Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám, szerda

FOGYASZTÓI FIGYELŐ LÚJSŽO* ERDEKESSEGEK AZ ÉLELMISZERPIACRÓL * M. Huder svájci feltaláló egy alapítványtól 100 ezer frankot kapott olyan tányérok gyártására, amelye­ket meg lehet enni. Találmányát már szabadalmazták. A titkos recept alapján készített edényt gabonából és egyéb élelmiszeralapanyagból állítják elő. Valamivel drágább, mint a műanyagból gyártott, de energia­takarékos, sőt használata után mo­sogatóvízre sincs szűkség így a há­ziasszonyok idejét is spórolja. Azt is megtudtuk: az edénynek a müzlihez hasonló íze van, de elfogyasztásá­hoz egészséges fogak kellenek, mi­vel olyan „stabil, mint a porcelán". A főétel elfogyasztása után desszert­ként „tüntethető " el, de komposztál­ható is, ugyanis négy hét alatt szét­bomlik. * A bornak alkoholt kell tartal­maznia — így döntött a Hágai Nem­zetközi Bíróság. Feladata az volt, hogy ítéletet hozzon, vajon a szőlő­ből készült alkoholmentes italt ne­vezhetik-e alkoholmentes bornak. A bírósági végzés szerint a bor olyan ital, amelynek jellemzője egy bizo­nyos alkoholtartalom. * Az élelmiszergyártók egyre inkább kihasználják a kalóriasze­gény táplálkozás, illetve a fogyókú­ra-divat elterjedését, mégpedig úgy, hogy alaposan megkönnyítik a hi­székeny fogyasztók pénztárcáját. Az Európai Közősségek szakemberei „könnyű termékeknek" nevezik azo­kat, amelyek a tejtermékeket helyet­tesítik. Szerintük vannak olyan gyár­tók, akik a vizet a vaj áráért adják el, s így hétszer nagyobb nyereséghez jutnak. Az Európa Tanács jelentése szerint kórságban a vaj 35 százaléka csupán vajpótlék, az Egyesült Álla­mokban pedig a forgalmazott sajtok 15 százaléka imitáció. Több ország­ban a pótvajat már jó ideje koleszte­rinmentes, értékes szójatermékként árusítják. ZSÁKBAMACSKA-TÖBB EZERÉRT MILYEN AZ AUTÓRÁDIÓK VÁLASZTÉKA? Az autórádió nem tartozik a nélkülözhetetlen fogyasztási cik­kek közé, de ha már kocsink van, sokan szeretnénk bele rá­diót is. Ennek az ötletnek a meg­valósítása nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, bár a kínálat jóval bővebb, mint korábban volt. A kereskedelmi felügyelőség munkatársai nemrég piackuta­tást végeztek és érdekes, talán sokak számára tanulságos ta­pasztalatokat szereztek. Po­zsonyban 11 boltba tértek be, amelyekben összesen 21 féle rá­diót ajánlottak fel nekik. A négy hazai Tesla-terméken kívül be­hozatali cikkeket tettek eléjük. Nagy részük sztereovételre al­kalmas és állomáskeresője me­chanikus. Ez utóbbi a közleke­désbiztonság szempontjából nem előnyös, ezért inkább azo­kat a típusokat kellene előnyben részesíteni, amelyeknél az adók beprogramozhatlak, úgy aho­gyan a tévékészülékeknél már megszokhattuk. A szóban forgó autórádiók közül csupán egybe nem építet­tek be magnetofont, de csak öt típussal lehetett kiemelés nélkül a kazetták A és B oldalát folya­matosan lehallgatni. A legigényesebbeket a Prior áruház kínálata elégíti ki. Itt ugyanis kínálnak egy Philips DC 656 típusút, 9890 koronáért, hangfalak nélkül. Ezeket további 1300 koronáért veheti meg az autós. Persze, jó ha arra is gon­dol, hogy megfelelő biztonsági zárat, illetve riasztóberendezést szereltessen autójára, nehogy a vonzó kiegészítő tolvajok kezé­be kerüljön. Akiknek nincs pénze e már­kás, jó minőségű luxusrádióra, azoknak meg kell elégedniük a kétes minőségű és márkájú ázsiai gyártmányokkal. Valamennyi kereskedelmi szervezet — a Tatran Bednár és fia magánvállalaton kívül — a törvényben rögzített jótállási idő­vel árusítja az autórádiókat, biz­tosítja a garanciális és jótállási idő utáni szervizt. Csupán az említett magánkereskedő csök­kentette önkényesen a nála vá­sárolt termékek jótállási idejét. Ki tudja milyen okból? A szemfüles fogyasztók arra is felfigyelhet­nek, hogy ez a vállalkozó két boltjában ugyanazon terméke­ket más-más áron kínálja. Mi fogyasztók természetesen azt is elvárjuk, hogy a kiválasz­tott cikket az eladó működés közben bemutassa, illetve meg­ismertessen a használatával. Sajnos, viszonylag gyakran for­dul elő, hogy nem képesek be­mutatni a rádiót. A vevő csak for­gatja kezében a kiválasztott cik­ket, és döntése tulajdonképpen a véletlenre van bízva, többnyire a külalak alapján veszi meg a ter­méket. További gond, hogy a rá­diók műszaki adatai sokszor csak találomra vannak feltüntet­ve és a problémát tetézi, hogy az eladók nem tudnak szaktaná­csot adni. Ha olyan ügyesek va­gyunk, hogy első hallásra min­dent megjegyzünk, amit az el­árusítóktól megtudunk, szeren­csénk van. Ha nem, akkor csak az a lehetőség áll előttünk, hogy a használati utasítást szakem­berrel lefordíttassuk. A 17 impor­tált rádió közül ugyanis mind­össze négyhez volt mellékelve szlovák nyelvű útmutató. Mert mit ér az átlagfogyasztónak, hogy a Philips cég tíz nyelvű használati utasítást csomagolt a rádió mellé? A mi tájainkon a vi­lágnyelvek ismerete hiányos, a kereskedők viszont megfeled­keznek arról a kötelességükről, hogy a vevők számára érthető nyelven kell a fogyasztót tájé­koztatniuk. Egyelőre csak reménykedhe­tünk, hogy megváltozik a piaci helyzet. A magánkereskedők ta­lán idővel megtanulják, ha sike­resek akarnak lenni, ha helyt akarnak állni, szakértelemben se maradhatnak le. A konkurencia kikényszeríti, hogy egyre job­ban, színvonalasabban szolgál­ják ki a vevőket. Akkor majd nem kell több ezerért zsákbamacskát vásárolnunk. Sokszor bosszankodunk, hogy a vendéglőkben nem úgy szolgálnak ki, mint ahogy szeretnénk. Nem áll rendelkezésünkre az árakat tartalmazó ét- és itallap és így meglepődünk, amikor a számlát elénk teszik. De raj­tunk, fogyasztókon is múlik, mit engedünk meg, mennyire követeljük meg, hogy a házigazdák vendégként tisztelettel vegyenek körül. Akár oly módon is, hogy tapasztalataink alapján megválogatjuk, hová térünk be is­mételten és mely vendéglős portáját kerüljük el. (ČSTK-felvétel) HOGYAN ALAKULT A CSALÁDOK KÖLTSÉGVETÉSE 170 150 130 Élelmiszerek Italok Iparcikkek Szolgáltatások 100 Munkások és alkalmazottak Szövetkezeti dolgozók Nyugdíjasok 100 = 1990 december A Szövetségi Statisztikai Hi­vatal adatai sze­rint a megélhe­tési költségek 1991 novembe­rében mintegy 50 százalékkal voltak maga­sabbak, mint az 1990-es év vé­gén. A grafikon azt mutatja, hogy a háztartá­sok költségve­tésében mely tételek növe­kedtek a legin­kább. Az oldalt összeállította: DEÁK TERÉZ MIT ÉRDEMES IMPORTÁLNI? VÁLTOZTAK A VÁMTARIFÁK Január elsejétől hazánkban új vámtarifa érvényes. A változás elsősorban a kereskedőket érinti, de talán a fogyasztók is megérzik hatását — főképp azon termékek vásárlásakor, amelyek ára egyébként is soknak tűnik. Egyes cikkek esetében a vám emelésével a belpiacot védik. Az új vámszabályzat szerint a behozott cikkek 70 százalékánál nem változott a tarifa, 20 százalé­kuknál növekedett a vám, a termékek 10 százalékánál csőkkent, illetve ezek ezentúl vámmentesen importálhatók. Az alábbiakban néhány példát sorolunk fel a jegyzékekből. A VÁM TARIFÁJA NÖVEKEDETT: Árufajta Az eddigi vám % 1992-tó'l érvényes % élő' szarvasmarha, nem tenyészállat 5,3 30 marhahús (friss vagy hűtött) 4,1 30 sertéshús (friss, hűtött, fagyasztott 6,5 30 jogurt 7,7 10 vaj 7,5 30 sajt 5,5 10 búzaliszt 7.3 25 keményítő 7 30 margarin 8 20 rágógumi 8,5 25 üdítő 2 11 whisky 10 15 borpárlat 10 25 cigaretta 26 65 hulladékpapír vámmentes 20 férfi- és fiú felöltők 2.5 11 női műszálas ruha 7 11 férfi- és fiúöltönyök 4.5 11 női kosztümök 5 11 hűtőszekrény 5 8 hálószobabútor 6,3 12 sílécek 1,8 6 A VÁMTARIFA CSÖKKENT tenyésztő 5,3 vámmentes "enyészszarvasmarha 1 vámmentes lencse 3 vámmentes mandarinkonzerv 8 vámmentes narancslé 3,8 vámmentes könyvek 2.8 vámmentes újságok (a hetente legalább négyszer megjelenők) 4.3 vámmentes kocsi rokkantaknak 5,8 vámmentes irodagépek részei 6,5 3 gyerekkocsi 9,8 6 1992. JANUAR 15. RAJTAKAPOTT ÜGYESKEDŐK Az óév ulolsó napjaiban sem tétlenkedtek a Szlovákiai Kereske­delmi Felügyelőség munkatársai. Sajnos, még a megértés, a szere­tet ünnepnapjainak időszaka sem térítette jobb belátásra a pult túlol­dalán állókat. Sőt, az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, az ügyeskedők kihasználták a vásár­lási lázat, és nem utolsó sorban azt, hogy karácsony tájt az embe­rek bőkezűbbek, mint egyébként. Sokan az egyszer vannak ünne­pek, hát többet megengedhetünk magunknak jegyében meggondo­latlanul, a kelleténél is többet, na­gyobb mennyiséget vásároltak. Az ellenőrök a 303 meglátoga­tott boltban 356 ellenőrző vásárlá­suk után nézték meg alaposabban a számlákat, illetve a számlázott összegért kapott árut. A kereske­dők 122 esetben jól számoltak, 35 vásárláskor saját magukat csapták be, egy híján 200 esetben viszont a fogyasztót károsították meg. Szlovákiai viszonylatban az év utolsó hetében 55,9 százalékos volt az árdrágítások aránya. A leg­rosszabb statisztikai adatot a kas­sai felügyelet munkatársai jegyez­ték fel, 58,9 százalékos volt az ál­taluk észlelt árdrágítás. Nézzünk néhány konkrét ese­tet. Léván Tuchavský magánvál­lalkozó boltjában hétféle sertés­hús árára az előirányzott 10 száza­lékos árrés helyett 11,5 százalékot „tettek rá". Ráadásul nem tudta fel­mutatni a 468 korona értékű kol­bász szállítólevelét. Bánovce nad Bebravouban Kolárik magánke­reskedő a felettes utasítása ellené­re nem 16 koronáért, hanem 19-ért árusította a grapefruitot. A Liptovs­ký Hrádok-i Kubinský vállalkozó zöldségboltjában 117,80 koroná­ért vásároltak. Amint kiderült, 6,80 koronával csapták be őket, mivel az áru minősége nem felelt meg az árának. Ugyanebben a városká­ban Gloss vállalkozó úr a gyen­gébb minőségű banánon keresett pluszpénzt. Az ellenőrök 42,10 ko­ronás vásárlásakor 6 koronával csalt — ki tudja, hány kiló kelt el ilyen felárral. Az élőhal árusítása is igen jöve­delmező, függetlenül attól, Szlo­vákia mely részén ügyeskedtek a kereskedők. Léván Chlebo ma­gánvállalkozó a 203,70 koronás vásárláskor 13,30 koronával szá­molt többet. Pozsonyban a Helies kft Herlianská utcai árusítóhelyén két pontyot kértek az ellenőrök: 114,75 korona helyett 14,25-tel kértek tőlük többet. A losonci Zdroj vállalat 242-es számú boltjában nem 65,90 koronáért kínálták ne­kik a kiválasztott halat — ennyi volt a helyes ára —, hanem 6,60 koro­nával többet kértek, mivel 32 he­lyett 34 koronáért mérték kilóját és a súlyát is tévesen állapították meg. A sportolók jó étvágyát hasz­nálta ki Janák vállalkozó úr, a Brestová pri Sielnici sítelepen. A kolbászt nem is mérte (mérlege sem volt), azt sem lehetett megál­lapítani, hogy milyen fajta (semmi­féle irata nem volt róla), sőt még arról is megfeledkezett, hogy vál­lalkozóként regisztráltassa magát. A rajtakapottak a helyszínen 65 380 korona büntetést fizettek, a többiekkel a felügyeletek igazga­tói számolnak majd el vétkessé­gük mértéke szerint. Bizonyára nem örül a pozsonyi Halko utcai Viktória magánbolt tulajdonosa sem, mivel 81 ezer korona értékű műszálas bársony árusítását tiltot­ták meg az ellenőrök a nem meg­felelő minőség miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents