Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám, csütörtök

v HÍREK-VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓM 1992. JANUAR 16. ÖNGÓL H iába tárgyaltak kedden egész napon át, még tegnap délelőtt sem lehetett tudni, hogy milyen álláspontra helyezkednek az EK-országok a jugoszláv köztársaságok elismerésének ügyében Pedig egy hónappal ezelőtt saját maguk szabták meg a január 15-i határidőt, s akkor azt hitték, hogy huszárvágást csináltak, mert megmentették az egység látszatát. A mostani huzavonával viszont öngólt rúgnak, hiszen egyrészt beleszólásuk a jugoszláv rendezésbe a minimálisra csökken, hiába újították fel a korábban hágai, de most már brüsszeli Jugoszlávia-konferenciát. Másrészt pedig a nemrégi maastrichti csúcson hangoztatott közös külpolitikáról saját maguk 1 bizonyítják be, hogy egyelőre illúzió. Mégpedig azért, mert a iugoszláv válság kezelése csak visszatükrözi azt, ami kontinensünkön zajlik. Ha Európa átalakulásáról beszélünk, általában csak a szocializmus bukására gondolunk. De a dolognak van egy másik lényeges vetülete, éspedig a Nyugat-Európán belüli erőviszonyok módosu­lása. Németország új szerepéről, megnöveke­dett ambícióiról van szó. Bonn súlya az egyesülés után megnőtt, Európa legerősebb gazdasági hatalma úgy érzi, hogy ennek a politikában is tükröződnie kell. Korábban mindennél fontosabb volt számára az, hogy összhangban legyen a nyugati szövetséggel, ennek rendelte alá a külpoliti­kát. A németek most mintha megunták volna, hogy tovább játsszák a vezeklő bűnösök szerepét, és részt kérnek a világpolitika alakításából. És ha Németország nem dönt úgy. hogy EK-partnereinek a véleményét figyelmen kfvül hagyva önállóan cselekszik, akkor most egészen más lenne a helyzet a jugoszláv köztársaságok elismerésének ügyében. Bonn még karácsony előtt elismerte Horvátországot és Szlovéniát azzal, hogy a döntés csak január 15-én lép életbe, ekkor veszi fel velük a diplomáciai kapcsolato­kat, tekintet nélkül arra, hogyan határoznak a többiek. Egyébként ez volt Bonn részéről a többieknek tett engedmény Ráadásul új nagyhatalmi ambíciókkal sem lehet e különutas lépés miatt megvádolni a németeket, mert nekik van igazuk: ha egy nép önálló és független államot akar, akkor azt senkinek sincs joga megakadályozni. Előbb-utóbb úgyis mindenki el fogja ismerni az ezt igénylő köztársaságo­kat, hiszen ez a folyamat feltartóztathatatlan és mára valójában már nem is ez a jugoszláv válság megoldásának a kulcskérdése. Az persze lényeges szempont, hogy az elismerés után nem belügyet, hanem külföldi agressziót, nem tagköztársaságokat, hanem szuverén államokat fogunk emlegetni. De ami igazán fontos: a polgárháborút kiváltó okok megszüntetése. Ez pedig még el sem kezdődött, s nagy a valószínűsége annak, hogy majd csak a tízezernyi ENSZ-katona megérkezése után indulhat be úgy igazából valami újnak a létrehozása Jugoszlávia helyén. De az ember még akkor sem lehet majd túlzottan optimista, ha már ott lesznek a kéksisakosok. A szerb szélsőségesek előre fenyegetőznek. Egyre zavarosabbá válik Szerbia és a hadsereg viszonya és még zavarosabb a hadseregen belüli helyzet. De ez már egy külön téma. Most még csak tűzszünet van Jugoszláviában, és ki tudja, hogy mikor lesz béke. MALINAK ISTVÁN Székely Szabó Zoltán* FELNÉGYELÉS NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL-A ROMÁN SZÁMLÁLÓBIZTOSOKNAK Kedves munkatársak! Drága Testvéreim! Történelmi horderejű feladat előtt alítok valamennyien. Percig se feledjétek: a nagy román haza megbízik bennetek, a ti kezetekbe teszi le jövőjét. Nektek kell szám­bavennetek hós nemzetünket - megszámlálnotok dicső népün­ket. No, meg a többieket. Hadd tudja meg ország-világ, hány láng­lelkü őshonos lakja az acélbüszke tájat, és hány betolakodott barbár. Mi, természetesen, ezt már rég tudjuk, mert pontos adatokat tűz­tünk ki célul. No. drága testvéreim, ezeket a mi adatainkat kell nektek maradéktalanul igazolnotok. A bozgorokat, vagyis a hazátla­nokat eleve négy csoportra osztot­tuk, attól függően, melyik tör­zsünkből szeparatizálódtak: 1. Magyar 2. Ungur 3. Székely 4. Csángó Az elsőt bátran Írhatjátok a má­sik háromhoz, csak a másik hár­mat nem Írhatjátok az elsőhöz. Ne tévesszétek szem elől, drága test­véreim: a barbárok fel négyelése a mi szent nemzeti egységünket szolgálja. De ha nekik ez sem elég, kény­telenek leszünk a radikális demok­rácia eszközéhez nyúlni. Mind­egyiktek kap egy golyóstollat és egy ceruzát. Aki dák vérúnek vallja magát, azt helyben beírjátok, aki viszont megátalkodott különc, azt csak ceruzával jegyzitek... Ha ne­tán makacsul ragaszkodik a go­lyóstollhoz, megkaphatja a tollat. Később esetleg a golyót is. Az ilyen irredenta bérencet ugyan a barbárokhoz írjátok, de dák kód­számmal jelölitek. így a bozgor is jóllakik, s a nemzeti egység is megmarad... 'Bécsben élő romániai magyar szí­nész, közíró GORBACSOV VISSZATÉRT MOSZKVÁBA Mihail Gorbacsov kedden tért vissza szabadságáról. Húsz nappal utolsó szereplése után ismét találko­zott a sajtó képviselőivel. De nem­csak velük: az egykori szovjet állam­fő vendége volt Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is. Az újságírók Gorbacsovot termé­szetesen arról kérdezték, mi a véle­ménye a legújabb fejleményekről. Azt válaszolta, hogy Oroszország mostani helyzetében három fontos feladatot kellene végrehajtani: az összes köztársaság együttműködé­se, változások az adópolitikában, amelyek ösztönöznék a termelést; és nyomást kell gyakorolni a mono­polhelyzetben levő vállalatokra. Az orosz kormány által meghirde­tett árliberalizálásról nem nyilatko­zott, mondván, hogy még csak né­hány nap telt el a rendelkezés életbe lépése óta. Hozzátette azonban, hogy az orosz elnöknek és a.kor­mánynak reagálnia kellene az or­szág különböző részeiből érkező jel­zésekre. Ami a fegyveres erök körüli problémákat illeti, kijelentette, nem szeretne jós lenni, akinek a jövendö­lései korán kezdenek beválni. Ő el­sősorban azt kívánná Jelcinnek és kollégáinak, hogy az új közösségen belüli együttműködéssel törődjenek többet, s e szempontból semmi sem pótolhatja az orosz elnök szerepét - tette hozzá. Gorbacsov jelenleg új könyvön dolgozik. Mint ismeretes, a legutób­bit az augusztusi puccskísérletről ír­ta. A környezetéből származó forrá­sok úgy tudják, legújabb kötetében a decemberi eseményeket tekinti át, azokat a történelmi pillanatokat, amikor megszűnt a Szovjetunió, ő pedig benyújtotta a lemondását. Gorbacsov, aki több külföldi meg­hívást is kapott, egyelőre Moszkvá­ban kíván maradni, az általa létreho­zott intézetet vezeti. UKRAJNA NEM OROSZ TARTOMÁNY KRAVCSUK NAGYHATALMI SOVINIZMUSSAL VÁDOLJA JELCINÉKET Leonyid Kravcsuk ukrán államfő az­zal vádolta tegnap az orosz vezetést, olyan durván beavatkozik Ukrajna bel­ügyeibe, hogy az már túlmegy minden türelem határán. Kijelentette, hogy hivata­losan is tiltakozni kíván az orosz parla­mentnél. Kravcsuk szenvedélyes hangú tévébeszédében azt mondta, hogy az orosz vezetés az egész világ előtt szé­gyelheti magát. Egy másik interjújában leszögezte, az orosz vezetés néhány tagja nagyhatalmi sovinizmusban szenved, amitől már Lenin is tartott, s ezek a vezetők Ukrajnát to­vábbra is orosz tartománynak tekintik. Felemlítette, hogy milyen következmé­nyei voltak annak, amikor Moszkva a Bal­tikumban beavatkozott. „Nem akarjuk, hogy a mi fiaink idegen érdekekért áldoz­zák életüket. Ehhez nekünk jogunk van" - tette hozzá. Az ukrán elnök arról be­szélt, hogy kormánya szigorúan a minszki és Alma Ata-i megállapodások szerint jár el, s ami a fegyveres erőket illeti, semmi olyat nem tesz, ami ellentétes lenne e két dokumentummal és az ukrán törvények­kel. Kijelentette, Kijev sosem tartott igényt az egész fekete-tengeri flottára, csupán védelmezte a saját flottához való jogát, ezt pedig a már meglevőnek az alapján akarja kiépíteni. Nincs szüksége sem 300 hadihajóra, sem atomfegyverekre, és el­lenzi azt, hogy a Fekete-tenger tele le­gyen ilyen úszóművekkel. Kravcsuk sze­rint a fegyveres erők és a fekete-tengeri flotta körül a kártyákat Oroszország keve­ri és az egész vitát mesterségesen rob­bantotta ki. Mint ismeretes, Ukrajnában pótpénz­ként bevezették a kuponokat, úgyhogy most párhuzamosan létezik egymás mel­lett a két fizetőeszköz: a rubel és a kupón. Ezzel kapcsolatban az ukrán elnök azt mondta, ami most történik, az nem valami előre megfontolt folyamat, hanem kényszerűség. Közölte még azt is, hogy a februári hónap folyamán teljes egészé­ben a kuponok váltják fel a rubelt, majd pedig májusban vagy júniusban új pénzt vezetnek be. Ezt az elég gyors és kusza folyamatot azzal indokolta, hogy Oroszor­szág nem tudott elegendő mennyiségű rubelt Ukrajna rendelkezésére bocsátani. Ruszlán Haszbulatov, az orosz parla­ment elnöke tegnap ismét sürgette a kor­mány lemondását. Szerinte Borisz Jelcin nagy hibát követett el, amikor a kabinet élére állt. Az utóbbi napokban ez ügyben valóságos szópárbaj alakult ki Haszbula­tov és Jelcin között, aki kedden ismételten megerősítette, hogy a korábbi híresztelé­sekkel ellentétben nem távozik a kor­mányfői posztról. Haszbulatov a Financial Timesnak adott legújabb nyilatkozatában azt is kijelentette, a parlamentnek sem szabadna lehetővé tennie, hogy az állam­fő alakítson kormányt. Mindezekhez hoz­zátette, ő továbbra is Jelcin hive. Elmond­ta még, a parlament most oly módon kívánja megváltoztatni a vonatkozó tör­vényt, hogy a kormányról és összetételé­ről a törvényhozás dönthessen. Észtországban tárgyalt Andrej Kozi­rev orosz külügyminiszter, s biztosította vendéglátóit arról, hogy Észtországból ki­vonják a szovjet csapatokat, s megerősí­tette azt is, hogy e balti köztársaság területén már nincsenek taktikai atom­fegyverek. A litván parlament és a kormány külön határozatban tiltotta meg az egykori szov­jet hadsereg e köztársaságban állomáso­zó egységeinek tervezett hadgyakorlatát. A dokumentum szerint a fegyveres erők jogellenesen tartózkodnak a független Lit­vániában. A hadgyakorlat megtartása csak tovább élezte volna azt a feszültsé­get, amely a szovjet katonaság ottléte miatt amúgy is egyre erősödik. SALVADORI RENDEZES AKARAT ES TÜRELEM KELL Tizenkét évig tartó öldöklés és pusztítás után beköszönt a béke Salvadorba. Legalábbis ezt ígéri a közép-amerikai ország kormánya és eddi­gi ádáz ellensége, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) abban az egyez­ményben, amelyet nyolc államfő és több magas rangú külföldi politikus - köztük a spanyol kor­mányfő, az amerikai külügyminiszter, a világszer­vezet új és egykori főtitkára - szeme láttára ma írnak alá Mexikóvárosban. Hogy a sok vajúdás után végül mégiscsak sikerült megállapodni a hivatalosan február 1 -én érvénybe lépő tűzszünetben, azt részben a nem­zetközi helyzet, a kelet-európai változások, a kö­zép-amerikai partizánmozgalmak kimúlása és Pérez de Cuellar hajdani ENSZ-főtitkár fáradha­tatlansága tette lehetővé, részben pedig az a fel­ismerés, hogy a csatatéren egyik fél sem képes kiharcolni a győzelmet és vele együtt a hatalmat Ezek a tényezők játszottak közre abban, hogy a kormány engedményeket tett, Marti gerillái pedig megígérték, félredobják a fegyvereket, s végleg a politikai harc mellett kötelezik el magukat. Nos, megvan a jószándék és a békemegálla­podás. Ám ha ennek részleteit vizsgáljuk, akkor akarva-akaratlan bizonyos kételyek merülnek fel a tűzszünet életképességét illetően. Az egyez­mény a fegyveres akciók befejezésén és a FMLN átalakulásán kívül feltételezi a hadsereg számá­nak lényeges csökkentését, feladatának, szerke­zetének megváltoztatását, az új rendőri erök létrehozását, az állampolgári jogok biztosítását és a gazdaság felújítását. Márpedig veszélyes vállalkozás riválisok részvételével nekilátni a de­mokrácia építéséhez. Az FMLN diadalkapu alatt kíván bevonulni a politikai színtérre, s ez aligha nyeri el a kormányzó Arena párt szélsőjobboldali képviselőinek tetszését, azokét, akik már társu­kat, Cristiani elnököt is árulással vádolják és ellenségüknek tekintik, amiért békét köt. A továb­bi acsarkodás ismét könnyen az erőszak karmai­ba vetheti az országot. Furcsa és ugyancsak veszélyes helyzet ala­kulhat ki a hadsereg és a rendőrség átszervezé­sénél akkor, ha a hírhedt halálbrigádok tagjait a gerillák mellé állítják, ha majd megszámolják a sorokat és a békemegállapodásban rögzített létszámkorlátozásra hivatkozva elküldik a fölös­legessé vált embereket A szélnek eresztett kato­nák, gerillák, akik a fegyverforgatáson kívül egyébhez nem értenek, vajon merre lépnek ki: rátérnek a bűnözés, a terrorizmus útjára vagy a földek felé veszik irányukat? Csak akkor van remény a nemzeti megbékélésre, ha többségük valóban az utóbbi megoldást választja és kihasz­nálja a helyzet teremtette lehetőségeket. A kor­mány ígérete szerint ugyanis hiteleket kapnak az egykori harcosok, őket, s a nagybirtokokat bitorló nincstelenek parasztokat részesítik előny­ben a földosztás, jobban mondva -vásárlás során. Nem lesz könnyű a rendteremtés a gazdaság háza táján sem, hiszen a háborús konfliktus során a partizánok főként a gazdaságilag jelentős ob­jektumokat szemelték ki támadásaik célpontjául, és, sajnos, elég idejük volt ahhoz, hogy óriási károkat okozzanak. De Salvador számíthat a se­gélycsomagokra - jelezte immár több latin-ame­rikai állam, Spanyolország és az USA is. James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere az ünnepélyes aláírási ceremónia után épp amiatt utazik San Salvadorba, hogy Alfredo Cristianival az eddigi amerikai - döntő többségében katonai - támogatás újraelosztásáról tárgyaljon. A szak­értők szerint több mint kétmilliárd dollárba fog kerülni a gazdaság talpraállítása, amit egyrészt a külföldi segélyekből, másrészt a maximális mértékben kihasznált hazai forrásokból fedezné­nek. Csak akarat ós türelem is legyen mindeh­hez. Talán erősíteni tudja az akaratot az az 1100 főnyi nemzetközi rendőri és katonai kontingens, amelyet a Biztonsági Tanács keddi határozata alapján küldenek Salvadorba. Az lesz a feladata, hogy felügyeljen a békefolyamatra, a megállapo­dás előírásainak betartására, s amennyire erejé­ből telik, elejét vegye a konfliktusoknak ebben a puskaporos légkörű országban URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN F rans Andriessen, az Európai Közösségek bizottságának el­nöke kedden Brüsszelben szokatla­nul élesen reagált George Bush amerikai elnök hétfői kijelentésére, amellyel az EK mezőgazdasági poli­tikáját bírálta. A bizottság sajtószol­gálata által közzétett nyilatkozatá­ban Andriessen elmondta, kellemet­lenül meglepték őt Bush elnök meg­jegyzései, hiszen a „hidegháború" és a „vasfüggöny" szavak nem tük­rözik az Egyesült Államok és az EK közötti viszonyt. Bush hétfőn Can­sas Cityben bírálta az EK-t, amiért a parasztoknak szubvenciókat ad, amelyekről viták folynak a GATT uruguayi fordulóján. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem egyezik bele abba, hogy egy naiv, egyoldalú megállapodással záruljon a forduló. A ngolában kedden kezdődött meg a kormány és az ellenzék képviselőinek konferenciája, ame­lyen a szeptemberre tervezett első szabad választásokról és a jövőbeni demokratikus rendszerről folytatnak tárgyalásokat. Az UNITA szervezet elutasította a részvételt a konferen­cián. A felkelők egykori szervezeté­nek szóvivője hétfői luandai sajtóér­tekezletén közölte: szervezete nem ellenzi a konferenciát, de nem vesz részt a fórumon, mert inkább a tűz­szünet felügyeletével megbízott, ta­valy májusban létrehozott bizottság közvetítésével szeretne tárgyalni a kormánnyal. N adzsibullah afgán elnök dekré­tumot adott ki. Az egyik alapján 88 esetben érvénytelenítik a halál­büntetést, a másikkal Zahir Sah ki­rálynak visszaadják az uralkodói család vagyonát. Ezt tegnap közölte a Reuter hírügynökség a kabuli rá­dió keddi jelentésére hivatkozva. K edden közölték a német vámhi­vatalok képviselői, hogy a bajor rendőrség elkobozta azt a két Ml 8­as típusú szovjet helikoptert, ame­lyet Lengyelországon keresztül csempésztek Németországba. A he­likopterek valószínűleg az Aeroflot légitársaságé voltak és katonai csa­patszállításra használták őket. A vá­mosok szerint a gépek valószínűleg Minszkből Varsóba repültek, majd december végén Bajorországban landoltak. Két lengyel pilóta adta át a helikoptereket egy német kereske­dőnek, aki azonban a vámosok fel­szólítására nem tudta felmutatni a behozatali engedélyt. N ormalizálódott a helyzet az al­bániai Dracs és Vlore kikötők­ben - tájékoztatott a Tanjug az al­bán rádióra hivatkozva. A hírügy­nökség arról is beszámolt, hogy mindkét várost „katonai övezetté" nyilvánították, az utakat katonák őr­zik. Az említett két városban néhány nappal ezelőtt zavargások robban­tak ki, miután a tömeg megpróbált eljutni a hajókhoz, amelyeken az emberek Olaszországba akartak menekülni. Szándékuk megvalósítá­sát a katonák és a rendőrök akadá­lyozták meg. E ddig nincsenek olyan bizonyí­tékok, amelyek megerősítenék, hogy a volt NDK állambiztonsági minisztériumának (Stasi) ügynöke, akit „Jegyző" név alatt tartottak nyil­ván, azonos lenne Gregor Gysivel, a Demokratikus Szocializmus Párt­jának jelenlegi elnökével, mint ahogy azt két egykori disszidens állította. Ezt tegnap közölte a luszt­rációval foglalkozó Gauck hivatal berlini központjának szóvivője. L ondonban a brit Antináci Liga (ANL) képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Európában ismét előretör a fasizmus. Az idézte elö nyugtalanságukat, hogy Francia­országban és Belgiumban is válasz­tási sikereket érnek el a fasiszta pártok, s Ausztriában, Németor­szágban ugyancsak fokozzák aktivi­tásukat a fasiszta beállítottságú mozgalmak. Az ANL tagjai kijelentet­ték, hogy készek az utcára vonulni. A liga a brit polgárok százezreinek támogatását szerezte meg a hetve­nes években, amikor a Nacionalista Front jelöltjei előretörtek a választá­sokon.

Next

/
Thumbnails
Contents