek Li­getfaluba szétnézni. „Azt hiszem, a legalkalmasabb idő éjfél után lesz, ilyenkor a határőrök ébersége már csökken" - mondta a legidősebb. Éjfél után el is indultak. ,,Már túl vagyunk a nehezén" - jegyezte meg az egyikük, amikor a határ jelző kö­vet megpillantották. Még gyorsab­ban szedték a lábukat, tudták, hogy a kivilágított település már a túlolda­lon van. Mielőtt azonban Kittséet elérték volna, osztrák járőr tartóztat­ta fel őket. Másnap már újra Po­zsonyban voltak. Kétezer koronás bírságot fizettek, s útlevelükbe bele­került a pecsét, amely szerint 1994 végéig nem utazhatnak hazánkba. Félt a maffiózóktól Az éjszakai szolgálatot nem sze­retik a határőrök, főleg akkor, ha a hold is a felhők mögé bújik. Ilyen­kor alig látnak néhány méterre; ezért időnként kénytelenek megállni, hogy belehallgassanak az éjszakába. A Ligetfalu mellett szolgálatot telje­sítő járőrnek szerencséje volt; vele ment a Kofi névre hallgató kutya. Igaz, sok bosszúság volt vele, mert mihelyt valamilyen apróvad közelé­be értek, alig lehetett visszatartani. Éjfél már elmúlt, amikor egy bokros területre jutottak. Általában itt szok­ták kifújni magukat, de ezúttal erre nem kerülhetett sor A kutya a bok­rok közé ugrott, majd vakkantott né­hányat. A határőrök meglepetésére egy ember szólalt meg: ,,Ne lőjenek! Hívják vissza a kutyát!" A bokorból előkászálódó fiatalembert bekísér­ték az őrsre. Kiderült, hogy szovjet állampolgár, harkovi. Nem volt nála sem személyi, sem pedig útlevél. Azt mondta, a határ közelében el­vesztette tárcáját. Állítása szerint azért hagyta ott állását és hazáját, mert a maffiózók megfenyegették. Mit tehettek a határőrök? Felvették a tényállást, majd enni adtak neki, és átadták az orosz konzulátus kép­viselőjének. Ha sürgős az út Nem tudni, hogy hazulról ismer­ték-e egymást, vagy útközben ba­rátkoztak össze. Elvégre amíg Egyiptomból Pozsonyba értek, volt idejük ismeretséget kötni, és arra, hogy közösen szőjenek terveket. Mind az öten a Turista Szállóban vettek ki szobát, és néhány napig a szlovák főváros szépségeiben gyönyörködtek. Aztán az egyik nap felültek a Bécsbe tartó gyorsvonatra. Csakhogy a dévényújfalusi határát­kelőhelyen beutazási engedély hiá­nyában leszállították őket. Ott álltak az állomás épülete előtt, amikor a gyors kifutott a pályaudvarról. Aztán betértek az állomási ven­déglőbe, az ablak meletti asztalhoz ültek, és frissítőt rendeltek. Amikor látták, hogy a határőrök és az útle­vélellenörök elhagyják a pályaud­vart, elhatározták, hogy a zöldhatá­ron keresztül jutnak át Ausztriába. S mivel a Morva folyón csak egy hid van, amelyen a gyorsvonat is átha­ladt, arra indultak, mégpedig a vasút mentén. De nem volt szerencséjük A híd előtt járőr tartóztatta fel őket, s hiába erősködtek, hogy útjuk sür­gős, várják őket Bécsben, a határő­rök hajthatatlanok maradtak. Annak rendje s módja szerint átadták mind az ötüket az útlevél és az idegenren­dészeti szerveknek, amelyek a sür­gősségre való hivatkozásukat figye­lembe véve még aznap kiutasították őket hazánkból. (németh) •Mnrirnv aaaram Mnru v xvmvhv zv OOO OOO O O Oct. £-fŕ r#7 O ISI i K 832 21 BRATISLAVA ; Trnavské Mýto 1 Tel.: 621 16, 671 50 Fax.: 671 48 - faxok,telefonok, - PC számítógépek - elektronikus szótárak kínálata : Faxok : Panason ic K>C — F 5 O B Fanason ±C3 K X — F O O IB - 22 600 korona — 28 900 korona Továbbá Panasonic: telefonok és üzenetrögzítők Garancia, beszerelés, áruszállítás. Elektronikus szótárak : 14-nyelvu 24-nyelvű 'Nagykereskedőknek, dealereknek előnyös árak. UP-73 A TESLA szepsi (Moldava nad Bodvou) üzeme azonnali belépéssel felvesz: - közgazdászt (férfit) a marketing területére feltételek: közgazdasági főiskolai végzettség angol- vagy németnyelv-ismeret, 6-7 év gyakorlat; - üzemi ellenőrt (férfi) feltételek: felsőfokú közgazdasági vagy jogi végzettség legalább egy idegen nyelv ismerete, 6-7 év gyakorlat. FIZETÉS A LEGÚJABB BÉRTÖRVÉNY SZERINT. Lehetőség van üzemi vagy szövetkezeti lakás kiutalására. Közelebbi tájékoztatást a személyzeti osztály nyújt; telefon: 28-51, 12-es mellék. UP-75 APRÓHIRDETÉS • 1992. január 16-án ünnepli 50. szúle­tésnapiát a drága férj, édesapa és nagy­apa, Lengyel Benjámin Somorján. Ez alkalomból szívből gratulál, s erőt, egészséget, hosszú, boldog életet kíván családja körében; felesége; Marika, fia: Tibor, lányai; Andrea, Ildikó, veje: Laci, unokája: La­cika, aki mindannyiuk nevében csókol­ja a papát. Ú-101 • Fá|ó szívvel mon­dunk köszönetei a rokonoknak, isme­rősöknek, baratok­nak, szomszédok­nak ós mindazok­nak akik elkísérték utolsó útjára a felső­szeli temetőbe a szerető gyerme­ket, testvert, unokát, sógort és keresztfiút, Kontár Józsefet, akit a kegyetlen halál 1992 január 1-jén, 19 éves korában, tragikus körülmények között ragadott ki szerettei köréből. Kö­szönjük a koszorúkat, virágokat és vi­gasztaló szavakat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Külön kö­szönetet mondunk a szeredi katonai ala­kulatnak a szép búcsúbeszédért és fára­dozásukért. Fájó szívvel özvegy édesanyja, nővé­rei, sógorai családjukkal, keresztszülei, nagyszülei, barátnője: Marika szüleivel és többi hozzátartozójával, valamint a gyászoló rokonság. Ú-87 • Köszönetet mondunk minden rokon­nak, ismerősnek, a pedagógusoknak és mindazoknak, akik 1992. január 7-én elkí­sérték utolsó útjára a dunaszerdahelyi temetőbe a drága feleséget, édesanyát, nagymamát, Paksi Vilma tanítónőt, és virágaikkal enyhítették fájdalmunkat. Külön köszönetet mondunk a kórház Vyberál főorvosnő által vezetett osztálya munkatársainak odaadó gondoskodásu­kért. A gyászoló család Ú-110 • Mély fájdalommal és megtört szív­vel mondunk köszönetet minden ked­ves rokonnak, szomszédnak, barát­nak és mindazoknak, akik 1992. ja­nuár 12-én elkísérték a nagyfödémesi temetőbe Sebők Jánosné Borovszky Erzsébetet, akit a kegyetlen halál 66. életévében ragadott ki az élők sorából. Köszön­jük a koszorúkat, virágokat melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. A gyászoló család ÚP-76 • Fájó szívvel emlé­kezünk a szeretett férire, gondos édes­apára, apósra, nagy­H j apára, yu Sipos Mihályra ^•^IlMnfe (Dunaszerdahely), ^^^L H aki öt évvel ezelőtt WMHfc K H távozott az élők so­rából. Emlékét kegyelettel őrzi családja. Ú-96 • Kegyelettel tudatjuk, hogy URBÁN KÁ­ROLY református lelkipásztort élete 77. esztendejében szólította magához az Úr. Hálaadó istentisztelettel búcsúzunk tőle a jókai református templomban, szomba­ton 1992. január 18-án, 11 órakor. A gyászoló család U-125

Next

/
Thumbnails
Contents