Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám, csütörtök

ERDEKESSEG I ÚJ SZÓ 1992. JANUÁR 16. KARNEVAL HERCEGE BEVONULT FARSANGI VIGASSÁGOK 1350-TÖL NAPJAINKIG F arsang: a tél halotti tora és a tavaszvárás mámoros ünnepe. Kezdődik január 6-án, Vízkereszt ünnepén és hamvazószerdáig tart. Az újjáéledő természetet az emberiség ősi­dőktől fogva vígsággal, olykor extázisig fokozódó táncokkal ünnepelte. A régi görögök a pajzán istennek, "Dionüszosznak áldoztak, a rómaiak táncos orgiákat rendeztek a szaturnáliákon... A középkorban az egyház száműzte a templo­mokból a játékot és a táncot, ezért a nép Vízke­reszttől húshagyó keddig a böjti fegyelmet meg­előző időszakban táncmulatságokon tombolta ki magát. A köztudatban a vallási böjt jelszava: Isten veled, hús! - latinul carne vale. Innen a karnevál elnevezés. Mások viszont a római hajókat ábrázoló szekér ünnepeken való felvonu­lása - carrus navalis - megnevezéséből szár­maztatják a vigasságot. A bál a XVI. századi német labdatáncokról kapta a nevét: Ball = labda. A magyar krónikás azonban 1350-ben még csak táncvigadalmakról tudósít és 56 féle ősi magyar táncot sorol fel. Ilyeneket: csörgő, dobogós, gyertyás, hangos, incselkedő, kalamajka, menyegzős, verbun­kos... Ezek elemeiből alakult ki később a csárdás. Az évkezdő hónapok vigalmait, a táncmulatsá­gok és a hagyományos bálok időszakát, a farsan­golást sok ceremónia kíséri: pompás estélyi öltö­zék, díszesen kivitelezett táncrend-füzetecske, amelybe a hölgyek a táncosok sorrendjét írják bele, azonkívül az éjféli eszem-iszom, amelyet a táncban felhevült ifjaknak általában leány apja fizetett abban a reményben, hogy a bálkirálynő választásakor a megvendégelt táncosok az ő leánykájára adják le a voksukat. Persze ez volt a múlt! Ma a fiatalok körében kötetlenebb az érintke­zés, a lányokra már nem ügyelnek a fal melletti széksorokban a mamák és a báli büfé költségeit is mindenki maga viseli. A bálok ünnepélyessége is megkopott, egy-két hagyományt ápoló rende­ző gondoskodik ugyan bálvédnökökről, nyitótánc­ról és ami a múltban lényeges volt - az újságok­ban való tudósításokról a megjelentek névsorá­val. Manapság leegyszerűsödött a bál: inkább csak táncmulatság, alkalom a fiatalok együttlété­re. A legtöbb helyen a zene sem hagyományos cigányzene. Inkább hangfalakkal dobhártyaszag­gatásig felerősített ,,beat, shake, brake" stb. Az 1830-as évektől kezdve a farsangot csár­dással vezette be a jogászok „juristabálja" Víz­keresztkor, de a szabadságharc után csak 1854­ben engedélyezték újra. A reformkor éveiben még a német elnyomók elleni tüntetés, „pimasz­kodás, betyárság" volt a magyar tánc. Az osztrák és német tánctanárok a külföldi udvarképes tán­cokat szorgalmazták, Szöllősy Lajos táncmester, viszont a francia, német és idegen táncok kiszorí­tására a főrangú hölgyeknek betanította a körma­gyart, majd pár évvel később - 1846-ban - ugyancsak egy magyar tánctanár, Lakatos Sándor mutatta be és népszerűsítette a magyar sortáncot. J. G. Kohl, német utazó 1840-ben ezt írja a budai kézművesek és iparosok báljáról: ,,A nagy teremben jobbára német táncokat, főleg valcert táncoltak, de minden tánc után innen is onnan is hangosan türelmetlenül kiáltották: magyart, magyart..." Sokan úgy tartják, hogy a csárdás, az a vad magyar tánc nomádkori ősi táncunk. Pedig csak a XIX. század első negyedében született a gyön­gyösi kapások táncából. Születése idején még lenézett paraszti párostánc volt és csak nehezen vált szalonképessé. A falusi illem úgy kívánta, hogy a legények magukban énekeljenek ós tán­coljanak a csárdákban, a lányok meg karéjban állták körül a kocsmát s ringatták sok szoknyái­kat. Rossz hírbe keveredett az a menyecske, aki bemerészkedett a férfiemberek közé, sőt táncra is kerekedett a derekát szorongató legénnyel. ,,A 'Isárdás menyecskéknek rossz hirük va­Kupa Mihály magyar pénzügyminiszter a maratoni parlamenti költségvetési vita után kissé felszabadul­tabban farsangozhat... Erzsébet, magyar királyné - a Vasárnapi Újság 1867 évi farsangi számából gyon"- irta a krónikás. Először 1839-ben táncol­tak csárdást „úri bálon" Kolozsvárt Rózsavölgyi Márk zenéjére. Egy évvel később Széchenyi István felszólítására - és természetesen a bécsi zenészek és tánctanárok felháborodására - már a pesti Nemzeti Kaszinó bálján is táncolták a csárdást, sőt a „Honművész" egykori tudósítá­sa szerint a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett bál táncrendjére is felvették a ,,toppantásokkal, bo­kázással, csárdással és mártogatóssal cifrázott új magyar táncot. Liszt úr a legzajosabb tapsolók egyike volt..." Pedig a reakció kígyót-békát kiáltott a „ra­gályra" és a dáridózó, kétes hírű ,,csárdás-me­nyecskék illetlen táncának" nevezte a csárdást, amely még az egészségre is ártalmas, mert a leányok a báli forgatagban, a nagy nekihevülés­ben ,, előbb kipirulnak, de hajnalra az arcuk halovány lesz, s nem egy még a mellbetegség csiráit is megszerző a féktelen tsárdás-tánco­lásban..." Vay Sarolta írja a „Rég magyar társasélet" című művében, hogy a farsangi csárdás hevület­nek valóban voltak áldozatai. Gróf Károlyi György Egyetem utcai palotájában a bálon - éppen a háziúrral táncolva, szó szoros értelmében an­nak karjai között halt meg az akkori arisztokrácia egy csodálatosan szép asszonya: ,,Gyürky Páiné Kapy Amália, aki olyan erősen fűzte be a derekát, „hogy szivszélhűdést kapott". A mélyen dekoltált és derékban erősen karcsú­sító báli toalettek már a múlt században is uralták a bálok divatját. A farsangi mulatság azonban nemcsak a diva­tozó társaság parádéja volt, Magyarországon, de más európai népeknél a maskara, a jelmezes­álarcos játékok, táncok vigassága. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, állatalakoskodásokról. Ez utóbbin kívül más figurák is megjelentek a farsangon. Álarcuk, a fából készült busómaszk, betyár- és cigányöltözékek is felvonultak. P ersze, nem a kiváltságosak részére meg­rendezett Opera-bálokon, amelyet első­ként 1866-ban tartottak meg. Valamikor farsangzáró mulatság volt a pesti Vigadóban rendezett Bolond-bál, amelyre maskarákban min­den rendű és rangú közönség vett részt: grófnők, utcalányok, arisztokraták és zsebmetszők... És természetesen a razziázó detektívek. RÁTHONYI JÁNOS NŐK A DALLASBOL Ugye ön is így van vele. Nézi a televízióban a Dallas-t és közben azon csodálkozik, hogy vajon miért nem öregszenek a főszereplők. A hölgyek tíz éven keresztül forgatták a sorozatot, de Linda Gray, Victoria Principal és Charlene Tilton az elmúlt tíz év alatt nem hogy egy fikarcnyit sem öregedett, inkább fiatalodott. Csoda történt? Aligha! Linda Graynak aki a napok­ban ünnepelte 50. születésnapját - egy szépségsebész segített. Leg­becsesebb hátsójáról és derekáról is leszívatott némi zsírréteget, a szeme és a szája körüli ráncok pedig a se­bészkésnek estek áldozatul. Mellét szilikon segítségével nagyobbították meg. Hasonló ,,segédeszközhöz" folya­modott a 41 éves Victoria Principal. Ő is megnagyobbítatta melleit, s ma­ga mögött tud egy szemránctalaní­tást. így csodálatosan fiatalnak lát­szik. A legnagyobb változást Charle­ne Tilton (31 éves) produkálta. A tíz évvel ezelőtti dundi színészö ma kar­csú és vonzó. - Lefogytam - vallja Charlene. Bennfentesek azonban tudni vélik, hogy neki sem sikerült ez a szépségsebész segítsége nélkül. Bármi is legyen az igazság, egy biz­tos: A Dallas női szereplői igencsak jól tartják magukat. Szeretettel üdvözöljük Twin Peaksben! Itt mindenki jól néz ki, nincsenek se szegények, se betegek, az emberek boldogok és elégedettek. De ez csak látszat! A csalóka felszín alatt titokban ott leselkedik a gonosz. A Magyar Televízióban most be­mutatott „Twin Peaks" tavaly vihar­szerűen hódította meg egész Ame­rikát. David Lynch, a film egyik produ­cere 1946-ban született Missoula montanai kisvárosban. - Hamaro­san rájöttem, hogy sok furcsa dolog történik az erdőben - idézte gyer­mekkori emlékeit. - Az emberek csak 10 százalékát mesélték el annak, amit valójában tudtak, s csak rajtam múlott, hogy kitaláljam a másik 90 százalékot. A művész főiskolai tanulmányainak befejezése után Bostonban folytatta kutatásait az élet furcsa dolgai után. Első, s talán legjobb filmje az ..Eraserhead" - nyomasztó sztori egy zavart elméjű fiatalemberről és monstrum bébijéről. Ezt követte az Elefántember és a Dune, majd a Blue Velvet. A Twin Peakssel Lynch az összes létező szabályt felrúgta, s mindent a feje tetejére állított A cselekmény egyre zavarosabbá válik, némelyik beállítás szélsőségesen hosszúra nyúlik, nem éppen ortodoxnak mondható kameraszögek és álszür­reális képrészletek végsőkig feszítik a nézők idegeit. A filmesek számitá­TWIN PEAKS AZÉRT A NÉZŐ SEM ESZIK MEG MINDENT ténetét. Az ABC televíziótársaság az utolsó négy év alatt legmagasabb nézettségi indexét könyvelhette el. Ezért aztán úgy döntött, hogy az eredetileg hétrészesre tervezett so­rozatot kibővíti, amely végül is har­minc folytatást ért meg. A művet 14 Emmy-díjra terjesz­tették fel és három Arany Globusz­szal is kitüntették. Twin Peaks klu­bok alakultak szerte az országban, minden utcasarkon lehetett kapni pólókat,, Who killed Laura Palmer?" felirattal. Sikerkönyvek jelentek meg „Laura Palmer titkos naplója" és FBI ügynök Dale Cooper: „Életem, feljegyzéseim" címmel. Vajon mire az óriási mindent el­söprő siker? Nézzünk meg egy jele­netet a második részből: az FBI ügynök a seriffel kimegy az erdőbe és ott előadást tart a neki a tibeti álomfejtésről és saját hagymázos vízióiról. Majd felolvassa a gyilkos­sággal gyanúsítottak névsorát. Eközben koncentrál és kövekkel do­bál egy üveget. Ha eltalálja, akkor az éppen felolvasott név tulajdonosa vagy bűnös vagy ártatlan. Más televíziós krimiben egy ilyen bizonyítási módszer elképzelhetet­len lenne, de Lynchnél mindez töké­letesen beleillik a koncepcióba. Min­dennek rejtett értelme, jelentése van, a simának tűnő felszín alatt a titkok tömege rejlik. A szereplők már alig tudnak normálisan nézni, menni, vagy beszélni. A szenvedé­lyes amerikai tévénézők bevették Lynch pszichológiai trükkjeit - ki ne hinne szívesen abban, hogy egy­hangú életének felszíne alatt valójá­ban ő maga is misztikus és mélyér­telmű. Végül azután túlfeszítették a húrt! A sorozat folytatásának epizódjai még érthetetlenebbek, még kompli­káltabbak lehettek, még jobban tele­tűzdelte különféle érthetetlen szim­bólumokkal. A nézők egyre jobban unatkoztak, úgy érezték, túl sokat követelnek tőlük. A sorozat nézett­sége meredeken csökkent. HA DIANÁT ELKAPJA A VÁSÁRLÁSI LÁZ... Ugye szívesen cserélnének az angol hercegnővel? Évi 370 000 márka zsebpénzzel már önök is tudnának mit kezdeni! Ez körülbelül napi 18 ezer korona. Vajon mit csinál Diana ennyi pénzzel? Évi 160 000 márkát költ ruhákra és kosztümökre. A ruhapénzből po­tom 80 000 márkát szán az estélyi költeményekre. Ami kizárólag csak Károly trónörökös elcsábítását szol­gálja, az 14 500 márkába kerül - ennyit ad ki Diana a csábos, fodros hímzett bugyikért és fehérnemükért. 15 000 márkát visznek el a különféle lábbelik. Szépsége tökéletesítésére válogatott márkás szépítőszerek szolgálnak, a Dior parfümök. Linique rúzsok és egyéb kiegészítők 8700 márkába kerülnek évente. A fodrász és ékszerek 95 000 márkát visznek el. Ehhez képest nem is olyan jő ez a nő... CICCIOLINA ANYAI ÖRÖMÖK ELÉ NÉZ Cicciolina, alias Ilona Stal­ler, az olasz nemzet édes báránykája és szex-képvise­lőnője hatalmas botrányaival vált Olaszország határain túl is ismertté. Soha nem fogta vissza magát a 40 éves szőke sztár. Talán majd most? Az újsá­gok csak alig két hónapja adtak hírt a „bárányka" és Jeff Koons, a 36 éves ameri­kai művész esküvőjéről. S íme most arról számolhat­nak be, hogy Cicciolina anyai örömök elé néz. MADONNA FÉRJE: CSAK RÉSZEGEN... Milyen erősnek kell lennie an­nak a férfinek, aki ilyen nővel egy fedél alatt élni tud? Sokan tették fel ezt a kérdést maguk­nak, amikor Sean Penn felesé­gül vette Madonnát. Nem eszik olyan forrón a kását, mondta az időközben elvált férj egy interjú­ban, mindjárt elárulva házassá­ga titkát: nem kell más, csak kellőképpen bódult állapot... „Házasságunk három éve alatt szinte mindig részeg voltam," ismerte el immár a színész. Ezért aztán én sem ismerem jobban Madonnát mint bárki más, magyarázta Penn készsé­gesen az elképedt riporte­reknek. FAGYÖNGY RÁK ELLEN A tudomány rehabilitálta a fa­gyöngyöt: a göttingeni Max Planck Intézet tudósai a közelmúltban fe­dezték fel benne a Lektin I hatóa­nyagot. Azt a hatóanyagot, amely a rákos betegek immunrendszerét erősíti. A rákos sejteket egyszerűen felfalják a lymphiciták. S ami még rendkívül lényeges: a fagyöngy ha­tóanyaga a különböző kemoterápiás és sugárkezelések ellenére is egyensúlyban tartja a fehérvérsejtek számát. A fagyöngy hatásának kulcsa, úgy tűnik a megfelelő dózisban ke­resendő. A göttingeni tudósok javas­lata: hetente kétszer bőr alá adott injekció formájában egy milliárdot/ki­lónkénti testsúlyra számítva. sa bejött. A kritikusok nem győztek lelkesedni. A Twin Peaks semmihez sem hasonlítható, írta a Roling Sto­ne magazin. A Time csodának nevezte a sorozatot, a Los Angelesben meg­jelenő Daily News pedig azt írta: ez a sorozat megváltoztatja a tévé tör-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents